Békés Megyei Népújság, 1969. november (24. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-30 / 278. szám
IM9. november 30. Vasárnap Egy hét a világpolitikában Angol —román nyilatkozat Moszkva és Washington ratifikálta, Bonn aláírta az alomsorompá-szerzédést — Javaslat az ENSZ-ben a vegyi és biológiai fegyverek eltiltásáról — «tömegmészárlások ügye a párizsi Vietnam-értekezlet elütt — Hat szocialista ország a küzel-keletí helyzetről Ritkán fordul elő, hogy néhány nap alatt annyi* érdemleges tópés történjék a nemzetközi politika egyik kulcsproblémája, a fegyverkezési verseny csökkentésével kapcsolatban, mint az elmúlt héten. Közismert, hogy a : mint ismeretes — a szocialista országok több évtize Népköztársaság és Mongólia azt a javaslatot is előterjesztette, hogy 1970-ben minden olyan ország ratifikálja az 1925-i genfi egyezményt, amely eddig még ezt nem tette meg. Ez az egyezmény vegyi, des, az általános és teljes leszerelést követelő politikájának eddig a legfontosabb részleteredménye az úgynevezett atomsorom- pó-egyezmény, mely a nukleáris fegyverek további elterjedését hivatott megakadályozni. A szerződést — hosszú évek tárgyalásai után — tavaly július elsején írták alá egyidejűleg bakteriológiai és biológiai fegyverek elsőként való alkalmazását tiltja, tehát általános érvényre emelkedése az első lépés volna e fegyverek teljes eltiltása felé. A héten csatlakozott a genfi egyezményhez az Egyesült Államok, ami önmagában véve pozitív jelenség. A csatlakozás ér tékét azonban M«zkvätol, w«hiwÄW a be nem vethető vegyi fegyveLondonban, s azóta több mint 90 állam csatlakozott hozzá. Az elmúlt hétfőn a két nukleáris szuperhatalom, a Szovjetunió és az Egyesült Államok ratifikálta is a szerződést Az aláírás és a megerősítés között eltelt több mint 1 egy esztendő nem valamiféle bürokratikus lassúság következménye. Politikai oka volt a várakozásnak, elsősorban az, vajon hajlandó-e csatlakozni a szerződéshez a tőkés világ jelentős gazdasági hatalma és az európai erőviszonyok egyik kulcstényezője, a Német Szövetségi Köztárrek köréből azokat a növényzet elpusztítására használt vegyszereket, amelyeket évek óta alkalmaz a vietnami háborúban, s amelyek — ha nem is közvetlenül az ember ellen irányulnak — következményeikben éppoly veszélyesek, mint bármely más vegyi fegyver. A Szovjetunió és az Egyesült Államok hétfőn már abban a biztos tudatban ratifikálta a szerződést, hogy néhány napon belül a Német Szövetségi Köztársaság is aláírja. Az aláírás pénteken meg is történt, és bár a Brandt—Schel kormány az ellenőrzés problémájának megoldásához köti a parlamenti ratifikálást, az NSZK új kormánya mégis megtette az első konkrét lépést egy olyan külpolitika útján, amely észrevehetően eltér az előző kormányok veszedelmes agresszív irányvonalától. Az atomsorompó- szerződéssel kapcsolatban érdemes emlékeztetni arra, hogy — sajnos — két nukleáris hatalom, Kína és Franciaország mind a mai napig nem írta alá az okmányt. Helsinkiben a héten háromszor találkozott a stratégiai fegyverkezési verseny csökkentéséről tárgyaló szovjet és amerikai küldöttség. A tanácskozás továbbra is teljes titoktartás mellett folyik, amit azonban ezúttal pozitívumként értékel szinte az egész világsajtó. A propagandamérkőzés kiikatatása ugyanis ezen a roppant kényes területen előfeltétele a tárgyilagos eszmecserének. A helsinki megbeszéléseket különben mind Moszkvában, mind Washingtonban kedvezően értékelték, noha hangsúlyozták, hogy egyelőre még csak az előkészítő szakaszban tartanak a delegációk. Két kezdeményezése is volt ezen a héten a szocialista országoknak az ENSZ-ben. Az 1. számú politikai bizottságban a Varsói Szerződéshez tartozó államok és Mongólia képviselői határozati javaslatot terjesztettek elő a vegyi és biológiai fegyverek kifejlesztésének, gyártásának és felhalmozásának teljes betiltására és a meglevő készletek megsemmisítésére. Néhány nappal később három ország, hazánk, a Lengyel Tovább gyűrűztek ezen a héten a világméretű felháborodás hullámai a nemrég napfényre került, de még tavaly elkövetet* amerikai - tömegmészárlás fölött A több mint ötszáz My Lai-i áldozat, öregek, nők ég gyermekek szörnyű pusztulásának részletei megrázták az amerikai társadalmat is. A Nixon-kormány, amely szerette volna elkenni az ügyet, kénytelen alapos katonai ügyészi vizsgálatot folytatni. Az egyik tettes ellen már vádat is emeltek. A jelek azonban azt mutatják, hogy a vizsgálatot csupán a közvetlen tettesek ellen akarják folytatni és még ezeket sem feltétlenül büntetik meg, jogászi formulák mögé bújtatva a részben már leszerelt banditákat. Teljes mértékben érthető és indokolt, hogy a párizsi, Vietnammal foglalkozó négyes értekezleten a VDK és a dél-vietnami Ideiglenes Forradalmi Kormány ;■ megbízottai az üggyel kapcsolat- • ban valóságos vádbeszédet mond- ! tak el az Egyesült Államok és a j saigoni bábrendszer ellen. A második évfordulója vol‘ ■ a héten annak a Biztonsági Ta- i nácsban hozott határozatnak, : amely kötelezte Izraelt csapatai- * nak a megszállt területekről való ; •kivonására. Az évfordulón hat • szocialista ország, a Szovjetunió, : Magyarország, Lengyelország, az ■ NDK, Csehszlovákia és Bulgária ■ kormánya, illetve kommunista ! pártja nyilatkozatban ítélte eí az : Egyesült Államokat és Izraelt, ■ amiért a BT-határozat makacs • szabotálásával lehetetlenné teszi ■ a béke helyreállítását a Közel- ■ Keleten. Ugyanakkor az Egye- : sült Arab Köztársaság elutasí- .5 tóttá az Egyesült Államoknak azt * a legutóbbi politikai kezdetné- ! nyezését, amely kizárólag egyipLondonban közös közleményt hoztak nyilvánosságra Ion Ghe- orghe Maurer román miniszter- elnök és Corneliu Manescu külügyminiszter angliai látogatásáról, valamint az angol kormány tagjaival folytatott megbeszéléseikről. A közlemény szerint Wilson miniszterelnök és Stewart külügyminiszter Romániába szóló meghívást fogadott el. Politikai megfigyelők azonban úgy vélik, hogy Wilson valószínűleg csak egy év múlva tehet eleget a meghívásnak, különböző elfoglaltságai, különösen az őszre várható általános választások miatt. Az európai biztonsági konferenciáról szólva a közlemény szerint a két fél egyetértett abban, hogy egy ilyen konferenciát gondosan elő kell készíteni. A két ország vezetői tanácskozásaik során mélyrehatóan elemezték a gazdasági, politikai, műszaki-tudományos és kulturális kapcsolatok kérdését. A két ország kilátásba helyezte, hogy hamarosan légügyi egyezményt kötnek. A vietnami kérdést illetően a két kormány vezetői hangsúlyozták a vietnami nép önrendelkezési jogát és kifejezték azt a reményüket, hogy a párizsi tárgyalások révén sikerül véget vetni a háborúnak. A két ország egyetért abban, hogy a közel-keleti válságban a Biztonsági Tanács 1967-es határozata jó alapot nyújt a politikai megoldáshoz. (MTI) Külpolitikánk—békepolitika A Magyar Népköztársaság külpolitikája változatlanul szilárd elvi alapokon, a nemzetközi béke és biztonság védelmezésének. a népek önrendelkezési jogának, a