Békés Megyei Népújság, 1969. december (24. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-23 / 297 szám
IMi. december SS. 2 Kedd Francia terv Közel-Kelet megoldására? Rudnyánszky István, at MTI tudósítója jelenti: A rabati csúcsértekezlet előtt francia közel-keleti tervet szivárogtattak ki, amelynek célja a megrekedt négyhatalmi tárgyalások kimozdítása a jelenlegi holtpontról. Megfigyelők szerint a francia tervvel befolyásolni kívánják a rabati értekezletre összegyűlt arab államfőket is. Az MTI na- bati különtudósítójának értesülései szerint a francia elképzelés egyrészt leszögezi, hogy végre kell hajtani a biztonsági tanács ismeretes határozatát, amint az arab államok kívánják, másrészt olyan üj elemeket is tartalmaz, amelyek kielégítenék az izraeliek egyes követeléseit. A francia terv fő pontjai, értesülések szerint, a következők: O Minden rendezés alapja a Biztonsági Tanács 1867-es határozata, amely előírja a megszállt területeken tartózkodó izraeli csapatok kivonását és a hadiállapot megszüntetését. Az EAK továbbra is kész elfogadni a BT határozatát, Izrael azonban ezt a határozatot csak tárgyalási alapnak tekinti Tel Aviv tehát elutasítja a francia tervnek ezt az alapvető pontját. © Jeruzsálem az izraeli álláspontnak megfelelően egyesítve maradna, de nem izraeli fennhatóság alatt, hanem nemzetköri státust kapna. E nemzetközi státus biztosítaná a keresztény, a mohamedán és a zsidó szent helyek védelmét, valamint lehetővé tenné, hogy mind Izrael, mind Jordánia szabad bejárást kapjon Jeruzsálembe. Az izraeli álláspont az, hogy minden nemzetközi státus és esetleges társ-szuverenitás elfogadhatatlan Jeruzsálem számára. O Az 1949-es fegyverszüneti demarkációs vonalra való visszatérés, amelyen csupán néhány kisebb jelentőségű változtatást hajtanának végre, hír szerint egybevág a hasonló amerikai elképzeléssel. Az arabok — mint ismeretes — elvetnek minden határmódosítást, Izrael viszont több Ízben közölte, hogy a fegyverszüneti vonalat semmisnek tekinti. O A demilitarizált övezetekre vonatkozó francia terv egyrészt kimondja, hogy mindkét fél demilitarizálná területének egy részét, másrészt az úgynevezett proporcionális módszer révén gyakorlatilag azt eredményezné, hogy az arabok nagy területeket, Izrael pdig csak kis sávokat demilitarizálna. Eszerint az EAK a Sínai-félsriget jelentős részét, Izrael a Negev-sivatagban kisebb övezetet demilitarizálna. Hasonló módon járnának el a Jordán nyugati partvidékén. Szíriáról nincs szó a francia tervben. Mint látható, a franci* terv elfogadására jelenleg nem lehet számítani sem arab, sem izraeli részről. Ügy tudják, hogy Párizs az elképzelést diplomáciai úton közölte Tel Aviv-val, az arabokkal pedig Hélou és Pompidou elnök párizsi találkozóján közölték és felkérték a libanoni elnököt, hogy ismertesse azt az arabokkal (MTI? Közlemény a helsinki találkozóról A Szovjetunió és az Egyesült Államok küldöttségeinek találkozójáról, amelyen előzetes formában a stratégiai fegyverkezési hajsza leállításának kérdéseivel foglalkoztak, közleményt adtak ki. A stratégiai fegyverkezés korlátozására vonatkozó előzetes eszmecsere mindkét fél számára hasznos volt. Megértés jött létre azoknak a kérdéseknek általános körére vonatkozólag, amelyek a további szovjet—amerikai eszmecsere tárgyát alkotják majd — hangsúlyozta többek között a közlemény. Megkezdődött a Varsói Szerződés honvédelmi miniszteri bizottságának ülése Hétfőn délután Moszkvában megkezdődött a Varsói Szerződés honvédelmi miniszteri bizottságának ülése. Az értekezleten megvizsgálják a szövetséges hadseregek állapotát, a határok biztosításának kérdését, továbbá a Varsói Szerződés tagállamai védelmi képességének erősítését szolgáló intézkedéseket, öasaefüggés- ben a NATO vezető köreinek agresszív törekvéseivel. A Magyar Népköztársaságot a bizottság ülésén Csémi Károly altábornagy, a honvédelmi miniszter első helyettese, a Magyar Néphadsereg vezérkari főnöke képviseli. (MTI) Ulbricht és Heinemann levélváltása Walter Ulbricht, a Német De-1 Tekintette) s Német Demokra- szültség csökkentéséért. A «vamokra ük us Köztársaság államta- tlkus Köztársaság és s Német gam részéről szintén kötelessénácsának elnöke levelet intézett Gustav Heinemannhoz, a