Békés Megyei Népújság, 1969. december (24. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-24 / 298 szám

IMI. december 84.

5

Szerda

Csönget a postás

Csomagküldő kereskedelem - UNIVERZÁL-módra

Néhány héttel ezelőtt a Békés megyei UNIVERZÁL Kiskereske- delmd Vállalat öt városban működő üzleteinek vezetői szokatlan tartalmú körlevelet kaptak. A 80-as számú körlevél első két mondata így hangzik: vidéki vásárlónk kívánságának teszünk eleget azzal, hógy vállalatunk minden boltjánál beindítjuk a csomagküldő kereskedelmi tevékenységet. Határozott meggyőződésünk, hogy amennyiben a bolt e tevékenységet jól szervezi, lelkiismeretesen végzi, úgy ezúton jelentős forgalmi eredményeket érhet el és számos új vásárlót szerezhet

Mit jelent az UNIVERZAL- módra szervezett csomagküldő kereskedelem? Köztudott, hogy jó néhány áru hiánycikknek számit, s, vannak olyanok is, amelyek alkalmasint nem kaphatók az üzletben. A vásárló ilyenkor bosz- szúsan és üres kézzel távozik, máshol próbálva szerencsét Ezt felismerve úgy határoztak az UNIVERZÁL vezetői, hogy az árut nem kapó vásárló nevét) címét és kérését feljegyzik, s amint

a kívánt árucikk megérkezik. a fogyasztót levélben értesítik, s kívánságára az árut utánvéttel a postán elküldik.

Az előzetes prognózis szerint várhatóan ajándéktárgyakkal, jármű, és háztartási gép-alkatrészekkel csönget majd leggyakrabban postás a vásárló lakásán. A csomagküldés technikai lebonyolításának zavartalanságát egy-egy előre kijelölt bolti dolgozó személye garantálja, valamint az a precíz haditerv, amelyet a vállalat dolgozott ki, a nálunk még újnak számító kereskedelmi tevékenység megvalósítására. (Csak zárójelben jegyezzük meg hogy a gazdasági szak- irodalomban a csomagküldő kereskedelmi tevékenység azt jelenti, hogy bárki, bárhonnan rendelhet a posta útján árut. Az UNIVERZÁL most bevezetett tevékenysége ennél szűkebb, hiszen csak a vállalat üzleteiben Békéscsabán, Gyulán, Orosházán, Szarvason és Béké'en lehet árut rendelni.)

B. I.

Megalakult a Tisza II védnökség Békés megyei operatív bizottsága

A KISZ VII. kongresszusa határozatából: „Az ifjúság védnökségét terjesszük ki a kiskörei (Tisza II) vízlépcső építésére, a víz teljes hasznosítására.”

Az elmúlt napokban a Békés megyei KISZ-bízottság mellett létrehozták a védnökség operatív bizottságát. Tagjai lettek: Szabó Miklós a KISZ MB-titkára, Szekeres János, a KISZ MB mező- gazdasági és falufelelőe, Szakái György, MÉM. TNI főmérnök, Szító János ÖRKI-kutató, Tóth P. Adorján, MSZMP MB mezőgazdasági osztály munkatársa, Jánovszki János, ÖRKI-kutató, Kovács László, a felsőfokú mező- gazdasági technikum tanára, Haj- nóczi Vilmos, a Békési Mezőgazdasági Szakiskola igazgatója, Arató István, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának munkatársa, Sicz György, a Körösvi- déki Termelőszövetkezetek Szövetsége tagja, Plenter Lajos, a Dél-Békés megyei Tsz-Szövetség tagja, Bozó Mária, az újkígyósi Aranykalász Tsz KISZ-titkára, C. Veres Sándor, a dobozi Petőfi Tsz, Gábel István, a gyulai Köröstáj Tsz és Nagy Mihály, a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság KISZ-csúcstitkára.

Az operatív bizottság január végén Szarvason tanácskozást rendez „A Tisza II. védnökségből adódó feladataink 1970-ben Békés megyében’ címmel.

Megtakarítható-e négy-öt millió dollár?

Elgondolkoztató adatot ve- j tett össze a minap lvádi Sándor, | a Vetőmagtermeltető és Ellátó Országos V. termelési igazgatóhelyettese, amikor Orosházán a vállalat és a termelők közötti kapcsolatot fejtegette. A népgazdasági évente mfintegy ötmillió dollár 1 értékű vetőmagot exportál Nyu- gat-Európába s onnan csaknem ; ugyennyi értékben hoz be vető- j magot. A vetőmag export-import egyenleg tehát kevés nyereséggel pozitív. Érdemes egy pillantást vetni arra. hogy miért kevés az ország nyeresége ezen a gazdasági ágazaton. Ebben az ügyben a mi megyénk is érdekelt.

