Békés Megyei Népújság, 1969. december (24. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-19 / 294 szám

1969. december 19. 3 Péntek Megindult a fejlődés a békéscsabai Szabadság Termelőszövetkezetben A KOSSUTH és a Petőfi Tsz tagságának többsége is megsza­vazta az egyesülést öt évvel ez­előtt. Ennek ellenére többen vol­tak az aggályoskodók, mint a bizakodók. Idegenkedtek egymás jövedelemelosztási formájától, a Kossuthban ugyanis csak az igény szerint osztottak kenyérgabonát és takarmányt, a Petőfiben pedig annyit adtak ki munkaegységen­ként, amennyit év elején a köz­gyűlés megszavazott. Ezenkívül azon is morfondíroztak, hogy melyik szövetkezet „vette el” a másikat? Más szóval azon, hogy a kabátot varrták-e a gombhoz vagy fordítva. Sok hasonló súrlódási felület volt. Ügy annyira, hogy az eltelt évek jó részét afféle „táv-házas^ társakként”, külön üzemegység­ben. külön pártalapszervezetben, nőtanácsban és KISZ-szervezetben töltötték. A két pártalapszervezet tagjai a szövetkezet csúcsvezető­ségének, a tagság többsége pedig a szövetkezet igazgatóságának, köz­gyűlésének határozatait nem, ab­ból a szempontból mérlegelte, ho. gyan lehetne azt legjobban végre, hajtani a közös javára, hanem ehelyett azt latolgatták, hogy azok nem a Kossuth vagy a Pe­tőfi előnyét szolgálják-e? MINDEZEK ellenére már az első évben bebizonyosodott, hogy „az isten is egymásnak teremtet­te” a két 3500 holdas szövetkeze­tét. Az első bizonyságot az adta, hogy amíg az egyesülés előtti év­ben az egyik szövetkezet 14. a másik 17 mázsa búzát termelt holdanként, az első évben a közös átlag már 18,8 mázsára növeke­dett. Sok minden másban is jól. kiegészítette egymást a két szö­vetkezet valamelyest eltérő adott­sága. A Petőfiben általában ab­rakfelesleg és szálastakarmány- hiány mutatkozott. A jelentős nagyságú öntözött réttel rendel­kező Kossuth-ban pedig inkább abrakháány ovit A növénytermelés kialakításán nem volt különösebb vita. Azon sem, hogy a korábbi szokásoktól összevonták a két pártalapszer- eltérően munkaigényes és jőve- vezetet, nőtanácsot és KlSZ-alap- delmet növelő ipari növényeket szervezetet, Megszüntették a két többek között mákot, salátamagot üzemegységet is. Helyette öt és koriandert is termeljenek. A ágazatra osztották a szövetkeze- Petőfi Tsz volt tagjai azonban tét. Vagyis egy-egy felelős szak­görcsösen ragaszkodtak ahhoz, hogy üzemegységükben továbbra is legyen kertészet. Évekig le­pergett róluk minden ellenérv. Az, hogy ha lenne is öntözési le­hetőségük, akkor sem volna gaz­daságos két kertészeti szakem­emberre, többnyire mérnökre bízták a növénytermesztést, az állattenyésztést, a kertészetet, az építő- és a gépészeti részleget. Az eddigi jövedelemelosztási for­máról rátértek a havonkénti készpénzfizetésre. A munkakedv bért. két áruértékesítőt és két I növekedését többek között bizo­kertészeti brigádot fenntartani. Nem beszélve a szállítási költsé­gekről. Nagy nehezen meggyőz­ték őket a gazdasági számítások meg az a felismerés, hogy mégis­csak érdemesebb a vízzel tele téglagyári bányagödrök mellett, a város közvetlen közelében ker­tészkedni. A LEGNAGYOBB gondot az jelentette és jelenti még mindig, hogy nagyon széjjelszórtar. épül­tek az állatférőhelyek. Az egye­sülés után nagyobb összegű beru­házási hitel igénybevételével akartak ezen enyhíteni. Am, az irányító szervek azt mondták: a Szabadság Tsz adottságai nagyon alkalmasak arra, hogy 200 millió forint ráfordítással a megye, az ország egyik mintaszövetkezetévé fejlesszék. A tagság megijedt, hogy eladósodik a közös gazda­ság. Párttaggyűlések és közgyűlé­sek sokaságán győzködte őket a vezetőség, amire elfogadták a be­ruházási tervet. Egy idő múlva aztán kiderült: elhamarkodott ígéret volt, és szó sem lehet 200 millió forint hitelről. A csaló­dottság megingatta a tagság bi­zalmát szinte valamennyi vezető­ben. Ügyannyira, hogy alig tudtak összehívni egy ideig határozatképes párttaggyűlésit és közgyűlést. Időbe tellett, amíg újra hitet tudtak önteni a tagság zömébe, főleg az idősebb embe­rekbe. EZ ÉV elejére egész sor vita- lehetőség alól ásták ki a talajt. A széthúzást a „mi Petőfiek” és a „mi Kossuthosok” mellveregetés megszüntetésének első lépéseként nyitja az is, hogy az idén első ízben öt brigád nevezett be a szocialista mozgalomba. — Építkezzünk is végre — mon­dogatták mind többen és mind türelmetlenebbül. Annál is in­kább, mert ők maguk is észre­vették, hogy kezdenek lemaradni a környező szövetkezetek fejlődé­sétől. Ráadásul a 80 tagú építő­brigád jórészt külső munkákon dolgozott még az idén is. Ez év végétől nem érnek majd rá külső munkákra. A következő két év ben több mint 40 millió forintot költenek a közös gazdaság fejlesz­tésére. Már hozzá is láttak egy 34 millió forint költséggel épülő Georgikon típusú sertéskombinát építéséhez. Ebből a tervek sze rint az eddigi évi 2500 helyett 7000 hízott sertést értékesítenek Építenek egy 20 ezer férőhelyes tenyésztojást termelő baromfite­lepet is. Az 500 holdas kertészet palántaigényének kielégítésére 10 ezer négyzetméternyi fóliasát­rakat építenek. Ezen túlmenően 2,5 millió forint értékű erő- _ m unkagépet vásárolnak. Főként a betakarító gépparkot növelik, mi vei az idén alaposan elhúzódott egyes növényfajták, főleg a ku­korica betakarítása. MEGINDULT tehát a fejlődés a Szabadság Tsz-ben. Kukk Imre A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hi­vatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Meghallgatta a kormány elnökének tájékoztatóját az európai szocialista országok párt- és állami vezetőinek decem­ber 3. és 4-i moszkvai találkozó­járól. A Minisztertanács a magyar küldöttség munkáját jóváhagyó­lag tudomásul vette, a jelentést elfogadta. Dr. Ajtai Miklós, a kormány el­nökhelyettese beszámolt a ma­gyar—csehszlovák gazdasági és műszaki-tudományos együttmű­ködési vegyes bizottság december 8. és 10. között Prágában tartott 7. ülésszakáról. A Minisztertanács a beszámolót jóváhagyólag tudo­másul vette. A belügyminiszter — a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának a minisztérium munkájával foglalkozó határozata alapján — intézkedési tervet dol­gozott ki a belügyi szervek mun­kájának egyszerűsítésére, színvo­nalának továbbfejlesztésére. A kormány a javaslatot elfogadta. Az építésügyi és városfejlesztési miniszter megtárgyalta és jóvá­hagyta a balatoni központi fejlesz­tési programot azzal, hogy annak részleteit a negyedik ötéves terv összeállításánál kell figyelembe venni. A munkaügyi miniszter és a Szakszervezetek Országos Taná­csának elnöksége jelentést tett a karácsonyi és újévi munkaidőbe­osztással kapcsolatban már ki­adott intézkedésekről. A Minisz­tertanács a tájékoztatót tudomá­sul vette ás felhívta a miniszte­reknek, az országos hatáskörű szervek vezetőinek és az illetékes tanácsok vb-elnökeinek figyel­mét, hogy szabálytalan munika- időbeosztásokat ne engedélyezze­nek. A kormány ezután megtárgyal­ta és elfogadta az Országos Ta­lálmányi Hivatal elnökének a szolgálati találmányok díjazására és a találmányokká.] kapcsolatos egyéb intézkedésekre vonatkozó előterjesztését. A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló tör­vény felhatalmazta a kormányt, hogy a találmányokért járó díja­zással kapcsolatos kérdéseket ren­dezze. A Minisztertanács megtárgyal­ta és elfogadta a saját, valamint a Központi Népi Ellenőrzési Bi­zottság 1970. I. félévi munkater­vét, majd egyéb ügyeket tárgyalt. Békekölcsön-mérleg — Tíz nap múlva sorsolás Az Országos Takarékpénztár tíz nap múlva, december 29-én és 30- án rendezi a II., a III. és a IV. Békekölcsön 1969 második félévi sorsolását. Az eddigi 193 békekölcsönhú­záson több mint 7 milliárd forin­tot sorsoltak ki, 4,3 milliárd fo­rint névértékként, több mint 2,3 milliárd forint nyereményként jutott a kötvénytulajdonosoknak. A következő, a december végi sorsolások újabb 160 millió fo­rintnyi nyereményével és törlesz­tésével együtt 7 milliárd 238 mil­lió forintra növekszik a Békeköl­csön-mérleg visszafizetés-oldala. Ismeretes, hogy az 1956-ban ho­zott mi nisztertanácsi * határozat az 1—4. Békékölc-sön-kötvényeik le­járatát egységesen 