Békés Megyei Népújság, 1969. november (24. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-15 / 265. szám

136?. november iS, 2 4 Szombat „Ha a férjem élne, ő is azt mondaná...” Megkezdődött a halál elleni menet Gyertyafényei; folyosó húzó­dott végig csütörtökön éjszaka Washington belvárosában: az arlingtom katonai temető be­járatától szakadatlan menetben vonultak végig az amerikai fő­városon a halál elleni menet résztvevői. A példa nélkül álló tüntetés, amely a háború hiá­ba való áldozataira kívánja fel­hívni a figyelmet, csütörtökön este kezdődött meg. Az első felvonuló egy Vietnamban el­esett, többszörösen kitüntetett tengerésztiszt Özvegye, a 23 éves Judy Droz volt. „Ha fér­jem élne, 6 is azt mondaná, amit én: ki kell vonni az ame­rikai katonákat Vietnamból” — jelentette ki újságíróknak. A menetben ismert személyi­ségek mellett főként fiatalok vesznek részt, de az első felvo­nulók között voltak tényleges katonák, idős értelmiségiek, háziasszonyok/is. Minden fel­vonuló a háború egy halottjá­nak nevével táblát visz magá­val. A halott névét hangosan kiáltják, amikor a Fehér Ház­hoz, Nixon lakóhelyéhez érnek, a felvonulás végcéljánál, a tör­vényhozás épületénél pedig a! táblákat egy jelképes koporsó­ba helyezik. As Egyesült Államokban hatalmas tömegek készülnek a má­sodik „M-napra", a vietnami háború befejezését követelő monstre-tüntetésre. Képünkön: az egyik washingtoni tiltakosó- központban készülnek a nagy demonstráció feliratai. (Telefotó—AP—MTI—KS) A rendőrség engedélyezte a felvonulást, de az egyéb forga­lom elől lezárta a Fehér Házat, amelyet megerősített rendőr­alakulatok őriznek és kertjében nagy erejű fényszórókat helyez­tek el. Á menet résztvevői az ország minden részéből érkez­tek az amerikai fővárosba. Az eredeti terv szerint a menet negyven órán át szakadatlanul tart és beletorkollik a szombati nagy béketüntetésbe. Az amerikai fővárosban egyébként a vietnami morató­rium első napján számos gyű­lést, megemlékezést rendeztek. Egyetlen helyen került sor le­Háború flgnew és a Tv között Kitört a „háború” Agnew amerikai alelnök és a nagy Tv- társaságok között. Agnew egy csütörtök esti beszédében azzal vádolta az amerikai Televíziót, hogy politikai ügyekben „fél­revezeti a közvéleményt” és „nem a többség véleményét tükrözi”. A Nixon-kormány képviselője főként azért harag­szák, mert — mint mondotta —, „a kommentátorok egy kis bandája” nem megfelelően nyi­latkozott Nixon elnök novem­ber 3-i beszédéről és szembe szállt az abban foglalt állítá­sokkal, holott a kommentáto­rokat. Agnew szavaival élve „senki sem választotta” és „fo- gadatlan prókátorok”. Az al- elnöktől még Harriman volt nagykövet is kikapott, mert „arra szólította fel a tv-ben az amerikaiakat, hogy ne fogad­ják e] Nixon véleményét”. A Tv-társaságok visszautasí­tották az alelnök kirohanásait. Frank Stanton, a CBS tv-el- nöke kijelentette: Agnew „példátlan eszközökkel akarja megfélemlíteni a Tv-társaságo- kat, amelyeknek működési en­gedélye a kormánytól függ”. Egy másik tv-szóvivő szerint az alelnök „a mindenkori kor­mánypolitika jóváhagyását" akarja a Televíziótól. tartózta tásra a Pen ta erőn h il, ahol egy béke-istentisztelet mintegy 200 résztvevőjét, köz­tük miseruhás papokat Is, le­tartóztattak. A moratórium-bi­zottsághoz érkező jelentések szerint az üj háborúellenes tüntetés első napjának meg­mozdulásain országszerte tízez­rek vettek részt. (MTI) Harcok Saigon közelében Az AFP saigoni tudósítója az ottani amerikai parancsnokság szóvivőjét idézi jelentésében, aki szerint az elmúlt 24 óra alatt a harcok közeledtek Sai- | gonhoz és a partizánok két al- ; kálómmal a fővárostól aíig 45 i kilométerrel délnyugatra üt~ ! köztek meg az amerikai •». gyalogos hadosztály több ala­kulatával Súlyos harcok vol­tak a Vietnam két résziét elvá­lasztó demilitarizált Övezettől délre. A tudósító szerint Dél- Vietnamban több mint egy éve nem voltak ilyen súlyos har­cok. A B—52-es amerikai straté­giai bombázók — amerikai ka­tonai szóvivő szerint — csök­kentették légitámadásaik üte­mét, ugyanis a közlést megelő­A lezuhant repülőgép — amerikai volt Az Egyesült Államok római nagykövetsége csütörtökön este közleményt adott ki arról a re­pülőgépről. amely hétfőn zuhant le a Palermói-öbölben. A közlemény szerint a szóban forgó repülőgép az amerikai ha­ditengerészet A—7 típusú Cor­sair gépe volt, amelynek támasz­pontja a Saratoga repülőgép- anyahajó. A szerencsétlenül járt repülőgép a római amerikai nagykövetség szerint nemzetközi vizeken zuhant le, semmiféle fegyverzet nem volt rajba, s egyetlen utasa a pilóta volt, aki a szerencsétlenség következtében szörnyethalt. Az amerikai haditengerészet kutató egységeinek nem sikerült sem a gép roncsai t, sem a pilóta holttestét megtalálni. (MTI) ző 12 órában „mindössze* há­rom hullámban támadtak kü­lönböző célpontokat Dél-Viet- namnak Kombodzsával határos területein, a dél-vietnami fenn­sík előhegyeiben Dúc Lap és Ban Me Thuot között. A saigoni elnöki palota előtt mintegy kétszáz kambodzsai származású buddhista szerzetes az egész éjjel zuhogó eső elle­nére folytatja ülősztrájkját, amelyet tiltakozásul tart ami­att, hogy Thieu elnök a múlt hónapban rendeletileg törölte a kambodzsaiakat az ország elis­mert nemzetiségeinek listájáról és ugyanúgy dél-vietnami ál­lampolgároknak minősítette őket, mint a Dél-Vietnamban élő kínaiakat. A Reuter tudó­sítója szerint az eddig békésen folyó tüntetést 223 szerzetes kezdte, de azóta tizenhármat mentőkocsikon kellett elszállí­tani, miután csütörtökön dél­után a tűző napsütésben és az éjszakai özönvízszerű esőzés alatt rosszul lettek. (MTI) Az atomffizem elfoglalása Franciaország első nukleáris telepét, a Provence vidékén levő Marcoule-i atomközpontot csü­törtökön elfoglalták a központ dolgozói — jelenti az AFP az üzemi alkalmazottak közös szak- szervezetei közleményét idézve. Az üzemfoglalók ezzel tiltakoz­nak az önkényes elbocsátások miatt, amelyek tovább folytatód­tak a központ dolgozóinak no­vember 6-i figyelmeztető sztrájk, ja ellenére. Az, akcióban mintegy 1500 munkás, a személyzet 80 száza­léka vesz részt. (MTI) I Hazautazott a Német Demokratikus Köztársaság belügyminisztériumának küldöttsége Friedrich Dickel vezérezredes, a Német Demokratikus Köztár­saság belügyminisztere és kísére­te Benkei András belügyminisz­ter meghívására többnapos hi­vatalos látogatást tett Magyaror­szágon. A szívélyes, elvtársi, ba­ráti légkörben folytatott tárgya­lások sőrém megvitatták a két minisztérium együttműködésének további lehetőségeit. A küldött­ség vezetőjét a Magyar Szoci­alista Munkáspárt Központi Bi­zottsága és a kormány nevében fogadta Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese. A Német Demokratikus Köztár­saság belügyminisztériumának küldöttsége pénteken délután el­utazott Budapestről. Búcsúztatá­sukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Benkei András belügy­miniszter, Borbándt János, az MSZMP Központi Bizottsága osztályvezetője, a Belügyminisz­térium és a Külügyminisztérium több vezető tisztségviselője, a Né­met Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövete, dr. Her­bert Plwchke. (MTI) II szolidaritás ereje Még emlékeaetes annak a ha­ragnak és megdöbbenésnek a hulláma, amelyet Nixon közel­múltban elhangzott, cinikus, gyűlölködő kijelentése világmer. te kiváltott: ax amerikai kor­mány nem hagyja magát befo­lyásolni a vietnami kérdés bé­kés rendezését követeld tünteté­sektől és tömegmozgalmaktól. Válaszul ma. november 16-én minden eddiginél nagyobb nem­zetközi méretű választ kap a Fehér Ház: a stockholmi Viet- nam-konlerencia felhívására va­lamennyi kontinensen megren­dezik a világszolidaritás napját Vietnamért. A szolidaritás napján hatal­mas erővel fejeződik ki a föld­kerekség békeszerető népeinek az a követelése, hogy az Egye­sült Államok szüntesse meg ha­ladéktalanul és feltétel nélkül azt a bűnös háborút, amelyet a nemzetközi kapcsolatok és a jog minden normájának sárba tiprá- sával évek óta folytat a vietna­mi nép ellen. Távozzék