Békés Megyei Népújság, 1969. december (24. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-16 / 291 szám

Ä sportélet az FMGT-ben is mozgalmas

Amikar Szarvasra Békésszent- andrás felől érkezik az idegen, a Holt-Körösön átérve leginkább a felsőfokú mezőgazdasági technikum impozáns U-épülete tűnik tel először. A 70 millió forintos beruházással készült intézményről egy jellemző aidat: naponta 80 mázsa szén fogy el! A kitűnően berendezett iskolában 350 hallgató készül a mezőgazdasági pályára. Ez a szám a 1970/71-es tanévben 120-szal növekszik.

Igaz, most a Spartacus három csapatának NB II-be jutásától „visszhangzik a város”, de a sportélet az FMGT-ben is mozgalmas. Annál is inkább, mert a többszöri hatari dómodosítás után, januártól remélhetőleg most már használható lesz a megyében egyedülálló méretű, 30x10-os (!) tanterem is, és így megszűnik az ..átjárás” az óvónőképzőbe. Eddig ugyanis itt tartották a testnevelési órákat. Az új tornaterem szertárában 200 ezer forintos felszerelés várja a sportolókat és biztosítja a maximális feltételeket.

A sportmunkát két testnevelő tanár, Szirony Pál és Koltai Lajos „viszi”, öt szakosztály működik, A piros-fehérek kézilabda-csapata a megyei X. osztályú bajnokságban játszik jelentős szerepet, a legjobbak Szabó József, Csikasz Imre, Ferró István, Tóth József. Kukucska Mihály az ntán* pótlásválogatott keret tagja volt. A kosarasok jövőre az NB Ill-ban szeretnének helytállni. Az atléták közül Makrai Dénes kalapácsvető megyeválogatott és az asztaliteniszezők is rendszere* szak osztályéi''irt folytatnak.

— No és a labdarúgók? — kérdezzük Szirony Pált.

— Erről Kaiser Imre tanár, — aki egvben sportkörünk elnöke Is —a fiúk edzője többet tudna

nsortda-ni A aronKeiw rrdntSzirony Pál testnevelő tanár, aki az FMOT kosár-kézilab- da-csapatával és az atlétákkal foglalkozik, de ő az edzője az óvónő kosarasainak és az ut- törőháx égisze alatt működő sportiskola fiú. és leány ko- sárlabdás csemetéinek is.

Nem csoda, ha elfoglalt ecn- byr..•

ha csak nem akart volna lemaradni a Spartacus mögött, ugyancsak feljebb jutott egy osztállyal. Megnyerte a körzeti bajnokságot, s jövőre a megyei II. osztályban szerepel.

A tömegsport céljait pedig az alagsorban elhelyezett három

pingpongasztal és két komplett súlyzókészlet szolgálja. Ide, akinek kedve tartja, reggeltől estig bárki bejöhet, egy kis kikapcsolódásra. szórakozásra.

(F. I.)

Az FMGT kosárlabda csapata, amely jövőre az NB Ill-ban

játs zik.

A csíkos dresszes óvónőképzés lányok kosárlabda-edzésén egyszerre 10—15 labda pattog a parketten. Képünk a páros gyakorlatok közbe» készült (Fotó; Demény)

Az egyéni és a csapatsportágak ban a gyulai járás-város a legjobbak

közé tartozik

— Ülésezett az MTS gyulai járási-városi tanácsa —

Ünnepi tanácsülésre gyűltek | össze nemrégiben Gyulán, a járási tanács dísztermében a gyulai járási és városi TS tagjai. Megjelent az ülésen Bertók Imre, a járási pártbizottság párt- és tömeg- szervezetek osztályának vezetője, Nacsa István, a gyulai városi párt- bizottság munkatársa, Gaál Géza, az MTS megyei Tanácsának módszertani főelőadója és Kozma Antal, a gyulai városi KlSZ-bizott- ság titkára.

Jobbágy Zoltán, a járási TS 1 gazdasági vezetőjének megnyitója után Tenkei Antal, a városi TS elnöke emlékezett meg a Nagy

Októberi Szocialista Forradalom 50. és hazánk felszabadulásának közelgő 25. évfordulójáról.

