Békés Megyei Népújság, 1969. november (24. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-05 / 257. szám
1969. november 5. 3 Szerel. A Központi Statisztikai Hivatal Békés megyei Igazgatóságának 1969. III. negyedévi jelentése a megye gazdasági, szociális és kulturális helyzetéről (Folytatás az 1 oldalról) áron számítva kb. 8%-kal volt J több, mint egy évvel ezelőtt. Folyó áron számítva a bolti élelmiszerek forgalma 11, a vendéglátásé 12, a ruházati cikkeké 8, a vegyes iparcikkeké 9%-kal emelkedett. A lakosság jövedelmének emelkedését, keresletének összetételét nem ellensúlyozta megfelelő mennyiségű és választékú árualap. A jobb áruellátásra való törekvések mellett vagy még a régi, vagy újabb cikkekből ellátási hiányosságok voltak. A vásárlók az idényáras cik- j keket az év elején a tavalyinál jóval magasabb áron vásárolhatták. Az év második felében az árszínvonal a tavalyi alá került Az élelmiszerkereskedelemben a húsfélék mellett egyéb élelmiszerekből is voltak átmeneti áruellátási problémák. A megfigyelt piacokon 1969 szeptemberében a terményárak 20—30%-kal alacsonyabbak voltak, a malacok és süldők árai viszont 40—80%-kal magasabbak voltak, mint az előző év azonos időszakában. A húsipar termelése a harmadik negyedévben vágó- állathiány miatt mérséklődött; a mezőgazdasági üzemek 1 700 tonJól sikerült ankétot tartott Bat- tonyán a járási népfront akcióbizottsága a helyi szervezetekkel együtt. Nemcsak a Világtakarékossági Napról emlékeztek meg, hanem javaslatokat is tettek, főleg a termelőszövetkezetek képviselői. Az indítványok a rendszeres havi betételhelyezéssel foglalkoztak. Mezőhegyesen az ifjúsági házban a szakmaközi bizottság tartott ülést, melyre a község vezetői nával kevesebb vágósertést értékesítettek, mint a múlt év azonos időszakában. Az iparcikkek forgalma az átlagosnál kisebb mértékben emelkedett. Az áruellátás ezen cikkekből még hiányosabb volt, mint az élelmiszerekből. Nagyobb hiányok voltak tüzelő- és építőanyagokból: szénből, cementből, kavicsból, csempéből sfb. Egészségügy, oktatás A lakosság egészségügyi ella- j tása — az országoshoz viszonyí- ' tott elmaradás ellenére — nem a kívánt ütemben javult. A körzeti orvosok száma szeptember 30-án 3%-kal kevesebb volt, mint egy évvel korábban. A megyében hat körzeti orvosi állás betöltetlen. Az 1969/70. tanévben az általános iskolákban 51 200, a középiskolákban 8750 tanuló kezdte el a tanulást. Az előbbiek száma 7, az utóbbiaké 1%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A középiskolások 58%-a fizikai dolgozó szülők, 6%-a más megyében lakó szülők gyermekei. A szakközépiskolai tanulók aránya 37 %-os. A szakközépiskolák befogadóképessége kevés, a szakmai szocialista brigádvezetőket és nyugdíjasokat is meghívtak. A községet érintő kérdéseken kívül a takarékosságot is megvitatták. A gyulai járás népfrontbizott- sága Újkígyóson tartott ankétot a kultúrotthanban, ahol beszámoló hangzott eb majd a feltett kérdésekre Dénes József, az OTP-köz- pontjának felügyelője válaszolt. Az ankéton részt vettek a járás társadalmi szerveinek vezetői és I sokan a község lakosságából. oktatás személyi és tárgyi feltételei még csak részben biztosítottak. Ipar — építőipar A megyében az ipar termelése a harmadik negyedévben valamivel mérsékeltebben, de az országosnál továbbra is nagyabb mértékben emelkedett. Az első kilenc hónapban az állami ipar — élelmiszeripar nélkül — 15, az élelmiszeripar 7, a szövetkezeti ipar 10%-kal termelt többet, mint egy évvel korábban. A termelés növekedésének mértéke a harmadik negyedévben nem volt arányban az értékesítéssel; a termelés volumene jobban nőtt, mint az értékesítés. Az ipar termelését egyes fontosabb cikkekből esetenként a szükséglet és a rendelkezésre álló alapanyag mennyisége határozta meg Az egyes fontosabb termékek termelése az év első kilenc hónapjában a következőképpen alakult: 1969.1— III. negyedév 1968.1— III. negyedév %-ában Kőolaj 84 Földgáz 121 Égetett tégla 93 Égetett cserép 101 Konzervip. idényüveg 100 Öntött síküveg 133 Kötöttáru 112 Férfiing 70 Takarmánykeverék 110 Cukor 106 Kolbászfélék 106 Vágott baromfi 113 Feldolgozott tojás 83 Főzelékkonzerv 112 A megyei székhelyű állami épi. tőipar az év első kilenc hónap- jában összesen 310 millió Ft értékű építési-szerelési munkát végzett, a múlt év hasonló időszakához viszonyítva kb. 6%-kál többet. A termelés növekedése