Békés Megyei Népújság, 1969. november (24. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-18 / 267. szám

1969. november 18. 6 Kedd Politikai könyvkiadásunk feladata a marxizmus— leninizmus terjesztése Megnyitották c Gyulán az elmúlt napokban a harisnyagyár Jókai kultúrottho- nában rendezték meg a megyei és városi politikai könyvnapok megnyitó ünnepségét. Az idén nyolcadszor került sor a politikai könyvnapok megren­dezésére és ezen részt vett töb­bek között Petrovszki István, a megyei pártbizottság osztályveze­tője is, valamint Újhelyi Sándor- né, országgyűlési képviselő, Jám­bor István, a városi és Arany Tóth Lajos, a járási pártbizott­ság első'titkára. A megnyitóban, amelyet Petrovszki István elv­társ tartott, felelevenítette a Kossuth Könyvkiadó 25 éves munkásságát és azt az áldozatos tevékenységet, amelyet a kiadó- vállalat végzett a marxista esz­mék terjesztésében. Elmondotta, hogy megyénkben, ahol a felsza­badulás előtt még az országos átlagnál is nagyobb volt a szel­lemi elmaradottság, ma már évenként több mint egymillió fo­rintot fordítanak a dolgozók a politikai kiadványok vásárlására. Ezen belül előkelő helyet foglal el Gyula, ahol 1962-ben 27 ezer forint, ma már 135 ezer forint értékű politikai könyv fogy el. Az idei politikai könyvnapok jelentőségét emeli az a tény, — folytatta —, hogy a jövő év áprilisában ünnepeljük hazánk felszabadulásának 25. és Lenin születésének 100. évfordulóját. Hadd tegyem hozzá, hogy az el­múlt napokban emlékeztünk meg a Kossuth Könyvkiadó, illetve elődje, a Szikra Kiadó születésé­nek 25. évfordulójáról. Szolgál­ják a most megnyitásra kerülő politikai könyvnapok e hasznos kiadványok további elterjedését és az érdeklődők és olvasók tá­borának szélesítését, a dolgozó könyvnapokat Petrovszki István megnyitja a politikai könyvnapokat. emberek általános és politikai műveltségi színvonalának eme­lését. Ezeknek a gondolatoknak a jegyében nyitotta meg az ez évi politikai könyvnapokat. A ren­dezvényt az tette különösen szí­nessé és érdekessé, hogy a gyulai járási könyvtár ebből az alka­lomból kiállítást rendezett azok­ból a művekből, amelyek felsza­badulástól napjainkig megjelen­tek. Itt került sor Keresztes Mi­hály volt földművelésügyi mi­niszterhelyettes az elmúlt évben megjelent Napnyugtától napkel­téig című írásának dedikálására is. A megjelentek egy csoportja. Az irodalmi színpad tagjai szia onalas műsorral kedveskedtek a megjelenteknek. Tizenötmillió forintos beruházás Új telepekre költözik 1970-ben a Békéscsabai Lakatos és Gépjavító Ktsz Svéd hegesztési bemutatót rendeznek Békéscsabán A Gépipari Tudományos Egye­sület megyei szervezete hegesz­tési szakosztályának •közreműkö­désével az AVESTA svéd cég no­vember 21-én, pénteken délelőtt 10 órai kezdettel hegesztési be­mutatót rendez a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat békéscsabai üzemében. A bemutató alkalmá­val három svéd szakmérnök: Jarl Allan Björkroth, Lars Raghar Sol- strom és Wolfgang Strasser tart ismertetőt. Ezután bemutatják többek között a különleges alap­anyagok (rozsdamentes acél, plat- tírozott acél, stb.) különleges elek­tródákkal való hegesztését. Szakszervezetének Békés megyei elnöksége ülést tartott Békéscsa­bán. Az elnökségi ülésen a válla­lati kollektív szerződések végre­hajtásáról, ezen belül a bérfej­lesztés és a munkaidő-csökkentés tapasztalatairól számolt be a Bé­kés megyei Húsipari és Állatfor­galmi Vállalat, valamint a Hajdú- Bihar megyei Tejipari Vállalat gyulai tej por gyárának szb-titkára és igazgatója. Megállapították, hogy a kollek­tív szerződésekben foglaltak végre­hajtása jól halad. A bérfejlesztés­nél még több intézkedésre van szükség a vállalatoknál. A mun­kaidő-csökkentést betartják, bár ebben is van még javítani való. A megyei bizottság