Békés Megyei Népújság, 1969. november (24. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-30 / 278. szám

IM9. november 30. Vasárnap Egy hét a világpolitikában Angol —román nyilatkozat Moszkva és Washington ratifikálta, Bonn aláírta az alomsorompá-szerzédést — Javaslat az ENSZ-ben a vegyi és biológiai fegyverek eltiltásáról — «tömegmészárlások ügye a párizsi Vietnam-értekezlet elütt — Hat szocialista ország a küzel-keletí helyzetről Ritkán fordul elő, hogy né­hány nap alatt annyi* érdemleges tópés történjék a nemzetközi po­litika egyik kulcsproblémája, a fegyverkezési verseny csökkenté­sével kapcsolatban, mint az el­múlt héten. Közismert, hogy a : mint ismeretes — a szocialista országok több évtize Népköztársaság és Mongólia azt a javaslatot is előterjesztette, hogy 1970-ben minden olyan or­szág ratifikálja az 1925-i genfi egyezményt, amely eddig még ezt nem tette meg. Ez az egyezmény vegyi, des, az általános és teljes lesze­relést követelő politikájának ed­dig a legfontosabb részleteredmé­nye az úgynevezett atomsorom- pó-egyezmény, mely a nukle­áris fegyverek további elterje­dését hivatott megakadályozni. A szerződést — hosszú évek tár­gyalásai után — tavaly július el­sején írták alá egyidejűleg bakteriológiai és biológiai fegy­verek elsőként való alkalmazá­sát tiltja, tehát általános érvény­re emelkedése az első lépés vol­na e fegyverek teljes eltiltása felé. A héten csatlakozott a gen­fi egyezményhez az Egyesült Ál­lamok, ami önmagában véve po­zitív jelenség. A csatlakozás ér tékét azonban M«zkvätol, w«hiwÄW a be nem vethető vegyi fegyve­Londonban, s azóta több mint 90 állam csatlakozott hozzá. Az el­múlt hétfőn a két nukleáris szu­perhatalom, a Szovjetunió és az Egyesült Államok ratifikálta is a szerződést Az aláírás és a meg­erősítés között eltelt több mint 1 egy esztendő nem valamiféle bü­rokratikus lassúság következmé­nye. Politikai oka volt a vára­kozásnak, elsősorban az, vajon hajlandó-e csatlakozni a szerző­déshez a tőkés világ jelentős gaz­dasági hatalma és az európai erőviszonyok egyik kulcstényező­je, a Német Szövetségi Köztár­rek köréből azokat a növényzet elpusztítására használt vegysze­reket, amelyeket évek óta alkal­maz a vietnami háborúban, s amelyek — ha nem is közvetle­nül az ember ellen irányulnak — következményeikben éppoly ve­szélyesek, mint bármely más ve­gyi fegyver. A Szovjetunió és az Egyesült Államok hétfőn már abban a biztos tudatban ratifikálta a szerződést, hogy néhány napon belül a Német Szövetségi Köz­társaság is aláírja. Az aláírás pénteken meg is történt, és bár a Brandt—Schel kormány az el­lenőrzés problémájának megol­dásához köti a parlamenti ratifi­kálást, az NSZK új kormánya mégis megtette az első konkrét lépést egy olyan külpolitika út­ján, amely észrevehetően eltér az előző kormányok veszedelmes ag­resszív irányvonalától. Az atomsorompó- szer­ződéssel kapcsolatban érdemes emlékeztetni arra, hogy — saj­nos — két nukleáris hatalom, Kína és Franciaország mind a mai napig nem írta alá az ok­mányt. Helsinkiben a héten három­szor találkozott a stratégiai fegy­verkezési verseny csökkentéséről tárgyaló szovjet és amerikai küldöttség. A tanácskozás tovább­ra is teljes titoktartás mellett fo­lyik, amit azonban ezúttal pozi­tívumként értékel szinte az egész világsajtó. A propagandamérkő­zés kiikatatása ugyanis ezen a roppant kényes területen előfel­tétele a tárgyilagos eszmecseré­nek. A helsinki megbeszéléseket különben mind Moszkvában, mind Washingtonban kedvezően értékelték, noha hangsúlyozták, hogy egyelőre még csak az