Békés Megyei Népújság, 1969. november (24. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-24 / 272. szám
1069. november 33. 12 Vasárnap Cukorrépából a holdankéntiátlagtermés ma már meghaladja a 200 mázsát. A cukoripar mind több támogatást nyújt a gazdaságoknak. A gyár további fejlesztésére kerül sor 'Ä í ■f A Magyar Cukoripar Sarkadi Cukorgyárában 1912-ben kezdődött meg a termelés. Az ország egyik legjobb cukorrépatermő vidékéről ezután már nem kellett a termést távolabbi cukorgyárakba szállítani. Ennek az ipari bázisnak a megteremtésével a tulajdonos egyúttal olcsó munkaerőhöz is jutott. A munkások azonban hamarosan felismerték helyzetüket és a Magyar Tanácsköztársaság idején elsőként szálltak síkra a forradalom eszméinek megvalósításáért. Amikor pedig a munkásosztály ellenségei orvul megtámadták a fiatal Tanácsköztársaságot, sokan közülük' fegyvert ragadtak, hogy a Vörös Hadsereg oldalán harcolva védelmére keljenek. A Horthy-korszak népelnyomó uralma sem tudta felszámolni a munkásmozgalmat. Amikor pedig 1944. október 6-án a szovjet hadsereg felszabadította Sarka- dot, a munkások maguk vették kézbe a gyár irányítását. Az országban elsőként kezdték meg a cukorgyártást. Később ugyan a tulajdonos megbízottai visszaszivárogtak, de hatalomhoz már nem jutottak. És 1948-ban, az államosítás után munkásigazgató került a gyár élére. Ezt követően a termelés évről évre nőtt A gyár nagyobb fejlesztésére 1957 után kerüli; sor. Az erőmű rekonstrukcióját 1967- ben kezdték meg és — 50 millió forint költséggel — 1969-ben fejezték be. Számos gyártó berendezést korszerűsítettek. Huszonöt év alatt a gyár fejlesztésére fordított összeg meghaladta a 150 millió forintot. Ezzel egyidejűleg megszűnt a nehéz fizikai munka. • Jó együttműködés a gazdaságokkal A felszabadulás előtt a cukorrépát magángazdaságok termelték. Holdankénti átlagtermésük nem volt több 110—120 mázsánál, ma pedig az állami gazdaságok és tsz-ek 200 mázsánál is többet termelnek. A füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz az idén 240, a békéscsabai Lenin Tsz 225, a Hidasháti Állami Gazdaság pedig 220 mázsás átlagtermést ért el, ami a korszerű agrotechnikai eljárás, a szerves, és a műtrágyafelhasználás, a jó vetőmag és a legújabb növényvédőszerek alkalmazásának eredménye. A cukoripar a gazdaságokat különböző módon kikészített vetőmaggal látja el, megfelelő vető- és betakarító gépek, valamint növényvédőszerek beszerzésének lehetőségét biztosítja és az új eljárásokhoz rendszeresen szaktanácsot ad. A gazdaságokból 30 átvételi állomásra szállítják be a cukorrépát. A gyár a táblától az átvételi helyig fuvar- és lerakási díjat térít. A gyárban közúti járművön érkező szállítmányokat két járműbuktatón engedik le, ami meggyorsítja az ürítést és szakszerűbbé teszi a prizmázást is. Jövőre három külső répaátvételi állomáson is lesz járműbuktató. A cukorgyár a felszabadulás előtt egy szezonban átlag 9—10 ezer vagon répát dolgozott fel. Ma 32—33 ezer vagon a teljesítmény, ‘ami háromszorosa a réginek, a cukorrépatermő területe azonban csak kétszerese annak. A továbbiakban is az átlagtermés és a cukortartalom növelése a cél. A 200 mázsán felüli eredmény mellett a bruttó bevétel holdanként a 10—12 ezer forintot is eléri, ami megfelel 40 mázsa májusi morzsolt kukorica vagy 35 mázsa búza holdankénti átlagtermésnek. Élőmunkával a ráfordítási költségek magasabbak, ezért a gazdaságoknak érdemes komplex-gépesítésre törekedniük. Így a nettó-bevétel 20—25 százalékkal növelhető. Megvalósításához a cukoripar korszerű gépeket kísérletez ki és ezeket folyamatosan a termelő gazdaságok rendelkezésére bocsájtja megvételre. Ilyen gép többek között a BUM—U. 4. M/3 járműbuktató, amelynek a költségét — ha egy vagy esetleg töhb gazdaság vásárolja meg — csaknem 50 százalékban a cukoripar vállalja magára. A betakarításhoz igen alkalmas a már ismert kombájn, amely naponta 3—3 és fél hold termését szedi fel. A felszedet* répa elszállítását az átvételt helyig célszerű, a tsz-szövetség keretén belül több tsz járműveinek összevonásával közös vállalkozásban, tervszerűen megoldani. A gyár