Békés Megyei Népújság, 1969. december (24. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-23 / 297 szám
As ifjúsági sportolók erkölcsi nevelésének kérdései Jó módszer olyan társadalmi I munka szervezése, mely a sportlétesítmények szebbé, kulturáltabbá tételét szolgálja, vagy éppen új pálya építése. — Például kispályás akció. Ezen munkát lelkesen végzik, hisz ők maguk is közvetlen érdekelték. A munkavégzés szorosabbá teszi a sportolóközösség kapcsolatait a KISZ-szel — a szervező munkát bízzuk a KlSZ-szerveaetne. Közelebb hozza a fiatalokat egymáshoz is a társadalmi munkaakció. Megtanulják ezen keresztül az egyén érdekét egyeztetni a közösség érdekével. A közös tevékenység ered menye olyan együttes élményt ad, mely serkentő lehet a további feladatok elvégzésére és mindenképpen fokozza a siker örömét A közvetlen érdek elősegíti a munkakedv alakulását is, és az egyéni munkakedv megoldja a közösség gondját is. így tevődik át az egyén közösséggé és hat vissza a közösség egyénre a munkavégzésen keresztül. A munka teremti meg az anyagi javak bőségét de társadalmi Cél a munkavégzés-szükséglet kialakítása. Ez teremti meg a szocialista haza számára a fejlődést, így jutunk el a szocialista haza- szeretet fogalmának kialakításához. A haza szeretetét fokozatosan kell formálni sportolóinknál. Legfontosabb eleme a szakosztály, az egyesület megszerettetése, majd ezen keresztül alakul ki a hazaszeretet Nagyon lényeges, hogy mindig fejlődésében vizsgálják a szocialista haza gazdasági alakulását Az egyes összehasonlítás mindig konkrét legyen. A történelmi tények alapján őszintén feltárva fiatal sportolóink előtt gondjainkat sikereinket. A szakosztály megszerettetésének módja és segítője a kialakult jó közösség, ez alapul szolgál a közös programra. Legyen a szabad idő eltöltése is közös és kulturált módon történjen az. Alakuljon ki a sportkörnél a klubélet. Ott találják meg a fiatal sportolóink a kapcsolatot az egyesület többi szakosztályával és tagjaival. Érdekeltté kell tenni a szakosztály tagjait a tervek kidolgozásában, így nagyobb felelősséget fognak érezni a valóra váltásban. Ismertté kell tenni előttük a célt, megbeszélni velük a feladatvégrehajtás menetét. Ha ez így történik, magukénak érzik a szakosztályt és az egyesületet is. Megismerik az egyesület vezetőit, tudják, hogy a közös tevékenység eredményez csak előrehaladást. Értékelni fogják a vezetők és a többi szakosztály az egész tagság erőfeszítéseit. El kell érni, hogy minden siker, minden kudarc közös legyen. Ha kialakul ee a kapcsolat, akkor a fiatal sportoló megszereti szakosztályát, egyesületét, ahol nevelték, ahol tanították, ahol felnőtt. Nem enged a csábításnak! De van ennek másik oldala is, mert vannak esetek, hogy egy adott kis egyesületben — különösen csapatsportágaknál— egy-két kirobbanó tehetség kinő a szakmai felkészülés adható mennyiségi és minőségi anyagából. Szűk lesz számára az eddigi felkészülés, ez már nem seeíti sem szakmai, sem erkölcsi tulajdonságainak gyarapítását. A jó közösség érdeke nem lehet alapvetően ellentétes az égvén érdekével, fsv maga a közösség lesz é'égedett azzal, ha a tehetséges sportolója magasabb osztálvhoz ivázol, — Mert léteznek és vannak neveléeayesülefek is. Az egyén is eléri célját, nem következik törés személyiségének alakulásában. Továbbra sem szűnik szeretni volt nevel őegvesü- tetét, de számára az új közönség érdekével — és túl a két közösség és egyén érdekein — az egyetemes sport érdekével is ez áll összhangban. Sőt, az egyetemes magyar sport fejlődését is ez szolgálja. Sportolóink megszeretik társadalmunkat, hisz azok a lehetősségek:, amelyek adva vannak, a szocialista társadalmi rend teremtette meg számunkra. Kulturált pálya, tiszta, rendes öltözők, szakavatott edzők, sportvezetők állnak rendelkezésükre. És sajnos, itt meg kell jegyezni, hogy a sport, mint az egyetemes kultúra része a tárgyi föltételek területén elmarad a kultúra egyéb ágai mellett. Ennek negatív hatása már érezhető és fokozódhat is. Hisz a fiatalok igénylik a kulturált környezetet, számukra ez természetessé vált, ha nem kapják meg a sportnál, elmennek oda, ahol megkapják, (presszó, cukrászda, táncterem, stb.) Ennek következménye testi nevelésük hiányossága és azon kedvező hatások elmaradása, melynek nagyon fontos erkölcsi, politikai, világnézeti vetületei vannak. A társadalom fejlődésével nem csökken, hanem nő a harmonikus szocialista embereszmény igénye, amelynek része fizikai képzés, hisz így teremtik meg a testi, •szellemi egyensúlyt és ez a harmonikus ember lesz képes a szocialista haza építésére és megvédésére egyaránt. A gyorsuló időelméletet az űrkutatás nem nélkülözi, de feltételezi és feltétlen igényli a sport sajátos emberformáló eszközeinek minél szélesebb körű alkalmazását a fizikai és idegi egyensúly megteremtését. E kis kitérő azt kívánja szolgálni, hogy igenis o társadalom é'e*ében a sportnak megvan a maga helye és ezt az egységes szemléletet ki kell alakítani, hisz e szemlélet, ha egységes, nagyszerű nevel őerő. A fiatal sportolóval nemcsak a problémákat kell megismertetni és nem elsősorban azt, hanem az eredményeinket és ezek is vannak szép számmal. Eredményeinken, sikereinken keresztül ismerjék meg a hazát és alkotó népét. Jó alkalom erre a már említett versenyre való utazás közbeni városismertetés. Dolgozzák fel versenyekre utazva hazánk fejlődését és ez ne ma radjon ki a program összeállttá sából sem. Tudott dolog, hogy az idő határokat szab, de a leglényegesebbekre hívják fel a figyelmet. Nem lehet az, hogy a sportoló, aki az országot vagy a világot járja, csak a pályaudvarokat, repülőtereket, szállodákat és a sportpályákat lássa. Meg kell ismertetni szocialista fejlődésünk eredményét, új modem városainkat, fejlődő új üzemeinket. Ismerjék meg népünk és más népek kulturális kincseit, hazánk új alkotásait. Természetes nem teljességre törekvéssel, de a lehetőség maximális kihasználásával. Ki kell használnunk a világversenyeken elért eredményeiket, értékes helyezéseinket. Váltsák ki ezek fiatal sportolóinkban a jogos büszkeséget, megfelelően tanulják meg értékelni nemzeti sportunk nagyszerűségét. Láttassuk meg az eredményeken keresztül, hogy e mögött az eredmények mögött alkotó munkáskezek vannak, akik közvetve lehetővé tették a sportolás minden feltételét és így a haza és alkotó népe is részeseivé vált ezen eredményeknek. Miközben joggal lelkesednek eredményeinkért, nagyszerű olimpiai sikereinkért, mindig tartsák tiszteletben más nemzeték sportolóinak eredményét, és ezen belül is külön legyenek büszkék a szocialista tábor sportolóinak nagyszerű szereplésére, hisz összefűz benA békési járás, ahol szeretik a sportot és tesznek is érte A járási KISZ- f bizottság székit • házában került j <1 sor az MTS béí A kési járási tanácsának ülé- sere, melyen megjelent dr. Ja O. Kovács Istvin, a járási ta- M nács titkára, W Siklósi Ferenc, a Mtezőberényi Községi Tanács V. B. elnöke. Baranyai Kálmán, a megyei TS főelőadója, Kassai János, a járási és Mészáros Sándor, a Békés községi pártbizottság munkatársa. Kiss László, a JTS elnökhelyettese üdvözölte a megjelenteket, majd Cs. Varga László JTS-elnpk számolt be a járás sportmozgalmának helyzetéről, terveiről. A tapasztalatok bizonyítják, — mondotta —, hogy az MTS járási tanácsa, bizottságai, szakszövetségei és sportegyesületei megerősödtek, a társadalmi élettel összhangban fejlődtek, nőtt