Békés Megyei Népújság, 1969. november (24. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-20 / 269. szám

'969. november 20. 5 Csütörtök Szabad utat kap a Sarkad! Cukorgyár fálmillid köbméter elhasznált vize Az idei cukorgyártási kam­pány zavartalan lebonyolítására hatósági intézkedést tett a Kö­rösvidéki Vízügyi Igazgatóság Vízgazdálkodási Osztálya. Mint­egy félmillió köbméter elhasz­nált vizet helyeztek el azért, hogy a termelés akadály nélkül, folyamatosan tovább mehessen. A környező tsz-ekkel megálla­podást kötöttek kisebb-nagyobb mennyiségű szennyvíz elhelye­zésére a felszántott rizstelepen, évelő mezőgazdasági kultúrá­kon. Az előző kampányból visz- szamaradt, ülepített, elhasznált vizet a Bárkás, a Gyepes és a hosszúfoki csatornán át a víz­gazdálkodási osztály irányítása mellett vezetik majd le. örvendetes, hogy a cukor­gyár környékén működő tsz-ek mind hatékonyabban kapcso­lódnak be a cukorgyár szenny­vizének hasznosításába. A Hala­dás Tsz mellett a Lenin Tsz például minden elérhető helyen hasznosítja a gyári szennyvizet. Öntözőberendezéseit ennek ki­szórására állította üzembe. A Kossuth Tsz mintegy 150 ezer köbméter szennyvizet fogad egy 45 holdon előzetesen felszántott területen. A szennyvizek elöntözésével kapcsolatban igen , jelentős ta­pasztalatokra tettek szert az utóbbi években Sarkad környé­kén. Nem véletlen tehát, hogy a termelőszövetkezetek évről év­re mind nagyobb mennyiségű elhasznált vizet fogadnak ter­mőföldjeik minőségének, táp- erejének javítására. ben az állami közhatalom és a tulajdonjog fogalmát természete­sen egyaránt tudományosan pon­tos értelemben kell felfogni. Az allami közhatalom és az alapve­tő termelési eszközök tulajdonjo­gának egy kézben, az állam kezé­ben való egyesítéséből eredő gaz­daságpolitikai problémákat jogi szempontból elvileg kétfélekép­pen lehet megoldani, s ennek kö­vetkeztében a szocialista állami gazdaságpolitikának is elvileg kétféle formája van. Az egyik le­hetőség az állami tulajdonjog közvetlen alárendelése, s ezzel voltaképpen egybeolvasztása az állami hatalommal; a másik lehe­tőség az, hogy a szocialista állam az egyaránt kezében tartott köz­hatalmat és tulajdonjogot elvileg kettéválasztja. A szocialista gaz­daságpolitika e kétféle lehetősé­gének megfelelően a gazdaságpo­litika egyik, illetőleg másik for­májában eltérően alakulnak az ál­lami, különösen az államigazga­tási szervek és az állami vállala­tok kapcsolatai. A szerző értekezésének máso­dik részében az áruviszony és a polgári jog összefüggéseit tárgyal, ja. Ezek az összefüggések szoros kapcsolatot mutatnak a szocialis­ta gazdaságpolitika fentebb em­lített mindkét változatával. Az áruviszonyban — mondja Világhy professzor — három fő mozzanatot különböztethetünk meg. Az első az egymással kap­csolatban álló felek elkülönültsé­ge, a második ugyanezeknek a csereviszony alapján végbemenő összekapcsolódása, a harmadik, Hun Az emberek különböző módon töltik szabad idejüket. A hasznos és haszontalan kategóriákba azonban minden időtöltés beso­rolható. Dr. Radnai Mikes hob­byja már nem is hobby, külföl­dön és belföldön felfigyeltek te­vékenységére. Nemrég a Magyar Ifjúság írt róla, ez a beszélgetés azonban csemege, egészen új ol­daláról mutatja be ezt a sokat töprengő, kutató férfit, aki éppen a napokban kezdte a nyugdíja­sok életét, boldog, hogy