elő­készítő szakaszban tartanak a de­legációk. Két kezdeményezése is volt ezen a héten a szocialista országoknak az ENSZ-ben. Az 1. számú poli­tikai bizottságban a Varsói Szer­ződéshez tartozó államok és Mongólia képviselői határozati javaslatot terjesztettek elő a vegyi és biológiai fegyverek kifejlesz­tésének, gyártásának és felhal­mozásának teljes betiltására és a meglevő készletek megsemmi­sítésére. Néhány nappal később három ország, hazánk, a Lengyel Tovább gyűrűztek ezen a héten a világméretű felháborodás hul­lámai a nemrég napfényre ke­rült, de még tavaly elkövetet* amerikai - tömegmészárlás fölött A több mint ötszáz My Lai-i ál­dozat, öregek, nők ég gyermekek szörnyű pusztulásának részletei megrázták az amerikai társadal­mat is. A Nixon-kormány, amely szerette volna elkenni az ügyet, kénytelen alapos katonai ügyészi vizsgálatot folytatni. Az egyik tettes ellen már vádat is emel­tek. A jelek azonban azt mutat­ják, hogy a vizsgálatot csupán a közvetlen tettesek ellen akarják folytatni és még ezeket sem fel­tétlenül büntetik meg, jogászi formulák mögé bújtatva a rész­ben már leszerelt banditákat. Teljes mértékben érthető és in­dokolt, hogy a párizsi, Vietnam­mal foglalkozó négyes értekezle­ten a VDK és a dél-vietnami Ideiglenes Forradalmi Kormány ;■ megbízottai az üggyel kapcsolat- • ban valóságos vádbeszédet mond- ! tak el az Egyesült Államok és a j saigoni bábrendszer ellen. A második évfordulója vol‘ ■ a héten annak a Biztonsági Ta- i nácsban hozott határozatnak, : amely kötelezte Izraelt csapatai- * nak a megszállt területekről való ; •kivonására. Az évfordulón hat • szocialista ország, a Szovjetunió, : Magyarország, Lengyelország, az ■ NDK, Csehszlovákia és Bulgária ■ kormánya, illetve kommunista ! pártja nyilatkozatban ítélte eí az : Egyesült Államokat és Izraelt, ■ amiért a BT-határozat makacs • szabotálásával lehetetlenné teszi ■ a béke helyreállítását a Közel- ■ Keleten. Ugyanakkor az Egye- : sült Arab Köztársaság elutasí- .5 tóttá az Egyesült Államoknak azt * a legutóbbi politikai kezdetné- ! nyezését, amely kizárólag egyip­Londonban közös közleményt hoztak nyilvánosságra Ion Ghe- orghe Maurer román miniszter- elnök és Corneliu Manescu kül­ügyminiszter angliai látogatásá­ról, valamint az angol kormány tagjaival folytatott megbeszélé­seikről. A közlemény szerint Wilson miniszterelnök és Ste­wart külügyminiszter Romániába szóló meghívást fogadott el. Po­litikai megfigyelők azonban úgy vélik, hogy Wilson valószínűleg csak egy év múlva tehet eleget a meghívásnak, különböző elfog­laltságai, különösen az őszre vár­ható általános választások miatt. Az európai biztonsági kon­ferenciáról szólva a közle­mény szerint a két fél egyetér­tett abban, hogy egy ilyen kon­ferenciát gondosan elő kell ké­szíteni. A két ország vezetői tanácsko­zásaik során mélyrehatóan ele­mezték a gazdasági, politikai, műszaki-tudományos és kulturá­lis kapcsolatok kérdését. A két ország kilátásba helyez­te, hogy hamarosan légügyi egyez­ményt kötnek. A vietnami kérdést illetően a két kormány vezetői hangsú­lyozták a vietnami nép önrendel­kezési jogát és kifejezték azt a reményüket, hogy a párizsi tár­gyalások révén sikerül véget vet­ni a háborúnak. A két ország egyetért abban, hogy a közel-keleti válságban a Biztonsági Tanács 1967-es hatá­rozata jó alapot nyújt a politikai megoldáshoz. (MTI) Külpolitikánk—békepolitika A Magyar Népköztársaság kül­politikája változatlanul szilárd elvi alapokon, a nemzetközi bé­ke és biztonság védelmezésének. a népek önrendelkezési jogának, a vitás kérdések