Viet­namból csatlósaival együtt, mert jelenléte a vietnami nép alap­vető nemzeti jogainak, függet­lenségének, területi szuverenitá­sának szüntelen megsértését je­lenti, s ha annyi bűn elkövetése után egyáltalán lehetséges jóvá­tétel, akkor annak első lépése az agresszió azonnali megszüntetése kell, hogy legyen. Est követelik a mai napon fel. vonuló tömegek, Amerikában éppen úgy, mint a világ más or­szágaiban. S ezt a követelést ta­lán éppen ac Egyesült Államok­ban, azon a demonstráción feje. zik ki a legdrámaibb erővel, amelyben negyvenezer békehar­cos negyvenezer olyan amerikai katonának a nevével vonul fel, aki Vietnamban vesztette életét. Az agresszió megszüntetését kö­veteljük mi, a Magyar Népköz- társaság állampolgárai la, s e követelés jegyében rendezzük meg a szolidaritás napját Buda­pesten és az ország sok városá­ban. falujában. Félreérthetetle­nül fejezzük ki: a vietnami nép­pel vagyunk, minden támogatást megadunk hősi harcához és el­ítéljük, megbélyegezzük az ame­rikai agressziót. Vajon meréezell-e Nixon a vl- lágszolidarltásl nap megmozdu­lásaira is kijelenteni, hogy azok „nem befolyásolják” az amerikai kormány politikáját? Vajon me­ri-e tartósan vállalni az ameri­kai elnök azt a súlyos felelőssé­get, hogy Johnson vietnami há­borúja immár teljes egészében Nixon háborújává vált? Ma már teljesen világos, hogy azok a manőverek, amelyeket Nixon csapatkivonásnak szeret­ne feltüntetni, a legkisebb mér­tékben sem visznek közelebb a békés megoldáshoz. A Fehér Ház jól tudja, hogy az amerikai csapatok jelenléte nélkül a nép már régen elsöpörte volna a korrupt, reakciós saigoni rend­szert. Ari te tudja, hogy a sai­goni bábhadsereg még ideig- óráig sem tadná megvédeni a Thien-rezsim és az amerikai monopóltőke dél-vietnami érd», keit, ezért a legkevésbé sem gondol tényleges csapatkivoná­sokra, a Vietnamból való távo­zás és a béke rendezése útjainak megnyitására. Helyette békéssé- Izmokat hangoztat. A frázisok azonban épp úgy hatástalanok maradnak, mint azok a bárdo- latlan szidalmak, amelyekkel egyes amerikai vezetők a béke- mozgalmak híveit igyekeznek lejáratni. Az amerikai kormánynak szá­molnia kell azzal, hogy a viet­nami kérdésben egyre inkább elszigetelődik nemcsak Ameri­kában, hanem a nemzetköri po­litikában is. A világszolidaritási napon embermilliók hallatják hangjukat és mondanak hangos nemet az amerikai agresszióra, és igen-t a vietnami nép hősi harcára, győzelmére, a békés rendezésre. flz osztrák néppárt kongresszusa Csütörtökön a bécsi Stadthal- leban dr. Jooef Klaus szövetségi kancellár, az osztrák néppárt el­nöke megnyitotta az ÖVP XII. kongresszusát. Az osztrák parla­ment márciusi újraválasztását megelőző és már megindult vá­lasztási kampány nyomj® bélye­gét a kongresszusra, amelynek főtitkári beszámolójában dr. Her­mann Withalm alkanceLlár hang­súlyozta, a néppárt kongresszusi és választási jelszava: „haladás és biztonság". A beszámolóból arra lehet következtetni, hogy a főtitkár energikusan visszautasít­ja azoknak a politikai megfigye­lőknek az észrevételeit, akik a néppárt konzervatív csopoi tjainak törekvését célozva, így kommen­tálják a kongresszusi és válasz­tási Jelszót: kérdés, hogy a nép­párt politikájában milyen lép­tekkel indul meg a „haladás" út. | ján és mekkora súlyt helyez majd a „biztonságra”, vagyis a konzer­vatív erők a „biztonságos hala- dást" követelve, mennyire féke­zik majd a biztonságra (értsd: túlzott óvatosságra) való hivatko­zással a valóban kívánatos előre­haladást. Az első napon még a politikai bizottság is előterjesztette jelen­tését, amelynek személyi vonat­kozású lényege: továbbra is Kla­ust javasolják elnöknek és Wit- halmot főtitkárnak. A pártveze­tők megválasztására, a szervezeti szabályzat módosítását célzó ja­vaslat előterjesztésére és a kong­resszusi határozat elfogadására pénteken került sor. A kongresszuson kereken «00 küldött vesz részt, 455 közülük szavazati, a többi tanácskozási joggal. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents