Békés Megyei Népújság, 1969. november (24. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-04 / 256. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG'ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1969. NOVEMBER 4., KEDD Ára: 1 forint XXIV. ÉVFOLYAM, 256. SZÁM Az élet ws«éé-ja A finn fővárosban rövidesen megkezdődnek az előkészületek, hogy >a hétvégi közös szovjet— amerikai bejelentés nyomán fo­gadják annak a nagy horderejű leszerelési párbeszédnek a részt­vevőit, amely november második felében kezdődik a Szovejtunió és az Egyesült Államok képvise­lői között. Helsinkiben egyelőre még csak előzetes vita indul, ám a tárgyalások célja, a későbbi, de talán már a finn fővárosban kibontakozó eszmecsere tárgya rendkívüli jelentőségű: a straté­giai fegyverkezési hajsza „leféke­zése”, hivatalos szóval: korláto­zása. E napirendi pont angol nyelvű elnevezésének összevont kezdőbetűi (SALT) történetesen egy közkeletű angol szó, a „só” betűivel azonosak. Nem csupán e véletlen, szótári egyezés teszi, ha azt mondjuk, hogy a Helsinki­ben induló tárgyalások bizonyos értelemben — az élet sóját je­lenthetik. Nevezetesen abban a vonatkozásban, hogy a nukleá­ris fegyverkezési verseny, ame­lyet — a hirosimai atombomba óta — az Egyesült. Államok kényszerített a világra, a tö­megpusztító eszközök életveszé­lyes „raktárává” tette a földgo­lyót. Ennek a folyamatnak a megállítása, sőt — idővel — esetleg „leépítése” tehát való­ban életkérdés. A probléma horderejéből azonban az is következik, hogy gyors és látványos eredményre aligha számíthatunk. Nem utol­sósorban azért sem, mert az Egyesült Államok agresszív kö­rei, a rakétafegyverkezésben érdekelt monopóliumok, a had­ügyminisztérium, a Pentagon útján azt akarják elérni, hogy a helsinki tárgyalások ellenére — folytassák a legújabb típusú nukleáris fegyverek előállítását, kipróbálását és támaszpontokra szállítását. Ez pedig aligha fog jótékonyan hatni a helsinki esz­mecsere légkörére. Bál-mennyire nehéz és bonyo­lult kérdésekről is lesz szó Hel­sinkiben, a puszta tény, hogy — több mint esztendeje tartó elő­készítő tanácskozások után — egyáltalán sor kerül rá, min­denképpen biztató fejlemény. Ha beillesztjük a hasonló típu­sú atomleszerelési tárgyalások sorába, ez különösen nyilvánva­lóvá válik. 1963-ban megszüle­tett a moszkvai atomcsend— egyezmény. Tavaly aláírták az atomsorompó-egyezményt, amely a tömegpusztító fegyverek to­vábbi elterjedésének hivatott gátat vetni. S éppen most, ok­tóber elején került a genfi le­szerelési tárgyalások asztalára közös szovjet—amerikai javaslat a tengerfenék atomfegyvermen­tesítéséről. A helsinki szovjet—amerikai atomleszerelési párbeszéd beje­lentése időben egybe esett azzal a vitával, amely az ENSZ-köz- gyűlésben a nemzetközi bizton­ság megszilárdításának tárgyá­ban a Szovjetunió által előter­jesztett indítványról folyik. E véletlen időbeli egyezés ismé­telten felhívhatja a figyelmet arra, hogy a szovjet kormány, amely már annyiszor lépett fel kezdeményezőleg az égető nem­zetközi kérdések, köztük a le­szerelés általános és teljes meg­oldása érdekében, messzemenő rugalmassággal és tárgyalási készséggel ragad meg minden lehetőséget, amely közelebb vi­het az átfogó rendezés nagy céljához. (spl Olasz bor júnerelő gép M ezőhegyesen Nicofetta elnevezésű, automati­kus borjúnevelő-szopta tógépet szereltek fel a bólyi, a kaposvári és a Mezőhegyesi Állami Gazda­ságban. A bolognai EUROCOM­ravörös lámpával sterilizálja a táp­lálékot. A három gépet a külke­reskedelem hozta be kísérleti cél­ra azzal a meggondolással, hogy­ha beválik, szorgalmazzák elter­cégtől vásárolt gépek lényegében I jesztését, mert alkalmazása elő­120 tehenet helyettesítenek, gumi­cuclijaival 120 borjút etetnek meg. A kisborjúk annyiszor já­rulnak hozzá, valahányszor csak megszomjaznak, megéheznek. A gép automatikusan keveri és inf­nyös a húsexport szempontjából. Az automata berendezéssel szop­tatott borjúk húsa ugyanis — a táplálók összetételénél fogva — fehér marad és így külföldön job­ban értékesíthető. 154 vagon burgonya, 60,5 vagon vöröshagyma Orosháza éléstárában Q téli zöldség*, és gyiimsBcsellátásról A város téli zöldség-, gyü­mölcs- és burgonyaellátását tárgyalta legutóbbi ülésén az Orosházi Városi Tanács Végre­hajtó Bizottsága. Mint az erről szóló jelentés tartalmazza, Oros­házán a lakosság és közületek zöldség-, gyümölcsellátásáról 6 termelőszövetkezeti és két MBK_ üzlet, két tsz és egy MÉK-el- árusítóhely gondoskodik. Emel­lett működik a városban két zöldség- és egy gyümölcs-ma­gánkereskedő, valamint három olyan piaci árus is, aki a hét minden napján árul. Foglalko­zik zöldáruval az állami és szö­vetkezeti kiskereskedelem is. Mindezeken túl még mindig igen nagy, hozzávetőlegesen 50 százalékos szerepe van a lakos­ság ellátásában a városi és a két külterületi, a rákóczitelepi és a szentetornyai piacnak. A zöldség- és gyümölcsellátás Orosházán nem egyenletes, s a mennyiségtől függően alakulnak az árak is. Bár már túlsúlyba került a szövetkezeti és állami zöldség-, gyümölcsértékesítés, ez mégsem szabályozza megfelelő­en az árakat: Egyre több a ter­melőszövetkezeti elárusítóhe­lyek száma, s ezek forgalma is azt bizonyítja, hogy a lakosság szereti és igényli a tsz-ek áruit. Fontos szerep jut az ellátásban a két MÉK-üzletnek is. A ki­egészítő tevékenységet folytató magánkereskedők munkájában kifogásolható, hogy áruik több­ségét helyben és nem vidéken vásárolják meg, nagyobb hasz­nú árukat szívesebben tarta­nak. A lakosság és a közületek téli ellátását a MÉK és a ter­melőszövetkezetek által tárolt áruk biztosítják. Burgonyából 154, vöröshagymából 60 és fél, sárgarépából 18 és fél, petre­zselyemből 15,8, savanyú káposz­tából 5,8, almából és egyéb, té­len tárolható gyümölcsből 74 vagonra számíthat Orosháza. Ez a készlet a fokhagyma kivételé­vel — amelyből előreláthatólag 0,9 vagonnal áll a vásárlók ren­delkezésére — a számítások szerint elegendő lesz télire. Több van az idén babból és mákból, s ennek következtében mindkét termék olcsóbb lett. Ami az árakat illeti, megállapítható, hogy gyakran változnak egy szezonban, de a korábbi évekhez képest is. Az idén például drá­gább volt a saláta, a tavaszi gyümölcs és a nyári kelkáposzta, lényegesen olcsóbb volt viszont az őszibarack, a görögdinnye, a nyár végén az uborka, a zöld­bab és a szilva is. Az árcsökke­nést a kedvező nyári időjárás okozta, ami egyben nagy áru­felhozatalt is jelentett. KGST-?anácskozás az atomenergia békés felhasználásáról Moszkva A KGST-nek az atomenergia békés felhasználásával foglalkozó állandó bizottsága Moszkvában, október 28-tól 30-ig megtartotta soron kívüli ülésszakát. A bizottság a KGST 23. (rend­kívüli) ülésszakának és a vég­rehajtó bizottság 41. ülésének ha- ' tározataitól vezettetve kidolgozta és elfogadta az együttműködés elmélyítésére és további tökélete­sítésére vonatkozó komplex programot a reaktor-technika és tudomány, az atom-energetika, a sugárzási folyamat és berendezé­sek, a nukleáris műszergyártás, az izotópok és a segítségükkel jelzett vegyületek területén. Lapunk tartalmából: Vállalati „földrengés”? (3. oldal) A titokzatos postahivatal (3. oldal) A vetélkedő után (4. oldal) ••• 3 oldal sport (7—8—9. oldal) **• Lottó­tárgynyeremények (10. oldal) Kulich Gyula nevét vették fel Ünnepség a békéscsabai szakmunkásképző-intézet diákotthonában Vasárnap délelőtt kedves han­gulatú ünnepség színhelye volt a Mü. M. 611-es számú Ipari Szak­munkásképző-Intézet békéscsabai, Trefort utcai diákotthona. Az ott­Békési homokszedő hon KISZ-alapszervezete Kulich Gyula nevét vette fél. Kaszai Mihály, a KISZ tanács- titkára tartott megnyitó beszédet, majd az irodalmi kör tagjai mu­tatták be dokumentum- műsorukat. A zászlót, amelyet az intézet pártalapszervezete adomá. nyozott, Tóth Pál igazgató adta át a fiataloknak. A névadó Ku­lich Gyuláról az egykori harcos­társ, Boskó László emlékezett meg, majd szalagot kötött a zász­lóra. Az intézet diákotthonának alap. szervezete jelenleg 70 tagú. A KISZ-es fiatalok a névadó- ünnepségen teljes létszámmal megjelentek. Társaikkal ünnepel­tek az első évesek és a szülők, ne­velők is. Az ebből az alkalom­ból nyitott dicsőségkönyvbe ke­rült öt tanuló hozzátartozói meg- hatottan vették tudomásul, hogy Kaszai Mihály, Kajor István, Czikó László, Czakó András és Tolbucz Imre, az intézet legjobb előmeneteld, példás magatartású diákjai. Az ünnepség keretében nyitot­ták meg a Kulich Gyula emlék- kiállítást és tartották meg az in­tézet és a diákotthon közötti sakk. mérkőzést. :-5vO *N»z9ws8aa «ast, :-x . ma* Az idei őszi alacsony Körös- vízállás csaknem ingyen kínál­ja az értékes építőanyagot, a homokot. Nincs idő gépesítésre, előkerült az öreg kubikostalicska, s naponta partra kerül a 2— 3 köbméter homok. (Fotó: Márton) Földgázt faláltak Vas megytíoen Földgázt találtak a kutatók a Vas megyei Üriújfalu határában, a répcelaki széndioxid-mező köz­vetlen szomszédságában. Az érté­kes energiát Répcelakra vezetik. Ezzel oldják meg a szénsavgyár és az ország egyik legnagyobb sajt gyárának energiaellátását. A Dunántúli Kőolaj- és Földgázter­melő Vállalat megkezdte a hét- kilométeres gázvezeték építését. A szénsavgyár — folyamatban levő általános rekonstmkciója kereté­ben — 10 millió forintot, a sajt­gyár pedig 5,25 millió forintot költ a földgázfűtésre történő át­állásra. Mindkét üzem 1971 elején kezdi mee az úriújfalui földgáz hasznosítását

Next

/
Thumbnails
Contents