Békés Megyei Népújság, 1969. november (24. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-25 / 273. szám
10«, november 25. 5 Eedd Virágzik az orgona a körösiadányi erdőben A természetbarátok sok kedves meglepetésnek lehetnek szemtanúi ezekben a hetekben. A tartósan szép napfényes ősz szinte tavaszi látképet varázsol a Körösvölgy egyes tájaira. Még mindig sok a zöld pázsit, az ezer színben pompázó erdő, a szabadban nyíló rózsa és egyéb virág. A körösla- dányi erdő azonban valóságos tavaszt idéz: isimét kinyíltak az ibolyák a széltől védett, napfényes részeken, A szerény kék ibolya természetes képszőnyegként virít a ladányi erdőben. Kétszer annyi palackos sör t°gy> mint hordós A söripari vállalat egységeit a gazdaságosság elve szerint alakították ki az országban, ezért nincsenek szigorúan megyehatárhoz kötve A békéscsabai kirendeltség látja el megyénk területének fi5 százalékán kívül például Makót sörrel, Szarvas pedig Szolnok megyébe is szállít. A békéscsabai kirendeltség a tíz évvel ezelőttihez képest negyven százalékkal nagyobb forgalmat bonyolít le. Eves szinten 100 ezer hektoliter sörrel látja el a vendéglátó üzemeket, kiskereskedelmi és szövetkezeti boltokat. A fogyasztók magasabb igényeit mutatja, hogy a 100 ezer hektoliter sör 65 százaléka palackozott állapotban kerül forgalomba. Az idén először ismerkedtek meg a vásárlók a jugoszláv sörrel. A jugoszláv partner 5200 hektoliteres szerződés alapján mindig időben szállította a félliteres palackozott sört a békéscsabai söripari kirendeltségnek. Földkunyhó a város peremén A városon túl, ott ahol már csak kukoricaföldek terülnek el, áll meg a 6-os busz. Végállomás. Két téglaépület között tenyérnyi szabad területen kukoricaszárból épített kunyhó, mellette a másik, földből készült. Akik arra járnak, gondolom, ugyanúgy vannak vele, mint magam, amikor először, még az építés stádiumában megláttam a „tanyát”. Eszembe jut ott egy másik, földbe vájt „lakosztály”. Annak a régen földbe vájt kunyhónak lakóit jól ismertem. Tudom, ma már valamennyien emberhez méltó lakásban laknak, becsületesen dolgoznak. Ahhoz azonban, hogy ez igy legyen, társadalmi átalakulásnak kellett végbe mennie ebben az országban. Az a régi kunyhó ugyanis emlékezetem szerint 1940-ben épült Békéscsaba határában, a körgáton túl. Lakói ugyanúgy cigányok voltak, mint ennek a mostaninak, amely Békéscsaba ellenkező peremén, a Kígyósi út mellett épült néhány hete. Ugyanúgy embertelennek láttam az első kunyhó lakóinak sorsát, mint a mostaniét. Nyers fából készült ajtó. A fejemet le kell hajtanom, pedig nem vagyok magas. November közepén túl járunk, de bent a kunyhóban mégis rengeteg a légy. Nylon-fólia helyettesíti az üveget az ablakkeretben. Fából ácsolt alvó-alkotmány, két emberre méretezve. Rajta dunnák, párnák. Lábtól egy kisebb „ágy”. Láthatóan a gyereknek. Kétkarikás tűzhely. Két rozzant hokedli és egy sámli. Egy petróleumlámpa és két zseblámpa függ a falon. A tűzhely füstcsöve a sárrétegen át vezet a szabadba. A falakot papír borítja. Ez a földkunyhó. A másik a kukoricaszár-falu. Nem sokat lehet mondani róla. Belül ez is keménypapírral van bélelve. Ugyanolyan fekvőalkalI [■■«■■■■PH •■■MSI megvitatni, az iránt érdeklődtem, hogy a visszakapott kastélyt és a nagy lakóépületet hogyan képzeli birtokba venni, mert ott most nagycsaládos újbirtokosok laknak. Az öregúr könnyedén így válaszolt: — Hát majd kiköltöznek, főispán uram! — Kiköltöznek, de hová? — Ne okozzon ez gondot a főispán úrnak, majd a község ad nekik lakást. — De miből, hiszen a községnek sincsenek üres lakásai — Ez a község vezetőinek a gondja, nem a miénk! — Hchó, uram! Mi itt alkudozunk a medve bőrére és arra nem is gondolunk, hogy hátha nem is akarnak ezek az újbirtokosok kimenni a lakásokból? — Ez nem is érdekes, főispán uram, mert ha nem akarnak kimenni, hát kirakjuk őket! — Ne mondja! Es kikkel, ha szabad érdeklődnöm? — Ha szükséges, ott van a községi rendőrség is. — Látja ez igaz. De tudja-e, hogy most ott az az ember a rendőrparancsnok, akit önök 1941-ben, az aratás kellős , közepén, valami izgatásféléért a csendőrökkel vitettek eL — Nahát, főispán uram! Ez aztán a demokrácia! — Miért mondja ezt ön? — Már engedje , meg, főispán uram, de egy ilyen izgága embert rendőrparancsnoknak megtenni. ez mindennek a teteje! — Ez viszonylagos dolog, uram, mert nekünk meg az elődje, a csendőr tiszthelyettes tűnt enyhén szólva mocskos alaknak. — Kedves főispán uram. Ne menjünk tovább. Fejezzük be est a témát, jó? — Ahogy gondolja De folytathatjuk is. — Nem, Nem. Inkább ismét arra kérem, hogy ügyem elintézésében legyen a segítségemre. Ugye számíthatok rá? — Feltétlen számíthat rám. — Köszönöm. Szervusz főispán uram. Holnap délelőtt tízre már Csorváson leszünk. Még aznap este népgyűlést tartott a csorvási kommunista pártszervezet, ahol a falu dolgozód egyéb kérdések mellett a földvisszaaadás ügyét is megbeszélték. Másnap a gróf úr — jogtanácsosa kíséretében — időben meg is jelent Csorváson. A Földigénylő Bizottság tagjai udvariasan fogadták őket. A hivatalos előkészületekkel még készen sem voltak, amikor kintről igen nagy zaj hallatszott, majd népes küldöttség nyomult a helyiségbe. A küldöttség tagjai követelték, hogy a gróf az Országos Földbirtok Rendező Tanács által visszaadott javakról mondjon le. Amennyiben erre nem hajlandó, menjen ki az udvarra, ott mondja ezt meg, ahol várja a tömeg. Hosszú huza-vona, végül is szabályosan, írásba foglalva mondott le a gráf úr a visszakapott javakról. Ezek után bántódás nékül távoztak. Az eset után már nem jött hozzám a gróf úr. Egy hosszú levélben fejtette ki véleményét, amelynek utolsó soraiban még a következő „szívességre” kért: „...Kérem egyúttal, hogy a csorvási földigénylő bizottság feloszlatása, tagjainak büntetőjogi és fegyelmi felelősségre vonása miatt intézkedni rnéltóz- tassék...” Nem „méltóztattam”! matosság van benne, mint az előzőben, s a földre szórt szál mává cok is ember fekhelyéül szolgál. Igen, ezen is alszanak. Emberek. Lavor fölé hajol a fiatalabb nő, amikor belépek. Mosdik. Az idősebb, Győrfi Jánosné hellyel kínál. — Hát így vagyunk. Tizenhármán ebben a két kunyhóban. A férfiak? Dolgoznak. Fát termelnek ki a vasútállomás mellett Feliből. Kell építőanyagnak. Egy hónapot magam is dolgoztam a konzervgyárban. 1200 forintot kerestem. — És most? — Most nem. Vigyázni kell a gyerekekre. — Ki a család feje? — Nyerlucz János. Az apám. A nagylány, úgy 13—14 éves lehet. Mellette a kisebb, aztán a még kisebb, végül annál is kisebb és legvégül a legkisebb. Fekete, csillogó szemmel figyelnek, csendben. A fiú 12 éves. ö már közbe szól néha. Három házaspár és hét gyerek. Hét, ágynak sem mondható heverő-félén és a földön alszanak. — Mi volt az ebéd? — kérdem Győrfi Jánosnét. — Nem volt ebéd. — S a reggeli? — Tegnap főztem káposztát abból maradt egy kevés. A gyerekek ették meg. Erzsiké copfos, tíz év körüli. Kenyeret eszik. A fiatalasszony elérti a pillantásom. — Biztosan a buszsofőr adta neki. Apánk majd hoz estére valamit Válasz A MÁV ajándéka című cikkre Felelősségre vonták a mulasztókat A Békés megyei Népújság 1969. november 12-i számában megjelent A MÁV ajándéka című cikkében foglaltakkal kapcsolatban értesítjük a T. Szerkesztőséget, hogy a folyó hó 12-én Orosháza—Békéscsaba között közlekedő 1630 sz. személyvonat késésének okát kivizsgáltuk. A vizsgálat során megállapítottuk, hogy a nevezett vonat forduló szerinti mozdonyát a vonali menetirányító és az igazgatósági mozdonyirányító egy Orosháza— Mezőhegyes közötti, cukorrépát szállító rendkívüli tehervonat továbbításához használta fel azzal, hogy a mozdony az 1630 sz. személyvonat indulásáig Mezőhegyesről időben vissza fog érkezni. Ez az intézkedés a jelenlegi őszi forgalmi időszakban, amikor a vasútra igen nagy szállítási feladatok hárulnak, indokolt volt, hiszen ez a mozdony 0.23- től 5.53 óráig Orosháza állomáson tartózkodik. Közbejött akadályok miatt azonban a tehervonattal elküldött mozdony nem érkezett vissza az 1630 sz. személyvonathoz. A menetirányító és a mozdonyirányító ezt tapasztalva azonban csak későn gondoskodott az 1630 sz. személyvonat részére másik mozdonyról és ezért a vonat jelentősen megkésett. A fenti mulasztásért a menet irányítóval és a mozdonyirányítóval szemben anyagi kihatású felelősségre vonással jártunk el. Egyben utasítottuk őket, hogy a jövőben a személyszállító vonatok pontos indítására nagyobb gondot fordítsanak A bekövetkezett vonatkésésért a T. Szerkesztőség útján az utazóközönség szíves elnézését kérjük. Lovász Lázár, o vontatási osztály vezetője, Szeged o Lemenőben van a nap. Az autóbusz vezetőjét megkérem, ha útközben találkoznánk Nyer- luczékkal, álljon meg. A hűtőház előtt fékez. — Itt jönnek szemben — szól hátra. Elöl a férfi, mögötte — széles pofájú fejszével a vállán — a ve- je, Győrfi János és végül Nyerlucz Jánosné jön. Fáradtak. Nézem az asszony karján a szatyrot. Lapos. A gyerekek hát nem vacsoráznak. — Egy éve jöttünk ide, Duna- keszibőL Ott volt házunk, de el kellett adni. Eladósodtunk. Sok a gyerek. — Mennyit keresnek a teknő- készítéssel? — Nincs állandó kereset. Ha van fa, akkor 1500 forintot, van aztán, hogy megvan a 2 ezer is, de van hónap, hogy semmit. — A kunyhó, ahol laknak, szű- I kö6. — Még kettőt építünk. Egyet a fiamnak, annak, amelyik már | nős, a másikat meg magunknak. A mostani az a vejemé. — Mi lesz a télen? Ügy mondják, itt mindig feljön a talajvíz. — Azt nem tudjuk. A tanácsnál már régen ígérték, hogy adnak lakást, mert a nagycsaládosokat segítik. Nem győztük kivárni. Eddig az Arany János utcán laktunk csak úgy, cserép alatt, összespóroltuk a kis pénzt, megvettük ezt a telket. Szeretnénk építeni rendes házat, de nincs miből. Kértünk a tanácstól bontásból anyagot, megígérték, hogy adnak. Hogy mikor? Azt nem tudjuk. Ne higyje, hogy nekünk ez jó. Az emberek megszólnak