Békés Megyei Népújság, 1969. december (24. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-20 / 295 szám

( 1969. december 20. Tudomány — Technika Szombat A sokarcú Műanyagból készült sportautó Műanyagból készült a Volkswagen-motort és alvázat magába záró „Buggy” sportautó karosszériája. fl földrengések előrejelzése Évente világszerte több ezer földlökést regisztrálnak, szeren­csére a pusztító erejű földlöké­sek száma viszonylag kevés. El­sősorban Japán, Chile, Mongó­lia, Törökország, India, Olasz­ország és a Szovjetunió egyes területein, hazánkhoz legköze­lebb pedig Jugoszláviában je­lentkeznek általában pusztító földrengések. Érthető, hogy az Egyesült Államok és Japán mel­lett a Szovjetunióban is szakér­tők százai dolgoznak a megbíz­ható földrengés-előrejelzési módszerek és eszközök kialakítá­sán. A Szovjetunióban ebben az évszázadban 1927-ben a Krím- félszigeten, 1940-ben Garmaban, 1948-ban Ashabadban és 1966- taan Taskentben volt pusztító erejű földrengés. A kutatás az 1948- as földrengés után indult meg intenzívebben a földrengések előrejelzésével kapcsolatban. Igyekeztek feltérképezni azo­kat a veszélyeztetett terepeket, amelyeken az eddigi tapasztala­tok és sorozatos mérések alap­ján a jövőben számolni lehet nagyobb erejű rengésekkel. Az előrejelzések problémakörével csaknem valamennyi szovjet geofizikai intézmény foglalko­zik. A kutatások eddigi állása sze­rint bizonyos előjelek regiszt­rálása segítségével napjainkban a földrengések helyét és való­színű erejét már meg tudják határozni, ami azonban a leg­fontosabb lenne ezen a téren: a kitörések pontos idejét még nem. Pedig az érintett terület riasztásához és időbeni kiüríté­séhez erre feltétlenül szükség volna. Mégis mit lehet1 tenni an­nak érdekében, hogy a rengések minél kevesebb kárt okozzanak emberéletben? Egyik szovjet professzornak az a véleménye, hogy pillanatnyi­lag a legcélszerűbb feltérképez­ni az ország területén a föld­rengésveszélyes zónákat, és ezeken a területeken rengésálló épületeket emelni, illetve a már meglevő épületeket megerősíte­ni. A fizikusok a szeizmikus je­lenségek és a földmágn esség közötti összefüggések beható ta­nulmányozásától várják a jövő­ben az eredményt a megbízható előrejelzési rendszerek kidolgo­zására. Mások a lökéshullámok jellegének, terjedésének, vizs­gálatából igyekeznek következ­tetéseket levonni Ismét más kutatók a Kurili- szigetekrői és Kamcsatkából ki­indulva elkészítették a Szovjet­unió szeizmikus télképét, meg­jelölve rajta azokat a helyeket, amelyeken az elkövetkező 20 esztendő folyamán pusztító ere­jű földrengéssel lehet számolni. Érdekes ezzel a témával kap­csolatban egy fiatal tadzsik szár­mazású szeizmológusnak a kuta­tási munkája. Tádzsikisztánban gyakori a földrengés és az elmúlt években mintegy 10 ezer regisztrált föld­lökést tanulmányozott. Kiindu­láskor figyelembe vette, hogy Tádzsikisztán területén a gyen­ge amplitúdójú földlökések igen gyakoriak, míg az erős rengé­sek nagyon ritkán fordulnak elő. A földrengések száma és ezeknek az ereje közötti össze­függéseket a szovjet kutató gra­fikonon ábrázolta. Grafikonját frekvencia-grafikonnak nevezte el. Ez a grafikon már többet mondott a tudós számára. A szovjet kutató azt tapasztalta, hogy a legerősebb földlökés előtt a gyenge amplitúdójú lökések száma csökken, ugyanakkor az erős amplitúdójú lökések száma növekszik. Grafikonról a nagy erejű földlökés 2 héttel koráb­ban leolvasható. Ma még természetesen nem le­het arról vitatkozni, hogy a fia­tal szovjet kutató módszere a gyakorlatban minden tekintet­ben beváltja-e a hozzá fűzött reményeket. Ha sikeresnek bi­zonyulna, úgy a Szovjetunió te­rületén kiterjedt földrengés-elő­rejelző állomás-hálózatot lehet kiépíteni. Az állomásokat nagy frekvenciás műszerekkel látnák el. így: „közelebb leszünk ah­hoz, hogy a technika és tudo­mány a jövőben lehetővé teszi a földrengések megbízható elő­rejelzését.” E. L Fordulat A szakemberek a közelmúltban még azt válaszolták, bogy a burgo­nyát az inkák birodalmában kezdték termelni, időszámításunk után a XII —XIII. században. Most új tények kerültek napvilág ra. A limai mezőgazdasági egyetem egyik professzora érdekes felfede­zésre Jutott. Az általa vezetett expe­díció sírokat tárt fel a perui fő város közelében s azokban burgo nyagumókra is akadtak. A perui tudósok, latin-amerikai kollégáikkal együtt úgy vélik, hogy a lelet fordulatot jelent a burgonya történetében, amelyet, mint