vitás kérdések tárgyalások útján történő megoldásának, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egysége szüntelen erősítésének alapján áll. Ez olvasható ki egyértelműen abból a közleményből, amelyet tegnap tettek közzé a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának november 26— 28-i üléséről. S bár a párt és kormány időközi megnyilatkozásaiból, cselekedeteiből mindig tisztán és félreérthetetlenül lemérhető a magyar álláspont a nemzetközi kérdésekben, mégis szükséges és hasznos, ha az ország népe és a külföld is, a mostani közleményhez hasonló, hivatalos dokumentumokból hizo- nyosodhatik meg hazánk külpolitikájának folyamatosságáról és stabilitásáról. Értelemszerűen és logikusan az európai biztonság kérdései kerültek a pártközlemény külpolitikát részének első helyére. Itt élünk Európa közepén, minden. ami földrészünkön történik, érdekel és érint bennünket, éppen ezért szükséges, hogy nézeteinket mindenki számára érthetően fogalmazzuk meg. Nemcsak támogatjuk a Varsói Szerződés tagállamainak az összeurópai biztonsági konferenciára vonatkozó javaslatát, hanem magunk is e konferencia kezdeményezői közé tartozunk. Kül- kapcsolatainkban, pártunk és államunk vezetői, valamint külföldi államférfiak közti tárgyalások során mindenkor napirenden tartjuk e kérdést, és szorgalmazzuk a konferencia megfelelő előkészítését. Politikánk elvisége tükröződik a német kérdésben elfoglalt álláspontunkban is. Támogatjuk az első német békeállam, az NDK tevékenységét, örülünk sikereinek. amelyet politikai, gazdasági és dlntomáciai síkon elért. Az NDK sikerei az egész szocialista közösség erejét növelik, és hózzáiámlnák a kontinens békéjének, biztonságának fokozásához. \i új nyugatnémet ko-mányzatnak van néhány ígérete, amely arra enged követJó napot, Mongólia ) Jurták és városok — Kiugrunk ide a közeibe. Jövünk és megyünk. Egy kis kóstolónak — mondja Mózes Endre, a vízkutatók vezetője, miközben megigazítja fekete keretes szemüvegét az orrán. A mongol utak jóvoltából szerintem még itthon is, évek múltán is percenként igazgatja majd a szemüvegét, úgy megszokta ez* a mozdulatot. A „kiugrunk” valóban nem nagy távolságot jelent, mindössze tán’ oda-vissza sem többet, mint másfél száz ki- ____, ____ __________lométert. Dzummod, a vízkutatóim—izraeli problémára akarta : tók fő bázisa ugyanis Ulánbále szűkíteni a közel-keleti válsá- j got, nem érintve a Jordániától. - illetve Szíriától erőszakkal elvett területek jövőjét. Hírek érkeztek arról, hogy a négy nagyhatalom képviselői az ENSZ-ben rövidesen — talán már a jövő héten — újból tárgyalni kezdenek a közel-keleti rendezésről Közel-keleti merényletek Az athéni ügyészség szombaton, azt követően, hogy az El A1 izraeli légitársaság irodája ellen elkövetett merénylet emberáldozatot is követelt, vádat emelt a tettesek: két jordániai fiatalember ellen. Gyilkossággal, külföldi tulajdonban levő objektum megrongálásával és robbanóanyagok birtoklásával vádolják őket. A j maximálisan kiróható büntetés a ■ halálos ítélet. Kézigránátos merényletet kö- j vettek el szombaton, Gáza kö- ! zeléb^n, egy izraeli autóbusz el- • len. A robbanásnak számos se- • besültje van. (MTI) tor mellett van. A város ajmak székhely, jelentős létszámú település, egy a tizennyolc közül, de a legnagyobbak közül. Persze a „nagyság” itt más mérettel méretik: talán ha háromezer ember lakja. Mongólia másfél millió négyzetkilométernyi területének túlnyomó többsége teljesen alkalmatlan a földművelésre. Amit