Békés Megyei Népújság, 1969. december (24. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-21 / 296 szám
1969. december 21. 4 Vasárnap Jubilál az Uvcqbirodalont Bizonyított az országos bajnok Ismét megrendezte a MÉSZÖV kereskedelmi főosztálya Békéscsabán az ÁFÉSZ-ek pénztárgépkezelőinek megyei versenyét. A megyei versenyen 15 szövetkezeti pénztárgépkezelő állt rajthoz. Elek Imréné, a Szeghalmi ÁFÉSZ önkiszolgáló élelmiszerboltjának pénztárosa — aki a múlt évi országos verseny győztese volt — ismét első helyen végzett. A megyei verseny második és harmadik helyezettje is mindössze másodpercekkel maradt le Elek- nétől. Fazekas Éva, a sarkadi ÁFÉSZ ABC-áruházának pénztárosa e versenyen a második, Léhóczky Mihályné, az orosházi Csillag Áruház pénztárosa a harmadik helyen végzett. Említésre méltó, hogy a megyei versenyen részt vett valamennyi pénztárgépkezelő elért eredménye lényegesen jobb volt a tavalyinál. A megyei versenyen elért eredmények biztatóak a februárban Budapesten megrendezésre kerülő országos versenyre. Balkus Imre üveghegyek várnak elszállításra * gyár udvarán. Elő tanúja már alig van annak az ünnepélyes pillanatnak, amikor 75 évvel ezelőtt Sajószentpé- teriben az első palackot fújta az üvegfúvómester. Hol vannak már a széntüzelésű kemencék, amikor az óriás füsttől szinte egymást sem látták az emberek?! Már a múlté, hogy minden egyes palackot külön-külön fúvócsővel kellett formába kifújni, kézzel rakodni és szállítani. A Sajó- szentpéteri Üveggyár ma az üvegipar egyik legmodernebb j üzeme, majd minden munkafo-! lyamata automatizált. Ipari televízió segítségével a gyári .,agytröszt”-ből irányítják a nehéz és kényes gyártási műveleteket, a huták gáztüzelésűek, ember leginkább már csak ellen, őriz, szervez és irányít. Évente 150 millió konzerv-, palack-, csomagolóüveg kerül innen forgalomba. Sajószentpéter adja rövidesen az országnak a hazai gyártmányú finom üvegszálat, december- j re tervezik a kísérleti gyártás ! megindítását. ■■ Elek Imréné Szerelem, család, gyermeknevelés Jegyzetek dr. Lapu Irén pszichológus előadásáról „Sajnálom, hogy már véget ért az előadás. Én, akár estig is szívesen elhallgatnám a doktornőt” Ezeket mondta az egyik asszony, amikor dr. Lapu Irén pszichológus, gyermekgyógyász főorvos, az Országos Nőtanács tagja befejezte több mint másfél órás előadását. ,,Csak az a kár, hogy mindent, amit mondott a családról, a nők helyzetéről, a gyermeknevelésről, a szexuális kérdéseikről, azt nerm hallották a férfiak” — tette hozzá valaki, félig tréfásan, félig komolyan. Vajon mivel hódította meg, szinte percek alatt az orosházi járás lányait, asszonyait a főorvosnő? Mindenekelőtt őszdnte- ségével, az életből vett konkrét példákkal, mondanivalóját a kellő pillanatokban fűszerezett finom humorral. „Honnan is indul a család?” — kezdte, s arról beszélt, hogy a család, a legkisebb törvényes egység két ember között. Helyzetét a termelés mikéntje, a társadalmi viszonyok határozzák meg. Ennek megfelelően régen a házasságnál a „suba subához, guba gubához” közmondás volt az iratjan, de mindennél erősebb törvény. Hogy a fiatalok öngyilkosok lettek a szülők szigora miatt? Ezt inkább elviselte a családfő, mint a „szégyent”, hogy rangon alul nősült vagy ment férjhez a gyerek. Mivel a férfi volt a kereső, korlátlan hatalommal bírt a családban, s ez talán a kiszolgáltatott feleséget sújtotta leginkább. „Mi a helyzet ma?” A szocialista társadalomban felszabadult a nő, önálló keresettel rendelkezik vagy rendelkezhet, így megváltozott a szerepe a családban is. Ez a változás azonban nem azt jelenti, hogy a gyakorlat is olyan szép, mint az elmélet. Sajnos, még nem általános, hogy férj és feleség otthon is egyenrangú társak. „S, hogy a család