ülésén a kultúmevelési munkáról és a sporttevékenységről készült je­lentések élénk vitát váltottak ki. Erről a békéscsabai és orosházi baromfifeldolgozó vállalat, vala­mint a Mezőhegy esi Cukorgyár A Békéscsabai Lakatos és Gép. javító Ktsz kilenc részlegében korszerűtlen körülmények között, régi épületekben dolgoznak. Nem sokáig. A ktsz elnöke, Afra Gyu­la tájékoztatása szerint jól halad a Berényi út 124 szám alatt an­nak az új ipartelepnek az építé­se, amelyben a vasipari készáru­termelő részlegek kapnak majd helyet Az ipartelep terv szerint 1970. december 30-ig, de ha min­szb-titkára adott jelentést. A je­lentésekből és a hozzászólásokból kitűnt hogy a szakszervezeti bi­zottságok igen élénk kultűmeve- lési munkát folytatnak. Az állami és a tömegpolitikai oktatások eredményesek. Az üzemi könyv­tárak, valamint az SZMT letéti könyvtárhálózata a dolgozókat a legfrissebb könyvekkel látja el. A folyóiratok tekintetében már bi­zonyos telítettség is mutatkozik. Nagyon sok dolgozónak 6—7 új­ság is jár. Örvendetes, hogy a szakszerve­zetek testnevelési és sportmunká­ja az elmúlt évben megjelent SZOT-elnökségi határozat óta je­lentősen megélénkült. Az 1969-es évben az alapszervezetek színes, ; változatos sportprogramokat való­sítottak meg. A megyei bizottság végül a szakszervezeti vezetőségválasztó taggyűléseken elhangzott észrevé­telek és javaslatok elintézéséről szóló jelentéseket tárgyalta meg. G. F. den sikerül, akkor november 7- ig felépül. A 4200 négyzetméter alapterületű műhelycsarnok fő­falainak építése befejezés előtt áll. A kétszintes 43x9,5 méteres szociális épületen is dolgozik a ktsB építőbrigádja. A telep ösz- szesen 9 millió forintba kerül. Ebből a ktsz 4,5 millió forintot fedez, 2 milliót a KISZÖV és az OKISZ ad, 2,5 millióval pedig a tanács járul hozzá az építkezés­hez. A szövetkezet szolgáltató ipara is új épületet kap. Ez az épít­kezés a Bartók Béla út 46—48 szám alatt már lassabban halad. Akadálya az országos cementhi­ány. Az elnök szerint a pillanat­nyi megtorpanás ellenére ez az épület is készen lesz a tervezett időre, 1970 végére. A szolgáltató­telepen háromszintes épület lesz, amelyben helyet kap az autó-mo­tor, háztartási gépek, rádió, tele­vízió és lakatos szerviz. Ezenkí­vül itt lesznek a ktsz irodái is. A 6 millió forintos költséggel épülő szolgáltatóházat a ktsz sa­ját fejlesztési alapjából és köl­csönből építi. Végül arról számolt* be a ktsz elnöke, hogy holnap indul Prágá­ba tizenkét szerelővel, ahol a SZTROIMPORT Külkereskedelmi Vállalat prágai új székházában a könyvtár és irattár berendezéseit szerelik. A csabai ktsz-nek nem ez az első külföldi munkája, hi­szen a moszkvai KGST-palotá- ban is dolgoztak. A prágai beren­dezést 2,2 millió forint értékben készítették. A helyszíni \ szerelési 1969. december 15-ig fejezik be a csabai szakemberek. A kollektív szerződések végrehajtásáról, a kulturális és sportmunkáról tárgyalt az ÉD0SZ megyei elnöksége Az Élelmiszeripari Dolgozók rtUWWWWWWVWWVWWWWMWVWWWVWVWWWV twtwwwwvwtwmww A NYAKKENDŐM Kóros álmatlanság. Hajnali 4 és én a balkon korlátját támasztom. Azok a szép napok, jó anyám 7-kor alig tu­dott felrázni. Könyörgött, szidott, rá­zott, lerántotta rólam a takarót. A reggeli kenyeret útközben ettem meg, a főnökömnek teli -szájjal köszöntem, néhány kenyérmorzsa a számból szép ívű parabolát írt a levegőbe. Az öregúr minden reggel gyomorbeteg, fájó arc­cal fogadott, pontosan úgy, ahogy teg­nap hagytam ott őt. Most én fogadom, ha nem is gyo­morbetegen, a későn jövőket. Szívesen cserélnék velük. Hajnali 4, hátam mögött a meleg ágy. Miért nem szeretem? Kint ítélet­idő. Szakad és a szél maga az im­perialista agresszió. Gyönyörű kertünk az áldozat. A fű háborgó tenger, a vi­rágok gyenge kiskatonák, már rég megadták magukat. Lefeküdtek a sár­ba és meghaltak. A fák kétévesek, a melléjük tűzött karókba kapaszkod­nak. Csak egy szerencsétlen szakadt el a nyájtól. Kötele, amely eddig a karóhoz rögzítette, lehullott. Már a ha­jába kapott, a derekát tördeli az or­das szél. Lábujjhegyen az előszobába megyek. Ócska kis háztartás a miénk sehol egy madzag, egy kötél vagy egy drót. Kiválasztok a szekrényben egy szép tisztaselyem nyakkendőt. Alsónadrág, atlétatrikó. A lakótelepre csak normá­lis, jó alvó emberek költöztek, remé­lem, az attrakciónak egyetlen tanúja sincs. Nehéz harc. Viharban az óceánjáró árbóckosarában kínlódhat így a hajó­inas a vizes-csúszós kötelekkel. A kis fa él. Ismét egyenes derékkal állja a rohamozó vihart. A nyakán a nyakkendőm erősen, szorosan meg­kötve. Barna szine határozottan jól il­lik szürkészöld öltönyéhez. Visszalopódzom, meleg fuss alá ál­lok. Feleségem kijön, kérdőn néz. Mondom, hogy Rabindranat Tagore Balatonfüreden fát ültetett és ha már leskelődik utánam, főzzön egy jó forró feketét. *-4 Én csak a nyakkendőmet áldoz­tam fel egy fáért — aztán elharapom a szót, mert eszembe jut, hogy azt a barna nyakkendőt éppen 6 vette nem­rég a születésnapomra. ■-I Miért nem mész orvoshoz? Hiszen nem tudsz aludni —i kérdi és látom a szemén, hogy egész másra gondol. A KÜLFÖLDI KUTYA Kínos helyzet. Legszívesebben vala­milyen nyugati kutyáról írnék, de hát a toliamat köti az igazság, a tárgyi hűség. A kutya, amelyről szó lesz, egy nagyon kedves baráti országból jött külkereskedelmi szakember féleségé­nek tulajdona. Családjával együtt bé­késen él a mi kilencemeletes házunk­ban. A kutyaimádók nemzetközi szek­ta, akár a horgászok vagy a bélyeg- gyűjtők. Dolgoznak, esznek, isznak, szeretnek, sírnak, de lelkűk csücské­ben, mint gazdag ember tudatában a, vagyon, ott ül, ott kuksol az az ara­nyos kis kuiyuli. Csak el kell olvasni a Kutya című lap egyetlen példányát és akkor némi betekintést nyer az em­ber a kutyagazdik leikébe. A szóban forgó kutyuli, amely most előlépett kicsiny dolgozatom alanyává, teljesen váratlanul robbant az életünk- | be. Amikor a 23. lábtörlőnk is, hogy 1finom legyek, elveszett az ajtónk elől, felszabdaltuk a már meglehetősen ko­pott, kiszolgált fürdőköpenyemet. A kiérdemesült ruhadarab hétfőről kedd­re virradóra ajtónk előtti lábtörlőként született újjá. Este a csikós lábtörlő csupa víz. A tolvaj bosszúja —> gondoltuk, mert hoz­zászokott a drága gyékény és egyéb finom lábtörlőhöz, ezt az ócska ron­gyot viszont nem érdemes ellopni. Már a tizedik napja volt csuromvíz egykori köpenyem és körötte a folyosó linó- leumja is. Hoztam a vödör meleg vizet, mostam a linóleumot. A szemben levő lakásból kijön egy kedves néni és azt mondja: f-4 Az a külföldi kutya a negyedik emeletről... és hozzátette: —1 mi szerencsések vagyunk, mert a földszin­ten, a doktor úréknál is meg szokott állni és ott... Szóval örüljünk, hogy a dolgok nem fordítva történtek. Csak­hogy a doktor úrék frappánsan meg­oldották a dolgot. Ha az ember jó ta­nárhoz mehet tanulni, miért ne tenné. Lementem a földszintre egy kis ta­pasztalatcserére. Most nincs lábtörlőnk és mintha szái- és körömfájás lenne nálunk, kü­szöbünk felett vastagon fehérük az Ultra, a mosópor. Állítólag azt nem szereti a kutya. Bőr ki tudja? A do­hányfüsttől régen gyermekkoromban én is idegenkedtem először és lám, hogy megszoktam. Reggel elindultam a hivatalba. A folyosón találkoztam a csinos külföldi asszonykával. Kedve­sen köszöntöttem, ő némi maliciával fogadta, szép szeme mintha azt kér­dezte volna, hogy lehet ilyen gonosz valaki... Kutyája, az az édes kis dög, mint sörös ló, megfeszített inakkal húzta pórázán kicsiny asszonyát, örömmel konstatáltam, hogy még nem | kapott rá az Ultrára. 1 3a

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents