Békés Megyei Népújság, 1969. november (24. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-25 / 273. szám
1962. november 25. 11 Kedd Nyelvhelyesség, helyesírás, közéleti boldogulás A melvmŰYeléS intenzívebb elméleti és gyakorlati ápolása országosan már az ötödik esztendeje folyik. Az Egri Nyelvtudományi Konferencia szellemének hatása ez elsősorban. A rádió, tv, az iskola programjában is azóta tere- ixüyesedett ki ez a mozgalom. Sajnos, a kultnirotthonok ilyen iskolainak látszó mozgalmi célkitűzései és feladatvállalásai többnyire még mindig szegényesek, sikertelenek, pedig kezdeményezniük már nem kell, csak a részletedben is jól programozott tennivalókat kell végrehajtaniuk. Más vonatkozásban nem tudjuk még elég bizonyossá tenni, hogy a diákok számára a tanulás tanulása és a felnőttek olvasóvá nevelése mennyire döntő feltétele az anyanyelv alapos ismeretének és megszerettetésének. Legtöbbször megvan az igénye az ismeretek elsajátítására, de olykor hiányzik az a következetes önakarat a hallgatók részéről, amely éppen kitartóbbá, álhatatosabbá tehetné e szélesebb programú kul- túrmunika lelkesebb és élmény- szerűbb megvalósítását. Mindezek ellenére a nyelvhelyesség ápolása, a helyesírási készség pallérozása sokat fejlődött megyénkben. Az a tény, hogy általános iskolai tanulóink helyesírási tudása számokban kifejezve az országos átlag fölé emelkedett, számos tényező mellett a TIT nyelvművelő tevékenységének is köszönhető. Számokkal is bizonyított valóság például, hogy a megyei középátlagnál jóval magasabb gyulai minőségi eredmény az ottani áldozatkész szervező és odaadó gyakorlati munkának tulajdonítható. Úgyszintén a jóval mostohább körülmények között dolgozó szeghalmi járás viszonylagosan kimagasló eredménye sem rosszabb az országos átlagnál. A tervszerű nyelvművelés, a helyesírás ismerete közéleti boldogulásunk sokoldalú kibontakoztatásának döntő alapfeltétele az életnek szinte minden területén. Ma, amikor a komplex esztétikai elemzés döntő alapeleme az irodalomtanításnak, az irodalmi és film műelemzésnek, ehhez a minőség munkához következetesen alkalmassá kell tenni az árnyalati pontosságú szóbeli, írásbeli gondolatközlés készségének gyakorlatát is. Enélkül a magasabb szintű művészi élmény megvalósulása, átélése meg sem közelíthető. A nyelvművelő munka ezt a fejlődést segíti elő, egyúttal a nyelv mai fejlődését is helyes mederben tartja, akár írásbeli vagy szóbeli gondolatközlés oldaláról tekintjük funkcióját. Egyszerűen nemcsak „holmi” írás-olvasástanítási gyakoroltatásról van szó, hanem a közéleti, társadalmi érvényesülésünk már régen elfogadott és nélkülözhetetlen alapfeltételéről. A már említett országos felmérés alapján a nyelvhelyességi szint Békés megyében 2,4 hiba- százalékkal jobb az országos átlagnál; a helyesírási hibamutató 1,8 százalékkal igazol ennél szebb eredményt. Nem vagyunk mégsem megelégedve a középiskolai első osztályosok felmérési eredményével, és országosan el vagyunk maradva megyénkben a szép magyar beszéd kultúrájával. A győri országos középiskolai kiejtési verseny még nem termett különösebb babért megyénk számára, annak ellenére, hogy általános iskolában a nyelvi kifejezőképesség ápolásában a nyelvhelyességi kategórián belül 2,43 százalékkal állunk jobban az országos eredményeknél. Természetesen jól tudjuk, hogy nyelvi kifejezőképesség, nyelvhelyesség, valamint kifejező beszéd külön kategóriák, mégis mindegyik beletartozik a nyelvművelésbe. A nyelvművelés széles területén belül tehát a TIT-munkának még hatékonyabbnak kell lennie a szép magyar beszéd megtanításában. A nyelvművelésnek tömegmozgalommá kell válnia: „Én, ha katedrán tanítanék — mondja Lő- rincze Lajos —, arra törekednék, hogy élvezetesebben, oldottabban, játékosan próbálják elsajátítani a diákok a nyelvtant, együtt a szép stílussal és a helyes beszéddel.” (Népszabadság, 1969. szept. 