nem áll a kívánt fejlettségi fokon, annak mi, nők is kerékkötői vagyunk” — állapította meg. Gyakran oka a nők „min- dent-vállalásának”, hogy szüleik arra nevelték őket, a nő legyen engedelmes, vesse alá magát a férj akaratának — azaz ne legyen öntudatos ember. Pedig egyáltalán nem „rangon aluli” a férfiak számára az otthoni munkában való segítés. („Régi ismerősöm egy szemész főorvos házaspár. Egyik délután találkoztam a férjjel, aki azzal invitált meg hozzájuk, hogy nagyszerű túrós palacsintát sikerült sütnie, kóstoljam meg” — említett egy tanulságos példát a pszichológusnő.) A szokás igen nagy hatalom, s a nők inkább vállalják a második műszakot, mint a harcot az alárendeltség, a szokások ellen. A másik téma, melyről szólt a főorvos-asszony, a házastársak szexuális kapcsolata. „Az írók, költők magasba emelő, csodás lendítőerőként ható érzékként említik a két nem kapcsolatát, melyet szerelemnek neveznek. És ezt az élményt nagyon sok nő nem ismeri meg, ezért boldogtalan, elégedetlen egész életében.” A szerelmi kultúra hiánya miatti rossz szexuális életről, az ebből következő elhidegülésről szólva megjegyezte, hogy nem megszerezni, hanem megtartani nehéz a partnert. A harmonikus családi élet egyik alapja a szexuális kultúra, a gátlások nélküli őszinte kapcsolat. A családi életre való felkészítés elsősorban a szülők feladata. „Egyszer egy előadáson felállt egy negyven év körüli asszony, aki elmondta, hogy rövid ideig élt együtt férjével, alig tudta mi a szexuális élet. Kezébe került a Nők védelmében című könyv, amit a paplan alatt, titokban olvasott. Lánya rászólt: „Ugyan anyu, vedd élő nyugodtan, én már rég ismerem”... Azzal előbb-utóbb minden gyermek tisztában lesz, hogy mi a nemi kapcsolati Elsősorban arról kell tehát felvilágosítani őket, miért ne éljenek vissza azzal az érzéssel, ami aprópénzre váltva mit- sem ér. Az őszinte érzésekre alapozott szexuális kapcsolat két embert összeköt. De van még valami, pontosabban valaki, aki nélkül nem teljes a férfi és a nő élete. A gyermek. A kis jövevény felnevelése, az iránta érzett szeretet és felelősség a házasság új köteléke is, ami mindennél erősebben tartja össze a házastársakat. A körülményektől, az anyagi helyzettől is függ, mikor érkezzen az utód és hány tagú legyen a család? A kiinduló pont azonban sosem az legyen, miért ne, hanem az, miért igen. így nem kell lemondani a legszebb örömről, az anyaságról. T. I. A békéscsabai kórház KlSZ-aiapszervezetének felhívása „város-kút” építésére Békéscsabai KISZ-fiatalok: Felhívással szeretnénk hozzátok fordulni. Kórházunkban már nagyon sok szó esett arról, hogyan tudnánk méltó módon megünnepelni, s maradandó emléket állítani felszabadulásunk 25. évfordulójára. Mi, a kórház fiataljai úgy gondoltuk, hogy a legszebb mód és talán a legmaradandóbb megemlékezés az volna, ha egy jubileumi emlékművet, egy „város-kul”-at építenénk a Tanácsköztársaság útja és a Tulipán utca sarkán. Olyat, mely mint műalkotás kellő módon díszítené városunkat, ugyanakkor bizonyítaná mind a város lakosságának, mind apáinknak, hogy őszintén tiszteljük munkásságukat. Olyat szeretnénk alkotni, mely híven kifejezi a mi életérzésünket és értékrendszerünket —1 modern formai kifejezéssel. Ez egy nagyon szép feladat, mely mindenki büszkeségévé válhat, de egy vagy két KISZ-alapszervezet megoldani képtelen. Ezért fordulunk hozzátok, hogy keressétek mindannyian azokat a lehetőségeket, amelyekkel hozzá tudnátok járulni a „város-kút” megépítéséhez. Külön szeretnénk felhívni az építőipari vállalat, a kertészeti vállalat, a tervezőiroda KISZ-szervezetének tagjait, hogy ötleteik, kel, javaslataikkal járuljanak hozzá munkánk sikeréhez. Kérünk benneteket, hogy támogassátok minél többen ezt a kezdeményezést