Békés Megyei Népújság, 1969. november (24. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-28 / 276. szám

Folytatódik a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülése A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága no­vember 27-én folytatta ülését, befejezte a gazdasági kérdések megtárgyalását. Ezenkívül meg­vitatta a pártdemokrácia hely­zetéről és fejlesztésének lehető­ségeiről szóló előterjesztést. A Központi Bizottság novem­ber 28-án folytatja munkáját. (MTI) A MEGYEI' PÁRTBIZOTTSÁG E s'W: MEGYEI TANÁCS TAP JA 1969. NOVEMBER 28., PÉNTEK Ára: 80 fillér NÉPÚJSÁG i XXIV. ÉVFOLYAM, 276. SZÁM A Népi Ellenőrző Bizottságnak jelentették: Nincs zöldségbolt Szarvason — Súlycsonkítás az ÁFÉSZ-nél—Romlott . . „ .. ............. ...... ____...n y c itromból husi November 26-án került a Szarvasi Városi Tanács Végrehaj- j tó Bizottság elé a helyi Népi El- ■ lenőrzö Bizottság jelentése meg- j tárgyalásra. Sajnos, sok ölyan szabálytalanságról kellett beszá­molnia a Népi Ellenőrző Bizott­ságnak, melyeket a lakosság irán­ti közömbösségből, a gyors gaz­dagodásra való törekvésből követ­Tótkomlóson még petrezselymet árulni sem szégyen Megkezdődött az őszi vitaminszüret a Viharsarok Tsz hajtatóházában A tótkomlós! Viharsarok Tsz évente többszöri szüreteléssel hasznosítja a termálvízfűtéses hajtatóházát. Igaz, hogy a sza­badfödi kertészetben is produ­káltak kimagasló eredményeket, — a kaliforniai Wonder óriás­paradicsompaprika például 50 ezer forintot holott holdanként —, de a hajtatóházi bevétel so­kat segít a jó hírű szövetkezet mérlegén. A szeszélyes, esős őszi időjárás ellenébe tavaszra emlékeztet most is a hajtatóház. Messzire Magyar—olasz gazdasági kapcsolatok Az olaszországi kelet-európai kutatási és dokumentációs inté­zet (ISDEE) Triesztben kerekasz- tal-konferenciát rendezett a ma­gyar—olasz gazdasági kapcsola­tokról. A kerekasztal-konferencián magyar részről dr. Rédei Jenő, a piackutató intézet igazgatója a magyar vállalatoknak a kelet- nyugati kereskedelemben betöl­tött szerepéről és dr. Bíró Gerd, a Magyar Kereskedelmi Kama­ra főosztályvezetője a kelet— nyugati gazdasági együttműködés és a trieszti régióval fennálló kapcsolatok fejlesztési lehetősé­geiről tartott előadást. (MTI) Elmarad Púja Frigyes békéscsabai előadása A program szerint Púja Fri­gyes, a külügyminiszter első he­lyettese szombaton délelőtt 10 órai kezdettel tartotta volna meg előadását az időszerű külpoliti­kai kérdésekről az ^ alapszervezeti párttitkárok tanfolyamán Békés­csabán, az ifjúsági és úttörőház­ban. Púja elvtárs betegsége miatt az előadás elmarad. Helyette de­cember 3-án, szerdán délelőtt 10 órai kezdettel a megyei pártbi­zottság nagytermében tartja meg hasonló témájú előadását Perjési László, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője. virít a sok nyíló szegfű, meg­kezdték az őszi „vilaminszüre- tet”. Szedik és szállítják a friss karalábot, a petrezselyemzöldjét. Kiderült, hogy Tótkomlóson még petrezselymet árulni sem szé­gyen. 2240 négyzetméteren tele­pítettek petrezselymet. A zöldjét csokrokba kötik a kertészlányok s Budapestre és más városba szállítják. Előreláthatólag több mint egymillió csomó petrezse­lyemzöldje kerül 8—9 hét alatt j boltokba s csomónként ötven fii- I lérjével nem is olyan rossz üz­let. Vágottszegfűből legalább 200 ezret adnak el. A hajtatóházban máris készítik a helyet a palántanevelésre és egyéb munkára. A számítások szerint a Viharsarok Tsz az idei bevételét kertészetből a tervezett 6.7 millió forint helyett legalább 7.7 millió forintra teljesíti. Hét­millió 700 ezer forint bevétel di­cséri a kertészeti dolgozók oda­adó munkáját. A. tek el. Az előadmányból kiderült, hogy a bizottság a lakosságtól ka­pott bejelentéseket minden eset­ben körültekintően tanulmányoz­za és kivizsgálja. Így derült fény arra is, hogy az ÁFÉSZ az egyet­len zöldségboltját is felszámolta. Jelenleg Szarvason nincsen zöldségbolt, ahol a háziasszo­nyok beszerezhetnék a főzéshez szükséges zöldségféléket. Egyébként a lakosság iránti kö­zömbösség, nemtörődömség adhat­ta az ÁFÉSZ vezetőinek szájába azt a választ is, hogy: „Nem tud­juk, mikor nyitunk ilyen üzletet.” Ez nem más, mint a lakosság igé­nyéinek kinevetése, megcsúfolása. De maradjunk tovább az ÁFÉSZ-nél, ahol a nyúl- és ga­lambfelvásárló Adamik Pálné so­rozatosan követett el súlycsonkí­tást. A NEB-vizsgálat megállapí­totta, hogy a nyúlátvétel egy 10 mázsás mérlegen történik, amely 30—50 dekás eltérést nem érzé­kel. Így-adódhatott, hogy az átve­vői 179 nyulat 500 kilogrammban vett át, és az utánmérést végző népi ellenőrök 507 és fél kilo­grammot mértek. Tehát 7 és fél kilogramm ára- val növelte saját jövedelmét a felvásárló. Természetesen a fegyeLmi eljárás nem maradt el, de kérdezzük, hol voltak a belső ellenőrök, akik hosszú idő óta nem vették észre a sorozatos súlycsonkítást. Ugyancsak egy másik esetben is külső emberek bejelentése alapján kellett eljárni egy saját hasznára dolgozó boltvezetővel szemben. Ez az „ügyeskedő” bol­tos a megromlott citromból saját maga készített citromlevet és üveg­gel 4,50 Ft-ért árusította. A vizs­gálat során a citromhoz hasonló­an „ütődöttnek” nézte a népi el­lenőröket, mert így vélekedett: Azért készítettem a citromlevet, mert a megromlott citromot nem akartam kidobni, és különben is abban az időben igen meleg volt és nem kapott elegendő husit. „Sajnáltam a dolgozókat, hogy szomjúságukat nem tudták enyhí­teni” — mondotta. Mi viszont azt sajnáljuk, hogy ilyen ember­telen dologért mindössze 300 fo­rintra büntették. Sorolhatnánk tovább a Szarva­son elharapódzó visszaéléseket, de csupán még egyet említünk meg. mely a többinél is elítélendőbb. Emberről ván szó, akivel ember­telenül bántak el. özv. Csicsely Pálné bejelentéssel élt, hogy Ju­dit. nevű lányát elüldözték a mű­anyagfeldolgozó ktsz-ből. A NEB megvizsgálta az okát. s semmi olyan nem történt, ami miatt el kellett volna küldeni az üzem dolgozóját. Ezt igazolja az is. hogy a ktsz elnöke a bizottság javas­latára intézkedett és 5 napon belül a leánynak munkát bizto­sított. Mi azonban azt is megkérdezzük, hogy a NEB nélkül miért ném tu­dott a vezetőség korábban helye­sen ítélkezni? Szarvasról példáztunk, de saj­nos, ez nem egyedi jelenség. Egy­re több panasz és panasz jut el a különböző szervekhez hasonló ügyekben. Az ilyen statisztikát azonban rosszallóan fogadja tár­sadalmunk, megfékezni csak a még jobb ellenőrzéssel és a pél- dásabb büntetéssel lehet. Lakberendezési áruház Békésen Szeptember elején nyílt meg Békésen az ÁFÉSZ modern lakberendezési áruháza, ahol tizenöt különböző garnitúra bútor közül választhatnak a vevők. A nagy érdeklődésre mi sem jellem­zőbb, mint az, hogy a békési lakberendezési áruház a megyehatáron túlról is idecsalogatja a vásárlókat. (Fotó: Márton László) Vezérárok a nádasban A közelmúltban született meg a városi tanács határozata, amely előirányozta a Békéscsa­bát délkeleten ölelő ősi nádas lecsapólását. Az előkészületek akkor nyomban elkezdődtek. Mára üzemkész egy nagy teljesítményű szivattyútelep a körgát melletti zsilipnél. Az ide­vezető betonelemekkel bélelt csatorna is egészen a KISZ-la- kótelep mellett húzódó útig ké­szen áll. Az őszi belvizeket el­távolították az új szivattyú- telep környékéről. A távolabb pangó vizek elvezetésére éppen a napokban kezdték el a ná­das vezérárkának építését nagy teljesítményű kotrógépekkel. Ezek segítségével egészen a hű- hőházig olyan vízbefogadó-csa­tornát csinálnak, amely minden­kor elegendő lesz a nádasba örrűő csapadékvizek gyors elve­zetésére. Gyakorlatilag tehát megvalósul a nádas és az egy­kori kenderáztató lecsapolása, s ezzel egyidőben mind nagyobb fejlesztési területet kap Békés­csaba délkeleti részében is az idetelepített ipar. Lényegétjén nem nagy össze­get igényel a nádas lecsapolása. Három éven át még ötmillió forintba sem kerül. E beruhá­zás volumene tehát eltér a vá­rosban megvalósuló bármelyik beruházástól, legyen szó ipar- fejlesztésről, lakásépítésről, víz- művesítésről és kanalízációról Jelentősége mégis nagy. Nyu­godt lelkiismerettel írhatnánk az előbbi rangsor után, hiszen a nádas lecsapolása, megszünteté­se, a mind nagyobb ütemben fejlődő megyeszékhely közegész­ségügyi helyzetét javítja majd nagymértékben. Nemcsak a szúnyogrezervátum szűnik meg ezen a környéken, hanem to­vábbi intézkedésekkel a városi kanalizációs rendszer fejlesztésé­vel — most már nagyobb lép­tekkel sikerült felszámolni a még nyílt emésztőgödör jellegű területet is. A városi tanács határozata nyomán tellát mind egészsége­sebb lakókörnyezet alakul ki Békéscsabán. A 250—260 évvel ezelőtt élt ősök ugyanerről áb­rándozhattak, hiszen a szúnyogin­vázió akkoriban, a mostaninál sokkalta erőteljesebb lehetett. Az egykori feljegyzésekből ítélve 1969-ig igen sokat vál­tozott a nádas képe. Mind ki­sebb területre szorult vissza, úgy, hogy felszámolását most már végleg napirendé tűzhették. Az ember természetátalakító munkája révén — bátran mond­hatjuk — Békéscsaba újabb köz­egészségügyi vívmánnyal gaz­dagszik. Ez büszkévé teheti Bé­késcsaba minden becsületes, vá­rosát szerető lakóját, hiszen né­pi államunk ezekben az években olyan vállalkozásokba bocsát­kozott e város fejlesztésében, mint ez is, amely a település fennállása óta 1969-ig lényegében csak vágyálom volt. Dupsi Károly

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents