Békés Megyei Népújság, 1969. december (24. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-23 / 297 szám
1MB. december S3. 5 Kedd Mennyit építettek és mit költöttek ez évben hazánk legnagyobb községében? Csúcs forgatom az exportáru-szállításban Év végén nemcsak a családoknál, termel őszövetkezet ekné 1 csinálnak számadást A községi tanácsok is megnézik, hogy mit építettek, mennyit költöttek, egyszóval hogyan gazdálkodtak a lassan 6- évnek szánutó 1969-ben. Az ország legnagyobb községében, Békésen az illetékesekkel sorba vettük a község nagyobb építkezéseit, beruházásait. Legynagyobb költségvetéssel, 23 millió forinttal a község víz- és csatornamű vállalata dolgozott. A víztorony megépítésével a község vízművesítése is befejeződött. A tervezett 50 km helyett 82 kilométer hosszú csatornahálózatot építettek. Békésen eddig több mint 1000 házba vezették be a vizel A lakosság részéről ezt továbbra is igénylik, és joggal, mért a község lakói tízmillió forinttal járultak a közművesítéshez. Az Ivóvízvezeték-hálózat. építésének első üteme befejeződött Az üzemeltetés megindítását akadályozza egyes gépi berendezések hiánya. A Diósgyőri Vasgyár novemberre ígérte a hálózat átemelő berendezését. De ezt többszöri sürgetés ellenére, még mindig nem szállította le. V A község költségvetésének jó részét az országosan elismert békési gyógyfürdő korszerűsítésének befejezésére költötték. Ebben az évben egy úszómedencét és három lubickciót építettek. A község vezetői remélik, hogy a békési gyógyfürdő jó hírét ezzel is öregbítik. A fürdő építésének bem hőEbben az évben mintegy 75 százalékig haladnak az SZTK rendelőintézet építésével. Átadására a jövő év tavaszán kerül sor. Békés és környéke lakóinak jobb egészségügyi ellátottságán nagyot fog segíteni a modem, mai követélményeknek megfelelő intézet. Mert nemcsak a korszerű orvosi ellátást biztosítja, hanem mentesíti attól a betegeket, hogy Békéscsabára beutazzanak és ott egész napokat töltsenek. A rendelőintézet felépítése öt és fél millió forintba kerül. Nemcsak a községi tanács és a vállalatok építkeztek Békésen. Kertes családi házakat is szép számmal építettek. Ezt bizonyítja az építési osztály kimutatása, ahol ez évben 113-an kértek lakhatási engedélyt. A családi házak száma a jövőben tovább növekszik, mert további 295-re adtak ki énftósi engedélyt. R. M. A MASPED ebben az évben 600—700 ezer tonna árut továbbit, 200—300 ezer tonnával többet, mint tavaly. A vállalatra bízzák a tengerentúli szállítások megszervezését és a kontinensen belül is a kényesebb áruk forgalmának irányítását. A külkereskedelmi és közlekedési szakértőkkel együttesen keresik a gazdaságosabb é<s az árut „kímélő”, gyorsabb szállítási módokat- Esek közé tartozik a konténer-forgalom is. A vállalat gondoskodik arról, hogy a TERIMPEX megbízására konténerforgalomban szállítsák a dobozos sonkát az Egyesült Államokba, a MONIMPEX borát Kanadába, a HUNGAROFRUCT konzervált pedig Ausztráliába és más távoli piacokra. Foglalkoznak annak a megoldásával is, hogy kis távolságra tartálykonténerben juttassák el a magyar timföldet a külföldi feldolgozóüzemekbe. Fokozottabban veszik igénybe a gépi teherszállítást; az idén a tavalyinál 30 százalékkal több árut szállítottak repülőgépen. Most szervezik az egyik távoli kombinált utat Jokohama és Budapest között. A METALIMPEX számára 3500 tonna golyóscsapágyat hoznak Yokohamától Na- hotkáig hajóval, onnan pedig repülővel. ,./í szép áru önmagában nem elég.».” Kétszázhúszezer dolláros exportrendelést kötött Kanadában