Békés Megyei Népújság, 1969. november (24. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-26 / 274. szám
1969. november 86. 5 ■Merd» Beváltak a kísérletek Üj marhahizlalási módszerrel kísérletezik Máraj Géza agrármérnök a Gyulai Állami Gazdaságban. A kísérlethez egyelőre 2Q hízó marhát állított be. Az új módszer lényege az, hogy az állatok csak minimális mennyiségű tömegtakarmányt kapnak. A hizlalás emelt mennyiségű abrak-takarmányozással történik. Tapasztalatok szerint az így takarmányozott jószág havonta 10—15 kilogrammal nagyobb súlygyarapodást ér el, kisebb költséggel, mint a hagyományos módszerrel. Előnye még az új módszernek az is, hogy egy ember kétszer annyi állatot tud gondozni, mint a régi gyakorlattal. A kísérleti eredmények alapján a gazdaság teljesen áttér az új módszerre. Új vágányokon a vegyipar bonyolódnánk az érték alkotó munkájáról, annyit megjegyezhetünk: ma már a gyártási technológia fejlesztését, a termelő berendezések kihasználását ia erősen fékezi az elmaradott, korszerűtlen anyagmozgatás. Az utóbbi években sok vállalatnál nagy. értékű, világszínvonalon álló termelőbe rendezéseket helyeztek üzembe, ám évszázados módon, talicskával, lapáttal, nyers erővel szolgálják ki azokat. Így persze nem tudják a korszerű lerendezéseket egyenletesen üzemeltetni. Ezzel óhatatlanul visszavetik, kor, látozzák teljesítményeiket. A korszerűtlen szállítás egyébként sok helyen a zsúfoltságnak, a szervezetlenségnek és a baleset- veszélynek is a fő forrása. frne, számtalan ' körülmény, tény és érv szól az anyagmozgató», az üzemen belüli szállítás korszerűsítése mellett. Pedig közülük is csupán a műszaki-gazdaságii indokokat említettük, és nem beszéltünk a nehéz, „tróger”- munka gépesítésének emberi, társadalmi vonatkozásairól. A tények, az érvek ellenére sem halad a szállítás gépesítése előbbre. Hogy miért? Az elmaradottság és az ezzel kapcsolatos közömbösség okairól következő írásunkban foglalkozunk. Kovács József Következik: Gazdaságos-e a gépesítés? A következő öt évre szóló ■^népgazdasági terv jelentős feladat élé állítja mezőgazdaságunkat. A termelésnövekedés 30 százalékra tervezése nem csekély erőfeszítést követel, különösen azon a fokon, melyre az utóbbi években jutott mezőgazdaságunk. Mfa már senki sem vitatja, hogy ezt a nagy követelményt önerejéből egyik üzem sem tudja produkálni. A népgazdaság egészének jói szervezett összefogása szükséges ahhoz, hogy a tsz-ek és állami gazdaságok újabb eredményeket érhessenek el, A termelés szervezésében így most már mind nagyobb szerepet kapnak a vegyipari termékek: a műtrágyák, a gyomirtószerek, a növényvédőszerek és a stimuláló anyagok. Vegyiparunk vezetői felismerték, hogy az iparág fejlesztésében mit jelent a mezőgazdasági üzemekből befutott rendelés, amely műtrágyából az idén elérte a 750 ezer tonna hatóanyagot, növényvédőé zerek bői pedig az évi 800 millió forintos forgalmat. A Budapesti Vegyi Művek termelésének kétharmadát már a mezőgazdaság hasznosítja! A következő tervidőszakban a tervezett 20 százalékos termelés- növekedés elérésében a hazai vegyipar a jelenleginél lényegesen nagyobb szerephez jut, hiszen 1975-ig mezőgazdaságunkban megkétszereződik a műtrágya felhasználása. Az 1969. évi 750 ezer tonna hatóanyag helyett másfél millió tonna hatóanyagot használnak majd fel. A kormány ilyen átgondolt alapokra helyezte a vegyipar fejlesztését. Ha ugyanis a hazai ipar nem elégíti ki műtrágyából, gyomirtószerből, növényvédőeaer- ből és stimuláló anyagokból aj mezőgazdasági üzemek kérését, | akkor a ükségletet import útján hozzák forgalomba. /Át éven belül olyan beruházások valósulnak meg az országban, mint a Tisza II. kiskörei vízlépcső, amely újabb százezer holdakon teszi lehetőivé a legkorszerűbb termelési módszerek alkalmazását a mezőgazdaságban is. Így 1975-től a vegyipar elé nem kisebb feladatot állítanak, mint az évi 2,5—3 millió tonna hatóanyag műtrágya gyártását. A műtrágyák nagyobb mennyiségű használata szükségessé teszi a gyomirtó- és növényvédőszerek, továbbá a herbicidek gyártásának fokozását is. A feladat tehát nagy. Teljesítéséhez az szükséges, hogy az eddigi nagy előrelépést, már ami a mezőgazdasági üzemek műtrá gya-, növényvédő- és gyomirtó- szer-felhasználásában megvalósult, újabb követhesse. Valószínű, hogy ennek előkészítése jegyében találkoztak a közelmúltban vegyiparunk vezetői megyénk mező- gazdaságának képviselőivel Ekkor Ismerkedhettek meg a termeléshez szükséges kemikáliák minőségével és mennyiségének igényével. Az ipar tehát házhoz jött Kopogtatásuk mottója: nrü lyen műtrágyákat gyomirtó- és vegyszereket, stimuláló anyagokat igényel a mezőgazdaság? El hangzottak a kérések, javaslatok. Vaskos jegyzetfüzetek teltek meg s általánosságban ígéret is hangzott a vegyipar legnagyobb piacának