Békés Megyei Népújság, 1969. december (24. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-29 / 300 szám

1*69. december 29. 3 Hét!« Csaknem 100 millió forintos építési program megvalósítására készül a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz önálló brigádja Néhány évvel ezelőtt a füzes­gyarmati Vörös Csillag Tsz is csatlakozott a szeghalmi járás­ban működő termelőszövetkezeti közös építőipari vállalkozáshoz. Jól képzett szakmunkásokat és technikai eszközöket bocsátot­tak a vállalkozás rendelkezésére. Időközben megnövekedett a Vö­rös Csillag Tsz beruházási igé­nye. A közös vállalkozás, mivel az itteni építőipari kapacitást több tsz lekötötte, nem tudta vál­lalni e feladatot. így különleges helyzetbe került a megye egyik legkiválóbban gazdálkodó szövet­kezete. Meg kellett szerveznie az önálló építőbrigádot — mondot­ta Csirik Imre tsz-elnök. Tavaly már nyolcvan szövet­kezeti gazda kapott munkát az építők között. Elkészítettek töb­bek között egy 400 vagonos ga­bonatárolót, 140 férőhelyes nö- vendékmarha-istállót, 132 férő­helyes mesterséges borjúnevelőt, 3000 négyzetméter térburkolatot, 650 ezer forint munkát vállaltak alvállalkozói minőségben a hű­tőtárolónál, csináltak egy 600 köbméteres cefretárolót, a tsz tagjainak felépítették 14 lakást és több átalakításban is részt vettek. A 14 lakásból nyolcat a tsz támogatásával építettek. A Vörös Csillag Tsz alapszabálya értelmében az anyagi lehetősé­geken belül három évre 25—30 ezer forint hitelt biztosítanak a fészekrakóknak. 1970-ben a tsz önálló épitőbri- gádjára igen nagy feladat vár. Csaknem 100 millió forint érté­E nagy tervek valóra váltásá­hoz feltétlen szükséges, amint azt a tsz elnöke mondotta, a je­lenlegi nyolcvan embert foglal­koztató brigád továbberősítése. Százötven szövetkezeti gazda dol­gozik majd 1970-ben az előbb említett építkezéseken. Munká­jukat gépek segítségével könnyí­tik. Betonkeverőt, malterkeverőt, rakodógépet és árokásó gépet vásárolnak. E nagy iramú fej­lesztés úgy lehetséges, hogy a növénytermesztést 8000 holdon komplex gépesítik. Lényegében egy növénytermesztő gépesített brigád oldja majd meg az ösz- szes termelési feladatot. A fel­szabadult munkaerőnek pedig az építkezések gyorsításával terem­tenek jövedelemszerzési alkal­mat. Vásárlási utalványt kaptak a nyugdíjasok A karácsonyi ünnepek előtt határozta el a dobozi Petőfi Tsz szociális bizottsága, hogy a nyug­díjasoknak vásárlási utalvánnyal kedveskednek, összesen hatvan­két szövetkezeti gazdának 250— 350 forint értékű utalványt állí­tottak ki azzal, hogy az általá­nos fogyasztási és értékesítő szö­vetkezet helyi áruházában be­válthatják. E családias gesztust örömmel fogadták a nyugdíjasok — közölte Földvári József tsz- üzemgazdász. Az öregekről méltán gondos­kodnak Dobozon. 1970-ben az ideinél nagyobb összeget fordíta­nak szociális célokra. A bizott­ság összeállította ezzel kapcsola­tos pénzügyi tervét, melyben be­vonulási, házassági, szülési, te­metkezési és szociális segély cí­mén, továbbá beteglátogatásra, tartalékolásra, előre nem látható célokra mintegy 63 ezer forintot irányoztak elő. Hz átlagosnál nagyobb forgalmat bonyolított le a posta A posta felkészülten várta az ünnepi forgalmat. Ügyszól­ván mindenkit a „fedélzetre" szólítottak. A megerősített szolgálatra szükség is volt, mert az idei karácsonyi forga­lom a sok évi átlag fölé emel­kedett. Ezt mutatják a szám­adatok is. A békéscsabai 1-es hivatal 20 fajta üdvözlőlapból 12 000 darabot adott el. A leg­nagyobb kerületben, Erzsébet­helyen a karácsonyi forgalom nyolc napja alatt mintegy 1800 csomagot kézbesítettek. A vas­útállomási postahivatal az ün­nepi forgalomban 1500 csoma­got vett át továbbításra. A forgalom első három napján