— 1944 és 1945 történelmi dátum Magyarország életében. Ekkor lépték át először a szovjet hadsereg felszabadító csapatai határainkat. Ml. akik a spo-mozgalom területén végezzük tevékenységünket, nemcsak a sportnál bekövetkezett változásokat látjuk, de felismerjük azt az óriási változást is, amely a felszabadult országban gazdaságilag, a termelési és tulajdonviszonyok megváltozáséval történtek. Az oeztályszerkezetek és a társadalmi átalakulás után elkezdhettük a szocializmus építését.

Újjáéledt a magyar sport. 1945—48 között a testnevelési és a sportmozgalom problémái azonosak voltak az ország politikai életének gondjaival.

Le kellett küzdeni a fasizmus minden maradványát, be kellett gyógyítani a háború okozta sebeket és csak ezután lehetett hozzákezdeni a demokratikus szellemű sport megteremtéséhez — mondotta Tenkej Antal. — Vidéken elsősorban a Viharsarokban indult meg a sportélet.

A városi TS elnöke ezután elemezte sportmozgalmunk eltelt 25 esztendejének eredményeit, változásait, majd így fejezte be ünnepi megemlékezését.

— Ma akik itt vannak, tudják, hogy a lehetőségek még koránt sincsenek kihasználva. Vannak tehát feladatok, tennivalók bőven. Azon kell lennünk, hogy képességeinkhez és erőnkhöz mérten erősítsük a fejlődés folyamatát.

Ezután a tanácskozás a már előne kiadott Gyula járás és város távlati versenysportfej lesztós irányelveiről szóló anyagot tárgyalta meg Hargitai József járási TS-elnök előterjesztésében. A továbbiakban ezen irányelv fontosabb tennivalóiból ragadtunk ki néhányat.

Az elkövetkezendő időszak fejlődésének néhány olyan fő tendenciájával kell számolni, melyek a testnevelési és sportmozgalom, — ezen belül a tömeg- és a versenysport helyzetét egyaránt alapvetően befolyásolják. (Megváltozott a szellemi és fizikai munka aránya, nőtt a dolgozók szabad ideje). A megyei helyzethez viszonyítva mind az egyéni, mind a csapatsportágakban a gyulai járás a legjobbak közé tartozik. Sajnálatos tény azonban, hogy ez még nem nevezhető korántsem élsportnak, csak viszonylagos minőségnek. Ezért nem hanyagolható el a tömegesítés. Kevés a minősített versenyző. Rendkívül fontos a jövőben az utánpótlással történő rendszeres, tervszerű foglalkozás.

! Ezt szolgálja a Gyulai MEDOSZ- nái a jövőben tevékenykedő módHsrgitai József, a gyulai járási TS elnöke.

(Fotó: Fábián)

szertant főelőadó. Komoly tennivaló a sportegyesületek szakmai színvonalának emelése. (A gyulai járás-város területén jelenleg 36 egyesület működik. 98 szakosztályból.)

A városi sportiskola — a megfelelő szakemberhiány miatt — nem szolgáltatja azt a fejlődést, amit joggal elvárnak tőle. Jól biztosított az utánpótlás úszásban, labdarúgásban, kézilabdában. Ezt a nevelést még inkább szélesíteni kell.

Szervesebb és szorosabb kapcsolatot kell kiépíteni az általános iskola és a versenysport között.

A helyi bajnokságok területén hiányosság a szakmai segítség- nyújtás. Kevés a játékvezetők száma, a meglevők szakmai felkészültsége rendkívül különböző.

Fokozni kell az edzők szakmai tapasztalatát, nagyobb figyelmet kell fordítani a szakmai munka tervezésére, az edzők ismeretének gyarapítására (szakmai, politikai, pedagógiai), törekedni kell arra, hogy az egyesület elnöksége célt állítson az edző félé. A rendszer« továbbképzések érdekében következetesebbé kell tenni az edzőbizottságok munkáját.

Ahhoz, hogy a minőség- sport | eredményes legyen, a szakmai j munkán kívül meg kell valósítani az általános iskola versenysportjának kiszélesítését is, és ez csak úgy érhető el, ha az élkövetkezendő években a szakszövetségek kiterjesztik versenyrendszerüket az előbb említett korosztályra is. A jelen pillanatban kialakult versenyrendszer nem szolgálja a fejlődést.

