Békés Megyei Népújság, 1969. november (24. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-12 / 262. szám
19W. november 13. s Szerda A főagronómus egy napja 240 üzemi konyhán 36 ezer étkező Régen kíváncsi voltam már arra, hogy egy termelőszövetkezet mezőgazdászának miként is telik el egy munkanapja. Meg is beszéltem hát Medovarszki Andrással, a csabaszabadi Magyar— Csehszlovák Barátság Termelő- szövetkezet főagronómusával egy időpontot, pontosabban szólva egy napot, amelyet reggeltől estig mellette töltök. öt órakor, amikor a hold ezüst sarlója még ott lógott az égen, a csabai toronyház felett, indultunk. Nem volt kedvünk a beszélgetéshez így korán reggel, de Pataki Pali bácsi, a GAZ vezetője néhány szellemes bemondással lelket vert belénk. — Mindennap ilyen tájban kezdek. Végigjárjuk a határt, a munkahelyeket, hogy reggel a megbeszélésnél képünk legyen az aznapi csinálnivalókról. Első utam többnyire a Il-es üzemegységbe vezet. Most is odamegyünk, csak előbb benézünk a Szabadság Tsz- be, a gödörásó gép ügyében — tájékoztat a fiatal, magas termetű főagronómus. A GAZ motorja egyenletesen duruzsol és a fűtőtest jó meleget fúj hátra. Nincs szerencsénk a szomszédos tsz-ben. Még senkit nem találunk a központban. Csa- baszabadiban, a Il-es üzemegységben viszont már serény munka folyik. Traktorok zúgnak az udvaron. Az irodában az üzemegységvezető és a traktoros brigád vezetője adják ki a napi munkát. — Három gép a szántásba megy, kettő a kukoricát hordja. Az éjszakai műszakos traktorosok arca kicsit fáradt és nagyon fekete a rárakódott olajtól, koromtól. Kezük szorítása kemény. Egyikük a főagronómushoz fordul: — Bandi bácsi, hadd szaladjak haza feltölteni a táskát. Nincs váltóm, mert focizott és piszok nagy húzódása van — kéri a huszonhat éves „Bandi bácsit”. S amíg a kocsi odajár, figyelem a beszélgetést. Számomra néha érthetetlen kifejezések is elhangzanak, de a szakemberek értik egymást. A főagronómus sorolja a napi munkát, az üzem egység vezetőig pedig jegyezget mindentudó füzetébe. Mire az irodából szabadulunk, a határ már él és mozog. Itt is, ott is megállunk a gépeknél néhány percre. A főmezőgazdászt minden érdekli. Megnézzük az október elején elvetett búzákat is. — Látod? Teljesen szárazak — mutatja a földből kiemelt mago kát — egy szem esőt sem kaptak a vetés óta. S az aranyló kukoricatáblák között szalad velünk a „szerfás”. így nevezik ugyanis maguk kö- I zött az öreg GAZ-t, de nem adnák oda egy vak lóért. — Jó kis masina ez — tapo- [ gatja meg Pista bácsi úgy menet közben a volánt és összenévetnek a főagronómussal. o — Milyen ember Medovarszki 1 András? — kérdez vissza Su- sánszki Pál traktoros. — Jó gyerek, csak egy baja van. Amit elhatároz, abból az istennek sem enged. Hogy ez baj-e? A csuda tudja. Jó lenne, ha többet fizetne és néha megmagyarázná, hogy amit elrendel, miért kell úgy csinálni. A mesterségét azt érti, s az is igaz, hogy amióta itt van nálunk, emelkedett a tsz jövedelme. Igen, ez a legfontosabb. Mint a kullancs a birkába, úgy ragadok a főmezőgazdászra. Amerre megy, mindenütt a nyomában járok. Szinte tudomást sem vesz erről. Megszokott üteme van a munkájának. Az elnökkel már megbeszélték a napi teendőket és ismét a „szerfás ' zö- työgtet bennünket. — Kimegyünk a kombájnszé- rűre és az állattenyésztésbe. Megnézzük a góréépítkezéseket is — szól hátra két zökkenés között. A szérűn megvizsgálja a napraforgómag-tisztítást és biztosítja az ott dolgozókat, hogy délben meghozzák azt a kétszáz üres zsákot, amit kértek. A góréépí- tésnél együtt nevet a brigáddal, amikor egyikük pálinkát kér viccesen a jó munka jutalmául. Az állattenyésztés felé haladva beleszimatol a levegőbe és düny- nyög. — Gélén Palinak már megmondtam, hogy ne etessen ilyenkor silót. Érzed ezt a csípős szagot? Ez a silóé — fordul hozzám, s magyarázva folytatja. — Télen aztán ő lármázik a legjobban, ha kevés a takarmány. És járjuk a nagy gazdaságot. A darálóüzemben megbeszéli, hogy még negyven mázsa kukoricát le kell darálni, hogy ne legyen fennakadás a takarmányozással. A kukoricaarató kombájn vezetőjével azt tisztázzák, miért dobják le a kerekek az ékszíjakat. A borjúk dadájával, Vida János állatgondozóval hosszan beszélget a kis bocik egészségi állapotáról és a vemhes állatok etetéséről. , © Jóval elmúlik az ebéd ideje, mire visszaérünk a központba. Itt a főállattenyésztővel beszéli meg a gondokat, statisztikákat néz át és sokáig tanulmányozza a meteorológiai jelentést. Apróbb ügyekben intézkedik, tárgyal, én- ! vei, vitatkozik. r Epítőcmyaggyártás a gazdaságtalan szénbánya helyén A Kőfaragó- és Épületszobrászipari Vállalat központi telephelyet rendez be Pilisszentivánon. A gazdaságtalan termelés és a feltárt szénvagyon kimerülése miatt megszűnő pilisi bánya osztályozóművét vásárolta meg erre a célra. Az osztályozót ugyanis csekély módosítással és kiegészítéssel kőzúzó üzemmé alakíthatja, amelyet a közeli kőbányák láthatnak el bőségesen nyersanyaggal. Az iparvágányokat, a csillepályát és a futószalagokat „eredetiben” használhatja és az osztályozómű kiegészítő üzemeinek épületeiben is csak a berendezéseket kell megváltoztatni. E gazdaságos beruházáshoz az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium is hozzájárult több millió forintos állami támogatással, mert az új telephely a fontos, de építőipari hiányanyagként számon tartott zúzalékos műkö-burkolólapok gyártását bővíti. A központi telephelyen a vállalat saját céljaira évente 18 000 tonna osztályozott kőzúzalékot és 30 OOO négyzetméter burkolólapot készít, de ennél lényegesen többet, 32 000 tonna zúzalékot és 70 000 négyzetméter burkolólapot szállít majd az építőipari vállalatoknak, házgyáraknak, mozaiklapgyárak- nak. A gyártás a jövő év elején kezdődik. A szénosztályozó meg- j szűnésével felszabaduló 300—350, bányászati dolgozó az átalakított kőtörő- és osztályozóműben, il- í letve a műkőlapgyártó üzemben kap munkát. (Mill) L A nap már régen eltűnt a kukoricatáblák mögött. A „szerfás” fényszórói sárgán világítják meg az aszfaltozott utat. Hazafelé tartunk. Esőcseppek vágódnak a szélvédőre. — Végre! Csak megjött a régen várt eső. Nagyon kellett mór a vetésekre — mondja a fiatal mezőgazdász és kényelmesebben igyekszik elhelyezni jól megtermett testét az ülésen. A műszerfal gyenge fényében nézem kemény arcélét. Nem látok fáradtságot rajta Pedig tudom, hogy mennyi minden van mögötte ezen a napon is. Azt hiszem, igazuk van a tsz-tagoknak. Kemény, célratörő ember. Tudja, hogy mit akar. Botyánszki János Az üzemi étkeztetés színvonalának javításáért Békés megyében jelenleg 36 ezer dolgozó veszi igénybe az üzemi, műhelyi étkezdéket. A 240 üzemi konyha fontos feladatot lát el, ezért érthető és indokolt az a megkülönböztetett figyelem, amely az élelmezésvezetők munkáját kíséri. A Békés megyei Tanács Kereskedelmi Osztálya és a Békéscsabai Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakiskola szeptember hónapban élelmezésvezetői szaktan- folyamot indított be. Ezen részt vesznek többek között a kötöttA Megyei Művelődési Házban: Főhivatású népművelők módszertani tanácskozása A békéscsabai Mtegyei Művelődési Házban kedden délelőtt a megye főhivatású népművelői, kultúrotthon-igazgatói és népművelési felügyelői részére módszertani tanácskozást rendeztek. A tanácskozás első részében Miszlay István, a Jókai Színház igazgatója azokat a lehetőségeket ismertette, amelyeket a községi művelődési házak népművelői használhatnak fel a tájelőadások, a bérletszervezés, illetve a színházi propaganda színvonalának emelése érdekében. Ezt követően a meghívottak filmvetítésen vettek részt. A Megyei Művelődési Ház filmtárából kölcsönözhető politikai témájú kisfilmek, a Le- nin-centenáriumra való felkészülése a vizuális ismeretterjesztés által kínált lehetőségeit bizonyították. , A délelőtti program befejezéseként Hegedűs Imre, a Filharmónia vidéki szervezési osztályának vezetője, Fényes László, az Országos Rendező Iroda szervezési osztályának vezetője és Roncsik Eta,' az ŐRI Békés megyei instruktora részvételével a Filharmónia speciális problémáit vitatták meg, különös tekintettel az ifjú zenebarátok hangverseny-sorozat városi, községi szinten jelentkező szervezési, módszertani kérdéseire. árugyár, az Országos Hűtőipari Vállalat Békéscsabai Gyáregysége, a sertéshizlaló vállalat és az End- rődi Cipész Ktsz üzemi konyháinak vezetői. A tanfolyam hallgatói hetenként egy alkalommal, 5 órás foglalkozáson ismerkednek az élelmezési szakismeretekkel. Tanulnak konyhatechnológiát, áru- és értékesítési ismereteket. A! hallgatók az elméletben elsajátította- kat összekötik a gyakorlati képzéssel. A mostani tanfolyam résztvevői részletesen megismerkedtek a Békés megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat munkájával, továbbá tanulmányozták Gyula város vendéglátóiparának közétkeztetési tevékenységét. A tanárok szerint az üzemi konyhák vezetői kellő törekvéssel és szorgalommal készülnek a decemberi, első beszámolókra. A 20 hallgató közül is kitűnik azonban Halmosi Istvánná, Zentai Mi- hályné és Vaszkó János. Újabb bauxiilelőhelyek a Bakonyban — Olcsóbban bányászható készleteket tártak fel Az elmúlt hónapokban újabb felszínhez legközelebb eső lelőhejelek kerültek a geológusok tér képeire, amelyeken már hozzáve tőleges részletességgel kirajzolód nak a Bakony bauxitkincsének I nyászást előfordulási helyei. Az őszi összesítések szerint Nyirád és Nagytár. j kány térségében eddig több minti 5000 helyen fúrtak le a kutatók. A nyirádi térségben — ellentétben a halimbai nagyobb bauxitlyet a Halimba melletti Malomvölgybe térképezték fel. Itrt az idén is folytatják a külszíni bá- s ennek előkészítéséhez ez év végéig 350 OOO köbméter meddőt termelnek ki. Nyirád, Nagytárkány és Halimba területén kívül Iszkaszent- györgy és Fenyőfő térségében is mezővel - számottevő mennyisé-! e«riménnyel i^aka részletes gű és jó minőségű bauxit. helyezkedik el kisebb foltokban. Ezért j a fúrások hálózatát több helyen tovább szűkítették- és újabb készleteket térképeztek fel. A részletes kutatásokkal több olyan lelőhelyet sikerült felderíteni, sü es jó, ipari minőségű bauxitot találtak a darvastói térségben, s reményekre jogosít a folyamatban levő kincsesbányai kutatás is. A felderítő kutatások során bauxitot találtak a már íeltérkéamelyek kedvezőbb lehető- pezett nyirádi előfordulási helységet nyújtanak a bányászatnak tői északra, valamint a Kabhegy Találtak külszíni fejtésre alkal- környékén. A Bakony északi ré- mas készletet és olyat, amelyet a szén Bakonyoszlop, Dudar és Tés karszt-víznívó felett olcsóbban környékén vezettek eredményre a lehet bányászni. A legnagyobb, a, kutatások. \ ínedgyesegyházi Haladás Tsz 300 holdon termelt cirkot. Képünkön a 16 tagú Deák-csoport végzi a cséplést, a cirokhúzást. Tavaly ez a csoport 23 mázsás hold.ankénti maghozammal a tsz legjobb ciroktermelő csapata volt. Most is megpályázzák az első helyet. Igaz, a hozam csak 18 —20 mázsásnak ígérkezik. Fotó: Demény)
