Békés Megyei Népújság, 1969. november (24. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-05 / 257. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! NíPOJSAC 1969. NOVEMBER 5., SZERDA XXIV. ÉVFOLYAM, 257. SZÄM Ara 80 fillér A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Az építési programnak megfele­lően, talán már a második vagy a harmadik szintet kellene rakni a békéscsabai Szabadság téren épülő új irodaháznál, melyet a tsz-szövetség, a MEZÖKER, az Illetményhivatal és a KPM Közúti Igazgatósága készíttet. A munkát el sem kezdték, azaz az épület ki­tűzésénél tovább nem jutottak. Leállították az alapozási előké­Tévé a kéthalmi iskolának szüleieket, mert a Március 8 "té­ren építendő torony ház talajme­chanikai vizsgálati eredményét összevetették az irodaház alapozá­sának programjával, s eltérő vé­leményt tapasztaltak. Emiatt újabb talajmechanikai vizsgálatot rendeltek el. Ennek alapján most már javában halad az újabb alap tervezése. Új szakkör alakult Gyulán Miért késik a békéscsabai új irodaház építése? A „Minden iskolának televí­ziót” mozgalomhoz csatlakoztak néhány nappal ezelőtt a MEZÖ- BER Békés megyei kirendeltségé­nek dolgozói is. A Dévaványa ha­tárában fekvő Kéthalmi .iskolának 8 ezer forintos televíziót ajándé­koztak. Ezt az összeget a kiren­deltség dolgozói adták össze. A Kéthalmi iskolában korábban kölcsön-televiziót nézhettek a gyerekek. A termelőszövetkezet adta a tanyasiaknak azért, hogy esténként szórakozhassanak. A készülék időközben elöregedett, a műsorvétel rossz volt. Az új ké­szülékkel a kéthalmiak gondja, esti szórakozása megoldódott, de megoldódott az Iskolatelevízió műsorának figyelemmel kísérése ia. Egyre többen érdeklődnek Gyu­lán is. különösen a középiskolások a csillagászat iránt. Soknak saját készítésű távcsöve is van, amely- lyel esténként kíváncsian vizsgál­ják az égboltot. A közelmúltban a gyulai természettudományi be­mutatóteremben érdekes előadást tartott Márky Zay Lajos tanár naprendszerünkről, amit vetített képekkel egészített ki. Az előadás után jelentkezési lapokat adtak, amelyet 48-an töltöttek ki. Ezzel hivatalosan is megalakult Gyulán a Magyar Csillagászat Baráti Kö­rének helyi csoportja. A szakkör vezetője Miárky Zay Lajos lett és tervükben szerepel, hogy kéthe­tenként tartanak szakköri foglal­kozást. A legközelebbinek címe, ami szintén nagy érdeklődésre számíthat: Üzenetek a világűr- i bőL j (Fotó: Márton) Lapunk iartalmábóh „Lesz magyar ujjaszuletes (2—3. oldal) Szolgáltatóház Békésen <3. oldal) Közérdekű új jogszabály (4. oldal) Szolgálják jobban az élet kényelmét! (5. oldal) Fékezzen egy percre (6. oldal) Javult a termelékenység az iparban - Kiemelkedő növénytermesztési eredmények a mezőgazdaságban A Központi Statisztikai Hivatal*Békés megyei Igazgatóságának 1969. III. negyedévi jelentése a megye gazdasági, szociális és kulturális helyzetéről A társadalmi és gazdasági élet főbb területeinek fejlődését 1969 első kilenc hónapjában a követ­kezők jellemezték: A foglalkoz­tatottak számának emelkedése mérséklődött, ugyanakkor az át­lagos havi keresetek valamennyi népgazdasági ágban (a /mezőgaz­daság állami szektorának kivéte­lével) jóval nagyobb mértékben nőttek, mint tavaly. A munkaerő hatékonyabb felhasználását je­lentette, hogy a termeléstöbblet­nek a szocialista iparban együt­tesen csaknem a fele származott a termelékenység emelkedéséből, szemben az egy évvel korábbi egyötöddel. A megye mezőgazda­ságában idén rekord gabonater­mést takarítottak be, az állatál­NDK újságírók a Népújságnál Tíznapos látogatásra hétfőn es- között Mezőhegyesre, Szarvasra, lomány azonban mérséklődött. Az ipar termelése a növekedés elle­nére bizonyos cikkekből nem fe­dezte teljesen a szükségletet a kereskedelem forgalma a növe­kedés mellett sem jelentette egy­ben a lakosság keresletének opti­mális kielégítését. Csökkent a lakásépítés növekedési üteme — tavaly 20, az idén 8%-kal nőtt az épített lakások száma. Foglalkoztatás — jövedelem Az év első kilenc hónapjában a foglalkoztatottak száma 5%-kal nőtt a múlt év azonos időszaká­hoz viszonyítva. A létszámnöve­kedés a szocialista iparban, az építőiparban, a közúti közleke­désben, valamint a szolgáltatás ágazatban mérséklődött, a keres­kedelemben fokozódott. Az összes foglalkoztatottak át­lagos havi keresete 1811 Ft volt; > lőszövetkezetekben a munkadíj- kifizetések általában a termés- eredményekkel megfelelő arány­ban emelkedtek. A lakosság pénzbevétele az el­ső háromnegyed évben 11%-kal volt több, mint egy évvel ez­előtt. A növekedés üteme is mint­egy 