Békés Megyei Népújság, 1969. november (24. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-18 / 267. szám

MA Világ proletárjai, A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG 1969. NOVEMBER 18., KEDD Ára: 1 lórim XXIV. ÉVFOLYAM. 267. SZÁM TERMELŐ ÉS TERMELTETŐ (3. oldal) ••• AKIK MAR RÉVBE ÉRTÉK.. . (5. oldal) ♦ • * gyárkapu — tabla nélkül (11. oldal) A FOGYASZTÓ HATALMA A fogyasztó szuverén hatalom — olyan gazdasági alapelv ez, amely különösebb bizonyításra sem szorul. Helyesbítsünk gyor­san: a látszat avatja ilyen egy­szerűvé és kézenfekvővé ezt a szakmai meghatározást Valóban, első hallásra úgy tűnik, hogy a boltba lépve tökéletes gazdasági szabadsággal válogatunk az áruk között és semmiféle előírás, sza­bály nem korlátozhatja fogyasz­tód elhatározásunkat. A valóság azonban árnyaltabb, s a szuvere­nitás határok közé szorításának sokkal rejtettebb eszközeivel él, semmint, hogy első pillantásra észrevehetnénk. A belkereskede- delmd piackutatás tudományának szakértői pontosan ismerik ezeket az eszközöket Bizonyára megle­pődne minden, szakmailag ava­tatlan vásárló, ha csokorba gyűjtve elébe tárnánk a tényezők tucatjait, amelyek szabályos és törvényszerű ismétlődéssel tere­lik érdeklődésünket ilyen vagy olyan árucikkekre, számítható pontossággal meghatározva: mit vásárolnak és mát nem. A reklám és az áruk bolti csoportosítása, az esztétikai külső és az időjárás, a regionális tájegységben kialakult vásárlói szokások és a társadalmi rétegeződé» — mind olyan té­nyező, amely akarva-akaratlan! befolyásolja a vásárlói döntésün­ket A piackutató szakemberek gon­dosan rostálják, vizsgálják eze­ket a fogyasztói motivációs ele­meket — ám, ezúttal hagyjuk magukra őket tudományos műhe­lyeikben. A fogyasztói hatalom korlátozásának azokról az ele­miedről szólunk most, amelyek felismeréséhez mellőzhető a szak­mai apparátus. A hiányokból eredő korlátokra gondolunk; azokra a jól ismert bolti párbe­szédekre, amelyek az „elfogyott, tessék benézná a jövő héten” kezdetű, sztereotip szövegekkel jellemezhetők. Bizonyításra sem szorul, mert vásárlói minőségünkben mind­annyian tapasztaljuk, hogy ha valamiből kevés van, akkor fo­gyasztói hatalomról, szabad bolti döntésről aligha lehet szó. A vá­lasztás ilyenkor két változat egyi­kére korlátozódik: vagy nem vá­sárolunk vagy azt vesszük meg, ami éppen kapható. Mindez természetesen nemcsak a legegyszerűbb és legtömegesebb kereskedelmi ügylet: a bolti vá­sárlás körében értendő, hanem ennél tágabban is. Ilyenkor á gazdasági élet teljes pályahosszán — a kiskereskedelemtől a gyárig — az iménti két dőntésváltozat érvényesül, pontosabban: a gyár azt ad, ami van, s a kereske­delem azt kapja, amát kaphat. Gazdasági szakkifejezéssel szólva: gyengül a vevő pozíciója és erő­södnek, diktatórikussá válnak a termelők gazdasági hadállásai. Köztudomású, hogy a gazdaság- irányítási reform egyik célkitű­zése: a vevő pozíciójának erősí­tése választási hatalmának meg­alapozása, a bolti pulttól egészen a termelésig. Ismeretes az is, hogy ez az elv egész sor termék- csoportban eddig csak mérsékel­ten valósult meg. Az okok bonyo­lult szövevénye játszik közre itt: az objektív hiányoktól a szubjek­tív hibákig terjedő skálában. Tekintsünk el ezúttal az okok tételes vizsgálatától és szorítkoz­zunk csupán a következmények­re. Aligha kétséges, hogy a fo­gyasztási cikkek minősége, garan­ciális színvonala összefügg az el­látási hiányokkal. A minőségel­lenőrző intézmények néhány vizsgálati tapasztalata is erre utal. Az Állami Kereskedelmi Felügyelőség az év nyolc hónap­jában 17 ezer üzletben végzett el_ lenőrzést; ezek nyomán a koráb­binál több pénzbírságot rótt ki, és összesen mintegy hétmillió forint nyereséget vont el ipari, kereske­delmi vállalatoktól, szövetkeze­tektől. Bűncselekményekre is fényt derítettek ezek a vizsgála­tok, s az év három