Békés Megyei Népújság, 1969. november (24. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-20 / 269. szám
'969. november 20. 5 Csütörtök Szabad utat kap a Sarkad! Cukorgyár fálmillid köbméter elhasznált vize Az idei cukorgyártási kampány zavartalan lebonyolítására hatósági intézkedést tett a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság Vízgazdálkodási Osztálya. Mintegy félmillió köbméter elhasznált vizet helyeztek el azért, hogy a termelés akadály nélkül, folyamatosan tovább mehessen. A környező tsz-ekkel megállapodást kötöttek kisebb-nagyobb mennyiségű szennyvíz elhelyezésére a felszántott rizstelepen, évelő mezőgazdasági kultúrákon. Az előző kampányból visz- szamaradt, ülepített, elhasznált vizet a Bárkás, a Gyepes és a hosszúfoki csatornán át a vízgazdálkodási osztály irányítása mellett vezetik majd le. örvendetes, hogy a cukorgyár környékén működő tsz-ek mind hatékonyabban kapcsolódnak be a cukorgyár szennyvizének hasznosításába. A Haladás Tsz mellett a Lenin Tsz például minden elérhető helyen hasznosítja a gyári szennyvizet. Öntözőberendezéseit ennek kiszórására állította üzembe. A Kossuth Tsz mintegy 150 ezer köbméter szennyvizet fogad egy 45 holdon előzetesen felszántott területen. A szennyvizek elöntözésével kapcsolatban igen , jelentős tapasztalatokra tettek szert az utóbbi években Sarkad környékén. Nem véletlen tehát, hogy a termelőszövetkezetek évről évre mind nagyobb mennyiségű elhasznált vizet fogadnak termőföldjeik minőségének, táp- erejének javítására. ben az állami közhatalom és a tulajdonjog fogalmát természetesen egyaránt tudományosan pontos értelemben kell felfogni. Az allami közhatalom és az alapvető termelési eszközök tulajdonjogának egy kézben, az állam kezében való egyesítéséből eredő gazdaságpolitikai problémákat jogi szempontból elvileg kétféleképpen lehet megoldani, s ennek következtében a szocialista állami gazdaságpolitikának is elvileg kétféle formája van. Az egyik lehetőség az állami tulajdonjog közvetlen alárendelése, s ezzel voltaképpen egybeolvasztása az állami hatalommal; a másik lehetőség az, hogy a szocialista állam az egyaránt kezében tartott közhatalmat és tulajdonjogot elvileg kettéválasztja. A szocialista gazdaságpolitika e kétféle lehetőségének megfelelően a gazdaságpolitika egyik, illetőleg másik formájában eltérően alakulnak az állami, különösen az államigazgatási szervek és az állami vállalatok kapcsolatai. A szerző értekezésének második részében az áruviszony és a polgári jog összefüggéseit tárgyal, ja. Ezek az összefüggések szoros kapcsolatot mutatnak a szocialista gazdaságpolitika fentebb említett mindkét változatával. Az áruviszonyban — mondja Világhy professzor — három fő mozzanatot különböztethetünk meg. Az első az egymással kapcsolatban álló felek elkülönültsége, a második ugyanezeknek a csereviszony alapján végbemenő összekapcsolódása, a harmadik, Hun Az emberek különböző módon töltik szabad idejüket. A hasznos és haszontalan kategóriákba azonban minden időtöltés besorolható. Dr. Radnai Mikes hobbyja már nem is hobby, külföldön és belföldön felfigyeltek tevékenységére. Nemrég a Magyar Ifjúság írt róla, ez a beszélgetés azonban csemege, egészen új oldaláról mutatja be ezt a sokat töprengő, kutató férfit, aki éppen a napokban kezdte a nyugdíjasok életét, boldog, hogy végre minden idejével önmaga gazdálkodhat, és aki feltette magában, hogy megkeresi Attila sírját. Az akadémikus orrfintorítá- sokkai nem törődik, egész életét betölti ez az izgalmas, romantikus, mégis tudományos törekvés, hogy közelebb vigyen a nagy titokhoz: hol temették el a hun fejedelmet, hol állhatott híres fapalotája? Szobájában könyvtenger, kézirat-tenger. A dombegyházi At- tila-hagyomány új megvilágításban című tanulmányán végzi az utolsó simításokat, 350 oldalas lesz. De erről már hírt adott lapunk is, és a Magyar Ifjúság említett riportja. A kutató most érdekes ötletekkel, javaslatokkal áll elő. ötletei azonban csak az első hallásra meglepőek, az ember hamar megbarátkozik velük (Bárcsak a hivatalos szervek is megbarátkoznának, mondja kissé rezignáltam) Lássuk tehát, mirö] van szó. A miniszter cikke ihletet ad — Olvastam a Népszabadságban Szurdi István belkereskedelmi miniszter cikkét az idegenforgalomról. Pompás dolgokat ír. „Mind újabb és újabb kínálatra kell törekednünk,.; Főleg az autóval utazó turisták megnyerésére. Sokrétű, gazdag kínálattal, táji értékeink, szolgáltatásaink, hogy minden áruviszonyban alapvető szerepe van az értékmozzanatoknak. Az értekezés ezután részletesen kifejti az elkülönülés, az összekapcsolódás, valamint az értékmozzanatok kérdéseit a polgári jog szférájában. fi értekezés harmadik része a *• gazdasági társaságok jogának elvi kérdéseit tárgyalja. A szerző megállapítja, hogy a társulás és a társasági jog kérdései felvetődésének kettős magyarázata van. A modem termelőerők szükségképp nagyméretű gazdasági tevékenységre vezetnek, ennek egyik módszere pedig kétségtelenül a társulás. Az új gazdaságpolitika követelményei között, továbbá ez a modem termelőerők létéből szükségszerűen folyó — követelmény további lökést kap annak következtében, hogy az állam a piaci viszonyok kiterjesztésére törekszik, A társulási formák tekintetében a szocialista gazdaságpolitika régebbi és újabb változata között a fő különbség abban van, hogy míg a régebbi gazdaságpolitika a társulást közhatalmi úton hozta létre, az újabb gazdaságvezetés az önkéntes társulás lehetőségeinek kiterjesztésére, az e célból alkalmas jogi formák kialakítására törekszik. Világhy Miklós kifejti értekezésében, hogy egy szocialista társasági jog kidolgozásának első elvi kérdése az állami közhatalom és a gazdasági társaságok jogának összefüggése. Az állam a történelmi tapasztalatok szerint mindig szorosabb ellenőrzést gyakorol olyankor, amikor a társaság által íjászok, versenyre! ftrv n.vitáztak a hunok, mi is tudnánk?!... (Hun vadász egy kínai domborműről, i. c. II. szd.) szórakozási lehetőségeink együttes bemutatásával és bő választékával kell megnyernünk az átutazó turistákat.” — Azt hiszem, már érted, miért fogott meg az a cikk. Idegenforgalom! Nálunk, Békés megyében alig van ilyen. Gyula, vár, várszínház, fürdő, kondoro- si betyárcsárda, mezőhegyesi ménes. Szarvasi Arborétum... ezelőtt 10 évvel is ugyanez volt Persze, a várszínház kivételével. Állítom, volna még lehetőség! Ezek szerint most már a témánál vagyunk. Milyen lehetőség? — Sokoldalú érvanyaggal bizonyítom annak az ősrégi, egymástól függetlenül latin és magyar nyelven fennmaradt tudós hagyománynak a realitását, amely szerint Attilát Dombegyháza szűkebb körzetében temették el. Azt is, hogy Attila ideién a hun főkirályi törzs szállásterülete, Attila születésének és neveltetésének, egyben híres fapalotás fővárosának helye a Maros törmelékkúpján, illetve annak központi helyén, a Domb- egyházával délről szomszédos | mai Battonya szúkebb körzetében volt, amely két helység a népvándorlás korában még aktív, ma már kiszáradt Marosmedrek mellett fekszik. Most jön az i de génforgalom! ‘— így van! Ennek a körzetnek az idegenforgalmi kiaknázása kézenfekvő. Ne mondjam azt, hogy külföldön már százezreket kihoztak volna belőle, mert erre mi is képesek vagyunk. Javaslom és állítom, hogy Dombegyházát és Battonyát nem is nagy befektetéssel hun jellegű idegenforgalmi helyekké lehetne kiképezni, kiépíteni. Az egész Duna- völgyében egyedül ez a két község képzelhető el hun jellegű idegenforgalmi helynek, mert a hun időkből konkrét helymegjelölés csak e két községgel kapcsolatban azonosítható. Függetlenül a hagyomány realitásának általam történt igazolásától, pusztán a Dombegyházához és Batto- nyához fűződő Attila-hagyomány kifejezett és hordozott piaci viszonyok természetét még nem ismeri eléggé, mint akkor, amikor a piaci viszonyok természetét már ismeri. Ebből mai viszonyainkra nézve az következik, hogy a közhatalom és a gazdasági társaságok egymáshoz való viszonyát csak bizonyos fokú koncessziós rendszerben lehet elképzelni. A közhatalmi ellenőrzést természetesen nem lehet és nem is kell egyformán érvényesíteni a társulások minden formájára. A társasági jog alapvető elvi kérdéseként jelöli meg a szerző azt: hogyan differenciáljunk az egyes társulási formák között. Mai jogunk mindenekelőtt a tulajdoni formák szerint differenciál, s ez általában nem kielégítő. A differenciálás második szempontjaként különbséget jelenthetnek, hogy az adott esetben állandó vagy esti jellegű társulásról van szó. A differenciálás harmadik szempontja lehetne, hogy a társulásban csak belföldi szervezetek vesznek-e részt vagy külföldiek is. ■ z utóbbival öszefüggésben: a szocialista társasági jog kialakításának különösen nehéz területét jelenti a KGST-államok közös vállalkozásainak jogi szabályozásával kapcsolatos kérdések. Az értekezés ezután áttekintést ad a KGST-államok közös szervezeteinek jellemzőiről, majd megállapítja, hogy a KGST-államok közös vállalkozásai körül az első és legfontosabb elvi kérdés az állami szuverenitást és a közös vállalkozások egymáshoz való viszonyát érinti. A KGST- államok közös vállalkozásainak továbbfejlesztése kérdésében elvi problémaként veti fel: kell-e, s ha igen, milyen szempontok szerint differenciálni a lehetséges és kívánatos társulási formák között. Megállapítja, hogy a jelenlegi egy típusú rendszert államközi megállapodás alapján többtípusú rendszerré kellene átalakítani. «égül gazdaságpolitikai és ■ az iparjogvédelem kérdéseit tárgyalja Világhy professzor értekezése. Megállapítja, hogy az iparjogvédelem körébe tartozó intézményeket három fő csoportba lehet sorolni. Az első csoportba a műszaki jellegű szellemi alkotások tartoznak. A második csoport jellegzetesen vállalatvagy árujelző (kereskedelmi név, védjegy, stb.). A harmadik csoportot a tisztességtelen verseny intézménye jelenti. Ez utóbbival kapcsolatban kifejti, hogy a tisztességtelen verseny ellen jogi eszközökkel való védekezés egyik „késői” jelensége a kapitalista jogfejlődésnek. A szocialista gazdaságpolitika elvileg lehetséges két változata közül a tisztességtelen verseny kérdéseinek természetesen csak a másodikban („A szocialista állam az egyaránt kezében tartott közhatalmat és tulajdonjogot elvileg kettéválasztja”) van igazán jelentősége. Ebben a változatban természetesen egész terjedelmében felmerül a tisztességtelen verseny elleni jogi védekezés valamennyi kérdése. Dr. D. F már egymagában elegendő alap lenne arra, hogy ezt a két községet bevessük az idegenforgalom áramlatába. Ez igaz. És a konkrét javaslatok, ötletek? — Mindkét községben hun jel. legű, stílusú sátortáborokat lehetne felépíteni, a helyi éttermeket, vendéglőket, szállodákat is hun stílusúvá formálni, hun vonatkozású névadással, régi hun-magyar jellegű ételek-italok felszolgálásával, rovásírással díszített fatányérokon, fakupákban, melyeket a fogyasztók szuvenir-ként meg is vásárolhatnának. Továbbiakban: az utcák-utak egy részének hun nevet kellene adni, megszervezni a hun stílusú, rovásírással díszített emléktárgyak árusítását, lehetőséget biztosítani arra, hogy a turisták hun ruhákban, fényképfelvételen örökíthessék meg magukat. Meg lehetne szervezni a mezőhegyesi lovasok segítségével a nagy nyárt lovas íjász-versenyeket, különböző kategóriákban: szembenyila- zás, hátra nyilazás, oldalt nyíla- zás stb. Ezek a versenyek hihetetlenül élménydús eseményekké válhatnának a külföldi turisták számára, akik maguk is megpróbálkozhatnának a hun lovasok íjásztudományával. Az ötletek egyedülállóak. Vagy még kerül néhány? R o vás-kong resszus Gyulán i — Gyulára is gondoltam. A fennmaradt összes hun—székely —magyar rovásemlék (és a velük foglalkozó kiadványok) nagyított fotóképeiből a gyulai vármúzeum egyik termében állandó kiállítást lehetne összeállítani, és ugyanott az Illetékes intézmények, szervek közreműködésével országos, később esetleg nemzetközi rovásírás-kongresszust lehetne szervezni. Rovásemlékeink sze-epe az írástörténeti kutatásokban egyre fokozódik, a javasolt kongresszusok a tudományág színvonalát gyorsan emelnék. Kérdés, mit szólnak mindezek, hez a gyulaiak, a megyei idegen- forgalmi hivatal, és mindenki, aki tehet valamit azért, hogy Békés megye hagyományainak ország-világ elé tárásában mielőbb felzárkózzon a mozgalmasabb, ügyesebb megyékhez? — Nem tudom. Elgondolásaim írásban • benyújtottam több helyre is. A miniszter cikke nekem ihletet adott, és ezt másoktól is elvárhatjuk, azt hiszem. Nemcsak azt kell néznünk, menynyibe kerülne a megvalósítás, hanem azt is, hogy mit hozna — állítom — egészen rövid idő alatt konvertibilis devizában? Dombegyháza és Battonya irányában az útviszonyok som rosszak, ha növekedne a forgalom, legfeljebb az utak alaposabb javítására is gondolni lehetne, ez azonban csak jól jönne a környező községeknek. Végül? — Egyet ne felejtsünk el: ilyen látványosságokat nemzetközi viszonylatban csak mi tudunk produkálni történelmi megalapozottsággal és történelmi miliőben És még valamit: a dombegyházi Attila-halmon egyszerű emlékoszlop felállításával adózhatnánk a nagy fejedelemnek, aki ezen a tájon született, nevelkedett és zárták hármas koporsóba... Sass Ervin
