Békés Megyei Népújság, 1969. november (24. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-30 / 278. szám

I960, november 30. 8 Va«árnar Tanácskozott a Hazafias Népfront megyei elnöksége A Hazafias Népfront megyei elnöksége november 28-án ta­nácskozott Békéscsabán Nagy Jó­zsef elnökletével. Az ülésen részt vett és felszólalt Tóth László, a Hazafias Népfront Országos Tit­kárságának képviselője. Takács László, a Honismereti-Helytörté­neti Bizottság elnöke mélyreható elemzést adott a szocialista haza- fiságra való nevelés helyzetéről, a népfront-bizottságok ilyen irá­nyú tevékenységéről. A vita során olyan igény me­rült fel, hogy a megyénkben szü­letett és élt kiemelkedő társadal­mi, gazdasági és politikai munkát végzőket jobban ismertessék meg, legalábbis megyénkben. Eseten­ként emléktáblával lássák el szü­lőházukat. vagy azt a helyet, ahol a kiemelkedő munkájukat végez­ték. Ehhez kérték a megyei tanács vb és a TIT segítségét. Nagy Ferenc, a népfront megyei titkára több javaslatot terjesztett elő a könyvbarát-mozgalom kiszé­lesítésére. Megemlítette a tiszte­letbeli könyvtárosok csekély do­tálását Ennek orvoslására felké­rik a megyei tanács művelődés- ügyi osztályát. Javaslat hangzott ej az elnöklő Nagy József részé­ről arra vonatkozóan, hogy a helytörténeti események feltárá­sára, az ismeretek szélesítésére hozzanak létre alapítványt. Ennek kidolgozásával az elnökség a tit­kárságot bízta meg. Végül az elnökség úgy döntött, hogy december 12-re összehívja a Hazafias Népfront megyei bi­zottságának ülését Békéscsabára. Mi újság a telekfronton? Kecéznck a gt/ontai halászok Kecéket húznak maguk után Késő őszi nap. A Sebes-Körös a Berettyó fenekén a ladikok. Sokan takarékoskodnak évek óta azért, hogy házat építhesse­nek, és legtöbbször anyagi nehéz­ségeket vállalnak hosszabb időre, csakhogy tervüket megvalósíthas­sák, amelyhez az első lépés a te­lek vásárlása. Megfelelő számban telket biztosítani és ugyanakkor azt összhangba hozni a városren­dezési tervvel, a városi tanács építési osztályának feladata. Mi jelenleg a helyzet Békéscsa­bán, merre terjeszkedik a város, van és lesz-e a szükségletnek meg­felelő számban házhely? Ezekre a kérdésekre adott feleletet Szarvas László főmérnök, az épí­tési osztály vezetője. — Kevés a telek a városban és ami van, az is eléggé kiesik, mint az V. kerületi Gorkij és Mnja- kovszkij utcai, valamint az ettől nyugatra eső 70 házhely. Van ugyan a város több kerületében összesen 220 beépíthető telek —, általában a legjobb helyeken —, de magántulajdonban. Várni le­het, hogy az új telekrendelet ha­tására a tulajdonosok vagy épít­keznek, vagy eladják majd eze­ket. Mód van azonban újabb ház­helyek kialakítására. A most jó­váhagyott városrendezési tervhez alkalmazkodva, erre olyan meg­oldást kellett találni, hogy a vá­ros ne nyúljon tovább. Ezért tömbfeltárásra van szükség, azaz két régi Utca között egy újat nyit­ni. Erre egyedül Erzsébethelyen van lehetőség, ahol viszonylag nagyok a kertek és ezzel az eljá­rással 7—800 telket lehet nyer­ni. Az új házhelyek 150 szögöl kö­rüli nagyságúak lesznek, ekkora terület kislakásépítéshez elegen­dő. A régi tulajdonosoknak ennél nagyobb terület marad még, és különben sem károsodnak, mert előnyös feltételekkel történik a kisajátítás. Megyénk több állami gazdasá­gában és termelőszövetkezetében nagy következetességgel