Békés Megyei Népújság, 1969. november (24. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-19 / 268. szám

1969. november 18. 4 Szerda 10. A Balaton és a Dráva mentén Hitler a januári kudarc után nem mondott le arról, hogy visszafoglalja Budapestet és szétzúzza a 3. Ukrán Front vé­delmét a Dunántúlon. Utasítá­sára a 6. SS páncélos hadsere­get az ardenneki arcvonalról a Dunántúlra irányították. Gude- rian vezérkari főnök ellenve­téseit Hitler a magyar olaj nél­külözhetetlenségére hivatkozva hárította el. „Ha ön nem kap üzemanyagot — mondotta neki —, harckocsijai nem tudnak mozogni és a repülők nem szállhatnak fel. Ezt önnek is be kell látnia.” A 6. SS páncélos hadseregnek a 6. hadsereggel együtt a Ve­lencei-tó és a Balaton között délkeleti irányba kellett támad­nia: egyidejűleg a 2. páncélos hadseregnek Nagybajomnál ke- , let, az „E” hadseregnek pedig i a Dráva déli partjáról, Dőlni Mihojac térségéből észak felé , kellett csapást mérnie. E há- I rom találkozó irányú csapással tervezte a német hadvezetés szétzúzni a 3. Ukrán Front csa- 1 patait, s maradványaikat visz- szavetni a Duna mögé. A táma­dó csoportosításba összesen 431 ezer katona és tiszt, 5630 löveg és aknavető, 807 harckocsi és rohamlöveg, valamint 850 repü­lőgép tartozott. Budapest felszabadítása után a 2. és 3. Ukrán Front csapatai a főhadiszállás február 17-i uta­sítására megkezdték a bécsi tá­madó hadművelet előkészítését Ezen a napon Komarno körze­téből 400 német páncélos vá­ratlan támadása érte a 2 Uk­rán Frontnak a garami hídfő­ben védő 7. gárdahadseregét. Foglyok vallomásából kiderült, hogy a támadást a 6. SS páncé­los hadsereg I. páncélos had­teste indította. A szovjet főha­diszállás kezdetben kétkedett az adat valódiságában, mert Marsall amerikai vezérkari fő­nöktől olyan értesítést kapott, mely szerint a németek ezt a hadsereget Bécs és Moravska— Ostrava körzetébe csoportosí­tották át, hogy csapást mérje­nek vele Lodz irányába. Mar­sall tábornok információja azonban téves volt. Ezután a főhadiszállás utasí­totta a 3- Ukrán Front parancs­nokát: készüljön fel szívós vé­delemre és véreztesse el a tá­madó német csapatokat, majd legkésőbb március 16-án men­jen át ellentámadásba. Rövid idő állt rendelkezésre, de a szovjet csapatok ezt maximáli­san kihasználták és március 5- én estig több védelmi terepsza­kaszt berendeztek. Különös gonddal szervezték meg a pán­célelhárítást azokban az irá­nyokban, amelyekben az ellen­séges páncélosok támadásával lehetett számolni. A 3. Ukrán Front állományába 407 ezer ka­tona és tiszt, 6890 löveg és ak­navető, 407 harckocsi és ro- hamlöveg, valamint 965 repülő­gép tartozott. Létszám, tüzérség és repülőgépek tekintetében az erők tehát nagyjából egyenlőek voltak, de harckocsikat illető­en a németek kétszeres túlerő­vel rendelkeztek. 