Békés Megyei Népújság, 1969. december (24. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-14 / 290 szám
1969. december 1 i. li Vasárnap A kenvér a megélhetés szimbóluma és ez kötelez bennünket Ax ' Orosházi Sütőipari Vállalat önálló oldalkiadványa Tizenegy évvel azelőtt vette fel mai nevét a Békés megyed Tanács 4-es számú Orosházi Sütőipari Vállalata. Az 1959-es esztendő tehát az összehasonlítás kiindulópontja is. A számok ez esetben valóban tükrözik azt a fejlődést, ami végbement. Íme néhány adat: míg 1959-ben kezdetleges kereskedelmi és ipari tevékenységet fejtett ki a vállalat — ez előbb kétmillió, az utóbbi 35 millió forint értékű volt —, addig az idén kereskedelmi tevékenységünk 30, az ipari pedig 64 millió forintot tesz ki. Az alakulást követő esztendőben 677 vagon volt az évi kenyértermelés, pékáruból pedig 9 millió darabot készítettünk. Az idén 1440 vagon a kenyér és 13 millió a pékárutermelés. A mennyiségi növekedés a választék bővítését is jelentette, a korábbi négyféle kenyér helyett héttel, a hajdani nyolcféle péksüteménnyel szemben hu- szonkilencfélével állunk a vásárlók rendelkezésére. Vállalatunk létszáma 177-ről 300-ra emelkedett, a dolgozók havi átlagkeresete 1582 forintról 2053 forintra nőtt. Két járás, az orosházi és a me- zőkovácsházi, összesen mintegy 140 ezer ember ellátása a feladatunk Orosházán három üzem működik, amelyek kapacitása napa 170 mázsa kenyér és 70 ezer sütemény. A kenyérszállítás — igazodva az igényekhez — saját üzleteinkbe hajnali fél ötkor kezdődik és záróráig folyamatos. Az élelmiszerkiskereskedelmi vállalat üzleteibe a nyitást követő három órán belül szállítjuk a kenyeret egészen a késő délutáni órákig. A pékáruszállítás hajnali négytől kilenc óráig tart, de délután is szállítunk a város kenyérboltjaiba péksüteményt. Orosháza három üzemében így a termelés előző nap este nyolc óra tájban kezdődik, s reggel négyig, illetve déli 12 óráig tart a szükségletnek megfelelően. A több napos ünnepek előtt már korábban megkezdődik az úgynevezett előre termelés, amelyre azonban már nem sokáig lesz szükség rövidesen elkészül a déli ipartelepen az új sütőüzem. Ezzel a jelenlegi 170 mázsa kapacitás 290 mázsára nő, s belső szervezéssel növekszik a pékárutermelés is. Az orosházi járás községei közül Tótkomlóson van a legtöbb üzem, szám szerint négy, is ugyanennyi saját kezelésű kenyérbolt Ez aat jelenti, hogy minden 2200 emberre jut egy kenyérüzlet, kitűnő arány! A tótkomlósi üzemek kapacitása ötvenhat mázsa kenyér és hétnyolcezer sütemény. Mindez az igényeket maradéktalanul kielégíti. Gádoroson az elmúlt évben készült el az új üzem, amelynek kapacitása napi 50 mázsa kenyér. Az orosházi gyár belépésével itt is felszabadul a kapacitás egy része, amely péksüteménygyártásra köthető le, s így Gádoroson is kapható lesz az ott készült friss pékáru. Javítja Gádoros ellátását az orosházi üzem azzal is, hogy átveszi Nagyszénás ellátását, Csorváson jelenleg egy régi üzem működik, a jövő évben azonban már megkezdődik az új építése. Csanád- apácán szintén egy üzem van, ebben a községben a közvetlen értékesítés bevezetésével ugrásszerűen javult a lakosság ellátása. A mezőkovácsházi járás legnagyobb községeiben, Mezőhegyesen, Magyarbánhegyesen, Medgyesegyházán, Battonyán, Dombegyházán, Kevermesen, Kunágotán és természetesen a járási székhelyen, megfelelő kapacitású üzemek működnek, amelyek mennyiségileg és minőségileg egyaránt kielégítik az igényeket. Az új gazdaságirányítási rendszer vállalatunknál is kedvezően éreztette hatását. A nagyobb önállósággal elsősorban azt akarjuk elérni, hogy javítsuk a lakosság ellátását, s a kereskedelmi tevékenység fokozásával növeljük a vállalat anyagi erőit. E kettő szorosan együvé tartozik, de nem véletlenül, hanem a fontossági sorrend miatt említettük első helyen a lakosság érdekét. A zavartalan ellátás és a választék fokozatos bővítése mellett — képletesen szólva — elébe megyünk a vevőnek, a sütőüzemek mellett (a hajdani pékségek hangulatát idézve) ijzleteket nyitottunk. A kemencéből kikerült friss kenyér illata, a pékség közelsége vonzza a vásárlót, s mi arra törekszünk, hogy kielégítsük igényeit. Míg 1967-ben mindössze nyolc üzlet működött, jórészt a termelőüzemek mellett, addig ez év végére harmincnyolc üzletben kínálják már a kemencéből kivett illatos kenyeret. Orosházán tíz, Tótkomlóson négy, Battonyán két, Csorváson két üzlet működik, hogy csak néhányat említsünk. A boltok naplójában olvasható bejegyzések azt tanúsítják, hogy a lakosság megszerette boltjainkat, mi pedig igyekszünk nemcsak megfogni, hanem megtartani a vásárlókat. Ezt a célt szolgálja egyébként a kereskedelmi tevékenység fokozása mellett a választék állandó bővítése is. Mint már említettük, jelenleg hétféle kenyeret gyártunk, s csupán a fehér kenyér négy változata — finom fehér, fehér, cipó, alföldi kenyér — áll rendelkezésre. Tervezzük egyébként újabbak, mint például a rozskenyér, bevezetését is. Süteményféleségednk közül ma már nem csupán a hagyományos kifli, zsemle, kalács a keresett, hanem a töltelékes áruk egész sora: kakaós csiga, túróstáska, mákos tekercs, sajtos rúd. Ahhoz, hogy mennyiségi és minőségi célkitűzéseinket megvalósítsuk, új üzemek építésére, a meglevők korszerűsítésére van szükség. E célt szolgálja az előbb már említett új orosházi üzem, amely a jövő év elejétől kezdi meg működését. A városban ezzel nagyjából meg is oldódik az ellátás gondja, csupán a meglevő üzemek továbbfejlesztése lesz a feladat. A két járás községei közül elsőként Csorváson épül egy 7,6 tonna kapacitású, úgynevezett vegyestermelésű üzem 1970—71-ben. A vegyes termelés azt jelenti, hogy kenyeret és pékárut egyaránt gyártanak a kívánt mennyiségben. A továbbiakban NagyszéPolcokoo a friss kenyér. náson, Medgyesegyházán, Mező- kovácsházán és Tótkomlóson van szükség a negyedik ötéves terv időszakában új üzemre. A pékmesterség hajdani romantikája ma már megkopott kissé, de ezt egyetlen pék sem sajnálja ... Nem kell már kézzel dagasztani, elvégzi ezt helyette a gép, nem kell a kemencét „salakolni”, olajtüzelés biztosítja a szükséges energiát, s nem kell heti ötvenegynéhány órát dolgozni. Ez év januárjától csökkentett munkaidőt vezettünk be a vállalatnál, havi két szabad nappal. Ha sok minden meg is változott a pékek életében, egy azért nem, ma is éjszaka kell dolgozni, hogy reggelre kenyeret, süteményt kapjon a munkába, iskolába indulók sokasága. Az éjszakai munka azonban meg is van *«etve. Szakmunkásaink órabére 11—13 forint között mozog. Az éjszakázás néhány forinttal még megemeli ezt az órabért, s a legjobb szakmunkások így havonta háromezer forint körüli fizetéssel térhetnek haza. A múlt évi munka alapján az idén 30 nap nyereségrészesedést fizettünk, jövőre pedig megközelítően eny- nyi lesz a tizenharmadik havi fizetés. Nemcsak szép, hanem a szó szoros értelmében jövedelmező ez a szakma, s akik ezt vállalják, nem csalódnak. (x) Korszerű kemencékben sül a sokféle péksütemény. Korom és füst helyett tisztaság jellemzi a kemencéket.