Békés Megyei Népújság, 1969. december (24. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-30 / 301 szám
Világ proletárjai. A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG*É S A MEGYEI TANÁCS LAP J A 1909. DECEMBER 30., KEDD Ara: 1 forint XXIV. ÉVFOLYAM, 301. SZÁM Nyilvános zárszámadást! Fura kívánság nyilvános zárszámadást követelni ? Hiszen amióta termelőszövetkezeti mozgalom van, azóta kötelező a mérleget elkészíteni, tanulságait levonni és azt a tagsággal közölni. Sajnos, azonban a közös gazdaságok egy része ennek az előbb külső, majd inkább belső kötelezettségének mind mostanáig csak többé-kevósbé tett eleget A mérlegkészítés mechanikus munkáját elvégezték ugyan, de annak tanulságait csak felé- ből-harmadából vonták le. A közgyűlésen a zárszámadást ismertették ugyan, de olyan elkapkodva, olyan műszavakkal megtűzdelt nyelven, hogy abból a tagság édes keveset értett. A legtöbben azt se tudták, mit szavaznak meg. Hiba volt ez mindig, de ma vétek. Elmúltak ugyanis azok az idők, amikor az év lezárása alig több, mint formai aktus volt Az új mechanizmus a tsz-éknek tényleges önállóságot adott. Gazdagodhat a közösség, jól élhetnek a tagok ott. ahol okosan számolnak, de kiürül a magtár, a tagoknál pedig a kamra ott, ahol elvétik az irányt. Ráadásul a mechanizmus nem merev, változatlan keret. Az ösztönző és fékező tényezők hálózata évről évre módosul egy kicsit Eppen- csafc annyit hogy elcsúszhat az, aki a tavalyi tényekben, számokban gondolkodik. Most például a szarvasmarha és ‘a sertés felvásárlási árának emelése, de ugyanakkor a fehérje-takarmányok költségeinek emelkedése, a beruházási támogatás csökkentése teremtett új helyzetet. Nagyon oda kell figyelni a hitelpolitikai irányelvek apró változásaira is. Gondos tanulmányozást igényei 1970. évi népgazdasági terv, mert az egyszázalékos növekedés, amit a mezőgazdaság számára előirányoztak, nem is olyan kevés, mint gondolnánk. Egyszóval változnak, alakulnak a külső körülmények, amelyeket késedelem nélkül összhangba kell hozni a belső adottságokkal. Ezek pedig a legnagyobb részletességgel, a leghasznosabb felelősséggel mindig a zárszámadás tükrében vizsgálhatók. Mi tehát a teendő? El keli készíteni a mérleget az 1969. esztendőről, de el kell készíteni a számadást a tanulságokról is. Nagy hiba lenne bárhol megelégedni azzal, hogy a kiadott nyomtatványokon a számok keres ztben-hosszában stimmelnek. Ez csupán az alap. Amikor az alap készen van, akkor jön a nagyobb munka, amit már nem a könyvelőknek, adminisztrátoroknak, hanem a közösség minden vezetőjének kell elvégeznie. Meg kell érteniük miről beszélnek a számok. Él-e a gazdaság a mechanizmus lehetőségeivel? Megfelelő-e a termelési szerkezet, a tevékenységi kör? Eléggé foglalkoztatják-e a tagokat, kihozzák-e a rendelkezésre álló eszközökből a maximumot? Az új vállalkozások eléggé hatékonyak-e és a közösség kezdeményező képessége a leginkább előnyös irányokba mutat-e? Seregnyi kérdés, amire válaszolni csak hozzáértő, aprólékos elemző munkával lehet. Nem akarjuk túl magasra állítani a mércét, nem kívánhatjuk, hogy a tevékenységnek már ebbe a szakaszába vonják be a tagság szelesebb köreit. Lehetséges ugyan, de igen nehéz. Viszont aki számol, elemez, következtetéseket von le, annak tudnia kell, hogy a határ mire alkalmas, a helyi hagyományok milyen irányban nyitnak vagy csuknak kaput, a tagság akar-e többet dolgozni, és így tovább! A következtetésekből adódó tervek megvalósítása mindenképpen a tagság feladata lesz. Nélkülözhetetlen tehát, hogy a tagok ismerjék, megértsék és elfogadják a következtetéseket, feladatokat. Ezt elérni nem könnyű. A közgazdasági helyzet — de a termelési is — egyre bonyolultabb. Sokszor első látásra tetszetős dolgokat tilt az alaposabb megfontolás, másszor éppen ellenszenvesnek tűnő vállalkozások mélyén rejtőzik az igazi üzlet Parancsszóval ilyesmit