2%-kal gyorsult az előző évi­hez viszonyítva. Munkabérekre és termelőszövetkezeti munkadíjak­ra 10—11%-kal többet fizettek ki a lakosságnak, mint 1968 első kilenc hónapjában. Ugyanakkor a háztáji gazdaságok áruértéke­sítéséből származó bevétele 2%- kal csökkent. A lakosság a bevé­tel növekedésénél nagyobb mér­tékben, mintegy I5%kal emelte a takarékbetét-állomány összegét. A lakosság vásárlása Az év első kilenc hónapjában kiskereskedelem eladási for­te Békéscsabára érkezett a Nép­újság vendégeként a Német De­mokratikus Köztársaság két új­ságírója, Eberhard hier és Rolf Machold, a gerai Volkswacht ro­vatvezetői. Békés megyei látoga­tásuk során ellátogatnak többek Kondorosra, Békésre, Gyulára és Orosházára. Megtekintenek üze­meket, kulturális intézményeket és mezőgazdasági üzemeket. A szerkesztőségben kedden délelőtt Cserei Pál főszerkesztő fogadta a vendégeket. 5%-kal több, mint egy évvel ko- galma folyóáron 10, változatlan rabban. A mezőgazdasági terme- f (Folytatás a 3. oldalon) Békési kaskofő Az újért Az új és a régi közötti harc, ha azonnal nem is, de előbb- utóbb mindig az új, a fejlődő győzelmével végződik, E meg­állapítás helytállóságával jó­formán senki sem vitatkozik. Amikor azonban a társadalom, a technika, a kultúra új jelen­ségei „helyet követelnek”, akkor sajnos, találkozunk a régihez, a megszokotthoz való ragaszko­dással. A fejlődésnek gyakori gátja az a magatartás, amely a már meg­levőt feltétlenül a legfejlettebb­nek tekinti. A konzervativizmus­nak e megnyilvánulása — az esetleges jó szándék ellenére —, a már meglevőt teljesen befeje­zettnek tartja, és gátolja a to­vábbi fejlődést. A szocialista társadalomban is létezik az a típusú ember, aki inkább csak beszél a fejlődés szükségességéről. A szavakat azonban nem mindig követi a tett. A cselekvést, amely fele­lősséggel is jár, nem mindenki vállalja. A politikai, gazdasági és kulturális élet korszerűsítése is feltételezi a kockázatot. A marxizmus tudományával meg­alapozott szocialista társadalom fejlesztésének útjában is áll­hatnak és néha állnak is aka­dályok. Életünkben, ha csökkenően is, de még mindig találhatók olya­nok, akik az új, a fejlődő és az elmaradott között aszerint dön­tenek, hogy pillanatnyi előnye­iknek melyik a legmegfelelőbb. Az olcsó prakticizmus megta­lálható az üze(mi, mezőgazda- sági, műszaki, technikai és po­litikai életben. Egyesek meg­győződés nélkül, csupán a pil­lanatnyi előny eléréséért állnak amellé, aki a „hivatalos” véle­ményt képviseli. A karrierista „jó érzékkel” kitér az állás- foglalás elől, és a döntés után úgy cselekszik, ahogy azt „érde­mes” megtenni. A fejlődő és letűnő közötti harc mindig bonyolult. Ez abból is fakad, hogy legtöbbször mind a kettőnek a megszemélyesítője a haladás képviselőjeként jelent­kezik. A küzdelemben nem mindig világos, hogy ki képvi­seli a fejlődést. A társadalmi és természeti, valamint a műszaki tudományok sokat segíthetnek, biztatást ad­hatnak, ám a harcot nem tud­ják helyettesíteni. A kockázat­tól félőkkel, a megalkuvó em­berekkel szüntelenül harcolni szükséges. Ez természetes, de nem mindegy, hogy a társada­lom politikai és gazdasági ve­zetői a réginek, a megszokott­nak, vagy az újnak, a haladó­nak teszik-e kedvezőbbé a harc eldöntését. Az sem közömbös, hogy a haladásért a politikai fej. iődésért mennyit és milyen erő­vel szükséges küzdeni. A meddő és egyoldalú harc lassíthatja a fejlődést. A bátorító ösztönzés, a buktatókkal is számoló és ezeket vállaló, haladó, tudatos marxis­ta—leninista társadalmi erők pe­dig dinamikusan meggyorsítják az előrehaladást. A Magyar Szocialista Mun­káspárt arra törekszik, hogy példát mutasson az új, a fejlet­tebb megvalósításában. A mun­kás—paraszt szövetség megszi­lárdulását követően — a társa­dalom további fejlesztéséért ala­kította ki a népi, nemzeti egy­ség teljes kibontakozását szol­gáló szövetségi politikát. Az ipar, a mezőgazdaság, a keres­kedelem és a pénzintézetek munkájának hatékonyabbá té­teléért dolgozta ki a népgazda­sági reformot. Amikor pártunk — a maradi- ság ellen — az újért harcol, azért számíthat a sikerekre, mert cselekedeteit mély eszmei­ség hatja át. S é politika, mert megalapozott, az újért bizton­sággal vállalja a felelősséget. Az MSZMP a marxizmus— leninizmus tudományával figye­lembe veszi a társadalom adta lehetőségeket és ennek megfe­lelően cselekszik. Az egyetlen, jól bevált elvi pplitika alapján igyekszik küzdeni a maradiság ellen, és ezzel betölteni az él­csapat szerepét. Lónyai Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents