Békés Megyei Népújság, 1969. november (24. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-15 / 265. szám

1969. november 15. 7 Szómba Tadeaáiy — Technika Elektroftalm: találmány a rakok számára A japán gyermek jobban olvas Régóta foglalkoztatja a pedagó­gusokat és a pszichológusokat, miért olyan nehéz az olvasás elsajátítása átlagos intelligen­ciájú tanulók számára is. Kide­rült, hogy míg a latin ABC be­tűit tanulók között 7—11 száza­lék rosszul olvas, a japán gyer­mekek között csak 1, ami azért furcsa, mert azt lehetne hinni, könnyebb elsajátítani 26 betűt, mint 1850 írásjelet. De a 26 be­tű csak látszólag könnyíti a kis­diák helyzetét: túlságosan elvont ugyanis, nincs mihez kösse. A betűk között egyesek csak tü­körképei a másiknak —b—d, p—q—, és a kiejtés nem sokat séfj t; mert azt a betűcsoportban elfoglalt helye határozza meg A kínaiból vett írásjelek viszont, amelyeket ma Japánban hasz­nálnak, modernizálásuk ellenére is még megtartottak valamit a hieroglifák jellegzetességéből: a madarat jelentő írásjelben felis­merhető még egy csőr meg egy szgrny, a hegyet jelentő írásjel hegyalakú. Nem lehet tehát a betűket összecserélni, fordítva írni, nem kell a kiejtésre ügyel­ni, ami sok-sok problémát okoz a latin ABC-vel ími-olvaöni ta­nuló gyerekeknek. Vírusellenes gy ógysze re k Bármennyit is beszélünk az antibiotikumok alkalmazásának veszélyeiről, hasznosságuk vitat­hatatlan. Oj korszakot nyitottak az ember fertőzéses megbetege­désének gyógyítása terén. Ter­mészetesen azonban azt is el kell ismernünk, hogy az antibio­tikumok tehetetlenek a vírusok­kal szemben. A vírusok — a mikrovilág csodálatos tulajdonságokkal ren­delkező élőlényei — akkor vál­nak veszélyesekké, ha bejutnak az élő sejtbe. De nemcsak ez nehezíti meg az ellenük folyta­tott harcot. A vírusok szabá­lyozóként is fellépnek, megvál­toztatva a sejtek életmódját. A sejtet csak akkor pusztítják el, ha szaporodásukhoz felélik a sejtszövetállományt. Biz azt je­lenti, hogy a vírusos fertőzést hatékonyan, csak az élő sejt szintjén tudjuk gyógyítani. Az utóbbi évtizedekben anya­gok százait vizsgálták, amelyek­ről feltételezték, hogy korlátoz­zák vagy megszüntetik a víru­sok szaporodását. Utóbb a -rizsi- gálatok kiderítették, hogy az eredményt a vírusok szaporodá­sát biztosító sejtszövetek el­pusztításával érték el és nem a vírusok megsemmisítésével. A Szovjetunióban is rendkí­vüli figyelmet szentelnek e probléma tanulmányozásának. Hosszas kutatás után új prepa­rátumot — az oszkolint kísérle­tezték ki. amelyet klinikai al­kalmazásra javasolnak a szem, bőr, és felsőlégutak vírusos megbetegedéseinek gyógyítására. Egy másik intézetben olyan pre­Az „árulkodó” szandál Az angol rendelőintézeteket reumatikus panaszokkal felkereső betegeknek a képen látható szandált adják a lábukra, hogy ab­ban néhány lépést tegyenek. A szandál talpába mérőáramkörö­ket építettek be, a sarokrészben pedig a jeltovábbításra szolgáló elektronikus egység foglal helyet. A lábra nehezedő testsúly erő­eloszlásából a szakorvos következtetni tud az egész törzs izom­munkájára és statikájára a felvett diagram tanulmányozása alapján. Természetesen az ortopédia is jó hasznát veszi e bo­nyolult szerkezetű vizsgálóeszköznek. parátumok után kutatnak, ame­lyek befolyásolják a vírusok szaporodását, amennyiben de- zoxiribonukleinsavat (DNS) tar­talmaznak. Ebbe a csoportba tartozik a himlő kórokozója, az úgynevezett majomvírus B. stb. A szövetek biokémiai folya­matait tanulmányozva a tudósok felfedezték, hogy vírusos fertő­zés esetén jelentősen megnövek­szik egyes fermentumok aktivi­tása, ha közvetlen kapcsolatban állnak a szövetek és a vírus- nukleinsav szintézisével. Ez le­hetővé tette, hogy elméletileg megalapozzák a bromuridin—5 és a nitrogénuridin—6 nevű sze­rek gyógyászati alkalmazását. Első ízben tanulmányozták laboratóriumi körülmények kö­zött a nitrogénuridin—6 gyó­gyászati hatékonyságát herpesz­vírussal fertőzött kísérleti nyu- lak szembetegségénél. A kedve­ző eredmények arra utalnak, hogy hamarosan klinikai alkal­mazást nyer az esetenként vak­sághoz vezető herpeszes szem­fertőzések gyógyításában. A bro­muridin—5 a kísérletek sorá­ban jelentősen csökkentette a himlővírusok szaporodását Az utóbbi években egyre