negyedében a felügyelőség 44 büntető feljelen­tést tett Figyelemre méltó adato­kat közöl a Kereskedelmi Minő­ségellenőrző Intézet egyik megyei vizsgálatának jelentése is: a Veszprém megyében ellenőrzött 63 féle textilruházati termék 50 százaléka kifogásolható volt, s az élelmiszerek 63,5 százalékánál is hibákat találtak, olyannyira, hogy ezek 39,5 százalékát ki kellett vonni a forgalomból. Budapest Főváros Állategészségügyi Álkx- mása hús- és tejvizsgáló fel­ügyelőségek jelentése szerint a harmadik negyedévben vizsgált húskészítmények, konzervek 21,2 százaléka nem érte el a szükséges minőségi színvonalat. A kritikai tényeket emeltük ki a vizsgálati dossziékból, jóllehet, egész sor termékcsoport minősége javult a közelmúlt hónapokban. A konzekvenciák összegezésében azonban a fogyasztási cikkek mi­nőségi gyengéi adnak megfelelő alapot. A megoldás kulcsa természete­sen az, amire mór utaltunk: olyan gazdasági atmoszféra, amelyben a vevő uralma domi­nál. Természetesen ezt nem lehet egyik napról a másikra megte­remteni; ez olyan kapacitásokat és termékbőséget feltételez, ami­hez csak fokozatosan juthatunk el. Ám addig is tehetünk egyet- mást, mindenekelőtt azt, hogy a fogyasztó hatalmi pozíciót leg­alább a tudati szférában erősít­jük. Sok jogszabály, törvényes előírás rögzíti a vásárlók jogait, s az előrehaladás fontos feltétele, hogy ismerjük ezeket a jogokat és éljünk a lehetőségeikkel. Az intézményes védekezésnek ma már nálunk is vannak társa­dalmi keretei: a szakszervezetek ellenőrzik a tömegfogyasztási cikkek minőségét és megalakult — a Népfront s a Szabványügyi Hivatal együttműködésével — az úgynevezett Fogyasztók Tanácsa is. Mindez fontos, de önmagában véve nem elegendő: az igazi meg­oldás csak a tömegességben, a vásárlók korszerű magatartásá­ban keresendő. A lényeg: ne en­gedjünk fogyasztói jogainkból, ne érjük be a vártnál gyengébb ter­mékkel, ne törődjünk bele a ga­ranciális huzavonákba! Megkezdődtek a szovjet—amerikai tárgyalások a finn fővárosban Helsinki Hétfőn — magyar idő szerint 12 óra 30 perckor — megkezdőd­tek a finn fővárosban a straté­giai fegyverkezési verseny korlá­tozását célzó szovjet—amerikai tárgyalások. A tárgyalásokat Ah ti Karjalai­Szemjonov szovjet külügy­miniszter-helyettes. nen finn külügyminiszter nyitotta meg. Megnyitó beszédében kije­lentette: „E tárgyalások megkez­désével a világ nukleáris fegyver,- tárának oroszlánrészét ellenőrző I két nagyhatalom bebizonyította, I tudatában van annak a felelős­ségnek, ami a béke és biztonság fenntartása terén reá hárul, tud­juk, hogy a megvitatásra kerülő téma rendkívül bonyolult, en­nek ellenére hisszük, hogy a két nukleáris nagyhatalom tárgyalá­sainak megkezdése bátorító jel.” „A Szovjetunió kormánya nagy jelentőséget tulajdonít a stratégiai fegyverkezési verseny korlátozá­sát célzó tárgyalásoknak” — mondotta Vlagyimir Szemjonov, a szovjet küldöttség vezetője a szovjet és az amerikai küldött­ség központi tárgyalások első, nyilvános ülésén. Hangsúlyozta, hogy a tárgyalásokon elért pozi­tív eredmények hozzájárulnának a szovjet—amerikai kapcsolatok megjavulásához. az általános béke megerősítéséhez. „Szívből kívánjuk, hogy a hel­sinki tárgyalások előtt álló fel­adatok sikeres megoldást nyerje­nek. A stratégiai fegyverkezési hajsza korlátozása, e fegyverzetek korlátozása, majd megsemmisítése a legfontosabb cél, amelyek el­érése nemcsak a szovjet és ame­rikai nép, hanem a világ összes népe érdekeinek felelne meg.” Szemjonov hangsúlyozta, hogy a kérdés bonyolultsága és a meg­oldás útjában álló akadályok el­lenére a tárgyalások folyamán sikereket lehet és kell elérni, amennyiben mindkét fél őszintén törekszik arra, hogy kölcsönösen elfogadható, a két nagyhatalom i és a világ többi államának biz­tonságát nem veszélyeztető meg­oldást találjon. „Ami a szovjet küldöttséget illeti, a tárgyaláso­kon minden erőfeszítésünket e cél szolgálatába állítjuk”. A szovjet küldöttség vezetője kifejezte reményét, hogy a megbe­széléseket alkotó légkörben tart­ják, s így létrejönnek az elen­gedhetetlen feltételek a további tárgyalások megtartásához. (MTI) Gerard Smith, az amerikai kül­döttség vezetője a stratégiai fegy­verkezési verseny korlátozását célzó tárgyalások ünnepélyes meg­Gy őrs jelentés: 14288 lakást adtak át tíz hónap alatt az ÉVM-válíalatok Az Építésügyi és Városfejlesz­tési Minisztérium elkészítette elő­zetes jelentését a felügyelete alá tartozó vállalatok első tízhavi munkájáról. Az ópitéspiaci feszült­ségek, a kielégítetlen kapacitás kereslet csökkentésének kedvez, hogy a népgazdasági tervben szá­mított 7—8 helyett 13,1 százalék­kal, vagyis mintegy kétmilliárd forint értékűvel több építési munkát végeztek az ÉVM-válla- latok, mint a múlt év első tíz hónapjában. Ez azért is figyelem­re méltó, mert ugyanebben az idő­szakban az ÉVM építőanyag- és szerkezetgyártó ipara a legfonto­sabb tömeganyagokból az előző évinél kevesebbet gyártott. Így jó­részt a vállalati telephelyeken tartalékolt készlet felhasználásá­val növelték az építőipari terme­lést, s egyúttal javították a kész­letgazdálkodást is. Néhány nagy vállalat, mint a 31-es, a Győr, a Tolna és a Heves megyei, vala­mint a földmunkát gépesítő vál­lalat több mint húsz százalékkal növelte termelését. Csupán az vet árnyékot a termelési többletre, hogy ennek nagyobb részét nem a termelékenység fokozásával, ha­nem a dolgozók számának növelé­sével érték el. Az ÉVM lakásépítő vállalatai ebben a tíz hónapban 14 288 új lakást adtak át, 1919-cel többet, mint múlt év azonos időszakában. A két házgyárral rendelkező 43-as vállalat építette a legtöbbet: 3193 lakást adott át, de ezret meghala­dó átadásról adott hírt az ugyan­csak házgyári termelőbázissal el­látott Borsod és Győr megyei vállalat is. Az év végéig még 8797 új otthon építését kell befejezniük az ÉVM-vállalatoknak. A lakását­adások egyenletesebbé tétele tehát még mindig időszerű feladat. Kedvezőbb viszont a jövő évi la­kásátadások előkészítése, mert már megkezdték 29 061 lakás épí­tését — 3300-zal többet, mint ta­valy novemberben —, s így az 1970. évi átadási programot már arányosabb ütemben teljesíthetik. (MTI) Vietnami oktatásügyi küldöttség érkezett hazánkba Hétfőn délután — Vo Thuan Nho miniszterhelyettes vezetésé­vel Budapestre érkezett a Vietna­mi Demokratikus Köztársaság közoktatásügyi minisztériumának négytagú küldöttsége. A vendé­gek fogadására a Ferihegyi repü­lőtéren megjelent Lugossy Jenő művelődésügyi miniszterhelyettes, a Művelődésügyi Minisztérium és a Kulturális Kapcsolatok Intéze­tének több vezető beosztású mun­katársa. Ugyancsak jelen volt az érkezésnél Hoang-Luong, a VDK budapesti nagykövete. nyitása alkalmából elmondott be­szédében hangsúlyozta: a tár­gyalások történelmi jelentőségűek, s a pozitív eredmények kétség­kívül hozzájárulnak a világ leg­égetőbb problémáinak megoldásá­hoz, a béke megszilárdításához. Smith felolvasta Nixon ame­Gerard C. Smith, az amerikai küldöttség vezetője. rikai elnök üzenetét a tárgyalá­sokon részt vevő amerikai küldöttség tagjaihoz. Az üze­net szól a megtárgyalásra kerülő kérdéseik rendkívül bonyolult vol­táról, arról a felelősségről, amely a küldöttség minden egyes tagjára hárul. Végül az elnök üzenetében kifejezi azt a reményét, hogy a tárgyalásokon komoly eredmények születnek. «** Az ünnepélyes megnyitón a két küldöttség vezetői köszönetét mondottak Ahti Karjalainennek azért, hogy Finnország vállalta a házigazda szerepét. A megnyitó ülés nyilvános szakasza pohár- köszöntőkkel ért véget, majd a szovjet és az amerikai delegáció tagjai összeültek, hogy zárt ajtók mögött előkészítő jellegű tárgya­lásokat kezdjenek az érdemi meg­beszélések helyéről és időpontjá­ról. OVT'TI)

Next

/
Thumbnails
Contents