Békés Megyei Népújság, 1969. november (24. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-29 / 277. szám

1969. november 29. 5 ózom bat Gondoljanak önmagukra! A megye hústermelésében, a községek és , falvak ellátásában igen jelentős szerepet vállaltak magukra évekkel ezelőtt a föld. művesszövetkezetek, amikoris hizlaldákat állítottak fel. Évente öt-hatezer sertést neveltek, hiz­laltak és yágtak le. Ezt a hús­mennyiséget a helyi lakosság ellátásának javítására, fordítot­ták. Az utóbbi hónapokban — mi­óta folyamatba tették a földmű­vesszövetkezetek átszervezését, az Általános Fogyasztási és Ér­tékesítési Szövetkezetek létreho­zását, a gazdaságirányítás je­gyében kibontakozó szövetkezeti önállóság kifejlesztését — több ÁFÉSZ igazgatósága arra hasz­nálta fel kapott jogát, hogy fel­számolja az üzemi hizlaldát. Azt mondják, hogy ráfizetéses, nem érdemes vele foglalkozni. Ha ez így lenne, akkor valószínű, hogy a háztáji gazdaságokban sem hizlalnának sertést állami érté­kesítésre. Az ÁFÉSZ-eik, ugyan­úgy, mint eddig, foglalkozhatná­nak sertéshizlalással, hiszen minden egyes hízortt sertéssel a falu, a község húsellátását javí­tanák. Csak önmagukra kellene gondolniuk, hiszen a jó falato­kat falun is szeretik. Éppen ez­ért az önállósággal érdemes len­ne úgy is élni, hogy az eddigi­nél több hízott sertést nevelje­nek, fordítsanak az ÁFfiSZ-ek tagságának ellátására. —sík. Fehér-e a Hattyú? Mindig érdekelt, hogyan tisztít­ják a télikabátokat, szövetruhá­kat, öltönyöket. Ezért a gyan?” volt az első kérdésem. „Mossák’ — hangzott a válasz. Furcsálló tekintetem láttán, mely mögött a mosógép gyorsan pergő, habos-vizes emlékképed villantak fel, bevezették a gépterembe. Halk zúgás, tiszteletet parancsoló méretek. A mosógépautomata ha­zája az NDK, ára 280 ezer forint Sokat tudó gépmonstrum, 12 kiló ruhát nyel el egyszerre. És mű­ködése „némileg” különbözik Ott. honi gépeinktől. Nem vízben, és nem „hagyományos” mosószerrel, hanem tricloretilénnel mossa a ruhát, oldja ki szennyeződését. A kémlelő-ablak „üvege” szerből már nem rakódik le több szennyeződés a szűrőn. A halk „Ho- | zúgás felerősödik, a gép centid - I fugái. Aztán szárít, és ismét meg- )szólal a csengő, jelzi: befejezte munkáját Az oldózár automati­kusan kiold, ki lehet nyitni a gép ajtaját (működése közben ez ugyanis a gép ellenállásába üt­közne). A kiszedett ruháik váll­fára akasztva, a gép szárítószek­rényében szellőznek. Miért kellett? A kívülálló számára a vasalás is szórakoztató: a gőzbábúkra .„felszerelt” ruhák egy gombnyo- I másra kövérre duzzadnak, az | anyag felfrissül, a ráncok kisí- mögött | múlnak. Az okos félautomata ruhák forgó garmada. Csöngetés, j nadrágpréssel szinte játék a va- A gép jelzett, befejezte a mosást ! s>alás, az otthoni egy-két órás A cirkulálódó-oldó-mosó vegy. [kínlódva vasalás, aminek ered­Parkírozás a város közepén? wvwvve^vv^vvvvvwwsmwwvww vvvvvvvvwvwvvvwvvvwvvwv^ aaaaavww : menyeképpen a nadrágoknak oly­í kor 3—4 élük is van) itt csak 3—5 'perc. A 160 Celsius fokú, 3—4 at- moszférás gőz szinte újjá vará­zsolja a nadrágokat. A Békés megyei Szolgáltató Ktsz Hattyú vegytisztító szalonja 1968. március 15-én kezdte meg üzemelését. Milyen céllal jött létre Békéscsabán a Hattyú? — kérdezzük Laczó Pál üzemvezetőt — A Patyolat túlzsúfoltsága, hosszú várakozási ideje hívta fel a Szolgáltató Ktsz figyelmét egy új tisztító részleg szükségességére. De az is célunk volt hogy Békés­csaba és környező falvai számára olyan szolgáltatást biztosítsunk, amely megfelel egy fejlődő-nö­vekvő város igényeinek, mind gyorsaságában, mind különleges­ségében. — Azaz? — Szalon-jelleggel rendeztük be a Hattyú-t Tv-t vettünk, folyó­iratokat járatunk, függönyökkel igyekeztünk barátságosabbá va­rázsolni meglehetősen szűk helyi­ségünket, köpenyeket és öltöző­fülkéket szereztünk be az alkalmi gyorstisztítást igénylőknek, és megszerveztük különleges szol­■ örvendetes dolog, hogy Békéscsaba vállalatai külföldi eégekkel is összeköttetésben állnak, de annál szomo­rúbb látvány a külföldi cégek hatalmas kocsijainak parkolása a városközpontban. Felhívjuk az illetékesek figyelmét, hogy keressenek más megoldást a hatalma* kocsik parkírozására, mert nemcsak a városképet rontja, hanem a közlekedést i* akadályozza. (Fotó: Demény) IHIfIMIMI reknek. Érdemes lenne nemcsak a műszaki szervezési módszere­ket, hanem az öntevékenységet, az eszközt, gépet, kapacitást és pénzt előteremtő célratörő elhi­vatottságot is a helyszínen, a legjobbak példáján tanulmá­nyozni. Az üzemek meglátogatását a miniszteriális és bankszakem­berek figyelmébe is ajánlhatjuk. Nem revízió, számonkérés és fe­lelősségre vonás céljából, mert az anyagmozgatás korszerűsíté­sének megszálottjai így vagy úgy megkerülték és megsértették a paragrafusok, a rendeletek be­tűit. Hanem azért ajánljuk szíves figyelmükbe1 hogy tegyék sza­bályossá és határozottan segít­sék, ösztönözzék másutt is ezt a hasznos tevékenységet. Egyetlen vállalat sem kért például az idén bankhitelt az anyagmozga­tás korszerűsítésére, mint már említettük. De ha kért volna, vajon nem marad-e alul a ké­relem a termelést bővítő, a na­gyobb nyereséget kimutató be­ruházásokkal vívott versenyben? A szemlélet, a módszer olykor a gazdaságirányítás felsőbb régió­iban is fejlesztésre, korszerű­sítésre szorul. Ügy is mondhat­nánk: az új mechanizmus gaz­dasági szabályozó eszközei haté­konyabban kell, hogy szolgálják a munka termelékenységének emelését, mint ahogy az eddig r* I 800 pecsenyebárány Olaszországba Fellendült a legelőgazdálkodás eltelt másfél évben ezt szolgál- ; ták. j Témánkat mindvégig műsza- : ki, gazdasági oldalról vizsgáltuk, de nem szabad elfeledkezni tár­sadalmi, szociális, emberi vo- . _. _ . . natkozásairól sem. A legnehe- £ a zsadányr Dózsa Tsz-ben. A szo­zebb fizikai munka gépesítésé- S vetkezet vezetősége azért fordít ről, a legnagyobb baleseti ve- £ erre az üzemágra a korábbinál szélyforrás felszámolásáról van j nagyobb gondot, hogy juhászatát szó. Az anyagmozgatás korsze- £ erőteljesebb ütemben fejleszthes- rűsítésével lényegében felszá- : se. Ebben az esztendőben már móljuk azt az elmaradott és £ noo anyából álló juhtörzset tar­képzetlen munkás-réteget, ame­lyet a cipekedés, a testi meg­erőltetés nem ritkán lelkileg és szellemileg is megnyomorít. A technika, a rend, a szervezettség egyben új alapokat teremt; nö- veb a műszaki ismereteket, a fe­gyelmet, az igényeket, s felszá­molja a lumpenproletár életfor­ma és gondolkodásmód, a társa- dalmon-kívüliség utolsó gyöke­reit is. A szállítás, az anyagmozgatás gépesítése legfeljebb ilyen pozi­tív értelemben egzisztenciális kérdés. A kenyerét senkinek sem fenyegeti. Erre a vállalko­zásra nem fizethet rá sem a nép­gazdaság, sem a vállalat, sem pedig a dolgozó. Ilyen értelem­ben az anyagmozgatás korszerű­sítése végső soron teljesen koc­kázatmentes, s ugyanakkor sür­gető feladat. Kovács József (Vége) tottak. A szaporulat egy részét — 800-art — pecsenyebárány minő­ségben olaszországi exportra érté­kesítettek. A bevételek kedvezően alakul­tak, s ezzel magyarázható, hogy a irtásokhoz szükséges gépünk a sarokban porosodik: és a megle­hetősen szűk, alig 9 négyzetmé­ter raktárterünk tömve van, (még itt — mutat körül —•, a kinti sza­lonban is kénytelenek vagyunk tárolni), mert a behozott ruhák mintegy 90 százaléka úgynevezett rendes tisztítást igényel, azaz ki­várja a kéthetes átfutási időt. Ha legalább még egy telephe­lyünk volna — sóhajt —, akkor utánozni tudnánk a budapestiek okos gyakorlatát: a telephelyen normál, azaz nem sürgős, a válla­lóhelyen pedig csak sürgős tisztí­tást végeznénk. Tehát problémák bőven akad­nak. Pedig a Hattyú többszörösen teljesítette a létrehozásakor ter­vezett szolgáltatási