a sportvezetők szakképzettsége és felelőssége. Járásunkon belül a feladatok megvalósításában széles körű társadalmi összefogásra törekedtünk, feladatainkat a járási párt-, tanács és a KISZ V. B., a szakszervezetek és az MHSZ-szer- vekkel együttműködve, azok tevékeny részvételével, támogatásával alakítjuk ki és valósítjuk meg. A pártirányítás minden szinten, a gyakorlati munkában igen nagy segítséget nyújt számunkra. Különösen a vezetés szilárdításához, a káderek kiválasztásához, a helyes szemlélet formálásához kapunk hathatós segítséget. Az MTS és az MT tanácsszervek osztálya által kiadott elvek alapján a tanácsokkal is igen jó a kapcsolat. Az együttműködés szakmai vonatkozásban legeredményesebb a KISZ-szervekkei. mert közösen rendezzük az alapfokú bajnokságokat, összehangoljuk a nevelőmunkát, a káderképzést. Sajnos, községi, sportköri szinten ez a jó kapcsolat nem alakult ki, ennek megvalósítása feltétlenül szükséges lenne — mondotta. Cs. Varga László a továbbiakban elmondotta, hogy a járás sportmozgalmának irányító szerve, az MTS járási tanácsának 25 fős tagsága» A tanácsülések közötti' időszakban az MTS járási tanács héttagú elnöksége végzi a járás sportmozgalmának irányítását. A szakmai munka segítése céljából három állandó jellegű bizottság — gazdasági, tömegsport és iskolai — és hat szakszövetség — labdarúgó, kézilabda, asz- talitenisz, sakk, atlétika és sportlövő — működik. Tömegsport vonatkozásában komoly eredményeink vannak. A falusi dolgozók spartakiádjának községi, járási, megyei versenyein mintegy 900, az üzemi, ktsz-dolgozók spartakiádján több mint 300, a tsz snartakiád járási és megyei döntőin több mint 250 tsz-fiatal vett részt és ért el jó eredményeket. Az úttörők és kisdobosok Mi * I nőnket a közös társadalmi érdek, közös gond, közös eredmények. Az elmondottak lehetőségek, amit elmulasztani kár lenne. Ezen keresztül formálódik a szocialista haza szeretete, amely elválaszthatatlan az internacionalista eszméktől. Gondolni kéll arra is, hogy minden elveszett, elhalasztott alkalom pótolhatatlanná válik és a későbbiek során igénytelen embereket nevel. Az előbbiekben megismertetett szocialista ! hazafiság eggyé forrt, tehát a népI oei. a területtel, tartalommal telítődik és a kis primőr közös- L bégből így jut kiteljesedésre (Folytatjuk) 1 Térikéi Antal Cs. Varga László, a békési JTS elnöke. lönböző szintű versenyein több mint 2500 (!), a középfokú iskolák versenyein 1000 fiatal vett részt. Járásunk felszabadulásának 25. évfordulójára rendezett jubileumi sporthét keretében több mint ezer fiatalt mozgósítottunk. — Tovább fejlődött a verseny- szerű sportmunka is, bár minőség vonatkozásában bizonyos fokú visszaesés mutatkozik, ami reméljük, csak átmeneti. Járásunkban 19 egyesület, 52 szakosztály működik, 1819 igazolt versenyző és 3099 sportegyesületi tag van. E szakosztályoknál 15 minősítéssel rendelkező adző tevékenykedik. Ez a szám igen kevés, még több szakemberre lenne szükség. A továbbiakban elmondotta, hogy az MTS járási tanácsa a járási tanács vb-vel és a községi tanácsokkal közösen elkészítette a járás sportlétesítmény-fejlesztési tervét, mely során 1969—70-es években e célra Békés. Mtezőbe- rény, Kétsoprony, Kamut, Csárda- szállás és Tarhas községek egymillió 200 ezer forintot kívánnak fordítani, míg az 1971—75-ig terjedő időszakban járási szinten egymillió 400 ezer forint kerül felhasználásra. Kiemelte, hogy az 1969-es évben Mezöberény és Két- soprany községek igen sokat tettek a terv megvalósításáért. Saj- nos, az MTS 30 százalékos vállalása nem reális, mert a TS támogatása a felmerült összeg egynegyed részét sem teszi ki. A sportköri vezetőségválasztó közgyűlések szervezettsége, megrendezése általában jó volt, különösen kiemelkedett a Békési Vasas és VM, valamint a Mező- berényi Spartacus és Textil közgyűléseinek nyílt, elvtársi és konstruktív hangja. Az eredmények mellett a feladatokról is szólt a JTS elnöke. Hangsúlyozta, hogy minden szinten tovább kell javítani a vezető testületek aktív, önálló és kollektív munkáját. Tovább kell fokozni a társadalmi tevékenységet, még szorosabb kapcsolatot kell kiépíteni N a párt-, a tanácsi, a társadalmi és bázis-szervekkel. Irányt kell venni a minőségi sport alapjainak lerakására, a szakosztályok számának növelésére. Gondoskodni kell a káder- utánpótlás tervszerű biztosításáról, sportolóink, szurkolóink neveléséről — fejezte, be beszámolóját a JTS elnöke. A hozzászólások során Deák János a közgyűlések színvonaláról, Petor János az LSZ munkájáról. Kállai Jenő az iskolák és a sportkörök kapcsolatáról beszélt. Baji Gergely a pedagógusok sporthivatásával, Domokos Imre az atlétikai szakszövetség tevékenységével foglalkozott, Schupkégel Ádám a tsz-tagok spartakiádját elemezte. Baranyai Kálmán a járás sportmunkájának szívonalát méltatta. Siklósi Ferenc országos és fontos elvi problémát vetett fel. Hangsúlyozta, hogy a sport a társadalom egy sajátos területe, ahol különböző korosztályok találkoznak és így lehetőség nyílik a fiatalokat a szocialista haza, a munka szeretetére és egymás megbecsülésére nevelni. Kifejtette, hogy Mezöberény község társadalmi összefogással 1969-ben 150 ezer forint összegű létesítményfejlesztést teljesített és 1971—1975- ig még további 470 ezer forint van betervezve, de ezt csak akkor tudják teljesíteni, ha az MTS által megígért 30 százalékos céltámogatás meglesz. Véleménye szerint következetesen véghez kell vinni azt az elvet, hogy az MfTS-tómogatást oda helyes adni, ahol az aktivitás, a társadalmi összefogás nagyobb. Súlyos hiba az anyagiak felelőtlen ígérgetése. Nem szabad a pártszervek, a tanácsok, a társadalmi aktívák munka- és sport- szeretetével játszani! — jelentette ki. Utolsó napirendi pontként munkájuk elismeréséül az alábbi társadalmi aktívák kaptak kitüntetést. illetve jutalmat. 25 éves jubileumi emlékplakettet kapott: Deák János, Kecskeméti Gábor, Kiss Sándor. Nagy Károly, Soós Gábor. dr. Fucker Lajos, Nagy György,- Köhler Adám, Kábái László, Hudák Mihály, Filozof György, Wagner Mihály, Ku- csera János, Molnár Sándor, Kállai Jenő, Baji Gergely, Kiss Sándor, Knopp Vince. Tárgy- jutalomban részesült. Dr. Ó. Kovács István, Kassai János, Zadárnyi István, Kiss László, Mészáros Sándor, Petor János, Weige-t Adám, Békési Mária, Schupkégel Adám, Domokos Imre, Barta István, Kiss József, Varga László, Szabados István. Szabó Gerzson, Háló Mihály és Tóth János, Miakai Gyula Elkészült a Felszabadulási Jelvényszerző verseny kiírása Az MTS megyei tanácsa tömegsportbizottsága ülést tartott. Elkészítették és megvitatták a munkahelyi spar, takiádok téli versenyeinek kiírását. így az üzemek, vállalatok, intézmények dolgozói a téli hónapokban is rendszeres sporttevékenységé. folytathatnak az asztalitenisz és sakk sportágakban. A munkahelyi spartakiádok azonban nem adnak lehetőséget a tsz-ek dolgozódnak a sportolásra, s ezért elkészítették a termelőszövetkezeti spartakiádok téli versenyeinek versenykiírását is. Tekintettel arra, hogy az 1970- es évben ünnepeljük hazánk felszabadulásának 25. és Lenin születésének 100. évfordulóját, el- I készítették a Felszabadulási Jel- ■ vényszerző Versenyek verseny- kiírását is. Ezeket összehangolták la társszervekkel, szakszervezettel, ' KISZ-szel, KISZÖV-vel. Most már minden területen teljes erővel kezdődhetnek a téli tömegsportversenyek, amely** megyei döntőkig bezáróan kerülnek lebonyolításra.