21.). Ennek megtanulása — mindany- nyiunknák: felnőtteknek is — valamilyen ' fokon múlhatatlanul szükséges. Nem mindenki ért ezzel egyet, mondván, hogy termelni enélkül is lehet! Mégis, bátran vallom, hogy csak látszólagosan! Az iskolai anyanyelvoktatás, a sajtó nyelve, a TIT propaganda- munkája arra kell hasson, hogy a dolgozók anyagi és szejlemi fel- emelkedésüket is lássák abban, hogy helyesen írnak, szépen, kifejezően beszélnék, társadalmi érintkezésükben nem félszegek, írásaikban, ha nem is művésziek, de magabiztosak, kevésbé szorulnak mások segítségére, sőt ők tudnak embertársaiknak segítséget adni. Magasabb fokon esetleg alkotásra is képesek, de legalább is élvezni, értékelni, fejleszteni, í továbbadni vagy adott esetben bí- j rálni tudják az emberiség által mérhetetlen széles horizonton lerakott szellemi kincseket: a üzi-i kai termelőmunka méltányos értékelésétől a produktív szellemi erőkifejtésekig. Mindez a képesség már megközelítően is hatékony termelőmunkává változtatja a befektetett szellemi erőfeszítéseket Az évadnyitó alkalmával újra nyoma tokot adunk annak, hogy szüntelenül tovább kell fokozni nyelvművelő tevékenységünket a kollégiumokban Is. éppen a fizikai dolgozók gyermekeinek továbbtanulása érdekében. Sajnos, nem mindenütt értették meg itt sem ennek a munkának a jelentőségét pedig legfőbb évi célkitűzésünk: a tanulás megtanulásának (megtanításának) egyik legdöntőbb eszköze volna ezeknek a készségeknek magasabb fokra emelése. Általános iskoláinkban az országos .középátlagnál csak valamivel jobb nyelvművelő eredmény, az időhiánnyal folytonosan küszködő középiskolai ifjúság órán kívüli nyelvművelésének tapogatózó eljárásai és gyakorlata azt is jelenti, hogy sok fehér folt van még e területen megyénkben, mely területek fogyatékosságait a viszonylag kis számú kimagasló eredmény billenti valamennyire egyensúlyba. Ezt a nem kívánatos differenciáltságot nem szabad stabilizálnunk. A nyelvművelés területén belül tehát anyanyelvi tudásunkat kell teljesebbé tennünk, de közelebb kell jutnunk az irodalmi alkotások mélyebb megértéséhez, nagy művészeink szellemi kincseinek élményi meghódításához, a fizikai és szellemi munka egymást átható permanens összefor- rasztásához is. Ebben egyaránt segíthet mdndannyiunfcnak az iskola, a TIT és a társadalom is. Dr. Irányi István, • ITT Irodalmi és nyelvi szakosztályának vezetőségi tagja Középkori nemesi gyűrűt találtak Békéssámson Hét-nyolcszáz évvel ezelőtt, a mai Békéssámson határát apró falvak népesítették be. Egymástól alig 3 kilométer távolságra épültek, és néhány földbe ásott ház alkotott egy-egy községet. Ezeket a falvakat a tatárjárás és a tőrök hódoltság zivataros századai olyan nyomtalanul elsöpörték, hogy emlékeit ma már csak az edsárgult oklevelek, s szerte a határban előkerülő edénycserepek őrzik. A kétezeréves római korról többet tudunk, mint a pár száz évvel ezelőtti jobbágy- falvak küzdelmes életéről. Éppen ezért fontos minden olyan lelet, ami egy ilyen elpusztult falu helyén felszínre kerüL Kuriózumok Vízálló tiság, könyvek színes alapon... Minél finomabb és ritkább papírból készül egy könyv, annál drágább, és így a merített, tartós papírokból ma már inkább csak kis példányszámban megjelent, bibliofil kiadványok készülnek. A nyomás általában fehér papíron fekete festékkel történik. Az okot abban kereshetjük, hogy a sík felületen a betűk felfoghatósága éles megkülönböztetést kíván, s ennek legjobban a fehér és a fekete felel meg. • * • A színes papírra nyomott könyvek közül is kiemelkedik a francia Louis Antoine Carac- cioli 1760 körül kiadott könyve, amely vörös, kék, narancs es lila színű papíron jelent meg: a kiválasztott színek a négy évszak hangulatát voltak hivatva visszaadni — nem nagy meggyőző erővel! » • • Az udvari kamariüa II. Vilmos német császárt teljesen elzárta « közvéleménytől s a számára egy példányban készült újságba csak olyan hírek kerülhettek be, amelyek kedvezők voltak a császár számára. Ezt az újságot — arany betűkkel és festékkel nyomták. » • * Színes papírra nyomtatott könyvekkel napjainkban is találkozhatunk. Jean Dayros francia költő verseskönyvét például fekete csomagolópapíron fehér festékkel nyomták — mindössze huszonöt példányban. E fordított színellentét egyébként napjaink magyar kiállítási katalógusainak némelyikében is visszatér. • • » Régóta kísérleteztek vízálló újság előállításával, bár sok értelme nem volt, mert az emberek vízben általában nem szoktak olvasni. A vízálló újságok sorát Aurelien Schell „La Naia- de”-ja nyitotta meg, amelyet kaucsukra nyomtak. A másik vízálló újság is Párizsban született. A húszas évek végén a Champs-Elysées közelében föld alatti fürdőt építettek. A Lido- nak nevezett fürdő rövid ideig vízálló újságot is megjelentetett látogatói részére, amelyet igen vékony acéllemezekre nyomtak. Mindkét újság példányai ma már keresett ritkaságok. * * * A papír mellett nyomtattak könyvet selyemre és gyapjúszövetre is, Az előbbiek közül legérdekesebb a múlt század végén Bécsben, francia nyelven kiadott díszalbum, Európa uralkodóiról. A gyapjúszövetre nyomott első sajtótermék 1831-ben az angol papírvám emelésének köszönhette megszületését. A Political Diary című lap olcsóbbnak vélte, ha gyapjúszöveten jelenik meg. * * * A nyughatatlan emberi elme „ehető sajtótermékek” előállításával is megpróbálkozott. Így a francia Regal Quotidien-t tésztalapokra nyomták, amelyet meg is lehetett enni. A francia ínyencek azonban az osztrjgát mégis csak többre becsülték az ehető újságnál, s így rövid időn belül megbukott. * «>* Különlegességekkel a könyv- kötészetben is találkozhatunk. A középkor amúgy is drága kódexeit néha drágaköves ötvösművű kötésekkel látták el. Ezek ritka példányait darabonként tartják számon a könyvkötés tudós búvárai. E ritkaságok közé tartozik a Crázi Egyetemi Könyvtár 1481-ből származó, ötvösművű, drágakövekkel sűrűn kitakott bibliája, amelyet 1904- ben egy kötéstörténeti kiállításon mutattak be a közönségnek. Hazánkban a legrégibb, drágaköves díszítésű könyv egy bizánci kódex a XI. századból, az esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár tulajdona. A Magyar Nemzeti Múzeum régiségtárában több, XVI.—XVII. századi ezüst vagy aranyozott ezüst kötéstábla található. G. F. In Iskolateievízió heti műsora INGYENES tanfolyamokat indítunk. Művezetőképző 8 hónapos tanfolyamra jelentkezhetnek építőipari, szakipari és szerelőipari szakmunkások. Szakmunkásképző > / 10 hónapos tanfolyamra betanított munkások, kőműves, ács-állványozó, szobafestö-mázoló, víz- és gázvezetékszerelő, központifűtés-szerelő és villanyszerelő szakmára. Gépkezelőképző 6 hónapos tanfolyamra férfi segédmunkások és kubikosok jelentkezhetnek. A tanfolyamok január 5-én kezdődnek, de a jelentkezések előjegyzését megkezdtük. A tanfolyam ideje alatt jó kereseti lehetőséget, munkás- szállást és ebédet biztosítunk. Különélést, idénypótlékot, szerszámhasználati díjat és utazási hozzájárulást fizetünk. Érdeklődők levelezőlapon kérjenek részletes tájékoztatót bAcs megyei Állami építőipari vállalat, Kecskemét, Klapka utca 34. 24549 Nemrégiben a középkori Sámson területén akadtak egy nagyméretű XV. —XVI. századi bronz pecsétgyűrűre. A hajdani falu nem a mai község helyén állott, hanem attól északra, az úgynevezett ^rózsa-fa” környékén, a Szárazér két partjára települt. Ezen a területen, az Orosháza—békéssámsoni út keleti mentén találták a gyűrűt, amit az eke hozott felszínre. Sajnos, a gyűrű állítólag „elveszett”, de pecsétjének viaszlenyomata Vince István pénzügyi előadó ügyszeretete révén megmaradt. Erről megállapítható, hogy nemesi pecsétgyűrű volt, amelynek nagyjából ellpszis formájú fejének címerpajzsában egy páncélos kar görbe szablyát tart. Csak hosszadalmas kutatással lehet majd kideríteni, hogy kinek a nemesi címere volt és rég elportadt gazdáját milyen szálak fűzték a középkori Sámsonhoz. Annyit a régészeti leletek elárulnak, hogy az egykori falu a XI. század végén már lakott volt, bár az első írott adatok csak 1416-ban említik először a község nevét. Földesural között szerepelt — többek között — a törökverő Hunyadi János, majd Mátyás, a király. Pusztulása 1552-ben következett be, amikor a vidékünkön port vázé szpáhl csapatok felperzselték a falut. Ettől kezdve a török adóösszeírók Csanád megyei községek között sorolják fel, mint lakatlan pusztát. Ifj. Olasz Ernő Kedd, november 25: 8.05 Orosz nyelv ált. isk, 6. oszt.). A levél 9.00—9.25 Olvasás (ált. isk. 3. oszt.). Szép vers- mondás. 11.05—11.30 Kémia (ált isk. 7. oszt). A hidrogén. A redukció. 11.55—12.20 Számtan-mér- tan (ált. isk. 7. oszt.). Műveletek közelítő értékű számokkal (szorzás, osztás). 13.10—13.35 Orosz nyelv (ism.). 14.00—14.25 Olvasás (ism.). 15.50—16.15 Kémia (ism.). 16.40—17.05 Számtan—mértan (ism.). Csütörtök, november 27: 8.10—8.45 Földrajz (ált. isk. 5. oszt). A Balaton. 11.05—11.25 Magyar nyelvtan (ált isk. 6. oszt.)- Milyen az a pénztárca? (A rtnelI léiknév). 13.10—13.45 Földrajz ! (ism.). 15.50—16.10 Magyar nyelvtan (Ism.). Péntek, november 28: 8.05—8.25 Élővilág (ált. isk. 5. oszt.). Madárvédelem. 8.25—8.45 Orosz nyelv (középisk. III. oszt.). 9.05—9.30 Földrajz (ált isk. ,6. oszt.). A sokarcú Franciaország. 11.55—12.20 Francia nyelv (középisk. III—IV. oszt.). Miénk az ékszer... 13.10—13.30 Élővilág (ism.). 14.05—14.30 Földrajz (ism.). Vasárnap, november 30: 8.45 Angol nyelvtanfolyam haladóknak: Az új zár. 9.15 Felsőfokú matematika. Derivált és a differenciál. Közülietek! Vállalatok1. Figyelem! Mindenfajta iroda- és műszeróra javítást garanciával, rövid határidőre vállal az Órások ktsz ioi-es fiókja, Békéscsaba, Tanácsköztársaság útja 53. 142019