tárgyalások útján történő megoldásának, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egysége szün­telen erősítésének alapján áll. Ez olvasható ki egyértelműen abból a közleményből, amelyet tegnap tettek közzé a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának november 26— 28-i üléséről. S bár a párt és kormány időközi megnyilatkozá­saiból, cselekedeteiből mindig tisztán és félreérthetetlenül le­mérhető a magyar álláspont a nemzetközi kérdésekben, mégis szükséges és hasznos, ha az or­szág népe és a külföld is, a mos­tani közleményhez hasonló, hi­vatalos dokumentumokból hizo- nyosodhatik meg hazánk külpo­litikájának folyamatosságáról és stabilitásáról. Értelemszerűen és logikusan az európai biztonság kérdései kerültek a pártközlemény kül­politikát részének első helyére. Itt élünk Európa közepén, min­den. ami földrészünkön történik, érdekel és érint bennünket, ép­pen ezért szükséges, hogy néze­teinket mindenki számára ért­hetően fogalmazzuk meg. Nem­csak támogatjuk a Varsói Szer­ződés tagállamainak az össz­európai biztonsági konferenciára vonatkozó javaslatát, hanem magunk is e konferencia kezde­ményezői közé tartozunk. Kül- kapcsolatainkban, pártunk és ál­lamunk vezetői, valamint külföl­di államférfiak közti tárgyalások során mindenkor napirenden tartjuk e kérdést, és szorgal­mazzuk a konferencia megfelelő előkészítését. Politikánk elvisége tükröződik a német kérdésben elfoglalt ál­láspontunkban is. Támogatjuk az első német békeállam, az NDK tevékenységét, örülünk si­kereinek. amelyet politikai, gaz­dasági és dlntomáciai síkon el­ért. Az NDK sikerei az egész szocialista közösség erejét nö­velik, és hózzáiámlnák a kon­tinens békéjének, biztonságának fokozásához. \i új nyugatnémet ko-mányzatnak van néhány ígé­rete, amely arra enged követ­Jó napot, Mongólia ) Jurták és városok — Kiugrunk ide a közeibe. Jövünk és megyünk. Egy kis kóstolónak — mondja Mózes Endre, a vízkutatók vezetője, miközben megigazítja fekete keretes szemüvegét az orrán. A mongol utak jóvoltából szerin­tem még itthon is, évek múltán is percenként igazgatja majd a szemüvegét, úgy megszokta ez* a mozdulatot. A „kiugrunk” va­lóban nem nagy távolságot je­lent, mindössze tán’ oda-vissza sem többet, mint másfél száz ki- ____, ____ __________lométert. Dzummod, a vízkuta­tóim—izraeli problémára akarta : tók fő bázisa ugyanis Ulánbá­le szűkíteni a közel-keleti válsá- j got, nem érintve a Jordániától. - illetve Szíriától erőszakkal elvett területek jövőjét. Hírek érkeztek arról, hogy a négy nagyhatalom képviselői az ENSZ-ben rövide­sen — talán már a jövő héten — újból tárgyalni kezdenek a kö­zel-keleti rendezésről Közel-keleti merényletek Az athéni ügyészség szomba­ton, azt követően, hogy az El A1 izraeli légitársaság irodája ellen elkövetett merénylet emberáldo­zatot is követelt, vádat emelt a tettesek: két jordániai fiatalem­ber ellen. Gyilkossággal, külföldi tulajdonban levő objektum meg­rongálásával és robbanóanyagok birtoklásával vádolják őket. A j maximálisan kiróható büntetés a ■ halálos ítélet. Kézigránátos merényletet kö- j vettek el szombaton, Gáza kö- ! zeléb^n, egy izraeli autóbusz el- • len. A robbanásnak számos se- • besültje van. (MTI) tor mellett van. A város ajmak székhely, jelentős létszámú te­lepülés, egy a tizennyolc közül, de a legnagyobbak közül. Persze a „nagyság” itt más mérettel méretik: talán ha háromezer ember lakja. Mongólia másfél millió négy­zetkilométernyi területének túl­nyomó többsége teljesen alkal­matlan a földművelésre. Amit lehet, s ahol lehet művelni, ott már