mennyiséget. — Miért elégedetlen tehát? — Mert a Hattyú feladata nem­csak a mennyiségi, hanem a mi­nőségi munka. És azt szeretnénk, ha elsősorban ez utóbbinak tud­nánk megfelelni. Sajnos, ez azon­ban nemcsak akaraton múlik. — Hanem? — A Lenin úti üzem kiesik a városi forgalomból. Másrészt sok gondot okoz a víz- vagy áram- kimaradás is. Igaz, a DÁV min­dig jó előre figyelmeztet minket, de a vízkimaradást sohasem tud­juk előre, pedig ez a veszélyesebb, hiszen a víz híján eléghet a gép­ben forgó ruha. Majd ha felépül végre a régóta ígért szolgáltató- ház, ott víztárolót építtetünk, s elkerülhetjük az említett esete­ket Súlyos problémánk a géphibá- sodás is, A Technoimpexnél pél­dául még februárban megrendel­tünk egy szűrőbetétet. Azóta sem kaptuk meg. Vagy: A tavasszal tört el a mosógép automata főten­gelyének csapágya. Végigtelefo­náltuk az egész országot, s csak négy nap múlva kezdhettük újra a termelést. Képzelheti, mennyi energiába és pénzbe került ez a „kia” baleset! Szerencsére a gyorsmosást tótkomlósd részle­günk élvégezte. Még egy gép kel­gáltatásainkat, a ruhák kisebb ja- lene, De Ä „^gint hely kérdése. Vitását, nadragel-tartósitást, szok­nyáiéiba jtást, kézi gépet vásárol­tunk az otthoni szőnyeg-és kárpit­tisztítást igénylők számára, bov- fiüt alkalmaztunk, aki — úgy ter­veztük — majd elegáns egyen­ruhájában hozza-víszi a tisztítan­dó, javítandó, vasalandó ruhákat a házaktól és vissza. Terveztük azt is, hogy majd az igényeknek meg­felelően kora reggeltől késő estig állunk fogyasztóink rendelkezé­sére. „Megelőztük az igényeket" MásíéQ éve tisztát a Hattyú. A tervezett szolgáltatások melyikét veszik igénybe legszívesebben a csabaiak? Laczó Pál lemondóan mosolyo- dik el: „Ügy érzem, megelőztük a város igényeit. A kétórás alkalmi tisztítást eddig talán mindössze tíz ember vette igénybe, ők is többnyire külföldiek vagy pestiek voltak, a televíziót éppen az el­Dózsa Tsz vezetősége ebben az | múlt hetekben ajándékoztuk oda évben 900-zal növeli törzsállomá- I az egyik tanyasi iskolának, a boy­nyát | fiút elbocsátottuk, az otthoni tisz­A DÉMÁSZ SZERELÉSI OSZTÁLYA értesíti a lakosságot, hogy 1969. december 1-én az alábbi helyeken épült létesít­ményeket feszültség alá helyezi Tótkomlóson: a Fürst és Sallai u. épült 20 kV-oe, vonalat és transzformátorállomást. Okányban: a Ságvári és a Vésztői u. épült 20 kV-os vonalat és transzformátorállomást. A létesítményeken elhelyezett tárgyak érintése életveszélyes és tilos. 142070 A leghőbb kívánság Nem kevesebb bajunk van a gépkezelőkkel is, akik csak lát­szatra végeznek könnyű munkát A trdcloretilén ugyanis nem játék­szer. A tisztítóhelyiségben dohá­nyozni, gázálarc nélkül kinyitni a gépet, munkakezdés előtt 8 órá­val szeszes italt fogyasztani szi­gorúan tilos! Igaz, viszont jól ke­resnek. Mégis, amikor kitanulják a szakmárt, iparengedélyért folya­modnak. S az ipari osztály abból a meggondolásból, hogy felszá­molják a vidék fehér foltjait, megadja számukra az önálló mű­ködési engedélyt. A gyakorlat azonban az, hogy ezek a vegytisz. títók csak kis százalékban végzik az illető községben munkájukat, inkább itt bent, Békéscsabán dől. goznak. — Ha egy jótevő tündér jelent­kezne önnél, hogy teljesíti egy kívánságát, mit kérne? Gondolkodás nélkül válaszol: — Egy új szolgáltatóházat. Kor­szerűt nagy raktárterűt központ­ban levőt. Így mi mindent meg­valósíthatnánk! Ott akadna hely gyorsjavító- és vasalórészleg. ki­alakítására is. Éppen a napokban kaptam tá­jékoztatást az elnökünktől, hogy a vasútállomás mellett épülő szol. gáltatóház földszintjén mi is he­lyet kapunk, (De azért várok az örömmel, mert ez már az ötödik verzió!). S talán a Tanácsköztár­saság útján is, ahol most a fény­képész ktsz van. De ez még a jö­vő zenéje... — Látja —- mosolyo­dé k el — meg nem teljesen fehér a Hattyú. Liptáfc Judit

Next

/
Thumbnails
Contents