Lovas Imre, a Békéscsabai Kötöttárugyár főkönyvelője zást összege összesen hat és fél. millió forintot tesz ki. Járda- és útépítésre — a fürdő korszerűsítése miatt — nem jutott nagyobb összeg, ezért csak 1600 folyóméter járdát építettek. Ami kereken 200 ezer forintba került. A Tárház utcai bekötő út felújításának a költsége 300 ezer forint volt, ennek a félét a tanács, felét a termény forgalmi vállalat fizette. Hozzákezdtek annak a terelő útnak az elkészítéséhez, amely a községen áthaladó 47-es másodrendű főútvonalat mentesíti. Az útépítés teljes költsége 618 ezer forint. Korszerű higanygőzös világításra térnék át Békésen, Több utca és a Széchenyi tér megvilágítását már korszerűsítették. A községi tanács erre a célra mintegy 400 ezer forintot költött A Békéscsabai Kötöttárugyár hazánk minden tájára, több tucat európai, ázsiai és afrikai államba exportálja termékeit. Az üzem vezetői azonban a terméklista bővítésére, a piacok további szélesítésére törekszenek. Ezért utazott többek között az Egyesült Államokba és Kanadába Lovas Imre, a gyár főkönyvelője. — Mit tapasztalt a tengeren túl, milyen eredményekkel tért haza Lovas elvtárs? — Nagyon nehéz erről röviden beszélni. A HUNGAROTEX főosztályvezetőjével, Palócz Ló- ránddal voltam. A minisztérium megbízásából én a kötszövő ipart képviseltem, ezért nemcsak saját juk békében addig, amíg ki nem önti a lelkét. Egyszer R esetár Gyurival voltunk így. Csak hallgatott Nagysokára azért kihúztuk belőle, hogy megneheztelt valamiért Mégpedig a gyárvezetőre, mert a lányának, aki ugyancsak a gyárban dolgozik, fontos íigy elintézésére nem adott szabadságot De hát a munka miatt nem lehetett, csak másnap. Gyuri már a felmondását is beadta, mert úgy vélte, hogy őt itt senkinek sem tartják. Persze nem engedtük el. Jól megmostuk a fejét. Aztán, amikor minden elsimult megköszönte, hogy a sarkunkra álltunk. ö pedig azóta még jobban érzi, hogy szükség van rá, becsüli a brigád. És el kell mondanom, Jő a kapcsolat a vezetőkkel is. Nekünk nem szoktak sokat magyarázni. Sárközi Zoltán gyárvezető röviden közli: „Ez és ez a feladatotok. Csináljátok!” Nem szól bele a munkánkba. Megbízik bennünk. Néha összehív mindnyájunkat. Megbeszéli velünk: így és így állunk § tervteljesrtéssel. Tájékoztat- arról, min kell javítani. Minket nemcsak az égetés, hanem az egész gyár munkája érdekel. Nemegyszer elmegyünk a nyersgyártáshoz, hogy lássuk ők mit csinálnak Ha több szenet vagy fűrészport kevernek az agyagba, másképp kell a kemencébe a tüzet vezetni. Rajtunk kívül is sok ember dolgozik a gyárban. Kijelenthetem, igen becsületesen. De ha valami probléma van, azért legtöbbször mégis valahogy visszahúzódnák: ..Hm! — kezdik. — Ti. szocialista brigád vagytok. Rátok tartozik.” Hát, ti? — kérdezzük. — Miért ne tudnátok tí is? — bíztatjuk őket. Szóval becsületük van a szocialista brigádoknak. Tudják jól, ml nem megyünk a gyárvezetőhöz minden kis üggyel, hanem megoldjuk magunk. Az utolsó időkben az egész vállalatnál nagy tekintélyre tett szert a mozgalom. A szocialista brigádok vezetői évente legalább négyszer tanácskoznak. Ilyenkor sok tapasztalatot szerzünk, tanulunk egymástól. A tapasztalatokat igyekszünk felhasználni, hogy túltegyünk a többieken. Természetesen nem mások rovására. Sőt! Csinálja csak mindenki úgy, hogy jobban már nem is lehet. Készüljön több és jobb minőségű tégla meg cserép, akkor több pénz is kerül a vállalat kasszájába. Mert ez a lényeg. Ebből lehet növelni a munkabért, lehet a gyárat fejleszteni, a munka- és szociális körülményeket tovább javítani, meg az államnak is adni. Nem nagy szavak ezek, hanem igazság, amit a szocialista brigádok ma már megértenek. És felelősséget éreznek a • vállalat jelenéért, jövőjéért. Februárban részt vettem a • szocialista brigádvezetők orszá- ! gos tanácskozásán. Soha sem : felejtem el azt a nagy eseményt, j Bámultam, hogy mennyi kitün- | tetésük van egyeseknek. Egy- • szerű munkásoknak, mint ami- ■ lyen én is vagyok. Sokat tettek. : Felemelő érzés volt, hogy ilyen : megbecsülésben részesítik őket. ; Nem a kitüntetés teszi az em- ! bért, de jólesik az elismerés, • Azt hiszem, sokszor a pénznél j is többet ér.” ; Lejegyezte; Pásztor Béla í magunk, de más testvérvállalatok termékeit is igyekeztem bemutatni, propagálni ott, ahol nem ismerik. Elöljáróban annyit: nagyon örülök, hogy kinn járhattam. Huszonnégy napot töltöttem a hazától távol, egy kicsit Svédországban és Svájcban is sikerült szétnéznem, legtöbb időt persze az USA-ban és Kanadában töltöttünk. Világhírű nagyáruházakat kerestünk fel, nagy- kereskedőkkel, ügynökökkel tárgyaltunk. Itt értettem meg igazán, hogy mit jelent az extraprofit, amiről politikai gazdaságtanban annyit tanultam. Itt találkoztam a világpiaci értékítélettel. — Sok jó ötletet kaptunk az amerikai nagykereskedőktől a divat, és egyéb területen. Azt megtanultam: fő a gyorsaság, a pontosság Az arat, aki legkorábban jelentkezik az áruval. Elhalmozzák Amerikát áruval a világ minden tájáról. Megtehetik és megteszik, hogy válogassanak. Egy-egy nagykereskedő irodájában 80—100 ügynök vár — előre bejelentett idő szerint — arra, hogy fogadják. Időt csak arra „pazarolnak”, aki nekik tetsző árut hozott. Gyorsan megnézik, megmondják kell, nem kell! Ennyit adnak érte s alá szolgájaVitának, udvarias társalgásnak, bensőséges emberi kapcsolatnak — amihez mi any- nyira hozzászoktunk — nyoma sincs. — Mi a fő követelmény az árunál? — A kiváló minőségű szép áru még nem elég ahhoz, hogy elkeljen. Itt mindjárt szakemberek nézik meg a kínált portékát, megállapítják: mosható-e gépben, tartja-e a színét, formáját? Milyen a fazon, milyen a csomagolás? No meg a megbízhatóság! Ha egy nagykereskedő árut rendel, abból hamarosan elkészül a színes prospektus. Ebből tudja meg a vevő, hogy hol, melyik áruházban mikor, milyen terméket kaphat, annak mi az előnye, mennyi az ára. A márka dönti el ax áru sorsát. De jaj annak, aki egyszer ú becsapta a vevőt! Ezért annyira kényesek a határidő pontos betartására. — Nekünk sikerült összesen félmillió dollárnyi üzletet kötni. Többek között a Váci Kötöttáru- gyártól is eladtunk 50 ezer melegítőt. A Békéscsabai Kötöttárugyár termékeiből 220 ezer dollárra kötöttünk szerződést. Ez lesz az első kanadai exportunk, összesen 22 ezer tucat árut szállítunk Montreálba. Főként a műszál—pamut keverékből készült rugalmas, plüssre emlékeztető leányka- és női pizsamákat, strandruhákat, frottír garbókat De nagyon tetszett az Acryl habkönnyű, csipkemintás női pulóver is, csak ezen némi fazon- és díszítésváltoztatást kívánnak. Mi készítünk mintadarabokat és januárban várjuk hozzánk a kanadai cég képviselőjét Ha megfelel az árunk, legalább 200 000 dollár új megrendelést, később még többet várhatunk. — összefoglalva: az út eredményes volt. Persze a népgazdasági és az üzemi érdeket egyaránt figyelembe kell vennünk. Nagy a konkurrencia, ismeretlen odakinn a magyar áru, gyorsan változik a divat. Szóval a rizikót vállalnunk kell bizonyos tekintetben. De én azt hiszem, megéri! Mi igyekszünk gyárunkat műszakilag fejleszteni, új