1974. december 31-ben állapította meg. Addig valamen nyi Békekölcsön -kötvényt nyereménnyel vagy névértékben kisorsolnak, vagyis visszafizet­nek. kedésre, s Dalnoki Miklós Béla mindössze néhány törzstisztjével tudott átszökni a szovjet csapa­tokhoz, hogy letartóztatását el­kerülje. Az események Budapes­ten is hasonló módon folytak. Sem Horthy, sem' Lakatos minisz­terelnök nem gondolt komoly el­lenállásra és a katonai szembe­fordulást még a rendelkezésük­re álló szerény eszközökkel sem szervezték meg. Egyedül Lázár Károly altábornagy, a testőrség parancsnoka rendelte el a Vár védelmét. Lakatosnak már né­hány órával a proklamáció el­hangzása után az volt a vélemé­nye, hí>gy nem kell a németek ellen Harcolni, mert „új lehető­ségek” adódtak. A kormányzó ugyanis a koronatanács befeje­zése után nyomban megbízta a miniszterelnököt, tárgyaljon a németekkel a helyzet sima. „vér nélküli” megoldásáról. Lakatos­nak az volt a véleménye, hogy a vérontás csak úgy kerülhető el, ha a hatalmat átadják a néme­teknek. A tárgyalások rögtön megin­dultak, a németek ezzel termé­szetesen egyetértettek, de felté­telekkel. Megígérték a kor­mányzónak, fia szabadon bocsá­tását neki elsőrendű bánásmó­dot helyeztek kilátásba, ha le­mond, Szálasit kinevezi minisz­terelnökké és újabb proklamá- ciót bocsát ki, mely szerint a fegyverszünet nem jelenti a fegyverletételt és a csapatok kö­telesek továbbra is a németek oldalán harcolni. Természetesen be kell szüntetni a helyi ellen­állást is. Mikor ezeket a felté­teleket Lakatos közölte a kor­mányzóval — aki időközben a németek védelme alá helyezte magát és a Hatvany-palotába költözött át, ahol gyakorlatilag A közelmúltban megjelent egy fénykép és cikk lapunkban, a gyulavári ABC-áruházról. Ebben feltettük a kérdést, hány év kell .......................................................... egy áruház építéséhez? Bíráltuk a Gestapo foglya volt, míg csa- j “ ** ládja a pápai ninciaturán talált; epitkezes elhúzódása miatt es az menedéket, — Horthy rövid ide- ! akkori állapotokat figyelembe ig gondolkozott, majd azt felel- : véve azt feltételeztük, hogy még te: nem bánom,” Ugyanakkor' ebben az évben sem készül el kiadta a parancsot a nemetek-! ___ . ..... , . .. . k el szembeni ellenállás meg- : Szerencsere feltetelezesunk nem szüntetésére. Egyedül Lázár al- ; vaH be, mert a ktsz december tábonagy nem tudta a parancsot j első napjaiban befejezte a mun- azonnal végrehajtani, mert csa- ! kát patai már felvonulóban voltak, s : a-, __* AI ., í gy a németekkel kialakult tűz- ; . . J t ,Novak Mu­haréban néhány magyar katona. i tyas’ ® községi tanacs elnöke nak még el kellett esnie, miköz. ; ve^e át. A korszerűen berertde- ben legfőbb haduruk már kapi- ■ zott ABC-áruház megnyitásával tulált. 8 Átadták az AHC-áruIiázat Gj tila vár I Iba n zett S a község lakói sok olyan cikk­katos miniszterelnök vitte át a; § a varosba kellett menniük. Várba, ahová a németek kísére- ! Az épületben az élelmiszerosz- tében Horthy visszaérkezett, : tályon kívül helyet kapott egy , megtelt német katonákkal. Hor. : takarékszövetkezet helyisége, thy lakosztályát teljesen feldúl- ■ Együttesen több mint egymillió ták és részben már ki is rabol- ! forint értékű árukészlettel ren- \ 5 delkeznek és a megnyitást köve­rreg, akinek az volt az első kér- f ^ barom nap alatt közel 150 000 dése: mi van a fiammal? A je­lenlevő Wessenmayer azt felel­te, hogy másnap Linzben be fog szállni a kormányzót vivő különvonatba. Horthy Lakatosra nézett, aki azt felelte, hogy nincs oka kételkedni a német nagykövet szavában. Wessen­mayer az okmányokat átnyújtot­ta a kormányzónak, aki átfutot­ta azokat, majd a WC mellett leült egy háromlábú székre és az okiratokat egy másik székre fektetve, egyenként aláírta. — Ilyen dicstelen módon hullott le az „otrantói hős” 25 éves „csil­laga”. Horthy tehát, bárhogyan is szépít emlékirataiban, minisz­terelnöknek nevezte ki Szálasit, s ezzel Magyarországot kiszol­gáltatta a rémuralomnak. (Folytatjuk) forint forgalmat bonyolítottak ie.

Next

/
Thumbnails
Contents