1945. március 6-án reggel há­rom irányból megkezdődött f német támadás. Tíz napon á hallatlan hevességgel tombolt, küzdelem, amely egyúttal szovjet hadsereg utolsó védelm hadművelete volt a Nagy Hon védő Háborúban. A főcsapás irányában védi szovjet csapatok rettenthetetlen bátorsággal álltak helyt a né­met pánbélosok szüntelen ro­hamaival szemben. Két testvér, Csernüh Andyej és Vaszilij géppuskások állását egy csoport hitlerista rohamoz­ta, harckocsi fedezete mögött. A géppuskások sűrűn pásztáz­ták a gyalogságot, és nagy pusztítást végeztek soraikban. Ám a páncélos vészes gyorsa­sággal közeledett. Félő volt, hogy hemyótalpaival egyszerű­en eltiporja a géppuskafészket. A két testvér azonban nem ijedt meg. Lehúzódtak az árok­ba, bevárták míg a kolosszus elhaladt fölöttük, amikor pedig megfordult, hogy földbe tipor­ja őket, kézigránátjaikkal fel­robbantották. Rendkívül véres harcok és nagy veszteség árán az ellenség március 15-én estig a Sió- és a Sárvíz-csatorna között kiju­tott Simontornyáig, a Velencei­tó felé támadó csoport pedig el­érte Gárdonyt. Itt azonban megtorpantak, a szívós ellen­állás annyira felőrölte erejüket, hogy kénytelenek voltak át­menni védelembe. Tippelskirch volt német tá­bornok szerint a kudarc Hit­lernek „a csontja velejéig ha­tott. Az itt bevetett SS-hadosz- tályok részei, köztük saját test­őrsége, akiknek hűségére* ő sziklaszilárdan épített, nem áll­ták meg a helyüket. Ók is a végén voltak az erejüknek és a hitüknek. Határtalan haragjá­ban megparancsolta, hogy fosz- szák meg őket a nevét viselő karszalagoktól.” Nem járt eredménnyel a Dráva partjáról és Nagybajom térségéből indított német tá­madás sem. A Dráván átkelt németek két kis hídfőt létesí­tettek Ugyan, de a sikert nem tudták kifejleszteni. Az 1. bol­gár hadsereg csapatai, egy szov­jet hadtesttel megerősítve, már­cius 22-ig szétzúzták az átkelt ellenséget. E harcokban együtt­működtek a 16. jugoszláv had­osztállyal, melynek vajdasági magyarokból szervezett XV. Petőfi Sándor Rohamdandára Bolman—Torjanci—Beremend— Luc térségében küzdött a fa­siszták ellen. Nagybajomnál szovjet és bolgár egységek ver­dék vissza a német rohamokat. Szovjet, bolgár és jugoszláv katonák a balatoni védelmi hadműveletben meghiúsították Hitlernek a háború elhúzására irányuló terveit. Harcaik során nem csupán állásaikat védték a rátörő ellenséggel szemben, ha­nem önfeláldozásuk biztosítot­ta, hogy az ország felszabadí­tott területein megszületett né­pi demokratikus államrendben megkezdődjék a dolgozó nép honfoglalása. Van valami jel-' tépés abban a véletlen egybe­esésben, hogy amikor a 3. Uk- ■án Front erői a Dunántúlon megállították a német előretö- ést, majd támadást indítottak hazánk felszabadításának befe­jezéséért, azokban a napokban eldőlt a magyar parasztság rzeréves pere. Megszületett a földreformtörvény, s a föld azé lett, aki azt műveli. Következik: Irány Bécs! Pályaválasztás előtt Eddig a békéscsabai VII-es szá­mú általános iskolában a nyolc- cadikosoknak osztályfőnöki órán felolvasták a Pályaválasztási ta­nácsadót. Egy-két üzemet is meg­látogattak az osztályok, az ilyen kirándulásokban azonban nem volt sok tervszerűség. A szülők is megkapták a brosúrát, mely­ből megtudták többek között, hogy milyen szakmák vannak. Az osztályfőnökök persze ismerték a gyerekek képességeit, hajlamait és tanácsot adtak a szülőknek, akiken nem kis mértékben múlik a döntés. Valami azonban kima­radt: a gyerekek nem sokat lát­tak abból, amit végül is pályául választottak. Az idén mind ez másként tör­ténik. Helyesen mondja Zsilinsz­ky Ádám, az iskola igazgatója: — A lényeg az, hogy bemutat­juk nekik a legfontosabb szak­mákat: Nézzétek meg és válasz- szatok belőle! Felkeltették az érdeklődést Az új módszert a békéscsabai 611-es számú Szakmunkásképző Intézet kezdeményezte és vállal­ta, hogy szakembereket biztosít. Aztán az iskola két nyolcadik osztályában sorra következtek a tájékoztatók. Az a osztályban először Gulácsi Tibor szakoktató jelent meg sok szemléltető anyaggal. Utána a villanytelep tanműhelyében egy kis ízelítőt kaptak a gyerekek a való élet­ről, az ajánlott szakmáról. Zaty- kó András a kőművesszakma szépségeit es nehézségeit ecsetel­te, amiről nemsokára egy épít­kezésnél is mindenki meggyőződ­hetett. A kötöttárugyári szak­máknak Hajtmann Zoltánná szakoktató, a vasasszakmáknak pedig Háló Ferenc tanár volt a propagálója. Hogy milyen siker­rel, azt pillanatnyilag még nehéz lenne meghatározni. Annyi azon­ban bizonyos, hogy a tájékoztatók felkeltették a gyerekek érdeklő­dését és ahogy Szilágyi Olivémé, a 7. b osztályfőnöke elmondta, néhányan menten kiválasztották a nekik legjobban megfelelő szakmát. És hogy a példa se ma­radjon el, megemlíti Durai Pa­lit. aki úgy határozott, hogy kő­műves lesz. Tóth Pálné, a 3. a osztályfőnö­ke a szakmunkásképző-intézet szakoktatói érdemének a jó fel­készülést tartja. — Sok-sok szemléltetőanyag bemutatásával keltettek fel a fi- I gyeimet és annyi szeretettel, lel- | kesedéssej beszéltek a szakmá­jukról, hogy az a gyerekeket egé­szen lenyűgözte. Amit pedig még külön is a ja­vukra ír: tárgyilagosak voltak. Egy-egy szakmának nemcsak a könnyű, hanem a nehéz oldalát is J bemutatták. Számot adtak töb- j bek között arról is, hogy milyen keresetre lehet szert tenni annak, aki jó szakmunkássá válik Meddig kell tudni számolni ? i Amikor pedig a két osztály ta- j nulói a Szerszám- és Gépelem Gyárak Békéscsabai Forgácsoló Szerszámgyárának a tanműhelyé- I be látogatnak, kissé megilletőd- ve nézik a gépeket és a mellet­tük dolgozó tanulókat. Kezdetben nincs bátorságuk ahhoz' sem, hogy érdeklődjenek a velük majd­nem egykorú fiúktól. Biztatni kell őket. Aztán Valjuch János nekibátorodik. Öt érdekli a ma­rógép, bár még soha nem látott ilyet. Beszélgetésbe is elegyedik ] Paulik György másodéves tanu­lóval, akitől csupa jót hall. Még azt is megtudja, hogy a kezdő szakmunkás megkaphatja a 6 fo- [ rint 70 fillér órabért. — Tetszik, Jancsi? — kérde­zem tőle, miközben már csavar­gatni is próbálja a leállított gé­pet. — Igen... igen — feleli bizony­talanul és nemsokára bevallja, hogy eddig a szobafestő-szakmá­ra gondolt. Melyiket válassza, ha ez is, az is tetszik neki? Ancsin Gyurka Széplaki Jóska II. éves esztergályos tanulót val­latja, aki megkérdezi: — Számolni tudsz? — és vá­laszt sem várva folytatja: — Mert az nagyon kell ide a csere- j kerék-, a kúpszámításhoz, a me- I netvágáshoz... Tudod, nemcsak a fizetést kell számolni — fordítja | végül tréfára a szót, amúgy szak- j munkásmódra. — No, azért nem árt, ha ah­hoz is ért — kapcsolódom a be­szélgetésbe. — Hogy meddig kell tudni szá­molni egy kezdőnek? Hát úgy 1300-ig. Igaz, Feledi Zoli nem­rég „szabadult” és legutóbb 2000 forintot kapott. Szóval: ki mit tud. Melis Palit ugyancsak az esz­tergagép érdekli. Már határozott. Jó tanuló, bizonyára nem lesz semmi akadálya annak, hogy esztergályos legyen belőle. Hecz- ler Sanyi a géplakatosszakma iránt érdeklődik. A gyár is vonz­za, mert itt dolgozik az édesapja. Nyitva az út mindenki előtt A két osztály lánytanulói csak végigsétálnak a tanműhelyeken. Aligha tartják maguknak való szakmának. De amikor a nagy­műhelybe érnek, ahol a köszörű­sök, marósok között asszonyok is dolgoznak, néhányan körülsereg- lik őket. Ki lesz a két osztályból eszter­gályos, géplakatos, marós, köszö­rűs? Vagy ki választja a villany- szerelő-, a kőművesszakmát? A lányok közül ki akar majd in­kább a kötöttárugyárba kerülni? Még nem lehet előre megjósol­ni. Annyi bizonyos, hogy nyitva áll az út mindenki előtt, feltéve, ha a bizonyítvány sem lesz rossz. A pályaválasztáshoz természe­tesen az osztályfőnökök is taná­csot adnak, akik ismerik a tanu­lók hajlamait, képességeit. És immár a szakmákról is jobban véleményt tudnak alkotni ma­gukban. November végén lesz a szülői értekezlet, s addig még be­szélnek a gyerekekkel. Arról pe­dig már tájékozódtak, hogy a legtöbben szívesen lesznek szak­munkások. Jó néhányan a leg­jobb tanulók közül is. Pásztor Béla Tizenkétezer új bérietiuiajdonos * A Békés megyei Jókai Szín­ház szervező irodája befejezte az idei évad előadásainak bér- letezését. Ez évben 12 ezer bér- lettulajdonosa van a színház­nak, a tavalyihoz képest 2000- rel emelkedett számuk. Békés­csabán 3000-en vásároltak bér­letet. Továbbra is nagy népszerű­ségnek örvend a KISZ-bérlet, mely az üzemi KlSZ-fiatalok- nak nyújt 30 százalékos kedvez­ményt, de igen sokan váltanak nyugdíjas bérletet is, mely a kispénzű, de szinházkedvelő idős emberek számára előnyös. Endrődiek versenyvállalása a jubileumi évfordulóra (Tudósítónktól) A napokban összevont termelé­si tanácskozást tart>»» az Endrődi Általános Fogyasztási és Értékesí­tő Szövetkezet, ahol egyöntetű ha­tározat született arra, hogy ha­zánk felszabadulásának és a szö­vetkezet fennállásának 25. évfor­dulója tiszteletére versenyre hív­ják Békés megye fogyasztási szö­vetkezeteinek dolgozóit. A verseny feltételeit öt pont­ban szabták meg, s többek között szerepel benne a jubileumi évfor­duló méltó megünneplése. Az ün­nepséget 1970. február 28-án tart­ják, s ez alkalommal a szövetke­zet tevékenységéről kiállítást is rendeznek. A jövő év márciusá­ban ünnepi kereskedelmi napokat tartanak. Vállalás született a részjegyek növelésére is, s terve­zik, hogy 500 ezer forint értékber jegyeznek és jegyeztetnek részje­gyet. Ezzel az alapot a duplájára emelik. A verseny feltételei kö­zött szerepei társadalmi munka is Az október elsejével indult és 1970. szeptember 30-ig tartó ver­seny értékelésére a MESZÖV-ö* és a KPVDSZ megyei bizottságát kérték fel. Sz. K. A verseny megindulása óta szi nte nincs olyan nap, hogy a szö­vetkezet dolgozói ne vennének részt társadalmi munkában. Képünkön: Tóth Imre és Kuril la István a most épülő új Ttl- ZÉP-telep kialakításán dolgoznak.

Next

/
Thumbnails
Contents