Békés Megyei Népújság, 1969. november (24. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-14 / 264. szám
1969. november 11. 5 Péntek Húskombinát épül az eleki határban mm November 24-től megyénkben szerepel a Magyar Rádió és Televízió világhírű Újabb színfolttal gazdagodik megyénkben az ifjúsági hangversenysorozat, amikor először- november 24-én a Magyar Rádió és Televízió gyermekkórusa vendégszerepei kora délután Körös- ladányban, majd Békésen, este pedig Telekgerendáson, az állami gazdaság művelődési házában. A világhírű kórus jelenleg Francia- országban vendégszerepei, turnéjuk után érkeznek Békés megyébe. A november 24-i program után másnap délben Kondoroson, délután Szarvason, este Dévavá- nyán, november 26-án Mezőhegyesen, Mezökovácsházán, november 27-én pedig Orosházán, Nagyszénáson, este pedig Gádoroson lépnek fel. Gyenge vigasz: Két év alatt 100 férőhellyel bővülnek a békéscsabai óvodák Tanács szetes népszaporulat. A Békéscsabai Városi Végrehajtó Bizottsága a közelmúltban foglalkozott a város óvodai férőhelyekkel való ellátottságával. A beszámolóból kitűnt, hogy az utóbbi években csökkent az általános Iskolába jelentkezett gyermekek száma, amit a demográfiai hullám alakulásával magyaráznak. Ezt bizonyítja az a statisztika is, amelyet nyilvánosságra hoztak. Ebből kiderül, hogy 1964-ben 7093 általános iskolai tanulót tartottak nyilván, ezzel szemben az idei tanévben 5724 tanuló jár Békéscsaba 15 általános iskolájába. Ezután az óvodás korú gyermekek számának alakulásával foglalkozott a beszámoló. A gyermekgondozási segély bevezetése óta örvendetesen javult a terméMagyar élelmiszerek—óceánjáró hajókon? Az Elekről Gyulára vezető mű. út bal oldalán hatalmas gépek egyengetik a talajt tükörsimára. A teodolit előtt hosszú acél mérőszalag feszül és mellette karókat vernek a földbe. A laikus szem még ezeken kívül semmi különöset nem vesz észre, de a szakemberek előtt már kibontanát két év alatt készül el, és 36 millió forintba kerül. Évente 5 ezer 300 darab sertést nevelnek és hizlalnak majd itt. A brüsszeli élelmiszervásáron, amely nemrégen zárta be kapuit, nagy sikerrel szerepelt három magyar külkereskedelmi vállalat. Száz négyzetméteres alapterületen tartották bemutatójukat; összesen 50 iparvállalat 35 féle termékét láthatták a belga üzletemberek. A magyar kiállítók neves nyugat-európai vették fel a kapcsolatot. Egyebek között több olyan társasággal kezdtek üzleti tárgyalásokat, melyek az óceánjáró hajókat látják el élelmiszerekkel. Különösen a magyar szalámi, hús. és tejtermékek keltették fel az érdeklődést. Ex féi'fiimmka volt Sajnos a gyermekek számának emelkedésével nem növekedett , egyenes arányban az óvodai férőhelyek száma. Az elmúlt három év alatt egyetlen férőhellyel sem gyarapodtak az óvodák. A számítások szerint mintegy 2200 óvodáskorú gyermek él Békéscsabán. Ezzel szemben jelenleg 12 tanácsi és hat üzemi óvodában összesen 1237 gyermeket tudnak elhelyezni. Sajnos, az óvodák területi elhelyezése sem megfelelő. Súlyos a helyzet Erzsébethelyen is, különösen a Szegfű utcai óvodában, ahol az építési osztály adatai szerint évenként 50—60 lakhatási engedélyt adnak ki, ami azt jelenti, hogy évente 2£—30-cal növekszik az óvodás korúak száma. A beszámoló adataiból is kitűnik, hogy Békéscsabán sürgősen növelni kell az óvodai férőhelyek számát, hiszen ebben az évoen az óvodába jelentkezők közül 235 cégekkel ! gyermeket nem tudtak felvenni és ez a szám is erősen követeli az óvodaépítést. A város területén bár két idénynapközis óvoda is működik, ezek csak kismértékben enyhítik a gondokat. Ezek üzemelése általában 7—8 hónapig tart. Ezután határozati javaslatokat terjesztettek be, amely szerint jövőre a Kulich Gyula lakótelepi óvodát 50, 1971-ben a Szegfű utcai óvodát 50 férőhellyel kell növelni. kozik egy hatalmas építkezés körvonala. Már szállítják a betongerendákat és a helyszínen van — igaz, még a földön fekve — az alumínium gömb, amely majd a vizet biztosítja a kombinát részére, a hidroglóbusz. Az eleki Lenin Termelőszövetkezet építőbrigádja hamarosan hozzákezd az Iparszerű Sertéstartó Termelőszövetkezetek közös vállalkozásának tervei alapján a kivitelezéshez. Az előzetes tervek szerint az öt és fél hektár területen létesítendő kombiKözéplávú tervezés A negyedik ötéves terv előkészületeinek munkái már ez ev második negyedévében megkezdődtek, az alapozó számításokat pedig június—augusztus hónapokban végezték él. A munkát az Országos Tervhivatal irányítja, s a tervezetet 1970 májusában kell a kormány elé terjeszteni. Az előkészítésbe az Országos Tervhivatal a megyed tanácsokat is bevonta. A járási és községi tanácsok csak a jövő évben kapcsolódnak a tervezésbe. A gazdasági mechanizmus reformja növelte a tanácsok gazdasági önállóságát, s így minden szinten saját tervet készítenek. A tanácsi irányítás alatt álló gazdaság — üzemek, vállalatok stb. — fejlesztését helyi bevételekből és állami támogatásból biztosítják. A lakossági hozzájárulás, kommunális adó, tanácsi vállalatok amortizációs befizetései, telekhasználati díj és egyéb bevételek együttesen tanácsi fejlesztési alapot alkotnak, s az állami hozzájárulással együtt adják a terület fejlesztési lehetőségeit. A bagger az idén is megtette kötelességét. Több mint 18 millió téglának való anyagot kanalazott ki a 9 méter mélységű bányából anélkül, hogy egyszer is cserben hagyta volna kezelőjét. Hudák Jánost. Immár hat éve szolgál hűségesen a gép, cserébe csak annyit kíván, hogy a szezon után javítsák ki, hozzák rendbe és tavasszal megfiatalodva kezdhesse a munkát. Persze elvárja, hogy közben is gondozzák, olajozzák. A mezóberényi II-es számú téglagyár két nyersgyártó brigádjának termeli az anyagot, amit csillén szállítanak a keverőhöz, onnan pedig a présházba juttatják. Hogy mi minden történik, amíg nyers tégla lesz belőle, azt most felesleges lenne itt felsorolni. Annyi azonban bizonyos, hogy az anyag megmunkálása az embert és a gépet egyaránt próbára teszi. Ráadásul az esős tavasz miatt a gyártásban lemaradás következett be, s ezt később kellett pótolni. Végül is a tervezett nyers tégla mennyiséget vagy százezerrel még túl is teljesítették a dolgozók. Tokaji Ferenc vontatóvezető az utolsó agyagszállítmánnyal érkezik a keverőhöz. — Kész — mondja a körülötte levőknek, jelezve, hogy több forduló nincs. A nyersgyártás ezzel lezárul. Ö egyébként a 25 tagú Rákóczi szocialista brigád vezetője is. Azé a brigádé, amelyik alaposan kivette részét a munkából. Ha jól számolnak, mintegy 300— 350 családi ház építéséhez elegendő nyerstégla került ki a kezük alól. Ezt az óriási súlyt nemegyszer megemelték. Hogy menynyi jut ebből Szarvaszki Mihály elszedőre, azon senki nem törte még a fejét, ö maga sem. De az tény, hogy közben nem hízott meg. Sőt, jó néhány kilót leadott. Az izmai azonban olyanok, mint az ac'él. — Igyekeztünk — mondja szerényen, egyszerűen. — Mindennap, amikor bejöttünk a gyárba, megnéztük a versenytáblán, hogy mennyit termelt az előző műszakban a Petőfi brigád. Nyomta az is alaposan. Néha már csodálkoztunk, hogy mire képes. — És szidták a vetélytársat... Nem igaz? — Azt éppen nem! Csak így vélekedtünk: tudunk mi is annyit, ha akarunk. Sőt, még többet is. Az igaz, amikor esőre volt kilátás, úgy gondoltuk: inkább nekik essen, mint nekünk. A keverőnél is van egy fekete tábla, amelyre krétával írták mindig, hogy hány csille agyagot kevertek az előző műszakban. Nem volt más megoldás: túltenni rajtuk. A vetélkedő végül is mindkét brigád javára dőlt el. Erre abból lehet következtetni, hogy Janovics Mihály gyárvezető esküszik rá: — Annyira egyformák, mint kért tojás. Hogy ilyen nagy volt az igyekezet, azt a brigádvezetö elsősorban azzal magyarázza, hogy senkinek sem mellékes, mennyi pénzt visz haza. Mindjárt hozzáfűzi azonban: — Meg aztán virtust is csináltunk belőle. Valahogy becsület dolga, hogy az ember a versenyben ne maradjon alul. így magyarázza ezt Várhalmi Mihályné, a brigádvezető-helyet- tes is, akinek a posztja a keverőnél van. Csak derül, amikor azt kérdezem tőle, hogy mit szólnak a férfiak a „nőuralomhoz”. Aztán így szabadkozik: — Nem kell itt egy szót sem szólni. Mindenki