Békés Megyei Népújság, 1969. november (24. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-10 / 260. szám
Mindig csak a szabályozók? Az emberi cselekvés fő mozgatórugója az érdek. Következtetésképpen. társadalmunk és gazdaságunk tömeges jelenségei, fejlődésének tendenciái — akár kedvezőek azok, akár kedvezőtlenek az érdekviszonyok közvetlen és áttételes hatásaira vezethetők vissza. Így vagyunk a reform különböző jelenségeivel is. örülünk, hogy kedvezően alakul az ország külkereskedelmi helyzete, mint előzőleg tervutasításra» központi direktívára bármikor. Közben azonban a tavalyihoz képest egyes területeken romlott a hazai áruellátás. Örülünk, hogy végre csökkent a népgazdaság készlet- növekedésének üteme. De nem örülünk, hogy az üzletek készletei s főleg a keresett cikkek választéka is lényegesen csökkent. Az eredmények éppen úgy, mint a hibák, lényegében az új mechanizmus szabályozó . és. érdekrendszerében levő pontatlanságok tükröződései. Az alapelvek, sőt a fő sizabályok is kiállták a gyakorlat próbáját» a részletek azonban finomításra szorulnak. Ez természetes és senkit nem ért váratlanul. Bonyolult gépezet a gazdaság, beszabályozása nem is sikerülhetet egy szuszra. De vajon több lépcsőben, sorozatos finomításokkal elképzelhető-e olyan szabályozás, amely minden vállalat valamennyi döntésének megannyi ’vonatkozását közvetlenül a legcélszerűbb irányba befolyásolja? Ezt ugyanolyan naivitás várni, mint azt hinni, hogy az elektronikus agy valaha is feleslegessé teszi az emberi gondolkodást. Az ilyen mechanikus nézetekkel ezért szükséges foglalkozni, mert mostanában divatos minden hiba láttán kizárólag a szabályozást okolni. Gyakran a közgazdasághoz értő, és a hibát vétő vezetők Ss élnek ezzel a módszerrel. Kevés a szén és a cement a TÜZÉP- telepeken? Nincs elég olaj kályha és olcsó télikabát? Leválik a gyerekcipő talpa? Csak drágább WC- papírt vagy flanellt lehet kapni? ‘Ilyenkor gyakran a sízabályozásra hárítanak a szakemberek, s a reformot emlegetik a kárvallott fogyasztók. Pedig nincs olyan mechanizmus vagy szabályozó rend- seer, amely a vállalatok piackutató szervezetei helyett képes lehetne pontosan számba venni a várható szükségleteket. A szabályozó rendszer finomításától joggal várhatjuk, hogy elejét veszi néhány, a helytelen ösztönzésből adódó gyakori hibának, például a kereskedelem indokolatlan készletcsökkentési törekvésének. De nem várhatjuk, hogy sokágú, összetett feladatok esetén a vezetők helyett igent vagy nemet mond. számba veszi valamennyi lehetőségét és kiválasztja a legjobb megoldást A jelen és a jövő, a vállalat és a népgazdaság, a kollektíva vélt és tényleges érdeked kisebb-nagyobb mértékben az új mechanizmusban is ütköznek. Az elemzés, a döntés jogát és felelősségét nem lehet tehát a vezetőktől elvitatni Nem szabad elfelejteni, hogy vannak ve2§tők, akik szakmailag irányító-, szervező- és elemzőképességek dolgában vagy éppen morálisan nem képesek felzárkózni a nagyobb vállalati önállósággal és az új helyzettel járó feladatokhoz. Úgy döntenek például, mintha az új hatáskör korlátlan szabadságot jelentene — a gazdasági célszerűségtől függetlenül — s ezt is és akár az ellenkezőjét is határozhatják. Valójában pedig sokféle lehetőség közül — minél megbízhatóbbak a döntést előkészítő módszerek, annál inkább — csak egyféle megoldás lehet optimális, igazán célravezető és hasznos. S ha a minden szempontból rátermett vezető képes megtalálni ezt és kiállni érte akkor is, ha az népszerűtlen, ha ma csupán befektetést, áldozatot igényel, s hclnap-holnapután fizet. Vagyis a hibák, a negatív jelenségek okainak megoldásához néha kevés az egyismeretlenű egyenlet. Mert nem mindig a szabályozó eszközökkel van baj. Előfordulhat, hogy. a hiba a vezető „készülékében’’ van. K. J. Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1969. NOVEMBER 10., HÉTFŐ Ara: 1 forint XXIV. ÉVFOLYAM. 260. SZÄM Nőit a tartós fogyasztási cikkek forgalma—Nem kielégítő a ruházati elSátás Üléseseit a Békéscsabai Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága A párt és a kormán^ határozatai a kiskereskedelem áruellátásának, forgalmának állandó növelését igyekszenek elősegíteni. Nem kevésbé kisebb figyelemmel kíséri a lakosság ezek végrehajtását, és azt sem, hogy van-e áru. milyen és mennyiért. E mindenkit érdeklő témát: a megyeszékhely kereskedelmének fejlődését és terv feladatait tárgyalta meg november 9-én a Békéscsabai Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága Uhljár Mihály elnökletével. Mindenesetre az örvendetes, hogy élelmiszernél 32,5, ruházatnál 14,7, vegyes iparcikkeknél 38 százalékkal értek ed magasabb forgalmat, mint a második ötéves terv utolsó évében. Különösen nőtt a tartós fogyasztási cikkek forgalma és ezek közül is legvá- sároltabb a mosógép, porszívó, hűtőszekrény, rádió, televízió, motorkerékpár. Növekedett a minőségi élelmiszerek vásárlása, ami az új ipari munkahelyek biztosításával még emelkedik. Mindezek fi gyelemibevé telével úgy állapította meg a végrehajtó bizottság Békéscsaba kereskedelmi fejlődésének helyzetét, hogy nem rossz. Egyben arról is szóltak, ami bizony orvoslásra vár. így a ruházati áruellátás nem minden esetben kielégítő — itt olcsóbb, jobb minőségű konfekcióról esett szó. Az is tény, hogy a szanálás közepette szűkült a kereskedelmi eladótér, bár a fejlesztésre fordított összeg a harmadik ötéves terv végére eléri a 150 millió forintot. Megállapította a vb, hogy a harmadik ötéves terv időszakában a kereskedelem anyagi és technikai bázisának fejlődése nem tartott lépést a kereskedelem eladási forgalmának rohamos növekedésével. Annak ellenére, hogy a hálózat megyei viszonylatban a legfejlettebb, szükséges olyan boltok létrehozása, valamint ezzel párhuzamosan a meglevők bővítése, melyek nagyságuknál fogva képesek lesznek Telexen érkezett: Forradalmi dekád a Mezőhegyesi Cukorgyárban Az üzem fennállása óta először dolgozott fel 3070 tonna répát, melyből 427 tonna cukrot gyártottak egyetlen nap alatt. Ezt a teljesítményt november 7-én a forradalmi dekád dolgozói produkálták. Ezzel jóval túlszárnyalták a korábbi napok kimagasló cukorgyártását. Havi tervelőirányzatuknak 124 százalékra tettek eleget. a jelentkező forgalom lebonyolítására. Élelmiszer-szakmában feltétlenül szükséges, hogy a két- három fővel dolgozó kisboltokat felváltsák az új formában működő ABC-áruházak. Az új üzletek fejlesztéséhez szükséges még mintegy ötezer négyzetméter üzlettér. így többek között kis ÁBC_ áruház, zöldségbolt, kenyér- és tejboltok, élelmiszerbolt, bisztrók, kisvendéglők, cipőszakbolt, lakástextil áruház, háztartási bolt, gyermekruházati áruház, rövidárubolt, stb. Mindez a szükséglet a meglevő hálózat mellett jelentkezik. ‘ A Belkereskedelmi Minisztérium, mint ismeretes a területei határolás rendszerét megszüntette. így Békéscsaba nemcsak az állami vállalatok területe, hanem a szövetkezeteké is. Ez a folyamat már jelentkezik, mivel MÉK fejlesztési programjában — negyedik ötéves terv — több új egység létesítése szerepel. Nem mondható azonban kielégítőnek az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezet békéscsabai fejlesztési programja, noha az áruforgalom növelése minden kereskedelmi szerv feladata. A tanácskozás során szó esett az üzletek vasárnapi nyitvatartá- sáról is. Mint ismeretes, a kanyér- és tej vasárnapi árusítása a IV. kerület kivételével megoldott — bár a sütőipar jobban törődhetne a kenyér időbeni kiszállításával. Igény van élelmiszerüzletek nyitva tartásának megoldására is. Ez jogos, és főként a külterületeken szükséges, bár a belterületen is igénylik. Ezután a vb a város közrendjéről, közbiztonságáról tanácskozott, majd bejelentésekkel zárta ülését. —r. Úttörő honvédelmi zászlóalj alakult Békéscsa bán November 7-én Békéscsabán, az Építők Trefort utcai kultúrottho- nában a városi úttörőelnökség kezdeményezésére megalakult az úttörő honvédelmi zászlóalj. Az ünnepségen részt vettek a fiatalokat patronáló központi tiszthelyet- tesképző-iskola tanárai, KISZ-ései a városi és megyei szervek képviselői. Várai Mihályné, a KISZ Békés megyei bizottságának titkára mondott ünnepi beszédet, majd Kerekes Szilveszter alezredes átadta a zászlót a piros nyakkendős zászlóaljnak. A névadó Sziklai Sándor özvegye kötött elsőként szalagot a zászlóra és néhány szóban ismertette Sziklai Sándor életét. Az úttörő honvédelmi zászlóalj megalakulása kettős célt szolgál: egyrészt a honvédelmi nevelés elmélyítését, másrészt az Ifjú Gárda utánpótlásának biztosítását. Kerekes Szilveszter alezredes köszönti az úttörőket. Sziklai Sándorné szalagot köt a zászlóra. iaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaBaaaBaaaaaaaaBaaaBBaBB«aaBBaBaaaaaaaaaaaNBaMaaaaaaaaBaaaaaaaaaaaaaaaa «aaaaaBBBI ■■■■aaBaBaBaBBBaaBaaaaaBaaaaBaaHaav. November 8-án, szombaton délelőtt 11 órakor nyitotta meg Békéscsabán a Munkácsy Mihály Múzeumban Fekete Jánosné, a városi pártbizottság osztályvezetője a IV. Kuiich Gyula Országos Fotókiállítást, majd Babák György, a városi tanács elnökhelyettese osztotta ki a kiállítás díjait. A Békés megyei amatőr fotósok közül Balogh Ferenc, a városi tanács nagydiját kapta. (Fotó: Barnácz)
