Békés Megyei Népújság, 1969. november (24. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-28 / 276. szám

1W9. november 28. Péritek Ismerje el az SZTK is! Napi téma, hogy a tsz-ek ve­zetői kövessenek el minden tőlük telhetőt a népgazdaság számára fontos árucikkek termelésének növelésére. Ebbe a, mindenbe — gondolom — belefér a háztáji gazdaságban rejlő termelési le­hetőségek eddiginél jobb kihasz­nálása is. Több szövetkezeti ve­zető már megszívlelte a párt és a kormány előbbi kérését, s mó­dot keresett ahhoz, hogy a ház­tájiból mind több baromfi, sertés és szarvasmarha tartása, tenyész­tése, hizlalása valósuljon meg. Ezért a munkáért, amennyiben a terméket a tsz közreműködésé­vel értékesítik, úgynevezett esz­mei munkadíjat állapítanak meg. Szükséges ez azért is, mert kü­lönben a tsz-nek odahaza jószágot tartó tagok elesnének az SZTK- tbl és a nyugdíjévek megszerzé­sétől. Az előbbi elképzelés mind több tsz-ben valósult meg annak elle­nére, hogy törvényes jog hiányá­ban az SZTK nem ismeri el az effajta szövetkezeti törekvéseket. Ez az ügy azonban jóval több a jogszabályi vitánál. Mutatja az SZTK-nál levő szemléletbeli fogyatékosságokat. Ezeket olykor — mint most is — ütemesebben kellene igazítani a gazdaságirá­nyítás követelményeihez. Joggal mondjuk ezt, hiszen a tsz-ck már két éve ebben a légkörben élnek és szervezik a termelést. Az SZTK ebben az ügyben pedig még mindig a régi. (dupsi) Újabb csatlakozások a felhíváshoz A Körösvidéki Vízügyi Igaz­gatóság Ady szocialista brigád­ja 1963-ban alakult. Azóta öt­ször nyerte el a szocialista cí­met és az azzal járó pénzjutal­makat, amelyet minden évben az OTP-nél helyeztek el és eb­ből rendkívüli kölcsönöket biz­tosítanak a brigád tagjainak. Az Ady szocialista brigád a közelmúltban tartotta értekez­letét az igazgatóság szanazugi üdülőjében, ahol Hajdú Béla, a brigád vezetője — Medvegy Pál, a pártalapszervezet csúcs­titkára, Szilágyi Gábor szb-tit- kár, Moldován János osztály- vezető és Boros József terme­lési igazgatóhelyettes jelenlété­ben — felkérte a brigád tag­jait, valamint a meghívott osz­tályok képviselőit, hogy csatla­kozzanak ahhoz a felhíváshoz, amelyet nemrégiben bocsátot­tak ki a város párt-, tanács és tömegszervezeteinek vezetői, hogy minél hamarabb megva­lósuljon a Gyulára tervezett új ifjúsági és művelődési központ. A szocialista brigádok közül már az értekezleten bejelentet­te csatlakozását a tervgazdasá­gi osztály, de a többiek képvi­selői is ígéretet tettek, hogy anyagi, valamint társadalmi munka hozzájárulással segítik elő a szép terv megvalósítását. Meggondoltan tervez a magyarbáohegyesi Egyetértés Tsz új vezetősége Személyi változások miatt ne­héz év előtt állt a magyarbán- hegyesi Egyetértés Termelőszö­vetkezet. Az év elején újravá­lasztott vezetőség azonban bevál­totta a hozzá fűzött reményeket. Nem kétséges, hogy a tsz 1969-es Hétszer volt eddig hazánkban ,világ közepe f# A „világ közepe” tulajdonkép­pen mindig ott van, ahova a térképészek a 0 jelzésű délkört, azaz a kezdő meridiánt rajzolják; ettől keletre és nyugatra növek­vő számjegyekkel következik a többi délkör, hogy a Föld túlsó oldalán, a 