Évtizedekkel ezelőtt Európa egyik legjelentősebb vetőmagtermelő és exportáló állama voltunk. Az ország dél-alföldi részén, a békési és a Csanádi löszháton, továbbá Szeged környékén a világon csaknem egyedülálló, kifogástalan fajtáiú, máshol is köny- nyen honosodó, tisztaságú, csíraképességű és faisúlyú vetőmag termett. Most pedig csalk a vetőmag-borsóból évente 200 vagonnal importálunk. De igen sok. külföldi csomagolású „original” feliratú. kerti s viré gmag-tasakkal találkozunk a vetőmagot árusító üzletekben. M1 ért szülésé<*es a vétőmé ebehoza fal amikor Békéscsaba, Orosháza. Szentes. Szeged és Makó köm vekén megtermelhető minden néngazdasági szükséglet?

A kérdés megválaszolása fölöttébb érdekes, mivel benne elsősorban a Dél-Alföld sajátos természeti fekvésének eddig kevésbé kihasznált adottsága eshet szóba. A jó vetőmag ma is kiváló valutaszerző forrása az országnak. Tízmillió dollár értékűt is exportálhatnánk, ha termelnénk. A vetőmagért kapott valuta jó része viszont azért nem növelheti a népgazdaság valuta-készletét, mert behozatalra szorulunk. Ebből következik: baj van, itt-ott igazítani való akad a hazai vetőmag- termesztési politikán.

Legfőbb feladat lenne az import csökkentése. Ez a törekvés teüespn meeeeveznc a MÉM ie- lenlegi gaz^osőtmolitikáiávol. Ezt viszont a jelenlegi temnelői árak nem. támasztják alá rTm*vá*‘v' r>áT, 3 p'1 _ TI él.-Ac ynegvel Ts*7-ek Területi E-revetcegónek + itvó-n .szerjpt

ve+őreagtemaesztés é^ö-aímVa- igén ve ]én vegesen ppg„nb>*> a búzáénál s ez a jövedelmezőségben

nem jut kifejezésre. Egy hold búza a gépesített és kemizált termelés következtében nagyobb hasznot hoz a termelőnek, mint egy hold borsó. Pedig a búza tonnájáért körülbelül annyit kapunk külföldön, mint egy mázsa borsóvetőmagért. A többi gazdasági és kertimag értékesítését is hasonló jelenségek kísérik.

Ha á gazdasági es a kerti magvak előállításán megközelítően annyi haszna lenne az üzemnek, mint a búzán, akkor ez a téma nem került volna előtérbe olyan módon, mint ahogyan a termeltető és a termelő Orosházán is vitatkozott. A termelő azért kevesli a vetőmag mázsánkénti fel- vásáilási árát, mert az innen származó bevétel sok esetben — és ez a gyakoribb — nem fedezi a termelés költségeit, a szerződésben előírt különleges feltételek teljesítésének anyagi hatásáról nem is beszélve.

A vetőmagtermesztés 1969-ben és 1970-ben a gazdaságirányítás reformjának második, illetve harmadik évében mentes mindenféle gazdaságpolitikai kényszertől. Ha a termesztésben valamelyik üzem hasznot, jövedelmet lát, csinálja, ha nem. akkor négy-öt millió dollár értékben importálunk vetőmagot ! Vajon nem lenne-e helyes úgy előbbre vinni ezt a mostanában sokat vitatott témát, hogy a MÉM vezetői a termeltetőt és a termelőt anyagilag is érdekeltté tennék a vetőmagimport csökkentésében? Anyagi ösztönzők segítségével a búzatermesztéshez hasonlóan be lehetne szabályozni a különböző vetőmagvak előállítását, még a speciálisan egyedülálló követelményeik teljesítését is.

A dél-alföldi vetőmagtermesztés azonban nemcsak árpolitikai függvény. Jóval több annál. A termelő üzemek vezetőinek szemléleti kérdése is, hiszen a gazdaságonként 150—160 holdon folytatott ilven irányú tevékenvség csak egy morzsái a a termelési terv üzemi előírásának. Huszonöt-harminc millió forintos növénytermesztési hozam között valósággal elvész a félmilliós nagy- j sáPrendű vetőmaetermesztési be- | vétel. Mert ez az ágazat volumenben elenvésző körülbel1“’ j p-nniö eintet ;s Tipp Es ez nen I véletlen.

1 Hursán Pál, a Körösök Vidéke

Tsz-ek Területi Szövetségének osztályvezetője azt mondotta, hogy a legtöbb gazdasági és kerti mag termesztése — a búza és a kukorica kivételével — a Vetőmagtermeltető és Ellátó Országos Vállalat Orosházi Alközpontjában dolgozó Szakemberek és az üzemi agronómusok baráti kapcsolatára épül.