közis mert, csak a XVII. században hoztak be Európába. A csapadék nálunk leggyak- koribb formája az eső. Amíg megjelenik az égbolton a felhő, majd később megered a7 eső, bonyolult folyamatok játszód­nak le. A levegőben mindig megtalálható a vízpára. Ha na­gyobb tömegben megindul a le­vegő gyors felszálló mozgás- lehűl, és mivel a hide» levegő kevesebb párát képes magában tartani, a többlet kicsapódik, vagyis megjelenik az égbolton a felhő, a mikroszkopikusan kicsi vízcseppek halmaza. Ezek a cseppecskék lehullani még nem tudnak, ugyanis a levegő ellen­állása miatt lebegnék. A felhők ezier méterről tíz­ezer méter magasságig felnyúl­hatnak, ahol a hőmérséklet még nyáron is a fagypont alatt van. A lehűlt vízcseppek és parányi jégkristályok együttesen alkot­ják a felhőt A vízcseppek a las­sú párolgás következtében veszí­tenek tömegükből, de ugyanak­kor a jégszemek fokozatosan megnőnek. Amikor a sok víz­cseppecske és kevés az apró jég­szem a felhőkben, akkor ez a folyamat nagyon gyors. Amikor már a jégkristályok legyőzik a levegő ellenállását és zuhannak lefelé, miközben tovább híznak, és, kijutnak a felhőből. Ha a hőmérséklet fagypont alatti, akkor az apró kristá­lyok nem olvadnak meg, ilyen­kor havazik. De az is előfordul­hat, hogy a felhő alatti magas hőmérséklet miatt elpárolog és nem hull csapadék vagy éppen megolvad és eső formájában fe­jeződik be a változatos légkör- fizikai folyamat. Csapadék ak­kor keletkezik, ha mindhárom halmazállapot: a légnemű, a cseppfolyós és a szilárd megta­lálható a felhőben. A legáltalánosabb cseppfolyós halmazállapotú csapadéknak, az esőnek megjelenési formája le­het őszi ködszitálás. csendes má­jusi eső vagy kánikulai zápor. Ide sorolhatjuk még az ónos esőt is. Teljesen szilárd csapadék a havazás, a hódara vagy a jég­eső. A szilárd csapadék legis­mertebb képviselője a hó. Gya­koribb, mint az eső, mert a ki­adós nyári záporok még a leg­forróbb napokon is havazással kezdődnek a felhőkben. Ha a hó- és jégkristályok meghíznak, szabályos hatszögű csillagformát vesznek fel és ha több összeta­pad, hópeheiynek nevezzük. A meteorológusok készítettek már hópehely-atlaszt is, ahol három­ezernél több formulát mutatnak be, de még e7 sem mondható teljesnek. A havazáson kívül a téli hónapokban a jég apró, sö- rétnagyságú gömböcskékhez ha­sonló hódarában is a felszínre juthat Nem hulló, cseppfolyós hal­mazállapotú a harmat, szilárd csapadék a dér, a jégvirág és a távvezetékekre telepedő, sok kárt okozható zúzmara. A har­mat legtöbbször olyan derült nyári napokon képződik, ami­kor nagy a napi hőingadozás és a levegő relatív nedvességtartal­ma is. A rossz hővezető tárgyak lehűlnek, és a fölösleges víz a kiálló felületen vékony bevona­tot alkot. Ha a lehűlés tovább folytatódik, a faágakon, levele­ken cseppenként gyűlik össze, sőt a talajra is hullik. A harmat­képződés napfelkeltekor a leg­erősebb, de még ekkor sem éri el az egy millimétert Az őszi-téli hónapok jellegze­tes természeti jelensége: a zúzmara Általában hosszú hideg után ke­letkezik, amikor a páradús eny­hébb levegő a hideg tárgyakkal, például villamos távvezetékek­kel érintkezve, nulla fok alá hűl és túltelítetté válik, szilárd halmazállapotú jégkristályként rakódik le. A zúzmaraképződés különösen a szél felőli oldalon gyors és letörheti a faágakat, nagy súlya miatt elszakíthatja a távvezetékeket. Amilyen szép látvány és hálás fotótéma, any- nyi kárt okozhat. A csapadék — akár a felhők­ből érkezik hozzánk, akár a föld felszínén képződik — rendkívül változatos megjelenési formát mutat és gazdasági jelentőségén kívül is megérdemli, hogy fi­gyelemmel kísérjük. P. B. 30 új sodrógép a Viscosa-ban A nyergesújfalui Viscosa bőví­tése során a danamid textil­üzemben 30 NDK sodrógépet sze­reltek fel. Az új üzem háromezer tonna sodrott danamid selymet készít majd évente. A danamid textilüzemben 1970 első negyed­évében kezdődik meg a próba­üzem. Üjabb gyár építését kezd­ték meg a Nyergesújfalui Visco- sában, a poliakrilnitril-üzemet. Gépi berendezéseit Olaszország­tól vásárolták. Az új gyár alap­anyagát Ausztria szállítja, az alapanyagért készáruval fizet a Viscosa. Közel fél évvel ezelőtt megkezdték a danamid selyem­ből lánchurkolt anyagok készí­tését. A lánchurkolt danamid se­lyemből férfi-, női fehérneműk és különböző ruhaanyagok készít­hetők. Képünkkön: 30 sodrógé­pet szereltek már össze az új danamid textilüzemben.

Next

/
Thumbnails
Contents