nem lehet, kell hozzá a legegyszerűbb ember, a „legapróbb fogaskerék” hite is. Ezért elengedhetetlen a nyilvános zárszámadás. Ezért bűn, ha a közgyűlésen feláll az elnök és hadarva felolvas egy előre leírt, s a többség számára érthetetlen szöveget. Aki a beszámolót tartja, annak egyszerre kell szakembernek és agitátornak, előadónak és szánoknak lennie. A leírt szöveg csak támasza legyen. Beszéd közben azonban figyelje a hangulatot és egyetlen bekezdést se zárjon le addig, amig nem látja, hogy az emberek megértették. Ha kell, a jelentéktelen szakkifejezéseket is magyarázza meg, ha úgy szükséges, három oldalról is indokoljon valamit, hogy elfogadják. (Persze, ezt megkönnyíthetik előzetes gyűlésekkel vagy írásban előre kiadott tájékoztatókkal is.) A közgyűlés: esztendőt zár és kezd. Fontos állomás tehát a közös gazdaság életében. Hiba lenne tehát, ha ezen a fontos állomáson éppen csak lassítana, de nem állna meg — pihenőre, erőgyűjtésre, a megtett és megteendő út fölmérésére — a közösség kocsija. V. B. A városi tanácsülésről jelentjük; Ezer közérdekű bejelentés Eredményesen segíti a városfejlesztést Békéscsaba lakossága Együttes ülést tartott tegnap, december 29-én a békéscsabai városi tanács és a Hazafias Népfront városi bizottsága. A napirend első pontjaként arról tárgyaltak a részvevők, hogy milyen a lakosság részvétele a tanácsi munkában. Az ülést megelőzően létre hozott ideiglenes bizottság beszámolót terjesztett elő a témáról, ebben megállapította: Békéscsaba lakossága eredményesen segíti a város fejlesztését. a városi tanács tevékenységét. A jelentés foglalkozott a tanácstagok választókerületi munkájával, amit jónak értékelt. A tanácstagi fogadóórákon és beszámolókon általában igen sok választó vesz részt s különféle bejelentéseket tesznek, panaszokat mondanak el. A bejelentések túl-, nyomó többsége utak, hidak, járdák építésével, javításával vagy éppen a közlekedéssél, a közvilágítással kapcsolatos, tehát közügy. A választók magukénak érzik a város gondjait. A javaslatok a városiasodás igényéből, a nagyobb, gyorsabb fejlődést kívánó türelmetlenségből erednek. Sokszor jelentkezik az a paMeygyorsítják az építőipar anyagipari bázisainak tejleszfését A gazdasági bizottság elfogadta az építésügyi és városfejlesztési miniszter előterjesztését, . amelyben a kohó- és gépipari, a nehézipari, a könnyűipari, valamint a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter egyetértésével javaslatot tett az építési anyagokat, szerkezeteket és felszereléseket gyártó iparágak műszaki színvolának és kapacitásának fejlesztésére, egyszóval az építőipar ipari hátterének kibővítésére. A fejlesztés gyorsítására vonatkozó elvi jóváhagyást még ez év tavaszán megadta a gazdasági bizottság, most már a pontos számítások alapján döntött az intézkedésekről. Lángálló tűzoltóruhák 200 Celsius fokon is védelmet nyújtó, lángálló ruhaanyag gyártási kísérletei fejeződtek be a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat Újszeged! Gyárában. Poliészter szövetre tizenöt mikron vastagságú, fényvisszaverő alufóliát préseltek, a két réteg közé helyezett műanyag fólia segítségével. Az újfajta ruhanyag a laboratóriumi próbákon jól vizsgázott, s majd viselési próba dönti el gyakorlati alkalmazását. (MTI) nasz. hogy a lakótelepek létesítésével nem tart lépést a szolgáltatás fejlesztése, az ütés a járdahálózat építése. Jogos kérés az is: legyen összehangoltabb a közművesítés, ne forduljon elő például olyan eset. hogy a korábban el nem végzett csatornázás miatt fel kelljen törni az újonnan elkészült úttestet. Ezenkívül helyes lenne, ha jobban tájékoztatnák a tanácstagokat, s rajtuk keresztül a lakosságot a városfejlesztés üteméről, » a munkák sorrendjéről. A legutóbbi tanácsválasztás óta csaknem ezer közérdekű bejelentés bizonyítja a lakosság érdeklődését a közügyek iránt. Ezekre általában megfelelő a