Német Szövetségi Köztársaság elnökéhez. A levél teljes szövege a következeképpen hangzik: „Igen tisztelt Elnök Űrt Az európai béke előmozdításának óhaja által vezérelve, annak érdekében, hogy a békés együtt' szövetségi Köztársaság békés egy más mellett élésének jelentőségére, indítványozom, hogy a tárgyalások lehetőleg 1970 januárjában kezdődjenek. Kifejezést adok annak a várakozásomnak. hogy On, szövetségi elnök úr, hozzám csatlakozva haladéktalanul állást foglal amelélés elveinek megfelelően a Né- lett, hogy tényszerű tárgyalások met Demokratikus Köztársaság révén a két német állam között és a Német Szövetségi Köztársa ság között egyenjogú kapcsolatokat lehessen létesíteni, Önhöz fordulok. A békés egymás mellett élés és a két német állam közötti jószomszédi viszony létrehozása megköveteli, hogy kaposolataink az általánosan elismert, érvényes nemzetközi jogi normák alapján alakuljanak. Ez csak előnyös lehet az Európa szivében fennálló feszültség csökkentésére, amiért a. Német Demokratikus Köztársaság • és a Német Szövetségi Köztársa- j ság különleges felelősséget visel • saját állampolgárai és Európa né- ] pel előtt. Ennek megfelelően továbbítom j Önnek az NDK államtanácsa ál- j tál jóváhagyott szerződésterv ez ; tét a Német Demokratikus Köz-; társaság és a Német Szövetségi! Köztársaság közötti egyenjogú : kapcsolatok felvételére. A tanácskozások folytatására és ■ egyenjogú, nemzetköri jogi kapcsolatok jöjjenek létre. Kiváló tisztelettel W. Ulbricht* Heinemann válasza: „Igen tisztelt Államtanácselnök Űr! 1969. december j7-éw keltezett levelét megkaptam. Egyetértek önnel abban, hogy nagy felelősséggel tartozunk az európai jegemnek tartom, hogy a szövetségi. kormánnyal együtt a béke biztosításáért, a feszültség csökkentéséért és az együttműködésért munkálkodjam. Közös ügyünk a német nemzet egységének biztosítása. Ezért üdvözölm az ön által kifejezésre juttatott készséget a tárgyalások megkezdésére. A Német Szövetségi Köztársaság alaptörvényei által elbírt rendelkezéseknek megfelelően levelét és a hozzá csatolt mellékletet a szövetségi kormánynak továbbítottam. A szövetségi kormány feladata, hogy megvizsgálja az ön által előterjesztett javaslatokat és az ügy által megkövetelt sürgősségnek megfelelően állást foglaljon. Kiváló tisztelettel: Heinemann” Szabályozták a szolgálati találmányok A kormány legutóbbi ülésén elfogadta a szolgálati találmányok díjazásáról és a találmányokkal kapcsolatos egyéb intézkedésekről szóló előterjesztést. A rövidesen megjelenő új jogszabályról a következő tájékoztatást adta az MTI munkatársának Tasnádi Emil, az Országos Találmányi Hivatal elnöke: — A szabadalmi törvény és védjegy-törvény elfogadása után ez az új rendelkezés is a szellemi értékek nagyobb megbecsülését, a feltalálók jogainak fokozott védelmét szolgálja. Az új jogszabály egyik fontos intézkedése. hogy arra az esetre Is kötelezővé teszi a találmányi díj fizetését, ha a találmányt valamilyen okból nem szabadalmaztatják, vagyis mindenképpen anyagi előnyökben kell részesülnie annak, aki új szellemi értéket hoz létre. Ha vita támad arról. hogy az új alkotás találmánynak tekinthető-e vagy sem, úgy a vállalatnak kell bizonyítani elutasító álláspontjának jogosságát. A találmányi dijat akkor Is fizetni kell, ha a találmány szabadalmi védettsége a vállalat hibájából — például a szabadalmi díj fizetésének elhanyagolása miatt — megszűnik. — Másik lényeges új intézkedés, hogy a törvény többé nem írja elő a találmányi díj alsó és felső határát, a díj összegében a vállalat és a dolgozó szabadon állapodhat meg. Vita esetén a bíróság dönt. A bíróság — az eddigiektől eltérően — abban az esetben is foglalkozik a díjazás ügyével, ha a találmányt nem szabadalmazták. Az új rendelet azért csupán a szolgálati találmányok díjazását rendezi, mert az egyéni feltalálók alkotásaival kapcsolatos kérdéseket az új polgári törvény- könyv már az új mechanizmus követelményeinek megfelelően szabályozta. (MTI) Wesselényi Miklós: Fordul a történelem... 9 Dokumentum-sorozat Debrecen, az ország ideiglenes fővárosa, ahová a moszkvai magyarokat hozó különvonat "r*t ” ; 19.