foglal­koznak a szarvasmarha-tenyé­szettel. Teszik ezt azért, hogy az ágazat eredményét javítsák. Köztudott ugyanis, hogy az állat­tenyésztésnek ez az ága főként az alacsony tejtermelési színvo­nal következtében nem téríti meg a ráfordításokat. Gazdasági vezetőink jó része a tenyésztés eredményeinek növe­lésére, a tejtermelés fokozására évek óta áttért a családvonalak kialakítására. Ez azt jelenti, hogy Az építési osztály a munka első ütemében a Győri utca—Orosházi út és Tompa utca közötti tömbre dolgozott ki gazdaságossági szá­mításokat. Itt mintegy 400 telek lesz, 155 négyszögöles nagyság­ban. A Bercsényi utca és a belterü­leti határút közötti rendezés az első ütem első lépcsője — körül­belül száz házhely — már folya­matban van és a kisajátítását ké­szítik élő. Valószínűleg a tavasz- szal az OTP az értékesítést meg­kezdheti. Közvetlenül ezután még két új utcát nyitnak, az egyik a Zsig- mond utca folytatása, a másik et­től kijjebb lesz, de ez utóbbi már csak féloldalasán. A tervezett telekprogram teljes megvalósítása öt év alatt várható. , V. M. Nincs felemelőbb érzés egy új­ságíró számára, mint hogy nyom­tatásban megjelent írása után valami szép és nemes dolog tör­ténik, valakiket boldoggá tesz­nek. Ez történt a Sokgyermekes csa­ládok című sorozatban november 7-én megjelent első írás után is. A békéscsabai D. A.-ék szomorú helyzetét ismerhették meg ebből az olvasók és az üzem vezetői, valamint dolgozói. Ennek nyomán a tégla- és cse­répipari vállalat szakszervezete gyors segítséget nyújtott, néhány napon belül 1600 forintot kapott dolgozójuk, illetve a csalód. Az összefogás szép példája, a nemes segítőszándék csak ezután mutatkozott meg igazán. Cselovsz- ki Mihály szb-titkár arról tájé­továbbtenyésztésre csak olyan egyedeket hagynak meg, ame­lyek szülei termelékenységben az üzemi átlagot meghaladták. A füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz, a sarkadi Lenin Tsz, a nagybán- hegyesi Zalka Máté Tsz és az orosházi Dózsa Tsz, továbbá a mezőhegyesi, az orosházi, a kö­rösi, a felsőnyomási, a hidasháti, a töviskesi és a Halaspusztai Ál­lami Gazdaságban már kiváló eredménnyel követik a szarvas- rharha-tenyésztés családvonalai­nak ' kialakítását. holtágában és a Berettyó hullám­zó vizén őszi halászatra vonul a gyomai halász-„flotta’. A nagy munka furcsán kezdődik a hozzá nem értő számára. A ladikok ugyanis nem a folyó hosszanti irá­nyával párhuzamosan állnak fel, hanem keresztirányban. A hozzá­értő ebből már tudja, hogy kecé- zéshez készülődnek a halászok. Mi az a kecézés? Egyike a leg­ősibb folyami halászási formák­nak. Szerszámai és technkája az évszázadok során alig változott. A hálók szélén még mindig ugyanúgy, mint régen, marhaláb- szár-csont a nehezék. Hogy mi­ért? Mert elég súlyos ahhoz, hogy a hálót a víz fenekén tartsa, nem szívja magába a vizet és soha nem korhad el. A ladikokban két-két halász helyezkedik el. Egy kecét kezelnek személyenként. A folyó koztatott bennünket, hogy rövide­sen összeült a szakszervezeti bi­zottság . az üzem vezetőivel és megbeszélték, milyen segítséget nyújthatnak D. A.-éknak. Fel­mérték mire van szüksége a családnak. így döntöttek azután arról, hogy kölcsön formájában a ház tatarozásához, rendbe ho­zásához mintegy harmincezer fo­rintot biztosítanak, de ezt az ősz- szeget abban az esetben nem kell visszafizetni, ha a dolgozójuk az elkövetkező években is az üzem­ben marad. Ebből az összegből jut az épület teljes rendbe hozására. Beszéltek az üzem szocialista bri­gádjaival is, akik társadalmi munkában vállalták a ház rend­be hozását, az épület vakolását, a konyhai kémény felépítését, a konyha cementlapokkal való ki­rakását, a szobák padozását és az égyéb munkákat. Az ehhez szük­séges anyag már megvan, most már csupán a szervezésen múlik, hogy mikor kezdhetik a munkát Az szb-titkár szerint rövidesen sor kerül erre, hiszen azt szeret­nék, hogy D. A.-ék karácsonykor már a megszépített otthonban él­vezhessék az ünnepeket. A körzeti ápolónő pedig arról tájékoztatott bennünket, hogy a béna édesanya rövidesen meg­kapja a tolókocsit, az igényt már benyújtották és soron kívül el is intézte az SZTK. Ha beköszönt a jó idő, ez nagy segítséget je­lent, hiszen az édesanya kint tartózkodhat majd a szabad leve­gőn, amit eddig nélkülözött, mi­vel teljesen az ágyhoz van kötve. Szép és nemes cselekedetek ezek, arról tanúskodnak, hogy az emberek mindenkor készek se­gíteni bajba jutott társaikon. K. J. mélyén a halak már levermeltek, vagyis téli pihenőre tértek. A me­derfenék üregeibe tüskök, kö­vek védelmébe húzódtak. A kece két hálóból álló szerszám. Az ap­ró szemű, úgynevezett léhés és a nagyobb szemű reginás hálókból. A folyam fenekén az aPró szemű léhés szalad a ladik által vontat­va. Meglegyinti a fenéken meg­húzódó halat, mire az menekülni próbál, de hiába. Fennakad, majd belegabalyodik a reginásba, amely a léhés fölött van. Az oldalazva, egymás nyomába haladó ladikok 100—150 méter után leállnak. A maguk után vontatott kecét fel­húzzák a halászok. Ha a hálóban jó nagy harcsa, csuka vagy éppen süllő vergődik, ősi kurjantással adják egymás tudtára a jó fogást. A korszerű keményfémlapkás esztergakések élezésének új technológiájáról tartott előadást és gyakorlati bemutatót meghí­vott szakembereknek Kovács László okleveles villamosmérnök, a Híradástechnikai Gépgyár La­boratóriumának vezetője. Az ismertetésre, amely a kések élesítésének élizálásas módszerét mutatta be, a Gépipari Tudomá­nyos Egyesület Békés megyei S az oldalazó ladikázás tovább halad, maga után húzva a folyó­fenéken a kecét. Megállás, kur- jantások. így megy ez kilométe­reken át. Az eredmény? Változó. Jó fogás esetén 30 kecével 40—50 mázsa hal kerülhet a ladikokba. Ha a szerencse nem kedvez a ha­lászoknak — mert az is előfordul —, akkor bizony csak 10—15 má- ■zsát adnak a vizek s az is előfor­dul, hogy be kell érniük 2—3 má­zsával. Ha így alakul, bizony job­ban fájnak a reumás, ízületes ha­lászkezek, mint bő fogásnál. Nehéz, de szép mesterség ez. A kecézés pedig a legnehezebb, hiszen az őszi szelek élesen mar­ják a meggémberedett, átfázott embereket. Szervezetének rendezésében a Szerszám- és Gépelemgyárak Bé­késcsabai Forgácsoló Szerszám- gyárában került sor. Szakemberek szerint az elizá- lásos módszer gyakorlati alkal­mazása az iparban előnyös a ke­ményfémek megmunkálásánál, mivel repedés nélküli, simább felületet lehet elérni ezzel a mód­szerrel. Korszerű tenyészési eljárást alkalmaznak több tsz-ben és állami gazdaságban Sokgyermekes családok: Az üzem és a szocialista brigádok összefogtak Borsos János és Kiss Antal halászmesterek felhúzzák a kecét. Négykilós harcsa vergődik a hálóban. Előadás az új technológiáról

Next

/
Thumbnails
Contents