Gátló tényező a bázisszerve*. ni- ánya. A Gyulai Pedagógus SK- nál, a Gyulai Lendületnél egyáltalán nincs olyan bázisszerv, amely megfelelő anyagi támogatásban tudná részesíteni a sportkört. Nélkülözhetetlen a szakosztályi munka színvonalának emeléséhez az egyéni felszerelések javítása. Az anyagi dotálás csak kevés felszerelés vásárlását teszi lehetővé, nem is beszélve arról, hogy azoknak ára rendkívül magas.

Előtérbe kell helyezni az üzemek területén kispályák építését. Távlati elképzelés (1980-ig létesülne) egy központi fedett tornacsarnok építése.

A versenysport fejlesztéséről az irányelv a következőket tartja fontosnak: Az iMiTS OT rendelke- ! zései alapján előnyben kell ré- I szesíteni az olimpiai, ezen belül is

a helyi adottságokat, figyelembe véve a hagyományokkal rendelkező, a közvéleményt igénylő, kielégítő sportágakat, (atlétika, labdarúgás, ökölvívás, úszás, illetve kézi-, kosár-, röplabda, sakk, teke, tenisz.)

Különbséget kell tenni a versenyzők között az elért eredmények, teljesítmények alapján.

A város területén áttekinthetőbbé, következetesebbé kell tenni a versenysport szervezését. fejlesztését. Különös tekintettel kell lenni a minőségi szakosztályok edzéseinek számszerű növelésére, intenzitásának fokozására.

Az utánpótlással, az ifjúságiakkal foglalkozó edző munkáját úgy kell elbírálni — bérezés, jutalmazás —, hogy a nagyobb szaktudással rendelkező edzők számára is vonzó legyen e terület. A fejlesztendő szakosztályokat, illetve sportágakat A és B kategóriába sorolták. Ebben van meghatározva áz 1970-ben, illetve az azt követő öt esztendőben az egye* sportkörökben melyik sportágat kell anyagi, szakmai segítséget nyújtva fejleszteni.

Az egyesületeknek elsősorban arra kell törekedniük, hogy a vezetésük tervszerűségét, szakmai színvonalukat, a politikai tisztánlátást és a kollektív munka hatékonyságát fokozzák.

A tömegsport és a versenysport fg'lesztéséről szóló irányelv a továbbiakban a program megvalósításának menetével foglalkozott.

A beszámolót vita követte. Szilágyi István hosszasan foglalkozott a társadalmi aktívák hiányával, falusi spartakiádok, problémáival., a létesítményhiánnyal s sportkörükre, a Gyulai Lendületre jellemző gondokkal. Györgydeák Zoltán Igen érdekes kérdést feszegetett. Javasolta, hogy az atlétikában az NB-s viadalokon, — de más sportágakban is — iktassanak be úttörő versenyszámokat, ez nagyban elősegítené az általános Iskolások sportággal való közelebbi kapcsolatának kialakítását. Sajnos, azonban — mondotta — egyelőre ott tartunk, hogy néhány oklevél és érem biztosítása is gondot okoz. Valamivel értékesebb díjak juttatása útján előbbreléphetnénk — mondotta. Ezzel kapcsolatban Tenkei Antal megjegyezte, hogy sarkalatos kérdés és egyben bosz- szantó, hogy akkor, amikor az országban számos nagy sportkörnél tíz és tízezrek folynak el ki nem mutatható „csatornákon” egy-egy élsportoló dédelgetése s megbecsülése címén, akkor gondot okoz néhány apróbb tiszteletdíj beszerzése is. Érdemes ezen elgondolkodni...

Gaál Géza az állami támogatások elosztásának elveiről. Nacsa István a káderképzésről beszélt.

A tanácsülés az irányelvet némi módosítással — megbízva az elnökséget, annak kidolgozására — elfogadta.

Harmadik napirendi pontként, a bejelentések keretében az elnökség nevében Hargitai József egyes szakszövetségek, bizottságok átszervezését jelentette be.

Befejezésül megjutalmazták a járás és város területén 15 éve eredményesen dolgozó aktívákat, sportvezetőket.

r. l