éri A varíl. nak elnökét és Otto Winzer kül- j « orv’miniszter IfeL arat hatalmaztam Pályaválasztási tanácsi 14—18 éves fiúk jelentkezhetnek tízféle korszerű építőipari szakmára szakmunkástanulónak A képzés helye: Kecskemét, Cegléd, Nagykőrös, Kiskunfélegyháza vagy Baja. A jelentkező választása szerint Indokolt esetben kollégiumi elhelyezést bizt06ítunK. A szakképzés kezdete: 1910. szeptember 1. A szerződéskötéseket megkezdtük Érdeklődők levelezőlapon kérjenek részletes tájékoztatót. Bács megyei Állami Építőipari Vállalat Kecskemét, Klapka utca 34. 70620 körül nagy harcok dúltak. Debrecen térségét a nácik mindenáron tartani akarták, s így a város közelében zajlott le a keleti hadjárat egyik nagy tankcsatája. Talán ennek a csatának köszönhető, hogy magában a városban nem voltak komoly utcai harcok. A kormányt hozó különvonat útja Kijeven, Románián és Erdélyen keresztül 6 napig tartott. A szovjet hatóságok mindenben igyekeztek gondoskodni a magyarok kényelméről. A vonat két étkezőkocsiból, termes kocsiból és több hálókocsiból állt. A kormány tágjai azt remélték, hogy Debrecenben ünnepélyesen fogadják őket, de erről persze szó sem lehetett, érkezésükről senki nem tudott. Amikor a különvonat december 12-én délután befutott Debrecenbe, a kormányt néhány őrt álló szovjet katonán kívül a lebombázott állomás fogadta. A politikai tárgyalások még aznap este megindultak. Miklós Béla és vezérkara már néhány óra múlva együtt ült Vásáry István polgármesterrel, akit különben is az Ideiglenes Nemzeti Kormány pénzügyminiszterének jelöltek és rögtön megtárgyaltak a már felszabadított területekei', tartandó választások lehetőségét és menetrendjét A választások megtartására mindenütt előkészítő bizottságokat terveztek és ezeknek a bizottságoknak volt a feladata a választás lebonyolítása. A rendkívüli helyzet ellenére igyekeztek demokratikus választást tartani. A különleges körülmények közepette sem kétséges, hogy a magyar állam létezése óta ez a csonka választás volt az első, ahol a politikai vélemény szabadon megnyilatkozhatott. Természetesen mindig gondolnunk kell arra, hogy a háború még folyt, az ország fele még a nácik és nyilasok kezén volt, a felszabadított területek jelentős része pedig romokban hevert. Budapest ostroma még csak ezután kezdődött. A közlekedés úgyszólván megbénult, a hírközlő szervek még nem működtek (a miniszterek közül pL csak Miklós Bélának volt rádiója), az összeköttetés megteremtése és fenntartása a vidéki központokkal rendkívüli nehézségekbe ütközött. Hajdúszoboszlón például úgy választották meg a város két képviselőjét. hogy a mozi előtt népgyűlést rendeztek, s a jelölő bizottság bemutatta a gyűlésnek a jelölteket, a gyűlés pedig a helyszínen döntött a képviselők személyéről. Többé-kevésbé hasonló módon 230 képviselőt választottak az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe, amely szám szerint így oszlott meg: Magyar Kommunista Párt 71 (30,9 százalék), Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt. 55 (23,9 százalék), Szociáldemokrata Párt 38 (16,5 százalék). Nemzeti Parasztpárt 16 (6,9 százalék), Polgári Demokrata Párt 12 (5,2 százalék), Pártonkívüli 19 (8,3 százalék), a Szabad Szakszervezetek képviselői 19 (8,3 százalék). Az Ideiglenes Nemzetgyűlést december 22-re hívták össze. Ezen a napon zárult be az ostromgyűrű Budapest körül. A képviselőket a katonai parancsnokságok által rendelkezésre bocsátott teherautókkal szállították Debrecenbe. A szovjet hatóságok mindenben gondoskodtak a nemzetgyűlés tagjairól. A képviselők az Auguszta szanatóriumban laktak és az Aranybika-szállóban étkeztek. A szovjet hatóságok előjegyzési füzettel kedveskedtek minden küldöttnek és egy piros-fehér- zöld színű ceruzával. A képviselőket szabályos megbízólevéllel látták el, mely a háborús időben személyazonossági igazolványul is szolgált és egyben szabad mozgást biztosított Az Ideiglenes Nemzetgyűlés első történelmi jelentőségű ülését a debreceni Nagytemplom oratóriumában december 22-én délután 2-kor nyitották meg. A karzatot nemzetiszínű drapériák és szőnyegek díszítették. Kossuth Lajos helye, ahonnan csaknem száz évvel korábban hallgatta az országgyűlés vitáit, ahonnan bejelentette a Habsburgok trónfosztását — üresen maradt. Helyét hatalmas vörös rózsacsokorral jelölték meg. Az ülés a Himnusz eléneklésével