gépekkel gyarapítani, hogy a legkényesebb igényeket is kielégítsük úgy minőségben, mint pontosságban. Ary Róza Nem a levegőbe beszéltek Néhány hete számoltunk be arról, hogy a békéscsabai öntöde 9 szocialista brigádja a brigádvezetők legutóbbi értekezletén vállalta, hogy az üzem 1909-es évi termelési tervét határidő előtt, december 20-ig befejezi. örömmel számolhatunk be arról, hogy az öntők nem a levegőbe beszéltek. Botyánszki János versenyfelelős arról adott hírt. hogy a vállalkozást sikert koronázta. Bár az időjárás nehezítette az öntők munkáját: megfagyott a szabad téren tárolt homok. A nagy sár is akadályozta a gyors munkát, mégsem hátráltak meg. Vállalásuk szerint szombaton reggelig készen lettek az öntöde 1969-es tervével. A hátralevő héten már a jövő évi tervfeladatokon dolgoznak. A tagfelvétel A gazdasági és politikai valóság marxista—leninista értékeléséből következik az a felismerés. hogy az MSZMP alapszervezeteinek és minden kommunistának legalább két cárból foglalkoznia szükséges a tagfelvétellel. Az egyik ok az, hogy az új társadalom építése közben ezrével találhatók olyan munkások, parasztok, értelmiségiek, akik méltóvá válnak a párttagságra. A másik fontos ok az, hogy a megnövekedett gazdasági és politikai szervező- munka eredményes elvégzése az MSZMP-től is mind szerteágazóbb és színvonalasabb irányítótevékenységet kíván. Az élcsapat feladatait akkor lehet a leghatásosabban végezni, ha a marxista—leninista tudattal együtt a tagság számszerűen is növekszik. A lenini élcsapat — az MSZMP is — a számszerű növekedést sohasem tekinti kampányszerű feladatnak. Ellenkezőleg. A Magyar Szocialista Munkáspárt szervezési * tevékenysége marxi—lenini útmutatás alapján arra törekszik, hogy rendszere® nevelőmunkával tömegszervezeti aktivitást igazoló, a dolgozók bizalmát bíró, a közösségért áldozatokra kész emberek kérjék felvételüket Az üzemekben, az állami gazdasági és termelőszövetkezeti földeken, valamint a laboratóriumokban, iskolákban dolgozók legjobbjainak az MSZMP-be való eljutását nem lehet a véletlenre bízni. A legtöbb gyári, mezőgazdasági és hivatali párt- szervezetben helyesen a pártépítés szerves részének tekintik a tagfelvételi tevékenységet. A politikai propagandát, a tömegszervezetekben végzett párt- megbízatást úgy szükséges végezni, hogy közben a társadalom legodaadóbb építői megismerkedhessenek az MSZMP-vel és az oda való belépés lehetőségeivel is. A kommunista párt tagfelvételi munkája — az élcsapat szerepének betöltéséért — mindig nagy lelkiismeretességet követelt. Amikor pártunk illegalitásban végezte munkáját, akkor különös éberségre volt szükség, hogy a gyávák, megalkuvók ne kerülhessenek soraink közé. Es ma, amikor a munkásosztály — szoros szövetségben a parasztsággal — van hatalmon, a karrieristáktól, a lazítóktól, a politikai torzí toktól szükséges óvni pártunkat. Üj tagok szervezése megtisztelő pártépítési feladat. A szocializmust építő emberek körében népszerűsíteni, vonzóvá tenni a pártot minden kommunista kötelessége. A rendszeres marxista-nevelés és a példamutató magatartás el is éri célját. A párt politikájának lenini alkalmazásával arra is szükséges gondolni, hogy az új tagot a számára megfelelő politikai feladattal bízzák meg, és ezzel a további marxista világnézeti fejlődést is segítik. A 25 éves illegális múlt és a majdnem negyedszázados legális pártmunka gazdag tapasztalatai, a marxizmus—leninizmus alapos ismerete adja a megbízható módszert az MSZMP tagságának számszerű növeléséhez is. Léniái Sándor I