fejlesztésére 130 millió» forint A gazdaságosabb termelés megköveteli a gyár további fejlesztését, korszerűsítését is. Az elkövetkező években a cukoripar mintegy 130 millió forintot fordít erre a célra és i973-bam naponta a jelenlegi 230—240 vagon cukorrépa helyett 300 vagont dolgozunk majd fel. Ebből a répatárolók kialakítására, a répa gépi rakodására 1972-ig körülbelül 37 millió forint jut. A mészállomás és a diffúzióállomás korszerűsítésének a költsége 25 millió forint lesz. Cukor- és szárazszelet- raktár építésére 10 millió forintot fordítunk. A gyárban ma már minden munkahely megfelel az előírt követelményeknek. A műhelyekben Járműbuktató üríti a gyárban a gépkocsin érkező cukorrépaszállítmányokat, majd mindjárt prizmázza is. A Sarkadi Cukorgyár önálló oldalkiadványa központi fűtés van. öltöző, fürdő, mosdó áll a dolgozók rendelkezésére, amit mintegy két és fél millió forint költséggel még továbbfejlesztünk, hogy a kampány alatt is mindenkinek kedvező körülményeket biztosítsunk. A következő évben 24 szolgálati lakás épül, amelyre négy és fél millió forint áll majd rendelkezésre. A lakásokból elsősorban azok részesülnek, akik a törzsgárda tagjai és akiknek a munkakörük ezt indokolttá teszi. A dolgozók egészségéről való fokozottabb gondoskodást teszi lehetővé az új, korszerűen felszerelt üzemi orvosi rendelő, amelynek az építésére másfél millió forint az előirányzott összeg. A dolgozók 15 százaléka nő, ezért a gyár jól felszerelt napközis óvodát tart fenn, amelyben munkaidő alatt az asszonyok elhelyezhetik gyermekeiket. Gondoskodunk a dolgozók ebéddel való ellátásáról. A művelődésre, szórakozásra klubhelyiség áll rendelkezésre, ahol 2100 kötetes könyvtár, sok társasjáték, televízió, lemezjátszó van. A sport- kombinát az évek során mintegy 6 millió forint értékű társadalmi munkával létesült, a szükséges anyag ára pedig l millió forint volt. Az 50O-as taglétszámú Kinizsi Sportkörnek több szakosztálya működik, amely minden évben számos versenyt szervez. A természetjáró szakosztály 280 tagja közül sokan évente eljutnak az ország legszebb vidékeire. Elsősorban a törzsgárdáé az érdem Ilyen viszonyok között alakult ki a törzsgárda. A 400-at meghaladja azoknak a száma, akik már 10 évnél régebben dolgoznak a Sarkadi Cukorgyárban. Jellemzésképpen említjük meg, hogy az idén ketten 40 éves, 24-en pedig 25 éves hű szolgálatukért megkapták a jubileumi jutalmat. ' Gyáruk eddig kétszer nyerte el a Minisztertanács és a SZOT Vörös Vándorzászlóját, hatszor pedig az Élüzem címet. Ebben a a Szocialista üzem cím elnyerését tűzték célul. Meg kell említeni még, hogy az élelmiszeriparban szervezett szocialista brigádok országos vetélkedőjén a gyár építőműhelye az idén a harmadik lett. Sarkad felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából szeptember 21-től 30-ig felszabadulási műszakot tartottunk. Az ország felszabadulásának 25. és Lenin születésének 100. évfordulója alKalmából pedig éves munkaversenyt szervezA cukorcsomagolóban asszonyok, lányok dolgoznak. hosszú évek során kialakult törzsgárdáé elsősorban az érdem, amely minden évben versenyt indított a jó eredmény eléréséért. A Szocialista brigád cím elnyerését 1959-ben először az építők egyik brigádja tűzte célul, ma pedig 26 brigád vetélkedik, hogy újra és újra kiérdemelje a megtisztelő címet. A versenyző brigádok tagjainak a száma meghaladja az 500-at, akik közül eddig 103-an kapták meg az aranykoszorús jelvényt. A villanyszerelő-, az MHSz-lakatos és a gépműhely elnyerte a Szocialista műhely címet. E munkasikerek alapján a gyár dolgozói 1970-ben tünk, melynek keretében a vállalások a karbantartás jó minőségben való elvégzését, a kampány sikeres végrehajtását tűzik célul, egyúttal kiterjednek a szakmai és politikai továbbképzésre is. A szocialista brigádok és, a műszakok közötti versenyben a dolgozók a gazdasági eredmény 6 millió forinttal való növelését határozták el. Az eddigi jó mun. ka egyik kézzel fogható bizonyítéka, hogy a nyereségrészesedés tavaly és az idén is egyhónapi keresetnek megfelelő összeget tett ki. Remélhető, hogy jövőre sem lesz kevesebb.