évek óta kísérleteznek és nem is eredménytelenül. Utam és beszámolóm során betérek még állami gazdaságba is, akkor lesz alkalmam a mai mongol mezőgazdaság, intenzív próbál­kozásairól is szólni. Most in­kább arról, hogy nemcsak a ha­gyományok miatt jellemző ma is Mongóliában az extenzív, no- madizáló állattenyésztés, hanem egyszerűen a legelők hozama miatt. Említettem már, hogy legalább 15 millió birka vagy hárommil­lió ló, nem kevesebb tehén, jak, s talán a milliós számot is el­érő teve adja a mongol gazda­sági élet, a nemzeti jövedelem is majd háromnegyed részét. S az ilyen állattenyésztői élet, az éghajlati s talajtani viszonyok, a krónikus vízhiány aligha teszi lehetővé a gyors urbanizációt, a sokáig való egy helyben lakást. Ma is mindennapos látvány, amint három-négy tevéből álló karaván bandukol Ulánbátor­ból dél felé vagy éppen fordít­va több száz vagy ezres kondá- kat lóhátról terelgető karavá­nok indulnak délről észak, a fő­város felé — legeltetve. Az előbbiek az egyéves, avagy ép­pen kétéves vonulás után, végig. legeltetve fél Mongólián a jó­szágot, megérkeztek az Ulánbá­tort vágóhídra — épül új, pél­dául már Darhanban is, éppen a magyarok építik —, és most már mennek „haza”; az utób­biak még útközben vannak. S az is természetes látvány, hogy egy hegygerincről letekintve a széles öblű és messziről zöld, keztetni, hogy felismert bizonyos európai realitásokat. Jogos azon­ban az igény, hogy Brandt kor­mányának egyértelműbbé kell tennie a nyugatnémet politika új vonásait, és mindenekelőtt be kell bizonyítania, hogy nemcsak szavakban, hanem tettekben is szakít a régi imperialista re- vansista. militarista elvekkel és gyakorlattal. Hogy külpolitikánkban meny­nyire mélyen gyökerezik a béke megteremtésére való törekvés, arra kitűnő példa és bizonyíték az a javaslat, amelyet a napok­ban Lengyelországgal és Mon­góliával együtt az ENSZ-ben terjesztettünk elő: jövőre min­den ország csatlakozzék az 1925. évi genfi egyezményhez a vegyi • és biológiai fegyverek eltiltásá­ról. Ez a javaslat szerves része annak a törekvésnek, amelv az atomfegyverek tilalmát, a fegy­verkezési verseny megfékezését, a leszereléssel összefüggő egyéb intézkedéseket szorgalmazza. A vietnami kérdésben a ma­gyar külpolitika éppen úgv az agresszió teljes megszüntetését és a békés rendezését sürgeti, mint a másik robbanékony nem. zetközi konfliktusban, a közel- keleti háborúban. A nemzetközi munkásmozga­lom egysége iránti felelősség tükröződik a Központi Bizottság állásfoglalásában a szovjet— kínai tárgyalások kapcsán. Nagyra értékeljük és támogat­juk azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a Szovjetunió e tárgy, ban tesz. és azt valljuk, hogy a tárgyalásokon elért minden si­ker a kommunista világmozga­lom egységét erősíti és az anti- imperiaiista harcot segíti. Ezt a célt — híven a kommunista és munkáspártok moszkvai tanács­kozásának szelleméhez — a ren­delkezésünkre álló minden esz­közzel elő kívánjuk segíteni. Mint látható, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága valamennyi lé­nyeges nemzetközi kérdésben kifejtette álláspontját. Elége­dettségünkre és megnyugvásunk­ra szolgál, hogy az állásfoglalás valamennyi pontja, a legkisebb részletig, a nemzetközi béke és biztonság érdekeit tartja szem előtt. közelről bizony ritkán füves sziklás völgyben két-három jur­ta fehérük, s körülöttük öt, vagy éppen tízkilométeres kör­zetben a legelésző jószágok szá­i' HP m ml * wjEB 1 »1» na ■' 1; 11 $ MBüki Irigylésre méltóan modern városrész Ulánbátorban.

Next

/
Thumbnails
Contents