végre minden idejével önmaga gaz­dálkodhat, és aki feltette magá­ban, hogy megkeresi Attila sír­ját. Az akadémikus orrfintorítá- sokkai nem törődik, egész életét betölti ez az izgalmas, romanti­kus, mégis tudományos törekvés, hogy közelebb vigyen a nagy ti­tokhoz: hol temették el a hun fejedelmet, hol állhatott híres fapalotája? Szobájában könyvtenger, kéz­irat-tenger. A dombegyházi At- tila-hagyomány új megvilágítás­ban című tanulmányán végzi az utolsó simításokat, 350 oldalas lesz. De erről már hírt adott la­punk is, és a Magyar Ifjúság említett riportja. A kutató most érdekes ötletek­kel, javaslatokkal áll elő. ötletei azonban csak az első hallásra meglepőek, az ember hamar meg­barátkozik velük (Bárcsak a hi­vatalos szervek is megbarátkoz­nának, mondja kissé rezignál­tam) Lássuk tehát, mirö] van szó. A miniszter cikke ihletet ad — Olvastam a Népszabadságban Szurdi István belkereskedelmi miniszter cikkét az idegenforga­lomról. Pompás dolgokat ír. „Mind újabb és újabb kínálatra kell törekednünk,.; Főleg az au­tóval utazó turisták megnyeré­sére. Sokrétű, gazdag kínálattal, táji értékeink, szolgáltatásaink, hogy minden áruviszonyban alap­vető szerepe van az értékmozza­natoknak. Az értekezés ezután részletesen kifejti az elkülönülés, az összekapcsolódás, valamint az értékmozzanatok kérdéseit a pol­gári jog szférájában. fi értekezés harmadik része a *• gazdasági társaságok jogá­nak elvi kérdéseit tárgyalja. A szerző megállapítja, hogy a tár­sulás és a társasági jog kérdései felvetődésének kettős magyaráza­ta van. A modem termelőerők szükségképp nagyméretű gazda­sági tevékenységre vezetnek, en­nek egyik módszere pedig kétség­telenül a társulás. Az új gazda­ságpolitika követelményei között, továbbá ez a modem termelőerők létéből szükségszerűen folyó — követelmény további lökést kap annak következtében, hogy az ál­lam a piaci viszonyok kiterjeszté­sére törekszik, A társulási formák tekintetében a szocialista gazda­ságpolitika régebbi és újabb vál­tozata között a fő különbség ab­ban van, hogy míg a régebbi gaz­daságpolitika a társulást közha­talmi úton hozta létre, az újabb gazdaságvezetés az önkéntes tár­sulás lehetőségeinek kiterjeszté­sére, az e célból alkalmas jogi formák kialakítására törekszik. Világhy Miklós kifejti érteke­zésében, hogy egy szocialista tár­sasági jog kidolgozásának első elvi kérdése az állami közhatalom és a gazdasági társaságok jogának összefüggése. Az állam a történel­mi tapasztalatok szerint mindig szorosabb ellenőrzést gyakorol olyankor, amikor a társaság által íjászok, versenyre! ftrv n.vitáztak a hunok, mi is tudnánk?!... (Hun vadász egy kínai domborműről, i. c. II. szd.) szórakozási lehetőségeink együt­tes bemutatásával és bő választé­kával kell megnyernünk az át­utazó turistákat.” — Azt hiszem, már érted, mi­ért fogott meg az a cikk. Ide­genforgalom! Nálunk, Békés me­gyében alig van ilyen. Gyula, vár, várszínház, fürdő, kondoro- si betyárcsárda, mezőhegyesi mé­nes. Szarvasi Arborétum... ezelőtt 10 évvel is ugyanez volt Persze, a várszínház kivételével. Állí­tom, volna még lehetőség! Ezek szerint most már a té­mánál vagyunk. Milyen lehető­ség? — Sokoldalú érvanyaggal bi­zonyítom annak az ősrégi, egy­mástól függetlenül latin és ma­gyar nyelven fennmaradt tudós hagyománynak a realitását, amely szerint Attilát Dombegy­háza szűkebb körzetében temet­ték el. Azt is, hogy Attila ide­ién a hun főkirályi törzs szál­lásterülete, Attila születésének és neveltetésének, egyben híres fapalotás fővárosának helye a Maros törmelékkúpján, illetve annak központi helyén, a Domb- egyházával délről szomszédos | mai Battonya szúkebb körzeté­ben volt, amely két helység a népvándorlás korában még ak­tív, ma már kiszáradt Maros­medrek mellett fekszik. Most jön az i de génforgalom! ‘— így van! Ennek a körzetnek az idegenforgalmi kiaknázása kézenfekvő. Ne mondjam azt, hogy külföldön már százezreket kihoztak volna belőle, mert erre mi is képesek vagyunk. Javaslom és állítom, hogy Dombegyházát és Battonyát nem is nagy befek­tetéssel hun jellegű idegenfor­galmi helyekké lehetne kiképez­ni, kiépíteni. Az egész Duna- völgyében egyedül ez a két köz­ség képzelhető el hun jellegű idegenforgalmi helynek, mert a hun időkből konkrét helymegje­lölés csak e két községgel kap­csolatban azonosítható. Függetle­nül a hagyomány realitásának általam történt igazolásától, pusz­tán a Dombegyházához és Batto- nyához fűződő Attila-hagyomány kifejezett és hordozott piaci viszo­nyok természetét még nem ismeri eléggé, mint akkor, amikor a pi­aci viszonyok természetét már is­meri. Ebből mai viszonyainkra nézve az következik, hogy a köz­hatalom és a gazdasági társasá­gok egymáshoz való viszonyát csak bizonyos fokú koncessziós rendszerben lehet elképzelni. A közhatalmi ellenőrzést természe­tesen nem lehet és nem is kell egyformán érvényesíteni a tár­sulások minden formájára. A társasági jog alapvető elvi kér­déseként jelöli meg a szerző azt: hogyan differenciáljunk az egyes társulási formák között. Mai jo­gunk mindenekelőtt a tulajdoni formák szerint differenciál, s ez általában nem kielégítő. A dif­ferenciálás második szempontja­ként különbséget jelenthetnek, hogy az adott esetben állandó vagy esti jellegű társulásról van szó. A differenciálás harmadik szempontja lehetne, hogy a tár­sulásban csak belföldi szerveze­tek vesznek-e részt vagy külföl­diek is. ■ z utóbbival öszefüggésben: a szocialista társasági jog kialakításának különösen nehéz területét jelenti a KGST-államok közös vállalkozásainak jogi szabá­lyozásával kapcsolatos kérdések. Az értekezés ezután áttekin­tést ad a KGST-államok közös szervezeteinek jellemzőiről, majd megállapítja, hogy a KGST-ál­lamok közös vállalkozásai körül az első és legfontosabb elvi kér­dés az állami szuverenitást és a közös vállalkozások egymáshoz való viszonyát érinti. A KGST- államok közös vállalkozásainak továbbfejlesztése kérdésében el­vi problémaként veti fel: kell-e, s ha igen, milyen szempontok szerint differenciálni a lehetséges és kívánatos társulási formák kö­zött. Megállapítja, hogy a jelen­legi egy típusú rendszert állam­közi megállapodás alapján több­típusú rendszerré kellene átala­kítani. «égül gazdaságpolitikai és ■ az iparjogvédelem kérdé­seit tárgyalja Világhy professzor értekezése. Megállapítja, hogy az iparjogvédelem körébe tartozó intézményeket három fő csoport­ba lehet sorolni. Az első csoport­ba a műszaki jellegű szellemi al­kotások tartoznak. A második csoport jellegzetesen vállalat­vagy árujelző (kereskedelmi név, védjegy, stb.). A harmadik cso­portot a tisztességtelen verseny intézménye jelenti. Ez utóbbival kapcsolatban kifejti, hogy a tisz­tességtelen