igénykielégítóséről. Ilyen volt többek között az összetett műtrágyák iránti igény is, ami a gyártásban annyit jelent hogy egy hordozó anyagra építik rá a nitrogént, a foszfort, a ká liumot a felhasználó üzemek jgé- nye alapján. A nagy tej-vek és a merész elképzelések most már végre megvalósulnak. Azért írjuk, hogy végre, mert lapunk 1965 március 7-i számában közzétett „Nehéz ember l$ett?” című írásunkban arról az „elvérző” kandidátusról írtunk, aki 1961-ben az összetett műtrágyák témakörből íi-ta és védte meg disszertációjót. Csakhogy azóta kereken egy évtized telt el! A jó gondolatokat, mint annak idején ez is, jem lehet íélreállítani, előbb- Jtóbb utat tör magának vagy utat őrnek neki mások, mint ahogyan ez történt is, hogy az élet nagyobb iramban mehessen tovább. y7 alahogyan így jártunk ezzel a témával, melyet annak idején valósággal lesöpörtek az íróasztalról. Akkor keserű szájízzel vettük tudomásul, hogy szocialista viszonyaink között is akadnak olyanok, akik hajlandóak elvitatni a jó gondolatok életrevalóságát Ma viszont örülünk annak, hogy vegyiparunk végre új vágányokra lépett. Dupsi Károly, Az elmiílt télen készült felvétel jól ábrázolja, mit okozhat a síkos úton a gyors fékezés. Havas, síkos úttesten lecsökkented sebességgel közelítsük meg az útkereszteződéseket és útkanyaro- kat. A féket nem szabad hirtelen és erősen lenyomni, hanem csak ^érzéssel”, többször egymás után, nehogy a gépjármű megfaroljon. Gyorsítani is csak egyenletesen szabad. A téli hónapokban a vezetési technika megváltozása mellett igen fontos az, hogy át tudjunk állni a lényegesen alacsonyabb sesegíteni a fékezést, így kevesebb a megcsúszás. A kormányzásnál is fennállnak a súrlódási változással együttjáró törvényszerűségek. A hirtelen és nagymértékben elfordított kerekek nem biztosítják a jármi irányváltozását, hanem megcsúsznak. Az első kerekek csúszása még kellemetlenebb, mint a farolás. Szerencsére ritkább is. Ha nem követi irányváltozás a kormány elforgatását, semmiképpen ne forEz a kép is illusztrálja a téli közlekedés veszélyeit. basség használatára. A közlekedés biztonságának télen ez a legsarkalatosabb követelménye. Ködben ködfényszóróval közlekedjünk. ha ez nincs, akkor tompított fénnyel. A ködös időben az elmúlt években is sok baleset történt megyénk területén is a követési távolság és az előzési szabályok be nem tartása miatt Előzések, kitérések alkalmával fokozottan ügyeljünk a szükséges térköz, követés esetén pedig a megfelelő távolság megtartására, j Hóval borított úttesten csak [ annyira húzódjunk az úttest széle dítsuk tovább, hanem állítsul vissza addig, amíg a jármű engedelmeskedik. Ezután óvatosar kormányozzunk a kívánt irányba. Kitérésnél, nagyobb hóban vágj emelkedőire való haladásnál máj előre olyan sebességi fokozato válasszunk, hogy semmiképpen n< kelljen kapcsolni. Sebességváltásnál elég jelentős úton nincs hajtás, ezalatt a jármű lelassul, < hajtás megindulásakor pedig meg- csúsznak a hajtókerekek, a kocsi rendszerint elakad. Nagy hóban lehetőleg hajtsunk egy nyomon. Békési Imre r. sad*. •• Üzemben a hűlőtároló Néhány téli jó tanács Nemsokára beköszönt a tél, amelyet nemcsak a fehér hótakaró, a zúzmarái fa, a dermesztő hideg jelez, hanem az is, hogy télen sokkal nehezebb és veszélyesed is a gépjárművezető munkája- Ilyenkor a közlekedés rendjének a legkisebb megsértése is súlyos következményekkel járhat. Télen mindenképpen nagyob figyelem-összpontosításra, önuralomra és más vezetési módszerekre van szükség, mint a másik három évszakban. Tapasztalatból tudjuk hogy sáros, havas, csúszós vagy éppen jeges úton a veaető nem mindig tud ura maradni járművének, ha nem számol a megváltozott hely- aettel. A gépjármű a legkisebb fékezésre is megfarolhat, az úttes- esztbe állhat, az útról az csúszhat, szakadékba zufelé, amennyire a biztonság azt megengedi, s ha szükséges, inkább álljunk meg, mert a hóval fedett terület nem, sejtett veszélyeket takarhat, A téli közlekedés veszélyei közül ne feledkezzünk meg az úttesten ródlizó, hólabdázó, kergető- ző gyerekekről sem. Különösen lakott területen gyakori, hogy for- galommentes mellékutcából váratlanul ródlizó, hógolyózó gyerek kerül a gépkocsi elé. Karolásnál ne veszítsük ed lélekjelenlétünket. Alapszabály: engedjük vissza a féket, hogy a kerekek ismét forogjanak és a farodé gépkocsit mindig a csúszás irányába kormányozzuk. Ezzel megakadályozzuk, hogy a kocsi keresztbe álljon, csússzon az úton. Célszerű a síkos úton motorfékkel A füzes gyarmati Vörös Csillag Tsz-ben ez év őszén helyezték üzembe a szövetkezet almahűtő- tárolóját. Az elöregyártott panelokból készült épületben igen jelentős mennyiségű almát tárolnak saját termésükből. Képünkön a tárolóhoz tartozó szociális épület, az osztályozóterem, háttérben pedig a hűtőház látható. Fotó: Demény I