bennünket. Járnak erre ugye külföldiek is. Mit mondanak? Nem jól van ez így. A 13 ember közül csak a férfiak dolgoznak. Hárman. A lányok és az asszonyok nem. S a férfiak is csak a famunkát, a tek- nőkészítést tekintik munkának, j Nyerlucz János, a családfő azt tartja, amíg nincs valamilyen tető a fejük felett, a két fiatalember sem megy rendes munkahelyre. Segítsenek a kunyhókat megépíteni. Aztán? Miajd csak lesz valahogy. A gyerekek nem járnak iskolába. Nincs mit felvegyenek. Ott szaladgálnak a [ kunyhó körül, s várják a gazdag városból hazatérő szülőket, hátha | hoznak valami ennivalót. De Nyerluczné szatyra lapos. A város nem tud segíteni... Botyánszki János Ezer mázsa növényevő áruba! Szarvasról Néhány évvel ezelőtt hazánkban az elsők között foglalkozott a Kínából érkezett növényevő halivadékok meghonosításával a Szarvasa Haltenyésztési Kísérleti Állomás. Azóta országszerte megismerték a vízinövényeket, algákat jól hasznosító, gyorsan növő, ízletes húsú,'fehérjében gazdag fehér amurokat, busákat. A Szarvasi Haltenyésztési Kísérleti Állomás azóta mestersége® szaporítással is foglalkozik. Az idén például több mint ötmillió növényevő kishalat sikerült keltetni, előnevelni. Áruértékesítésre pedig több mint ezer mázsa növényevő halat adtak Szarvasról. Érdekes megfigyelés az is, hogy erdemes a növényevő halakat pontyokkal és más halfajtákkal „társbérletben” nevelni. A növényevő halakból kísérletképpen a Budapesti Konzervgyár négyfajta halkonzervet gyártott A próbagyártás terméke ízlett a szakembereknek, az első szállítmányt Ausztráliába rendelték meg, de a tervek szerint karácsonyra hazai boltokba is kerül növényevőhal-konzerv A. December 22-án kérdi® az iskolákban a téli szültél A7 általános és a középiskolákban a téli szünidő december 22- én kezdődik és 1970. január 14-ig tart. A Művelődésügyi Minisztériumban kapott tájékoztatás szerint a szünet előtti utolsó tanítási nap december 20., szombat lesz a szünet utáni első pedig január 15., csütörtök. A szünet ezúttal azért tart tovább, mert több mint 50 ezer pedagógus segíti a népszámlálásit. Ebben a munkában a nevelők önkéntes jelentkezés alapján vesznek részt. A következő hetekben a pedagógusok fokozottan ügyelnek arca, hogy a tanulók a szünidő kezdetéig kellő számú felelettel rendelkezzenek, még bőven van idő arra is, hogy a különböző tárgyakból gyengébben állók javítsanak jegyeiken, hogy minél jobb eredménnyel zárhassák a félévet. A diákok első félévi jegyeit a december 22-i állapotot alapul véve — a téli szünidőben sorra kerülő osztályozó értekezleten zárják le és a szünet utáni első tanítási napon az ellenőrző könyv útján hozzák a szülők tudomására. (MTI) A Dorogi Szénbányák Igazgatósága 18-45 év közötti fértiakat alkalmaz (öld alatti bányamunkára, csillés munkakörbe Kereseti lehetőség havi 2000—2300 forintig 44 órás munkahét, nyáron szezonális munkarend. Ingyenes munkaruha és lábbeli. Családfenntartónak havi 5 mázsa szén. Hűségjutalom és nyereségrészesedés az előírt feltételek teljesítése esetén. Munkásszállás és étkezés kedvezményes térítés ellenében. Jelentkezés, bővebb felvilágositás a járási és városi tanács munkaügyi osztályán a fogadónapokon és Dorogon a Dorogi Szénbányák Munkaügyi Osztályán szóban vagy írásban Dorogi Szénbányák Igazgatósága 926