verseny ellen jogi esz­közökkel való védekezés egyik „késői” jelensége a kapitalista jogfejlődésnek. A szocialista gaz­daságpolitika elvileg lehetséges két változata közül a tisztességte­len verseny kérdéseinek termé­szetesen csak a másodikban („A szocialista állam az egyaránt ke­zében tartott közhatalmat és tu­lajdonjogot elvileg kettéválaszt­ja”) van igazán jelentősége. Eb­ben a változatban természetesen egész terjedelmében felmerül a tisztességtelen verseny elleni jogi védekezés valamennyi kérdése. Dr. D. F már egymagában elegendő alap lenne arra, hogy ezt a két közsé­get bevessük az idegenforgalom áramlatába. Ez igaz. És a konkrét javasla­tok, ötletek? — Mindkét községben hun jel. legű, stílusú sátortáborokat lehet­ne felépíteni, a helyi éttermeket, vendéglőket, szállodákat is hun stílusúvá formálni, hun vonatko­zású névadással, régi hun-ma­gyar jellegű ételek-italok felszol­gálásával, rovásírással díszített fatányérokon, fakupákban, melye­ket a fogyasztók szuvenir-ként meg is vásárolhatnának. Továb­biakban: az utcák-utak egy ré­szének hun nevet kellene adni, megszervezni a hun stílusú, ro­vásírással díszített emléktárgyak árusítását, lehetőséget biztosítani arra, hogy a turisták hun ru­hákban, fényképfelvételen örö­kíthessék meg magukat. Meg le­hetne szervezni a mezőhegyesi lovasok segítségével a nagy nyárt lovas íjász-versenyeket, különbö­ző kategóriákban: szembenyila- zás, hátra nyilazás, oldalt nyíla- zás stb. Ezek a versenyek hihe­tetlenül élménydús eseményekké válhatnának a külföldi turisták számára, akik maguk is megpró­bálkozhatnának a hun lovasok íjásztudományával. Az ötletek egyedülállóak. Vagy még kerül néhány? R o vás-kong resszus Gyulán i — Gyulára is gondoltam. A fennmaradt összes hun—székely —magyar rovásemlék (és a velük foglalkozó kiadványok) nagyított fotóképeiből a gyulai vármúze­um egyik termében állandó ki­állítást lehetne összeállítani, és ugyanott az Illetékes intézmé­nyek, szervek közreműködésével országos, később esetleg nemzet­közi rovásírás-kongresszust le­hetne szervezni. Rovásemlékeink sze-epe az írástörténeti kutatá­sokban egyre fokozódik, a java­solt kongresszusok a tudomány­ág színvonalát gyorsan emelnék. Kérdés, mit szólnak mindezek, hez a gyulaiak, a megyei idegen- forgalmi hivatal, és mindenki, aki tehet valamit azért, hogy Bé­kés megye hagyományainak or­szág-világ elé tárásában mielőbb felzárkózzon a mozgalmasabb, ügyesebb megyékhez? — Nem tudom. Elgondolásaim írásban • benyújtottam több helyre is. A miniszter cikke ne­kem ihletet adott, és ezt mások­tól is elvárhatjuk, azt hiszem. Nemcsak azt kell néznünk, meny­nyibe kerülne a megvalósítás, hanem azt is, hogy mit hozna — állítom — egészen rövid idő alatt konvertibilis devizában? Domb­egyháza és Battonya irányában az útviszonyok som rosszak, ha növekedne a forgalom, legfeljebb az utak alaposabb javítására is gondolni lehetne, ez azonban csak jól jönne a környező köz­ségeknek. Végül? — Egyet ne felejtsünk el: ilyen látványosságokat nemzetközi vi­szonylatban csak mi tudunk pro­dukálni történelmi megalapozott­sággal és történelmi miliőben És még valamit: a dombegyházi Attila-halmon egyszerű emlék­oszlop felállításával adózhatnánk a nagy fejedelemnek, aki ezen a tájon született, nevelkedett és zárták hármas koporsóba... Sass Ervin

Next

/
Thumbnails
Contents