Békés Megyei Népújság, 1969. december (24. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-05 / 282 szám
1989. december 5. 7 Péntek; Gyula város sportmozgalma százesztendős 1869. december 5. — 1969. december 5. Gyula város sportmozgalma ma ünnepli százesztendős jubileumát! Az évforduló alkalmából szívből gratulálunk! JB. Gyulán 1869. évi december hó 5-én tartott értekezleti közgyűlésen, a Városháza nagytermében Mojsisovics Vilmos ideiglenes elnök vezetésével megalakították a B. Gyulai Torna és Tűzoltó Egyletet. Az itt történtekről Mojsiso- vics Vilmos 1869. december 10-én ír Matolay Eleknek Pestre, elmondván, hogy december 5-én megalakították a Torna és Tűzoltó Egyletet, amelynek ő lett ideiglenes elnöke. Az Egyletnek 220 tagja van, tehát több mint akár Pestnek, akár Debrecennek. A farsangon tornászbálra készülnek és addig is olyan tornász egyenruha megállapítását kívánják, melyet nemcsak tornaünnepélyeken, de ünnepnapokon Is viselhessenek. A nagyobb rész magyar rnhát kívánt, mint pl. magyar nadrág, kék zubbony lapos zsinórral, ezüstőv, fehér nyakkendő és zuád sapka vagy magyar kalap. Kéri a pesti tornász egyenruha fotográfiáját. A rendkívül életképes Egylet tettekkel bizonyította a ma is olvasható eredeti alapszabályának „czél- ja-it. a) Az általános egészség fenntartása, az erő és ügyesség fejlesztése, továbbá a test edzésére szolgáló rendszeres testmozgásoknak, azaz a tornászainak gyakorlása és terjesztése, b) A harckészség előmozdítása végett a vívásnak különböző fegyvernemekben gyakorlása, c) Fiú és leány gyermekek tornáztatása, d) Tűzoltás és veszélyben forgolód- zók éleiének és vagyonának gyors, szervezett és törvényes segély általi mentése.” *** Az életképes kezdeményezés, a helyes célkitűzések olyan termékeny talajra találtak Gyulán, mely biztosította 100 esztendő leforgása alatt a modern testkultúra kibontakozását, eredményeinek megszületését, sőt mondhatni, az idők végtelenjéig a további sikereket. Évadzáró a gyulai úszóknál A Gyulai MEDOSZ SK úszó szakosztálya vasárnap délelőtt tartotta meg évadzáró szakosztályülését, A M ED OS Z-székház előcsarnokában kis kiállítás fogadta a nagyszámban érkezőket. Az úszókat szüleik is elkísérték. Érdeklődéssel nézegették a vendégek az érmeket, díjakat, az egyes úszók versenyeredményeiről készített kimutatásokat, táblázatokat, újságcikkeket, fényképalbumokat A szakosztály egész évi működéséről Pálos Lehel edző számolt be. A beszámoló a gyulai úszósport eddigi legsikeresebb évét tükrözte. Az év végéire egy ifjúsági aranyjelvényes, öt bronzjelvényes, öt harmadosztályú és nyolc negyedosztályú versenyzője van a szakosztálynak. Versenyzőink nyolc versenyszámban bekerültek az országos ranglista legjobb 10 versenyzője Hayes A Magyarország című hetilap ez évi május 25-i számában Bajnokok jogfosztása címmel érdekes eszmefuttatást ír dr. Nádori László, a nyugati világ profi sportolóinak életéről. Elemzi kiszolgáltatottságukat, amit a „szerződéses rabszolgák” alcím is jelez. Ez valóban elgondolkoztató. De amint a továbbiakban a profik progresszív jövedelemadózása miatt kesereg, az egy kissé furcsa. Nézzük csak: Hayes, a 100 méteres síkfutás olimpiai bajnoka a tokiói olimpia után rögbi-játékos lett. 1967- ben 470 000 dollárt keresett. (Ebben az összegben a klubszerzö- désböl, prémiumból, televíziós közvetítésekből, filmszerepekből stb. eredő összegek szerepelnek.) Kétszázhatvannégyezer dollár adót kellett Hayesnek befizetnie az államkasszába. Számoljunk! 