A termeltetés szervezésekor ez a nézet érvényesül, ami azután rányomja bélyegét az égés* folyamatra. A termeltetőnek a továbbiakban nem áll módjában a termelési előírások betartásának következetes ellenőrzése, a megvalósítás segítése, mivel a szívességtevés fogyatékosságainak elemzése nem egyeztethető össze az eti- j kai felf __sál. S amikor napir

endre kwul a növényápolás és a i betakarítás, a vetőmagtáblákon is j gépekkel aratnak, csupán azért,

I hogy mennél hamarább túl legyenek a munkán. A sietés megbosz- '' szulja magát. Az utóérés hiánya ] miatt a termelt vetőmag csírázási ! százaléka igen gyakran nyolcvan í alá szorul. A nyers mag kom- ; bájnos betakarításával a szemek elkenődnek. törnek. A fajta-borsót helyenként felesborsónak takarítják be. Az utóérésre nagyon is igényes kertimagvak kezelésére, az élettanilag feltétlen szükséges művelet elvégzéséhez nincs megfelelő tároló, szárító, csépelő, tisztító és utókezelő helyiség, berendezés.

Ma, amikor a kötöttpályás gazdálkodás megszűnt, senki sem kényszerítheti a termelőt olvan beruházásokra, melyek a befektetett tőke kamatát sem adták visz. sza. Ha ideszámítjuk a termelő- iizsrnckct terhelő és eeVre növekvő kiadásokat is. akkor érthettük mos igazán, miért húzódoznak a

*5rfn,rr' + -fo-?! £»«;%_ fi T0TT»1 pVhPf!.

Az állami gazdaságok es a tsz- ek vezetői jól ismerik sajátos helyzetüket. Éppen ezért csak olyan termelési feladatok megoldására vállalkoznak, melyekkel I önmaguk pozícióit erősítik. A gazdaságirányítás reformja során alkalmazott ösztönzők segítségével megtanultak számolni. Világot is látnak, hiszen külföldre is j utaznak. Kifejlődött értékítéletük. Egekkel az elvitathatatlan tényekkel számolni kellene a vető- i magtermesztésben is.

Dupsi Károly

Mit kell tudni a népszámlálásról?

Az összeírás során a lakosság 75 százalékától viszonylag kevesebb, 25 százalékától több adatot fognak az összeírok kérdezni. Az összeírás a személyeken kívül a lakóházakra, valamint a lakásokra is kiterjed. Az adatók feldolgozását ezúttal első ízben végzik majd elektronikus számítógépekkel, így lehetőség lesz az 196ö-asnál jelentősebb területi tagolásra.

Az összeírásnál számlálóbiztosok működnek közre. Az adatszolgáltatás kötelező, az adatok hivatali titkot képeznek.

A népszámlálásnál háromféle kérdőív kerül alkalmazásra: lakásösszeíróív, személyi kérdőív, ellenőrzőlap.

A lakásösszeíró-íven mind a szűkebb, mint a bővebb körzetben megfigyelésre kerül a lakást magában foglaló épületre vonatkozóan anhak rendeltetésé, magassága, falazata, alapozása, az épületben levő lakásegységekszá- ma. A bővebb körzetekben megfigyelésre kerül még az épület tetőzete, utolsó tatarozásának éve és jellege.

A lakásra vonatkozóan, annak rendeltetései tulajdoni jellege, használati jogcíme, az építés éve, a helyiségek száma. A lakás felszereltségével kapcsolatban; van-e villanyvilágítás, milyen az ivóvíz- és gázellátás, milyen a WC-megoldás és a szennyvízelvezetés módja.

A bővebb körzetekben a fentieken kívül megfigyelésre kerül a lakás fekvése, a helyiségek alapterülete, a szemételtávolítás módja. Történt-e 1960 óta lakás- bővítés és közművesítés, azoknak jellege. Milyen a lakás fűtésének, melegvíz-ellátásának módja, a főzéshez használt tűzhely megnevezése. Mtiiyen a szobák és konyhák padozata. Hogyan van ellátva a lakás tartós fogyasztási cikkekkel s végül a lakóknak van-e a tulajdonában nyaraló, illetve hétvégi ház, annak jellege és helye.

A személyi kérdőíven minden körzetben összeírásra kerülnek a személy általános adatai, iskolázottsági adatai, foglalkozási adatai.

Az általános adatok között szerepelnek a személy nevére, nemére, születési időpontjára, családi állapotára, háztartási állására vonatkozó kérdések. Továbbá, hogy a személy jelen volt-e az összeírás helyén. Bejelentett állandó lakása azonos-e az összeírás helyével. Van-e ideiglenes lakása, ha igen, annak helye és oka. Milyen a személy anyanyelve és mennyi az élve született gyermekeinek a száma.