tudja, mi a dolga. A nők is, akik pedig többen vannak. Most nézek csak szét egy kicsit jobban. Való igaz, amit Várhalmi Mihályné állít. A keverőnél, a présgépnél, a csilléknél mindenütt nő dolgozik, csak itt-títt látok egy-egy férfit. • — Nagyszerű asszonyok. Megállják a helyüket a féríimunká- ban is — dicséri őket a brigád- vezető, s akik körülötte ezt hallják, jólesően könyvelik el magukban. Igaz, nem mindig volt ilyen jó az egyetértés a brigádban. Csak négy évvel ezelőtt, amikor célul tűzték a szocialista cím elnyerését, akkor kezdett kialakulni. Közben a bérek is növekedtek, s azok részesültek magasabb keresetben, akiknek a munkáját a többiek is elismerték. Már az első év után elnyerte a szocialista címet a Rákóczi brigád, s azóta újra meg újra kiérdemelte. És az idén már senkit sem húzott el innen a szíve másfelé dolgozni, ami pedig nem közömbös dolog Mert ehhez a munkához hozzá kell edződni. Az élet persze nemcsak munkából áll. Ignácz Pál vontatóvezető úgy tartja, hogy valami más is kell ahhoz, ami egy ilyen kis közösségben összetartja az embereket. Mindenkinek jólesik például a tapintat, figyelmesség. Várhalmi Mihályné és Kreisz Mihályné kezdeményezésére ünnepelték meg először a névnapokat. Egy kis ajándékkal kedveskedtek egymásnak. Ma mar azt is tudják, kinek mivel szerezzenek örömet. Vannak, akik a virágot, a csokoládét, a cigarettát vagy éppenséggel a pálinkát szeretik. Megszokottá vált, hogy nőnapon a férfiak tesznek ki magukért. Az meg egészen természetes, hogy a gondokban is osztoznak a brigád tagjai. Adamcsok Györgyié fiatal asz- szony. Csillerendező a gyárban, ami nehéz fizikai munka. Ö azonban mégis jól érzi magát ebben a környezetben, ahol nemcsak követelnek az emberektől, hanem törődnek is velük. Biztosítják a munkához a feltételeket, no meg a kedvet is. Az udvaron hatalmas, ládákba csomagolt gépek, berendezések sorakoznak egymás mellett. Jövőre műszárító létesül, ahhoz kellenek. Hogy éppen a mezőbe- rényi II-es számú téglagyárat fejleszti a Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat, az nem utolsósorban a Rákóczi brigád érdeme. Bár tagjai többségükben nők. a brigád eredményei alapján mégis el lehet mondani, amit tett, az férfimunka volt. Pásztor Béla Szobrot avattak a Vandháti úti fiúkollégiumban November 10-én, a Békéscsabai Kulich Gyula Középiskolás Fiúkollégium ünnepi díszbe öltözött. A kollégium lakói jubileumi évfordulót ünnepeltek. Erre az alkalomra nagyon készültek a fiatalok, hiszen 5 éve, 1964-ben kapták meg a megtisztelő kollégiumi címet. Ez az évforduló egybeesik a megye 10 éves kollégiumi mozgalmával. A kollégiummá válás lehetőségeit 1057-ben hirdették meg. Elsőként 1959-ben, a batto- nyai Marthos . Flóra Diákotthon nyitotta meg a sort Békés megyében, s ma már a megye 26 intézménye közül 20 büszkélkedhet a megtisztelő kollégiumi címmel. Vandháti úti fiúkollégium ünnepségének jelentőségét, fokozta az a tény, hogy ez alkalommal leplezték le a kollégium udvarán névadójuk. Kulich Gyula mellszobrát. A Himnusz hangjaival • vette kezdetét az ünnepség. Nadicsán József negyedikes kollégista a kollégiumi mozgalomról szólva ezeket mondotta. — Kollégiumunk 1947. március 15-én bontott zászlót. 15 diákkal. Az alapító tagok adományozásokból alakították otthonossá intézetüket és szívós munkával tették a művelődés, a tanulás bázisává. Az alakulástól nagy utat tettek meg, számos területen kiállták a próbát, míg elnyerték a kollégiumi címet. A rang és a név kötelez; még jobb közösségi és tartalmi munkára. „E helyről fogadjuk — mondta a szónok —, hogy a jövőben még nagyobb lelkesedéssel dolgozunk, hogy méltóak legyünk a Kulich Gyula névhez.” Az ünnepi beszéd elhangzása után avatták fel a szobrot, majd a diákok koszorút helyeztek el annak talapzatánál. Az ünnepi évfordulón emlek- müsort jutattak be, amelyet Kecskeméti Károly nevelőtanár irányításával állítottak össze a fiatalok. E műsor keretében adták át 22 tanulónak a Kiváló és Élenjáró Diák cím viselésére jogosító igazolványokat, melyeket a kollégium tanári kara adományozott. Háló Ferenc 18930538