és ha tervünk sikerül, akkor már a jövő nyáron sajátunknak mondhatunk egy „város-kuta”-at, melyet a mi generációnk alkotott, amely egyben emléket állít a 25. évfordulóra és ugyanakkor városunk egyik kellemes színfoltja lesz. A kút kialakítására, valamint a tér rendezési tervének elkészítésére társadalmi tervpályázatot hirdetünk. A pályázati kiírás a városi tanács vb építési- és közlekedési osztályán január 10-től átvehető. A tervek beküldési határideje 1970. március 15. Kérjük vámosunk fiatal tervezőmérnökeit, technikusait, hogy e pályázaton mind többen vegyenek részt. Várjuk segítségeteket! Szabadkígyós* mozaik Még november végén befejezték Szabadkígyóson a betakarítási munkákat, s az őszi mélyszántást a Szabad Föld Termelőszövetkezet földjein. Teljesítették a szerződések értelmében vállalt kötelezettségeket is, folyamatosan szállítják a sertést, hízómarhát, bárányt, húsbaromfit, s terven felül a pulykát Igen jó eredményt ért el a tsz a hízóbaromfi tenyésztésében, mind a takarmányfelhasználás, mind a súlygyarapodás terén. A jövő hót végén indítják útnak a hízott baromfi utolsó szállítmányát, maradéktalanul és határidő előtt teljesítve a terv szerint 69 ezer darabot. A búzát, cukorrépát, dohányt, paradicsomot és egyéb zöldségfélét termesztő tsz eredményesen zárta az évet. A zárszámadási közgyűlést január végén tartják. Kedves és emberséges szokás alakult ki a helyi tsz-ben. Ez év karácsonyán is hűek maradnak a hagyományhoz, s ajándék!-al lepik meg a nyugdíjas dolgozóikat, járadékosaikat. A tsz kocsija j mind a 69 idős embernek házhoz! szállítja a 10 kilogramm cukrot, a kis ajándékot és jókívánságot tartalmazó levelet, még akkor is, ha történetesen nem helyben, hanem például Békéscsabán iakik az illető. A községtől távol élőknek postán küldik el az ajándék- csomag értékének megfelelő ősz- szeget. Évközben sem feledkeznek meg az idős emberekről, a szociális, kulturális bizottság esetenként felülvizsgálja életkörülményeiket, s 4—500 forintos anyagi-, illetve a 100—150 mázsa tartalékolt búzából terménysegítségben részesítik az arra rászorulókat. Háromezer tő rózsafát hozatott a községi tanács a közelmúltban. A tövek egyelőre leföldelve várják a tavaszt, amikor majd kiosztják azokat a község lakói között, hogy a kövesút mellett felszántott útrészre ültessék ki az illatos virágokat hozó rózsatöveket, egységessé, széppé varázsolva majd Szabadkígyós főútvonalát A község jó néhány utcájában még petróleumlámpával világítanak az ottlakók, nem használhatják a háztartási munkát könnyítő elektromos gépeket, a szórakozást biztosító, tudást közvetítő tv- és rádiókészülékeket. A községi tanács jövő éves terve szerint községi költségvetésből mintegy 100 ezer forintos beruházással 1 kilométer hosszú útszakaszon vezetik be a villanyt az érintett utcákba, s ezzel a lakók kívánságát teljesítik. L. J. Több mint 5 millió íorinfot fordít sertéskombinát építésére a csárdaszállási Petőfi Tsz A csárda-szállási Petőfi Termelőszövetkezetben hétfőn adja át a tsz építőbrigádja a MEZŐ- BER tervei alapján épített 800 férőhelyes sertéskombinátot. A kombinát 1113 négyzetméter alapterületű, összesen 2 millió 183 ezer forintba került. Előreláthatólag január elsején már az új sertéstelepre helyezik at a termelőszövetkezet sertésállományát, amely ez ideig szerfás ólakban volt. A kombinát teljesen gépesített. Frei Márton építésvezető arról is tájékoztatást adott, hogy jelenleg épül a termelőszövetkezet 30 férőhelyes kocaíiazta- tója. Költségvetési terv szerint a fiaztató csaknem 1 millió forintba került. Előreláthatóan márciusban lesz készen. Tervek szerint 1970-ben még egy ilyen kocafiaztatót építenek, és csaknem 1 millió forint költséggel 76 férőhelyes kocapihen te tőt is.