Anyanyelvként minden befolyástól mentesen, a valósághoz híven azt a nyelvet kell megjelölni, amelyet az összeírt személy családtagjaival általában beszél és anyanyelvének vall Köztudomású, hogy Békés megyében az idegen anyanyelvűek aránya jelentős. (1960-ban az országban 1,8, a megyében 6,2 százalék volt). A felmérés pontossága érdekében őszintén válaszoljon mindenki, mert fontos — főleg kultúrpolitikai szempontból — a megyében élő idegen anyanyelvűek arányának az ismerete.

A reprezentatív körzetekben ezenkívül, ha van a személynek ideiglenes lakása, megkérdezik a bejelentés időpontját és milyen időközönként tér haza bejelentett állandó lakóhelyére. Továbbá, hogy a születési helye azonos-e a jelenlegi bejelentett állandó lakóhelyével. Jelenlegi bejelentett állandó lakóhelyét megelőzően volt-e más községben, városban bejelentett állandó lakása. Ha igen, annak a helységnek a neve, onnan mikor költözött jelenlegi állandó lakóhelyére és mely községben, városban volt 1960. I. 1-én állandó bejelentett lakása. Végül anyanyelvén kívül milyen egyéb nyelven beszél a kérdezett személy.

Az iskolázottsági adatokra vonatkozó kérdések során az 1963. ban vagy korábbi években született személytől megkérdezik, hogy jár-e iskolába, ha már nem, milyen az iskolai végzettsége. Ha van érettségi bizonyítványa, annak típusa és jellege. Ha felsőfokú végzettséggel rendelkezik, a tanintézet, a kar és a szak megnevezése, ahol oklevelet vagy végbizonyítványt szerzett.

A bővebb körzetekben megkérdezik a tanuló személytől, hogy milyen iskolába, hányadik osztályba jár, milyen tagozaton, melyik községbe vagy városba és hogy naponta milyen módon, mennyi idő alatt jut el az iskolába. Ha érettségi bizonyítvánnyal rendelkezik, milyen szakon szerezte és a megszerzés éve; ha felsőfokú képesítéssel rendelkezik az oklevél megszerzésének éve, és hogy oklevelének megfelelő foglalkozást folytat-e. Továbbá, ha a kérdezett szakmunkástanuló-iskolába jár milyen iskola, hányadik osztályába, milyen szakmát, szakot tanul. Végül, ha fizikai szakképzettsége van, annak megnevezé- zése, milyen módon, mikor, mennyi idő alatt szerezte azt, és a második vagy további fizikai szakképzettségének, valamint a rendszeres iskolán kívül szerzett ■ szellemi szakképzettségének a megnevezését kell közölni.

A foglalkozási adatok körében az 1955-ben vagy korábbi években született személytől megkérdezésre kerül, hogy dolgozik-e, ha nem dolgozik — miért nem és mikor dolgozott utóljára,

1969-ben hány napot dolgozott. Ha korábban dolgozott, az utolsó foglalkozása, foglalkozási viszonya, munkáltatója és munkahelye mellett megkérdezik, hogy végzett-e 1069-ben mezőgazdasági munkát a mezőgazdaságban. Ha igen, hány napot és a mezőgazdaság mely területén. A reprezentatív körzetekben meg kell válaszolni azt is, hogy a keresőtevékenységet miért hagyta abba, és ha a nyugdíja vagy járadéka mellett folytat kereső- tevékenységet, mi a tevékenysége és a munkáltatójának pontos megnevezése.

Ha dolgozik — mi a foglalkozása, beosztása, munkaköre, foglalkozási viszonya. Ha alkalma zásban álló vagy termelőszövel- kezeti tag. meg kell nevezni < munkáltatót, a munkahelyet, ahol dolgozik. A reprezentatív körzetekben a fentieken kívül választ kell adni arra, hogy a dolgozó munkahelyére rendszeresen (naponta) milyen módon, mennyi idő alatt jut el, volt-e 1969-ben mellékfoglalkozása, másodállása. A nem mezőgazdasági dolgozónak mennyi az előírt heti munkaideje. Végül a kérdezett személynek választ kell adni arra, hogy mi volt az első kereső foglalkozása, mely évben kezdett el dolgozni és mi volt a tevékenysége 1960. I. 1-én.

Végezetül a szűkebb személyi kérdőívvel azonos tartalmú „Ellenőrző lap” is kitöltésre kerül minden olyan személyről, akinek bejelentett állandó lakóhelyén kívül ideiglenes lakó- (tartózkodási) helye is v?-