reagálás, de több alkalommal körültekintőbb, részletesebb intézkedésre lenne szükség. Nem fordulhat elő a jövőben az, hogy bármely kérelem vagy panasz megválaszolatlan maradjon. A napirendi ponttal kapcsolatban számos észrevétel, hozzászólás hangzott el. A jelenlevők elfogadták azt a határozati javaslatot, amely szerint csatlakoznak a városi Vörös- kereszt mozgalmához, s felszabadulásunk 25. évfordulója alkalmából a jövő évben tisztasági és várost szépítő mozgalmat indítanak Békéscsabán. Második napirendi pontként az ez évi városfejlesztési célkitűzések megvalósítását értékelték, majd a városi tanács, a végrehajtó bizottság és az állandó bizottságok 1970. évi munkatervéről tárgyaltak. Lapunk tartalmából: A szakszervezet válaszolt az üzletek vasárnapi nyitva tartásával kapcsolatos cikkre. (5. oldal) Fékezzen egy percre (6. oldal) Napirenden a csabai kollégiumok (5. oldal) •** Szerkesszen velünk! (3. oldal) Ünnepi társulati ülés a Békés megyei Jókai Színházban Százezer forint jutalmat osztottak ki Romániában vendégszerepeit az elmúlt hetekben a Békés megyei Jókai Színház társulata. A sikeres útról hazatért együttest ünnepi társulati ülésen köszöntötte tegnap délután a Jókai Színház kultúrtermében a megyei pártbizottság, a városi pártbizottság és a megyei tanács nevében Nagy János, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese. Jelen volt az ülésen Enyedi G. Sándor, az MSZMP Békés megyei Bizottságának titkára és dr. Panko- tai István. a városi pártbizottság osztályvezetője. Miszlay István, a színház igazgatója ezután összesen 104 színésznek, illetve technikai dolgozónak adott át jutalmat, amelynek összege 100 ezer forint volt. Ezt követően Deák Ferenc, a Megyei Tanács Művelődésügyi Osztály vezetője köszönte meg az együttes eddig végzett, munkáját, majd ugyancsak pénzjutalmat adott át Miszlay Istvánnak és a színház vezető munkatársainak. Hobby-szervizek, URH az autóbuszforgalomban A jövőben olyan szervizek épülnek hazánkban, legalábbis a legfontosabb autóutak mellett, amelyeket minden nagyobb erőfeszítés nélkül „hobby-szervizek- ké” lehet átalakítani, mihelyt ennek szüksége felmerül. Amint ugyanis Ábrahám Kálmán, az UVATERV főmérnöke elmondotta, előbb-utobb nálunk is jelentkezni fog az az Igény, hogy a kocsitulajdonos csak a munkaruhát, a szerszámokat és a munkahelyet veszi kölcsön a szerviztől, de a munkát maga végzi el. Az UVATERV mérnökei tehát már eleve úgy tervezik meg az előregyártott könnyű elemekből összeszerelhető szervizeket, hogy azokban szinte egyik percről a másikra meg lehessen teremteni az amatőr „bütykölés” feltételeit. Egyébként a tervezőintézetnél kidolgozták az utak mellé telepítendő többi „kiszolgáló létesítmény” tervezési elveit is. Ilyen például az, hogy a benzinkutakat és az autós pihenőket 30—50 ki- lométerenkint kell építeni, az út menti csárdáknak, presszóknak olyan egyéni jelleget kell kölcsönözni, mint amilyennek a Tyűk- eszpresszó, a Mókus bisztró és a Birka-csárda köszöni sikereit. Az eddigi jelzéseket írott, illetve hangszórón továbbított szöveges tájékoztatással kell kiegészíteni, például az olyan autóbuszmegállóknál is, mint amilyenből most ezernél többet terveznek, csupán Pest megye útjai mellé. Ezeknek elsődleges célja ugyan csupán a közönség védelme a* időjárás viszontagságaitól, de ezenkívül URH-kapcsolatot is akarnak létesíteni a várakozóhelyiség, az autóbuszvezető és a forgalomirányító között. Az UVATERV megítélése szerint nem célszerű a különböző kiszolgáló létesítményeket kombd- nátszerűen egyesíteni, mert ez a kocsik torlódását okozná. Ettől a szabálytól csak kivételesen, a rendkívül nagy forgalmat lebonyolító pontokon lehet eltekinteni. Viszont szinte mindenféle létesítményt fel kell készíteni olyan gyakran keresett kisebb segédeszközök, alkatrészek stb. árusítására, amilyen például a desztillált víz, a gyertya, az ékszíj stb. (MTI)