mérsékeltebb volt a tavalyinál, s az igényeknél is. Mezőgazdaság A Világtakarékossági Nap eseményeiből «■■■■•■■■■■■■■■■■■■■■■■»■■■«■■■■■■■■■•■a pe azért is kiemelkedő, mert mintegy előkészítője volt a legális országos vezető szerv megalakításának. Négy nappal a város felszabadulása után, október 15-én érkezett Szegedre Vas Zoltán, aki akkor a párt Külföldi Bizottságának tagja volt. Az ő közreműködésével alakult meg két nap múlva a legális kommunista pártszervezet, melynek alapító tagjai között a munkásmozgalomnak máig is számos köztiszteletben álló személyiségéről tudunk, mint például a három Komócsin-fivér — Illés, Mihály, Antal — és a fiatalabbak közül Komócsin Zoltán, ifj. Komócsin Mihály, s a mozgalom mai veterán jai közül Tombácz Imre, Dénes Leó, Krajkó András, Mison Gusztáv és mások. Titkárnak Gombkötő Pétert választották. A szegedi kommunista párt- szervezet október 18-án lapot is adott ki, Szegedi Népakarat címmel (amelynek 9 száma jelent meg, hogy később a népfront lapjának adjon helyet) és ugyanaznap nyilvános pártgyűlésen szólt a város lakosságához Vas Zoltán. A Vörös Hadsereg támogatására, a fasiszta ellenség elleni harcra, az új Magyarország felépítésére, a szabadság és a demokrácia nagy kérdésének megoldására hívta fel a részvevőket. Ez volt valóban a legfontosabb feladat ezekben a hónapokban, erre kellett akkor múlttal erőt összpontosítani és ezt az irányt mutatta meg a párt Külföldi Bizottságának tagjaiból november 5-én megalakult Központi Vezetőség. Ez a vezető testület irányította a fölszabadult és a fölszabadító országrészek pártszervezését, de ezzel egyidőben működött a budapesti illegális pártvezetőség is. Csak Budapest fölszabadulása után, 1945. február 25-én született határozat a két vezető testület egyesítésére. Most negyed százada a fél országnál is nagyobb területen még szenvedték a háborús és nyilas pusztítás keserveit. A GYOSZ, a Gyáriparosok Országos Szövetsége éppen november 8-án küldte szét valamennyi vállalatának azt a szigorú körlevelet, amelyben követelte, hogy az utolsó pillanatig kötelesek helytállni a szovjetellenes háborúban, megtorolva minden lazaságot. Lehet-e szomorúbb vonása a történelemnek, mint éppen ez, hiszen Szegeden már csaknem egy hónapja megalakult az ország első munkás üzemi bizottsága, amely már tudta, hogy kiknek és miért kell termelni. Egyre világosabban tudták a városok, községek egész sorában is, amelyekben már a kommunista pártszervezetek mutatták meg a tennivalókat, hogy új ország épülhessen a romok helyén, mielőbb legyen magyar újjászületés. A mezőgazdasági termelés Békés megyében 1969-ben a korábbi évek átlagánál gyorsabb ütemben növekedett. A növény- termesztés fejlődésének legfontosabb jellemzője, hogy a nagy területen termelt kalászosokból (búza és őszi árpa) rekord termésátlagokat értek el, valamint kukoricából, lucernából és cukorrépából is kiemelkedő termés várható. A búza és az őszi árpa termésátlaga, q/kh Időszak Búza Őszi árpa 1931—1940 8,4 8,7 1951—1960 8,5 11,8 1961—1965 11,6 12,9 1966—1969 15,2 14,3 1968 15,3 14,6 1969 17,1 15,9 1969-ben a megyében termelték az országos búzamennyiségnek több mint 11%-át. Az 1969. év termésátlaga 30 q hektáronkénti hozamnak felel meg. Az állattenyésztés azonban elmaradt a növénytermesztés fejlődésétől és nem elégíti ki a növekvő belföldi és exportszükségleteket. A főbb állatfajok állománya alacsonyabb az egy évvel korábbinál. Szeptember 30-án 136 300 szarvasmarhát és 589 700 sertést tartottak a megye összes gazdaságaiban; 1, illetve 16%-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban. 1969 első kilenc hónapjában a fontosabb termények, állatok, és állati eredetű termékek felvásárlása a megyében 6%-kal több volt, mint 1968 I—III. negyed- -évben. Terményekből 17, állatokból és tejből 2—2%-kal többet, tojásból 16%-kal kevesebbet vásároltak fel. Szolgáltatóház Békésen Megyénk legnagyobb községében, Békésen a megnövekedett igények kielégítése céljából szolgáltatóházat építettek. A több milliós beruházással épült kombinátban — melyet nemrégiben adtak át — kapott helyet a férfi- és női fodrászat, kozmetikai és ruha- tisztító szalon, fényképészet és az órásrészleg. Képeink a befejező munkálatokat ábrázolják. Tereprendezés a szolgáltatóház előtt. Utolsó simítások a férfifodrászaton. Védőkorlát elhelyezése a járda és az úttest között. Fotó; Veress Erzsébet Lakos Zoltán
