Békés Megyei Népújság, 1969. december (24. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-13 / 289 szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! XXIV. ÉVFOLYAM, 289. SZÁM 1969. DECEMBER IS., SZOMBAT Ara: 1 forint A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYE I TANÁCS LAPJA firményliútiab a rádióban Az örménykúti Béke Termelő­szövetkezet ünnepséget rendez a helyi kultúrcsoport tiszteletére december 14-én, vasárnap délután abból az alkalomból, hogy a csoport műsorszámai szerepelnek a rádióban. A közönség vasárnap 17 óra 5 perckor Faluról falunak i muzsikával címmel hallhatja az . örménykútiak műsorát a rádió­ban. A szövetkezet méltán büsz­ke a falusi kultúrcsoportra, mely egyben a tsz hírnevét is növeli. flz országgyűlés jóváhagyta a jövő évi költségvetést Pénteken 10 órai kezdettel az országgyűlés folytatta az 1970. évi állami költségvetésről szóló vitát. Az ülésen megjelent Loson- czi Pál, a Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Biszku Béla, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Nyers Rezső, a Politikai Bizott­ság tagjai, továbbá a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai, valamint a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban a Budapesten akkreditált diplomáciai képvi­seletek számos vezetője foglalt helyet. Az ülést Kállai Gyula, az or­szággyűlés elnöke nyitotta meg, majd megkezdődtek a felszóla­lások, utána megadta a szót Vályi Péter pénzügyminiszter­nek, aki összefoglalta a vitá­ban elhangzottakat, válaszolt a képviselői észrevételekre. Kádár János elvtárs Csáki István Szolnok megyei képviselővel beszélget az országgyűlés szünetében. Vályi Péter összefoglalója — A kétnapos vita a nézetek egységét bizonyította a gazda­ságpolitika fő kérdései, a jövő évi terv és az 1970-es költség- vetés tekintetében. Az általá­nosan egybevágó nézetek egy­felől jótékony hatással vannak az ország közvéleményének ala­kulására, másfelől a felszólalók részéről megnyilvánult nézet- azonosság bátorítást jelent a kormánynak, hogy az eddigi gazdaságpolitikát következete­sen folytassa, haladjon tovább a reform megvalósításának út­ján. . Az árak alakulása kapcsán Vályi Péter kitért arra a több képviselő által is bírált jelen­ségre, hogy az ármozgások egy része, manipulációs eredetű. Ezek ellen joggal várható ha­tározott intézkedés a kormány részéről. Jogos az a kívánság is, hogy a belkereskedelemben igenis találjanak a fogyasztók megfelelő választékú, jó minő­ségű és olcsó árucikkeket isi Hatékonyabbá kell tenni az ár­ellenőrzést és az árszabályozást. Megállapította Vályi Péter, hogy nem minden ármozgás spekulációs, manipulációs jelle­gű. tehát olyan, amit a képvi­selők joggal kifogásoltak. Nyomatékkai aláhúzta a mi­niszter, hogy az árcsökkenés forrása mindenekelőtt a terme­lékenység növelése és az ön­költség csökkentése lehet. Szo­ros összefüggés van az árszín­vonal stabilitása és a gazdasá­gi egyensúly között- minél ha­tározottabban törekszünk a gaz­dasági egyensúly biztosítására, annál biztosabbak lehetünk az árszínvonal stabilitásában. Ugyanakkor minél több olyan terület van, ahol nincs meg az egyensúly, annál nagyobb a nyomás, az árszínvonal emelé­se irányába. Ez történt például az elmúlt két esztendőben az építkezések árának drágulása­kor. A rosszul megállapított, gaz­daságilag megalapozatlan árak kedvezőtlen hatását azzal il­lusztrálta Vályi Péter, hogy az új mechanizmus „indításakor” helytelenül állapították meg a műanyagok árát, ezért a jelen­legi műanyagot gyártó üzemek tetemes összegű dotációban ré­szesülnek, s az indokolatlanul alacsony műanyagárak indoko­latlanul nagy keresletet tá­masztottak a piacon. Ez a helyzet irreális, akadályozza a műanyagtermelés további bő­vítését. Foglalkozott Vályi Péter az­zal is, hogy a reform megvál­toztatta a vállalatok, valameny- nyi gazdálkodó szerv gondol­kodását: a gazdálkodás fő ele­me a pénzzel való gazdálkodás és a szabályozás fő eleme a pénz útján történő szabályozás lett. Mindamellett ez nem azt jelenti, hogy a pénzügyi szervek vették kezükbe a „hatalmat”, hanem azt, hogy a pénzügyi ke­retek határozzák meg az egyes gazdálkodó szervek munkáját. Megjegyezte a miniszter, hogy nincs olyan pénzügyi szabályo­zás, gazdasági mechanizmus, amellyel indokolni lehetne a hiányosságokat a gazdasági elő­relátásban, a fegyelemben, a messzetekintő vállalati és mi­nisztériumi irányításban. Kitért a pénzügyminiszter ar­ra az észrevételre, hogy bizo­nyos területeken — például egyes szabadfoglalkozásúaknál. és mezőgazdasági termelőszö­vetkezeteknél — indokolatlanul magas jövedelmek keletkeztek az utolsó években. Rámutatott: itt nem arról van szó, hogy ezek a jövedelmek megérde- meltek-e vagy nem, hiszen ezek a jövedelmek is túlnyomóan munkából származnak. De éppen ezért, mivel a gaz­dasági reform lehetővé tette ilyen magas legális jövedelmek kialakulását is, a pénzügyi szerveknek igen komolyan fon­tolóra kell venniük, hogy ezek­nek a kiugróan magas jövedel­meknek egy részét adó formá­jában lecsapolják, s a társadal­mi igazságérzet ilyen vonatko­zásban is érvényesüljön. Ez persze nem egyszerű kérdés, nem oldható meg egyik napról a másikra, s összefügg azzal, hogy a különbözeti földjáradék milyen mértékben lesz adóztat­va, továbbá összefügg a taná­csok adóztatási gyakorlatával. A kérdést rendelettel megolda­ni nagyon nehéz volna, a prob­lémával azonban foglalkoznunk kell — hangsúlyozta. Egyetértett a pénzügyminisz­ter azzal a javaslattal, hogy a megyék készítsenek területfej­lesztési terveket. Hozzáfűzte azonban, hogy a népgazdasági tervezésnél viszont nem volna helyes a megyei fejlesztési el­gondolásokból kiindulni, ugyan­is nem a közigazgatási hatá­rokból. hanem az ország gaz­daság-földrajzi adottságain ala- (Folytatás a 2. oldalon) Magyar szőnyegek a párizsi világkiállításon A Csaba Szőnyegszövő és Há­ziipari Szövetkezet az idén 40 millió forint értékű szőnyeget szállított exportra saját termé­keiből. Különösen jelentős a sváj­ci és holland megrendelés, mely az utóbbi időben lendült fel, ugyanis a Németh Éva tervező által alkotott modem mintás sző­nyegek igém kedveltek ezekben az országokban. A exportterv az idén a tavalyival szemben 4 mil­lióval nőtt, jövőre pedig még to­vább emelkedik. A szövetkezet új üzemeket is működtet, elsösor­Szeghalmi járás: ban Dévaványán, Mezőberényben és Battonyán. A dévaványai üzem építésére 800 ezer forintot fordí­tottak, és lehetővé tették, hogy száznál több munkaerőt foglal­koztassanak. A szövetkezet termékei nagy ; sikereket érnek el a különböző bemutatókon is. Jövő év január­jában Párizsban a Sal one de Ta- pá-ban kerül sor a szőnyeg világ- kiállítás megrendezésére, melyre a békéscsabai szövetkezettől 20— 22 darab szőnyeget szállítanak. Kizségszégítés a felszabadulás jubileumi évfordulójára A Hazafias Népfront Szeghalmi járási elnöíkségi ülése még szep­temberben azt a határozatot hoz­ta, hogy járásuk is csatlakozik a „Szépítsük megyénket” mozga­lomhoz. A községek akció-bizott­ságokat alakítottak a szépítési mozgalom programjának elkészí­tésére, illetve megvalósítására. Az okányiak például elhatározták, hogy a jelenlegi játszóteret pihe­nő-parkká fejlesztik, s a főutcá­ról bekötő utat építenek a parkba. Rendbe hozzák a parkokat is, ami­ket majd az ifjúsági szervezetek társadalmi munkában gondoznak. A Hazafias Népfrontbizottság Dévaványán is első számú gazdá­ja a község szépítésének. A fel­adatokat koordinálják, s a községi tanács támogatásával eredménye­sen dolgoznak a társadalmivés tö­megszervezetek. A gimnázium és az általános iskolák tanulói, va­lamint a KISZ-isták már eddig is több százezer forintos társadalmi munkát végeztek, facsemetéket, virágokat ültettek, részt vet­tek az utcák és terek tisztán tartásában. A mind­össze 17 éves Kertészsziget is ün­nepi köntösben kíván megemlé­kezni a falszabadulás negyed év­százados évfordulójáról. A közsé­gi bizottság és az MSZMP tagsá­ga közös értekezleten dolgozta ki a tennivalókat, amelyek között olyan feladatok szerepelnek, mint községi park létesítése, szobor-le­leplezés, a lakóházak előtti útré­szek, vizesárkok folyamatos tisz­tán tartása, virágosítás, fásítás. A község termelőszövetkezetei is tá­mogatják a feladatok sikeres vég­rehajtását. A legutóbbi járási népfrontbi­zottsági ülés elhatározta, hogy ezentúl folyamatosan,. minden egyes testületi ülésen tájékozta­tást kémek a községekben folyó ilyen irányú munkáról. Valamint felkérték a községi népfrontbi­zottságokat, hogy aktivistáikon keresztül a tél folyamán is végez­zenek a lakosság körében felvilá­gosító munkát, azaz a tanácsok, társadalmi és tömegszervezetek, gazdasági szervek képviselőivel együttműködve biztosítsák annak a lehetőségét, hogy tavasszal, a felszabadulási jubileumi évfordu­lójára felkészülve teljes erővel megindulhasson a társadalmi munka. L. Befejeződitek a részközgyűlések a Békéscsaba és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetben Egy hónapon keresztül moz­galmas estéken és vasárnap dél- előttökön találkoztak a Békéscsa­ba és Vidéke Általános Fogyasz­tási és Értékesítő Szövetkezet választott és gazdasági vezetői a földművesszövetkezeti tagság­gal. Az Országos Földművesszö­vetkezeti Tanács 1969. januári irányelvei alapián szövetkeze­tünk választott vezetősége is fő feladatának tekintette az új szö­vetkezeti alapszabály elkészíté­sét Az új alapszabály-tervezet jelentős feladat elé állította az igazgatósági tagokat és a gazda­sági vezetőket. A szerkesztést széles körű, véleménykutatás előzte meg. A bizottság, amely erre a munkára alakult, elsősor­ban arra törekedett, hogy a tag­ság és a gazdasági vezetés köze­lebb kerüljön egymáshoz. A Békéscsaba és Vidéke Álta­lános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezethez 4410 aktív szö­vetkezeti tag tartozik. Az egy­hónapos szervezőmunka során 2883 taggal tanácskoztunk. 1968. január 1-vel, a gazdaság- irányítás reformjával jelentkezett a szövetkezeti mozgalomban is egy sor új feladat. Elsősorban a szövetkezet önállóságának meg­teremtése. Ez azt jelenti, hogy a szövetkezetek maguk intézhetik gazdasági, társadalmi feladatai- aat. A részközgyűléseken döntött a tagság az új alapszabály-terve­zetről, a szövetkezeti vezetés színvonalának emeléséről. A szervező bizottság ajánlása he­lyes volt, hogy a szövetkezet vá­lasztott tisztségviselői tartsák a részközgyűléseket. Ezzel is mé­lyült a kapcsolat a választott ve­zetők és a szövetkezeti tagság között. Vasárnap, december 14-én tart­ja a Békéscsaba és Vidéke Ál­talános Fogyasztási és Értékesí­tő Szövetkezet küldöttgyűlését a MEDOSZ Luther utcai kultúrhá- zának nagytermében. Back Gyula. a békéscsabai ÁFÉSZ dolgozója

Next

/
Thumbnails
Contents