180-as számnál össze­találkozzanak. Ilyen értelemben dr. Irmédi Molnár László pro­fesszor búvárkodása szerint a 15. század közepétől kezdve eddig legalább hét ízben volt hazánk­ban a világ közepe. A kezdő me­ridián 1460 körül a Vitéz János által alapított nagyváradi csil­lagdán haladt át. Európa asztro­Legyűrik a puszta ridegségét Ä TővisRcsi Állami Gazdaság Központjában 1969. februárjában nyitották meg a képen látható korszerű étkezdét, amelyhez járul a korszerű olajfűtésű konyha, ahol naponta 150 ember részére főznek, nyári idényben többnek is. Nagy Györgyné, Dóri Tiborné, Nagy Sándorné az ebédhez készítik az egyszerre 120 ember étkezésére alkalmas termet, amelyet úgy alakítottak ki. hogy későbben filmet is vetítenek benne. . Az étkezde (és majdan moziterem is) külseje, amelyhez — a kép jobboldali részén — tarto­zik a presszó, mely egyben klubis, a négykilométeres körzetben körülbelül 500-nyi lakosból ki- , ki szabad idejében ide térhet be. lógusai évtizedeken át használták a helymeghatározáshoz az erre a kezdő délkörre alapozott tabulae varadiensest — a nagyváradi táb­lázatokat. 1467-ben pedig már az esztergomi csillagvizsgáló is ha­sonló szereppel büszkélkedhe­tett. A későbbiekben Buda négyszer „adott szállást” a világ közepé­nek. Az első budai kezdő délkör Mátyás király palotájának leg­magasabb pontján vezetett ke­resztül, a másodikat valószínűleg Hell Miksa „alapította” 1770 kö­rül, amikor Mária Terézia ide­helyezte át Nagyszombatról az egyetemet. A legutolsó két bu­dai — pontosabban az 1. és a 2. Gellérthegyi — kezdő délkör már a múlt században, 1815-ben, il­letve 1861-ben született. Közben azonban 1735-ben Po­zsony is feliratkozott a listára. Tulajdonképpen ez nyitotta meg azoknak a magyarországi kezdő délköröknek a sorát, amelyek már nem a csillagjóslás, hanem az igazi tudomány céljait szol­gálták. Ezt a kezdő délkört Miko. viny Sámuel vonta meg a po­zsonyi vár egyik tornyán keresz­tül, amikor Bél Mátyás tervezett földrajzkönyvéhez kellett térkép- mellékleteket készítenie. Miko- viny kitűnő munkát végzett: pél­dául a Pozsony és Bécs között általa kiszámított távolság __ a 70 , 152 méter — csak elenyésző mértékben tért el a valóságtól. A lakásokba is bevezetik a vizet — Megoldódott a tv-javítás Fejiőáik Magyar bánhegyes Két évvel ezelőtt Magyarbán- hegyesen a tanácstagi választás megelőző jelölőgyűléseken a vá­lasztók nemcsak véleményt mondtak a tanácstagok munká­járól, hanem javaslatokat is tet­tek a község fejlesztésére vonat­kozóan. A községi tanács mérle­gelve az anyagi lehetőségeket, tervet készített a közérdekű ja­vaslatok végrehajtására. Azóta megépítettek már 12 ut­cában 7600 folyóméter járdát, így a község minden utcájában mindkét oldalon van járda. A járás területén Magyarbánhegyg- sen, elsőnek valósították meg a vízközművesítést. Jelenleg a la­kások 15—20 százalékában bekö­tötték a vizet, illetve elő van je­gyezve a bekötés. Ezenkívül sok kisebb problémát megoldottak, mint például a szikvízellátást, a rádió, tv, háztartási gépek javí­tását és két artézi kút felújítá­sát. .Az üzlethálózat korszerűsítése folyamatban van. A magasfe­szültségű