470 000 — 264 000 = 206 000 dollár, ez megközelítőleg 6 180,000 forint. Szegény Hayes! G. A. közé. amánt azt az „Üszáspartf legutóbbi számában megjelent összeállítás is bizonyítja. Ebben az évben 26 versenyen átlag 20 versenyzővel vettünk részt — mondotta az edző. Beszámolt a költségvetés fel- használásáról, a jövő évi költség- vetésről, köszönetét mondott az egész évi anyagi és erkölcsi támogatásért az SK vezetőségének, a Gyulai Fürdő-, Víz- és Csatornamű Vállalatnak, a szülőknek, versenyzőknek. Bejelentette: a ME- DOSZ-nál jövőre létrehozzák az úszóóvodát is. A „Jó tanuló, jó sportoló” idei első helyezettjei a következők lettek: Kassai Péter, Szögi Péter, Engedi Mária és Kertész Gyöngyi. A Minőségi Sportoló 1969. évi vándorserlegét Nagy Julianna, a 100 m-es mellúszás országos vidéki bajnoka nyerte. A beszámoló után Nyíri Sándor hosszú ideje tartó fáradhatatlan munkájáért átadta Herczeg Gábornak, a járási úszó szakszövetség elnökének, valamint dr. Regele Károlynak_ a járási úszó szakszövetség titkárának a „Százéves gyulai sport” emlékplakettot, valamint a kiemelkedő eredményeket elért versenyzőnek jutalmakat. Rövid beszédében kiemelte, hogy az 1969-es év határkő volt a város úszósportjának fejlődésében. A jövő évben még tovább nőnek a tárgyi feltételek. Másik függetlenített úszóedzőt Is beállítanak. Az új, modem 50 méteres sportuszodát augusztus 20-án avatják fél román, jugoszláv és olasz úszók részvételével. A fedett uszodát a nyáron felújítják. Megígérte a vállalat további hatékony támogatását, megköszönte az edző és a vezetőség munkáját. Kérte, hogy a szakosztály lelkiismeretesen dolgozzék tovább, hogy felemelkedjen a gyulai úszósport és dicsőségére váljék a városnak, a megyének. A szülők nevében Krasznai Ferenc szólalt fél. Megköszönte az edző áldozatos munkáját és kérte. hogy továbbra is nevelje a szülőkkel és az iskolával közösen a rábízott ifjúságot, majd Herczeg Gábor mondott köszönetét Pálos Lehel edzőnek, az úszószövetség és szakosztályvezetőség nevében. Vaterloo? Nem, ez van! „Bármi lesz az eredmény, » magyar nép, de még a magyar sport sorsa sem ezen a 90 percen dől el” — írta a Népsport december 3-i számában. És ez való igaz! De... amit a televízió képernyőjén láttunk a 4:l-es csehszlovák győzelemmel végződött mérkőzésen, az elszomorító volt. Hogy juthatott ide a magyar válogatott? Kritika helyett idézzünk inkább néhány megjegyzést, véleményt a találkozó előtt megjelent cikkekből. Ezek azt bizonyítják, az 1:4 nem volt véletlen. ..„Labdarúgásunk hazánkban a legnépszerűbb sportág. Voltak nagy sikereink— A sikerek fénye azonban megkopott és ezt sokan nem veszik tudomásul. Talán nem is akarják.” (Népsport, dec. 3.) ...„Akár nyerjen a magyar, akár szomorú vesztesként hagyja el a pályát, mindenképpen új alapokra kell helyeznünk labdarúgásunkat. Az, hogy a magyar válogatott harmadik mérkőzésre kényszerült, mindenképpen a sportág jelenlegi hibáit bizonyít ja— Rendet kell teremteni a válogatott „hátországa”, a klubok há- zatáján... A félvállról vett edzések, a vezetők, edzők, játékosok közötti torzsalkodások, a megalkuvást tükröző eredmények óhatatlanul odavezetnek, hogy mélypontra süllyed a válogatott— (Magyar Hírlap, 1969. december 3.) Az aggodalom nem volt alaptalan! Bebizonyosodott, gyökeres változásokra van szükség! Ünnepelt a bajnokcsapat Nemrég fejeződött be Gyulán a hagy népszerűségnek örvendő városi labdarúgó-bajnokság. Ez a torna régi hagyományokra tekint vissza. Amellett, hogy rendszeres sportolási lehetőségeket biztosít üzemek, intézmények dolgozóinak. évtizedek alatt több teNapirenden: A megyei sportági szakszövetségek munkája hétséges játékos került innen felsőbb osztályba. A vizügyigazgatóság labdarúgó-csapata az idei szezonban megnyerte « bajnokságot, olyan imponáló fölény- nyél, amelyet hűen fejez ki pontszámúk is, valamint 4S:4-es gólarányuk. Ennek örömére baráti hangulatú, közös vacsorát rendeztek. A játékosok közül ki kell emelni Csűri Andrást, a csapatkapitányt, népszerű nevén „Bo- gyó’-t, aki egyike volt a legeredményesebb csatároknak. De sokat tettek ezért — igaz nem a pályán — a szakosztály vezetői, Pugymer György, Re- hák Ferenc és a szertáros Schriffert András is. Képűnkön a boldog csapatkapitány magasra emeli a bajnokságért járó serleget, körülötte játékostársai: Csomós Mihály, Gyetvai Pál, Török János és Füioii Mihály, Az elmúlt napokban ülést tartott az MTS Békés megyei Tanácsa elnöksége. Az elnökségi ülésen részt vett Ladányi István, az MTS Országos Tanácsa munkatársa is. Az elnökségi ülés fő napirendi pontját, az MTS megyei tanácsa sportági szakszövetségeinek munkájáról készült jelentés megtárgyalása képezte. Az MTS megyei tanácsánál jelenleg 22 sportágban működik sportági szakszövetség. Így: asztalitenisz, atlétika, birkózás, cselgáncs, kajak-kenu, kerékpár, kézilabda, kosárlabda, labdarúgás, lovas, ökölvívás, röplabda, sakk, sportlövő, súlyemelő, teke, tenisz, természetjáró, torna, úszó. vívó és modellező. Az említett szakszövetségekben 122 azoknak az elnökségi tagoknak a száma, amelyeket az MTS megyei tanácsa választott, illetve jóváhagyott Sajnos, a szakszövetségek elnökségeiben a fiatalok száma igen kevés, s inkább csak az atlétika, kézilabda, kajak-kenu és a természetjáró szakszövetségekben láthatjuk őket A labdarúgó, sakk és teke szakszövetségek tagjainak életkora elég magas. Nem sikerült a nők bevonása a szakszövetségi munkába. Megyei szinten mindössze a természetjáró szakszövetségben található egy női aktíva. Vannak olyan szakszövetségi tagok, akik már 15—20 éve végeznek rendszeres munkát, s ez igen örvendetes. Az elterjedtebb sportágakban: labdarúgás, kézilabda stb. a szak- szövetségek munkája rendszeres, tervszerű. Több sportágnál (birkózás, cselgáncsos, kajak-kenu, kerékpár, lovas, úszó, súlyemelő, tenisz) nem lehet éves szinten folyamatos, tervszerű és szervezett munkáról beszélni. .E szövetségek munkája zömmel az adott versenyek, bajnokságok időszakára esik. A nagyobb szakszövetségeknél; labdarúgás, kézilabda,, kosárlabda, a szakbizottságok is működnek. Ezen Szakbi zottságokban 83 sportaktíva dolgosak. A megyei labdarúgó szakszövetségben ; szervező, gazdasági, technikai, MINK, ifjúsági, fegyelmi, s a játékvezető testületén belül küldő- és edzőbizottság is működik. A megyei kézilabda szákszövetségben; szervezési, fegyelmi, edződ, játékvezetői küldő, technikai, ifjúsági, gazdasági és ellenőrző bizottság tevékenykedik. Általában a szervező, gazdasági, technikai, MNK, ságok munkája a legjobb, még az ifjúsági bizottságok munkája a leggyengébb. A legtöbb megyei szak- szövetségnek kapcsolata aiz országos szak- szövetségekkel jó. Szakmailag időközönként komoly segítséget kapnak, elsősorban az országos jellegű tanácskozások keretén beiül, másrészt személyes találkozások alkalmával (atlétika, labdarúgás, kézilabda). Sajnos, a megyei és á járási, városi szakszövetségek között nem alakult ki jó munkakapcsolat az elmúlt években. A megyei szakszövetségek a járási-városi szakszövetségek felé viszonylag kevés olyan munkát végeznek, amely az alsóbb szintű szövetségek vagy ezekhez tartozó szakosztályok erősödését szolgálná. A megyei szakszövetségek a versenynaptárakban szereplő versenyeiket, bajnokságokat általában megfelelő színvonalon rendezik meg. A munkájuk 90 százalékban ebben nyilvánul meg. Nem mutatkozik öntevékeny mozgolódás arra vonatkozóan, hogy a sportágak fejlesztési terveiben, programjaiban. vagy költségvetésében részt vállalnának. Ma sem tisztázott kellően a sportági szakszövetségek és az MTS-szervek (TS-ek) közötti viszony, amit például az e téren tapasztalható szélsőséges helyzet is. Egyes szövetségek nem törekednek a szakszövetségek részére biztosított hatáskör gyakorlati megvalósítására. Vannak szövetségek, amelyek a hatáskör rossz értelmezésén keresztül MTS-tői eltérő szerveknek igyekeznek magukat feltüntetni, helyenként olyan jogkört igényelnek, amelyek a centralizmust, a sportágak elnökségeinek szintjére igyekszik összpontosítani. Tapasztalható az is, hogy a szakszövetségek elnökségei nem ismerik az MTS vezető szervek határozatait, ami befolyással van a szakszövetség! munkára is. A még megmutatkozó hiányosságok ellenére is a megyei sportági szakszövetségek jelentős része igen eredményes munkát végez és nagyban segíti j megyénk testnevelési és sport- munkájának fejlesztését. A megyénk nyolc járási és városi testnevelési és sportszövetségénél 64 járási-városi szakszövetség működik 290 elnökségi taggal. Ezek sportáganként! megoszlása; asztalitenisz 8, atlétika 7. birkózó 1, kajak-kenu 1, kézilabda 8, labdarúgó 8, lovas 4, röplabda 4, sakk 7, sportlövő 4, teke 2. tenisz 2, természetjáró 5 és úszó 3. A járási-vá- rosi szakszö- ^ vétségek munÄBmBMKX kaja különösen azon »portágak- ^ ban, ahol több ^ szaíkosztállyal foglalkoznak, kielégítőnek mondható. Vonatkozik ez elsősorban a labdarúgás, kézilabda, sakk sportágakban, míg egyes helyeken, pl. a gyulai járásban az asztalitenisz, atlétika, vagy Orosházán a lovasszövetség is kiemelkedően jó munkát végez. A többi szakszövetségnek feltétlen indokolt volna a megyei szakszövetségek nagyobb mértékű segítsége. A megyei szakszövetségek munkájáról készült jelentést az MTS megyei tanácsa elnöksége több órás vitában tárgyalta meg, s hozott határozatokat a munka további javítása érdekéber?. Az 1970. évj sportegyesületi állami támogatások lehető legigazságosabb elosztása úgyszintén komoly feladatok elé állította az MTS megyei tanácsa elnökségét. A megyénkben működő 180 sport- egyesület közül ugyanis csak azok részesülnek állami támogatásban, amelyek legalább megyei I. osztályú szakosztályokat működtetnek rendszeresen, szövetségi bajnokságokban vagy egyéni jellegű sportágakban magasabb szintű versenyzőkkel rendelkeznek. A labdarúgó sportágra állami támogatást egyetlen osztályban, még az NB-ben szereplők részére sem adnak. Az állami támogatások elosztásával döntően figyelembe vették az MTS járási-városi tanácsok elnökeinek javaslatait. Az MTS megyei tanács elnöksége végezetül bejelentéseket tárgyalt, s igy többek között személyi kérdésekben hoztak határozatokat.