több vírusellenes anyagot találnak fel. Ilyen például az interferon, amelyet az élő szövetek termel­nek ki a vírusfertőzés hatására és amely a többi sejtet védi a fertőzéstől. A kutatók — a szovjet és kül­földi tudósok érdeklődésétől kí­sérve — megkísérelték az influ­enza ellen interferonból és amantadinből kombinált prepa­rátumot alkalmazni. A gyógy­szer alkalmazása — különösen a fertőzés kezdeti szakaszában — a vírusok szaporodásának teljes megszüntetéséhez vezetett. A további kutatások — különösen figyelembe véve a fertőzés egyes szakaszait — elvileg is új utat nyitnak a vírusokkal folytatott harcban és lehet, hogy várako­zásunkat felülmúló eredménye­ket érünk eL A lengyel orvosi akadémia szemklinikáján előállították az „elektroftalm” nevű berende­zést, a vak ember „vezetőjét”. Az „elektroftalm” lényege, hogy a vak fejére fotokamerát he­lyeznek (optikai kamerát + 5 dioptriás összpontosító lencsé­vel). A fotokamera alján egy mesterséges lencse, az úgyneve­zett foto-ellenálló mozaik talál­ható, amelyen a környező világ A feketeáfonya hatása a látásra Az angol légierő pilótái azt tapasztalták, hogy feketeáfo­nyából készült lekvár fogyasz­tása után látásuk a sötétben és szürkületben feltűnően javult. Mint ismeretes, a szemnek a különböző erősségű fényhez va­ló alkalmazkodását főként a retina pálcikáiban található pigment — az ún. látóbíbor — teszi lehetővé. Ez az anyag fény hatására elbomlik, sötétben pe­dig újraképződik. Az éjszakai, illetve a szürkületi látás a re­tinabíbor mennyiségével és új­raképződésének gyorsaságával függ össze. Ugyancsak ismert, hogy főként a sárgarépában ta­lálható karotin, melyből a szer­vezet A-vitamint állít elő, elő­segíti a retinabíbor képződését és meggyorsítja a fénytől el­bontott bíbor regenerálódását. A kutatók a feketeáfonya em­lített hatását vizsgálva rájöt­tek arra, hogy a hatóanyagot a termés színezőanyagában kell keresni. Először állatkísérletek során szereztek újabb tapaszta­latokat, majd a feketeáfonya hatóanyagát tartalmazó tablet­tákkal embereken is végeztek vizsgálatokat. Az eredmények egybehangzóan azt mutatták, hogy a tabletták fogyasztása után néhány órával a kísérleti személyek látása a gyenge fényviszonyokhoz jobban alkal­mazkodott, látómezejük megnö­vekedett, látásuk élesebbé vált. Mindez a legkisebb káros mel­lékhatás nélkül következett be. Autóvezetőkkel is végeztek vizsgálatokat, akik egyértelmű­en úgy nyilatkoztak, hogy a tabletták hatására az éjszakai vezetés kevésbé fárasztó, a szembe jövő kocsik fényszórói­nak hatása nem olyan kelle­metlen, mert az elvakítást kö­vetően látásuk gyorsan helyre­áll. tükröződik vissza. A foto-ellan- állások mindegyike egy nyomó­ponttal áll összeköttetésben, s az utóbbiak összessége a vak ember homlokához van rögzít­ve. Ezeknek a nyomópontoknak a helyzete azonos a foto-el- lenállásoknak az optikai kame­ra mozaikjában elfoglalt hely­zetével. Ily módon az a világos tárgy, amelynek a háttere sö­tét. visszaverődik a vak sze­mély homlokának bőrén azonos formában, pl. a kör kör-formá­jában. Sőt, a tárgyaknak a tér­ben való elhelyezkedése is meg­egyező módon verődik vissza, azaz érezhető nyomás formájá­ban a homlokon. Tehát, ha a tárgy, amelyről a vak az „elekt­roftalm” segítségével tudomást szerez, jobb oldalt helyezkedik el, a homlokon is jobb oldalon érezhető a nyomás. Az „elekt­roftalm” a fekete és fehér el­lentétére épül. A vak akkor ész­leli az akadályt, ha az világos a sötét háttérben vagy fordít­va. Jelenleg az „elektroftalm” olyan továbbfejlesztett válto­zatán dolgoznak, amely nem­csak a világosat és sötétet, ha­nem a szivárvány színeit is megkülönbözteti. A fotokame­rát a közeljövőben a tervek szerint miniatürizálják, s eb­ben az esetben a vakok fekete szemüvegén viselhető, a nyomó­pontok rendszere pedig a mell­kasra vagy a gyomorra helyez­hető. A szívoperáció technikája A szívműtét igen nagy ve­széllyel jár, többek között azért is, mert a szervezetnek egész­séges, oxigéndús vérrel való el­látása érthetően nehézségekbe ütközik. Ezért a szovjet tudósok nyitott szív opreálásakor a be­teg fejére egy kis hűtőszerkeze­tet tesznek. Így lehűtik az agyat 20 Celsius fokra azért, hogy a szervezet kevesebb oxigént fo­gyasszon.

Next

/
Thumbnails
Contents