villanyvezeték áthelye­zése. a tisztasági fürdő építése és a földgáz bevezetése még nem történt meg, mivel túl nagy anya­gi befektetést kíván. A lakosság által javasolt épít­kezések kivitelezése 6 és fél millió forintba került eddig. jó eredményeihez nagyban hoz­zájárult a gazdag termés. Még­sem ez volt a döntő, hanem a jól megfontolt gazdasági munka, az ésszerű irányítás és nem utol­sósorban a tagság megújuló mun­kakedve. Az év elején, ahogy mondani szokás, tiszta lappal indult a kö­zös gazdaság. A gazdag termés­hozam azonban nem lett volna elegendő a tervezett 35 forintos részesedés kifizetéséhez, ha a múlt évben elfogadott beruházási tervet valósítják meg. Ezért az új vezetőség úgy határozott, hogy a feszített tervet módosítja. A régi terv szerint gépvásárlásra 692 ezer forintot, építkezésre 10 millió 550 ezer forintot terveztek. 1969-re két, egyenként 480 férő­helyes szakosított sertéstelepet, egy 108 férőhelyes tehénistállót, egy etetőistállót, valamint a bor­júnevelőt és a szociális épülete­ket terveztek. A felülvizsgálat után, figyelembe véve a reális lehetőséget, a két, egyenként 480 férőhelyes sertéshizlaldát kezdték építeni 2 millió 24 ezer forint rá­fordítással. Ebből a saját erő 607 ezer forint. A tehenészet fejlesz­tésére fordított összeg ebben az évben 1 millió 900 ezer forint. A sertéshizlaldára pedig 913 ezer forintot költöttek. A két nagy beruházás tehát áthúzódik a jö­vő évre. A hizlaldáknak 1970 áp­rilisig kell megépülniük. A közös gazdaság ezenkívül Tatabányán 32 000 forintos költ­séggel elárusítohelyet építtet. A csirkenevelő padozatát pedig 69 ezer forintért lebetonoztatja. A géppark fejlesztésére 1 millió 82 ezer forintot fordít. Az új ve­zetőség tehát jól gazdálkodik a termelőszövetkezet anyagi javai­val. Figyelembe veszi, hogy mi előnyös a tagságnak. A termelő- szövetkezet a múlt évben elfo­gadott feszített beruházási terve 11 millió 242 ezer forint volt, ehelyett a reális terv 6 millió 20 ezer forint. Megalakult a Tiszán innen—Dunán túl vetélkedő előkészítő bizottsága Az előző Tiszán innen — Du­nán túl vetélkedő Békés megyei győzelme ellenére versenyzőink nem bízták el magukat, ezt bi­zonyítja ugyanis az az előkészítő bizottság, amelyet a vetélkedő következő fordulója szervezési feladatainak lebonyolítására hoz­tak létre. A bizottság kijelölte az egyes szakcsoportok vezetőit, valamint döntést hozott arra vonatkozóan, hogy a Tiszán innen — Dunán túl vetélkedő következő. Békés megyét érintő fordulója előtt kü­lön gyűjteményes művet jelen­tetnek meg. A készülő kötet me­gyénk 25 éves fejlődésének doku­mentumait, eredményeit összege­zi, s egyben a versenyzők kézi könyvéül is szolgál majd. Kannibál Délibábok A francia nemesítőktől szár­mazó Délibáb-fajta nevű pulyka kiválóan alkalmas zárttartásra. A szülőpárok azonban kannibálok­ká válnak. Hogy megelőzzék ezt a természetellenes jelenséget, csőrkurtító ollóval rövidítik meg „ütőszerszámukat”.' Ettől kezdve jámbor jószágokká válnak. A kö- rösladányi Űj Barázda Tsz-ben tartott Délibáb pulyka szülőpá­rokat ezekben a napokban csőr­kurtítják és helyezik él a tojó­telepre.

Next

/
Thumbnails
Contents