lehet, s ahol lehet művelni, ott már évek óta kísérleteznek és nem is eredménytelenül. Utam és beszámolóm során betérek még állami gazdaságba is, akkor lesz alkalmam a mai mongol mezőgazdaság, intenzív próbálkozásairól is szólni. Most inkább arról, hogy nemcsak a hagyományok miatt jellemző ma is Mongóliában az extenzív, no- madizáló állattenyésztés, hanem egyszerűen a legelők hozama miatt. Említettem már, hogy legalább 15 millió birka vagy hárommillió ló, nem kevesebb tehén, jak, s talán a milliós számot is elérő teve adja a mongol gazdasági élet, a nemzeti jövedelem is majd háromnegyed részét. S az ilyen állattenyésztői élet, az éghajlati s talajtani viszonyok, a krónikus vízhiány aligha teszi lehetővé a gyors urbanizációt, a sokáig való egy helyben lakást. Ma is mindennapos látvány, amint három-négy tevéből álló karaván bandukol Ulánbátorból dél felé vagy éppen fordítva több száz vagy ezres kondá- kat lóhátról terelgető karavánok indulnak délről észak, a főváros felé — legeltetve. Az előbbiek az egyéves, avagy éppen kétéves vonulás után, végig. legeltetve fél Mongólián a jószágot, megérkeztek az Ulánbátort vágóhídra — épül új, például már Darhanban is, éppen a magyarok építik —, és most már mennek „haza”; az utóbbiak még útközben vannak. S az is természetes látvány, hogy egy hegygerincről letekintve a széles öblű és messziről zöld, keztetni, hogy felismert bizonyos európai realitásokat. Jogos azonban az igény, hogy Brandt kormányának egyértelműbbé kell tennie a nyugatnémet politika új vonásait, és mindenekelőtt be kell bizonyítania, hogy nemcsak szavakban, hanem tettekben is szakít a régi imperialista re- vansista. militarista elvekkel és gyakorlattal. Hogy külpolitikánkban menynyire mélyen gyökerezik a béke megteremtésére való törekvés, arra kitűnő példa és bizonyíték az a javaslat, amelyet a napokban Lengyelországgal és Mongóliával együtt az ENSZ-ben terjesztettünk elő: jövőre minden ország csatlakozzék az 1925. évi genfi egyezményhez a vegyi • és biológiai fegyverek eltiltásáról. Ez a javaslat szerves része annak a törekvésnek, amelv az atomfegyverek tilalmát, a fegyverkezési verseny megfékezését, a leszereléssel összefüggő egyéb intézkedéseket szorgalmazza. A vietnami kérdésben a magyar külpolitika éppen úgv az agresszió teljes megszüntetését és a békés rendezését sürgeti, mint a másik robbanékony nem. zetközi konfliktusban, a közel- keleti háborúban. A nemzetközi munkásmozgalom egysége iránti felelősség tükröződik a Központi Bizottság állásfoglalásában a szovjet— kínai tárgyalások kapcsán. Nagyra értékeljük és támogatjuk azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a Szovjetunió e tárgy, ban tesz. és azt valljuk, hogy a tárgyalásokon elért minden siker a kommunista világmozgalom egységét erősíti és az anti- imperiaiista harcot segíti. Ezt a célt — híven a kommunista és munkáspártok moszkvai tanácskozásának szelleméhez — a rendelkezésünkre álló minden eszközzel elő kívánjuk segíteni. Mint látható, az MSZMP Központi Bizottsága valamennyi lényeges nemzetközi kérdésben kifejtette álláspontját. Elégedettségünkre és megnyugvásunkra szolgál, hogy az állásfoglalás valamennyi pontja, a legkisebb részletig, a nemzetközi béke és biztonság érdekeit tartja szem előtt. közelről bizony ritkán füves sziklás völgyben két-három jurta fehérük, s körülöttük öt, vagy éppen tízkilométeres körzetben a legelésző jószágok szái' HP m ml * wjEB 1 »1» na ■' 1; 11 $ MBüki Irigylésre méltóan modern városrész Ulánbátorban.