a feladott csomagoknak csak 20 százaléka volt express, míg az utolsó 3 napján az expressz csomagok száma 80 százalék fölé emelkedett. Csak becsületesen! Több esetben beigazolódott, hogy néhány állami gazdaság vezetője jövedelemhajhászás cél. .Iából olyan vetőmagot hozott forgalomba, amely nem felelt meg a vetőmagtörvény előírásai­nak. Kit hogyan lehetett rászed­ni, eszerint szervezték az érté­kesítést. Nem törődtek azzal, hogy a vásárló a kommersz bú­zából 1970-ben milyen termést arat, hogyan tudja majd tovább erősíteni a népgazdaság gabona- termesztésben elért pozícióját. A pillanatnyi helyzet kihaszná­lásában addig merészkedtek, hogy az Állami Vetőmagfelügye­lőség szakvéleménye nélkül fém- zárolásmentesen, ömlesztve szál­lították az árut. A vetőmagtörvény ennyire nyílt és durva megsértésére az utóbbi években nem volt példa. Most, hogy vetőmagot bárki for­galomba hozhat, miután fémzá­roltatta, megy az üzlet, a tör­vényben biztosított lehetőségen túl is. A törvénysértést felfedték, a törvénytelen módon forgalomba hozott vetőmagot viszont elve­tették. Mi lesz ennek a vége? Pontosan senki sem tudja, de valószínű: a szabványnál ala­csonyabb értékű, de a szab­ványnak megfelelő minőségben értékesített, úgynevezett vető­mag ritka növényállománjnt ad, s ezzel együtt az immár szoká­sos holdankénti hozamnál keve­sebbet terem. A vetőmagtörvény előírásainak figyelmen kívül ha­gyása tehát etőreveti árnyékát az ország gabonapotenciáljára, a termelékenység növelésében beállott ütem lanyhulására. A tisztességtelen üzlet haszna azonban megbosszulhatja magát, ha a törvény kijátszásáról mit sem sejtő vásárló előlép minő­ségi követelményével: a vető­magért kifizetett összegben ugyanis benne van az azzal kapcsolatos minőségi szolgálta­tás is! Persze elhamarkodott lépés lenne, ha az 1969-es üzemek közötti vetőmag-forgalmazásból messzemenő következtetést von­nánk le. Annyi azonban bizo­nyos, hogy a rendelet megjele­nése utáni első esztendőben igen sok, eddig elnézett törvénysér­tés fordult elő. Valószínű, hogy a zugkereskedők jövőre is jó pénzt látnak az effajta vállalko­zásokban. Vérszemet is kaphat­tak. hiszen az elmaradt hatósági intézkedések, nem kétséges, bá­toríthatják is őket a további fe­kete munkára. A vetőmaggal kapcsolatos ösz- szes munkafolyamat — szaporí­tás és forgalomba hozás — Euró­pa több országában állami mo­nopólium! Nem érdektelenül, hiszen az államnak elsőrangú érdeke fűződik ahhoz, hogy a szabadpályás gazdálkodás egyik lényeges feltétele a vetőmag, szabvány szerinti értékű és cso­magolású legyen, az exportról nem is beszélve. Itt-ott mégis visszaélnek az ölükbe hullott joggal. Büntetlenül üzérkednek, sodornak bajba másokat mind­addig, amíg a vetőmagtörvény betartásának következetes ellen­őrzése elmarad és a hatóságok a törvénysértőkkel szemben elné­zőek. Meggyőződéssel valljuk, hogy az élelmiszergazdaságon belül talán ez az egyedüli ága­zat, ahol nem kaphat lába alá szilárd talajt az említett hazár- dirozás. Dupsi Károly kű beruházást kell megvalósíta­niuk. Hetvenötmillió forintból építik majd a korszerű sertés- kombinátot, tovább folytatják a a családi házak építését s hozzá­látnak a tsz központi épületének falazásához is. Ha készen lesz, ide költözik a megyeszerte híres tsz konyhája, étkezédje. A föld­szinten tej-, zöldségboltot és bor­kóstolót nyitnak, az emeleti ré­szen pedig irodákat, tárgyaló- és tanácskozó-termeket alakítanak ki. 1970. január 2-14 között zaj­lik le a népszámlálás. Ezekben a napokban a kérdőbiztosok lakásukon keresnek fel min­denkit. Az összeírás pontossága, zavartalansága és gyorsítása ér­dekében célszerű előre tisztázni és papírra vetni bizonyos adato­kat az épületre, a lakásra és a családhoz tartozó személyekre vo­natkozóan, hogy az otthon tartóz­kodó személy a távollevők (mun­kavégzés, látogatás, kórház stb.) helyett is a kérdő-biztosnak vá­Részletes Ismertetés a népszámlálásról szén az ideiglenes nemzeti kor­mány nem maradhatott örökké ideiglenes és az ország felszaba­dulása után legfőbb ideje volt annak, hogy választások útján az országban végre állandó kor­mány legyen. Különben is a kormányzat megerősítését általá­nos demokratikus választások útján, nemzetközi szerződések írták elő. A Potsdami Egyezi mány (1945. július), Magyaror­szág diplomáciai elismerését az ország mielőbbi demokratikus berendezésétől tette függővé: a békeszerződés megkötését és az ország felvételét az ENSZ-be stb. A szeptember 16-i VIII. tör­vénycikk november 4-ére tűzte ki a választások időpontját és meghatározta, hogy azon mely pártok indulhatnak. Törvény szerint a választásokon indulha­tott a Magyar Kommunista Párt, a Magyar Szociáldemokrata Párt, a Nemzeti Parasztpárt. á Függet­len Kisgazdapárt, a Polgári De­mokrata Párt és a Polgári Radi­kális Párt. A polgári pártok kö­zül a kisgazdapártról már szól­tunk, a Demokrata Párt a régi Rassay-féle polgári liberális vo­nalat képviselte, míg a Radiká­lis Párt folytatása volt annak a nagy múltú pártnak, amely az 1918-as polgári forradalom elő­készítésében oly nagy szerepet játszott a Galilei^ Kör, a Hu­szadik Század és á Világ révén. Seámottevő tömegek azonban csak a két munkáspárt és a kis­gazdapárt mögött álltak. Bizo­nyos jobboldali körök, elsősor­ban a katolikus oldalról szeret­ték volna feltámasztani a régi Wolff-féle Néppártot is, mely a háború utolsó szakaszában ugyan németellenes volt, de azt megelő­zően messzemenően kiszolgálta a Horthy-rendszert. Az Országos Nemzeti Bizottságok engedé­lyezték is indulásukat a válasz­táson. de a koalíció balszárnya végül is megakadályozta a rossz emlékű áldemokrata párt indu­lását. Nyugodtan mondhatjuk, hogy a november 4-i szavazás az első demokratikus választás volt Ma­gyarországon. Míg 1935-ben a la­kosságnak mindössze 27.9 száza­léka volt választásra jogosult, 1945-ben 72,8 százalék. 1935­ben a jogosultak 79,8 százaléka élt választójogával, 1945-ben 89,9 százalék. A választási küzde­lem heves volt, élesen kirajzo­lódtak a bal- és a jobboldal kör­vonalai. A választások utáni kormány­alakítási vitában a kisgazdapárt haladó szellemű elemei kereked­tek felül és a párt a koalíció fenntartása mellett döntött. Így Tildy Zoltán elnökletével meg­alakult az új koalíciós kormány és a felszabadult ország véglege­sen elindult az újjáépítés és a demokratikus fejlődés útján. (Vége) laszt tudjon adni. Tekintettel ar­ra, hogy nem ismeretesek a repre­zentatív körzetekbe sorolt épüle­tek, célszerű a bővebb kikérde­zésnek megfelelő alábbi kérdések­re adandó válaszok tisztázása. Az épületre vonatkozóan: Az épület utolsó tatarozásának éve, jellege. A lakásra vonatkozóan: a lakás építésének éve, a lakás legrégibb lakója mióta lakik a lakásban, 1960. óta történt-e lakásbővítés, átalakítás, ha igen, annak jellege, 1960. óta történt-e közművesítés? Ha igen, annak jellege. A személyekre vonatkozóan: Minden személynél születési ada­tok (születési hely, — születéskor az anya állandó lakóhelye), ha nincs a személy az összeírás he­lyén, akkor a tartózkodási helye, bejelentett állandó lakása azonos- e az összírás helyével, ha nem, annak megnevezése, van-e beje­lentett ideiglenes lakása, ha igen, annak helye, annak oka, a beje­lentés időpontja. Volt-e más köz­ségben, városban állandó bejelen­tett lakása. Ha igen. jelenlegi ál­landó lakóhelyét megelőző állandó lakóhelye, innen mikor költözött jelenlegi bejelentett állandó lakó­helyére, 1960. I. 1-én bejelentett állandó lakóhelye. Jelenleg jár-e iskolába? Ha igen, milyen iskola hányadik osz­tályába, milyen tagozaton (nap­pali, esti, levelező), naponta rend­szeresen mennyi idő alatt jut el az iskolába. Iskolai végzettsége (összes iskola megnevezése, ált., polgári-, középiskola, felsőfokú tanintézet —, amibe járt, és az el­végzett osztályok száma). Van-e érettségi bizonyítványa. Ha van, annak típusa (gimnázium, tech­nikum stb.) jellege (ipán, mező- gazdasági stb.) szaka (kertészeti, pénzügyi, ált. gépipari stb.) meg­szerzésének éve. Van-e felsőfokú végzettsége? Ha van. oklevelet vagy végbizonyítványt szerzett, a tanintézet megnevezése, ahol a végzettségét megszerezte, a kar, szak megnevezése, az (üdevél meg­szerzésének éve, oklevelének megfelelő foglalkozást folytat-e? Jelenleg jár-e szakmunkástanuló-, illetve szakiskolába? Ha igen, mi­lyen iskola hányadik osztályába, milyen szakmát, szakot tanul? Van-e fizikai szakképzettsége? Ha van, a szakképzettségének megnevezése, milyen módon sze­rezte, mikor szerezte, mennyi idő alatt, ha több fizikai szakképzett­sége van, a továbbiak megneve­zése? Van-e rendszeres iskolán kí­vül szerzett szellemi szakképzett­sége? Ha igen, annak megneve­zése. Az 1955-ben vagy korábbi évek­ben született személyek, ha kere­ső-tevékenységet nem folytatnak: a nem dolgozó mikor dolgozott utoljára, 1969. év folyamán meny­nyi ideig dolgozott. Ha korábban dolgozott a saját (özvegyi nyugdí­jasnál a férj) utolsó foglalkozása, munkáltatójának, munkahelyének megnevezése. Nyugdíja, járadéka mellett folytat-e valamilyen jöve­delmet jelentő/ tevékenységet? Ha igen. a foglalkozás megneve­zése, a munkáltató megnevezése. Végzett-e 1969. év folyamán me­zőgazdasági munkát? Ha igen, mennyi ideig, a mezőgazdaság mely területén. Ha az összeírt személy eltartott és nem az el­tartójával együtt írják össze, az eltartó foglalkozása, munkáltató megnevezése. Az 1955-ben vagy korábbi évek­ben született személyek, ha kere­ső-tevékenységet folytatnak: A dolgozó foglalkozása, beosztása, munkaköre. Ha alkalmazásban I áll vagy tsz-tag, a munkáltató | megnevezése, a munkahely meg- nevezése a munkahely, ahová dolgozni jár. Munkahelyére rend- i szeresen (naponta) mennyi ülő alatt jut el. Nem mezőgazdasági foglalkozásúak heti munkaideje. Főtevékenysége mellett volt-e 1969-ben mellékfoglalkozása, má­sodállása? Ha igen, annak meg­nevezése. Korábbi foglalkozások az első kereső foglalkozás megne­vezése, első kereső foglalkozását mely évben kezdte, mi volt a fog­lalkozása 1960. I. 1-én. Az 1955-ben vagy korábbi évek­ben született nők: Az összes szü­letett gyermekek közül anyával egy ütt élők száma, anyától külön élők száma, meghaltak száma, hal­va születetlek száma, gyermekek utóneve, neve, születési év, hónap, elhalálozás éve. A házasságkötések időpontr- jai. ha különváltan él, mióta, a házasságok megszűnésének oka és éve, ha élettárs, mióta áll fenn a tartás együttélés. Könyv a szarvasi tanítóegyesület! mozgatom lörténetéröl A Magyar Pedagógusok Szak- szervezete Szarvasi Városi Bi­zottsága kiadásában a napokban jelent meg dr. Tóth Lajos köny­ve, melyben a szarvasi tanító­egyesületi mozgalom történetét dolgozza fel 1804-től 1968-ig. A könyvet a Magyar Tanácsköztár­saság 50 éves, felszabadulásunk 25 éves évfordulója alkalmából adták ki. méltóképpen repre­zentálva a város tanítóegyesü­leti mozgalmának jelentőségét az elmúlt másfél évszázadban. A könyv bevezetőjét Molnár László, a pedagógus szakszerve­zet szarvasi városi-járási titkára írta, rámutatva, hogy a kötet szerzője szakavatott kalauz, aki jól látó, körültekintően mérlege­lő és szocialista neveléstörténeti igényességgel dolgozta fé> a he­lyi tanítómozgalom anyagát. A kötet értékelésére vjsszaté- rürik.

Next

/
Thumbnails
Contents