Békés Megyei Népújság, 1969. október (24. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-11 / 236. szám
089. október 11. 4 Szombat Polgári védelmi Tejtvénypályázat' A Békés megyei Polgári Védejmj Parancsnokság a megyei „Polgári Védelmi Napok’’ keretében keresztrejtvény-pályázatot indít. A hat rejtvényből álló sorozat eredményes megfejtői között október 26-án a Békés megyei Jókai Színházban a Ki tud többet a polgári védelemről? című megyei döntő vetélkedőn 10 darab 300 forintos vásárlási utalvány kerül kisorsolásra. 3. rejtvény 4 z 3 4 5 6 * 8 9 to M « . X & X X (5 X *6 X i (6 (9 X 20 X u u 23 X X ZU X X Z5 2Ó 24X 28 X 29 X 30 X 34 X te 33 ZU X 35 X 3? X 36 X 39 X w0 M Ut US UU X X ifF Uó Uf X *8 U9 50 X Sí St X 53 5U X Sí X Só 5? X 58 59 6o X «4 X X 62. X 62> óU X 6566 68 69 X $0 X n X 73 tu *s *6 X ffX 38 n So X 8( X 81 81 st X 6S X 86 Sf X 88 VÍZSZINTES: 1. EZ HOZZA MOZ- .RAKÉTÁK ÉS A HAGYOMÁNYOS GASBA A RAKÉTÁT (folyt, a nyíl ! LŐFEGYVEREK KÖZÖTT, irányába). 13. Mássalhangzó — ejtés j FÜGGŐLEGES. 1. ILYEN ERŐK szerint. 14. Egyiptomi napisten. 15. | HATNAK AZ ATMOSZFÉRÁBAN HA- Fehémeműjét. 16. Izomrost. 17. AAA. | ladö LÖVEDÉKEKRE. 2. Garbo sze- 18. Kocsiszín — franciául (fon.). 20. mélyneve. 3. Lárma, zenebona — arorszerű termelés fogyasztás Nagyobb közösség. 21. AMERIKAI KÉZI RAKÉTAFEGYVER-TlPUS (zárt betű: R.) 23. Névutó. 24. Római istennő. 25. Kecskehang. 26. Időpont — angolul. 29. PVE. 31. ... bele =puff neki! 32. NAGYMÉRTÉKBEN BEFOLYÁSOLJÁK EZT A KÜLÖNBÖZŐ RAKÉTAHAJTÓ ANYAGOK. 35. Éktelen vízinövény. 37. Morzehang. 38. Iglói Gábor Tamás. 39. Sporteszköz. 40. Arpádházi király előneve. 42. A borászati műszer. 45. Tápláltak. 47. Van hozzá bátorsága. 48. A FRANCIA SZÁRAZFÖLDI HADERŐ TÜZÉRSÉGI RA- KÉTATlPUSA. 51. Elektromos töltésű részecskék. 52. Jegyez. 53. Felkiáltó szócska. 55. Tíz — angolul. 56. Hónapnév — idegen rövidítése. 58. Római 501. 59. Raktár része. 63. Ismert sportegyesület (ford.). 65. A MOZGO RAKÉTA FÖLDFELSZÍNTŐL MÉRT LEGNAGYOBB TÁVOLSÁGA (másként: apogeum). 70. Szó a Halotti beszédből (+’). 72. Óvoda része. 73. Görög szavak előtagja (ellen—). 75. ... kerek erdőt járom én. 77. A BRIT HADITENGERÉSZET KÖZEPES HATÖTAVOLSAGÜ RAKÉTALÖVEDÉKE. 78. Ford.: kopasz (utolsó betű kettőzve). 79. Brazil város előrésze (!). Életének nagyobb részét eltöltött. 82. Nézné. 83. Tízen aluli ujjatlan bunda. 85. TGÉ. 86. Baranya megyei község. 87. ILYEN ! SEBESSÉGNEK NEVEZIK A RÁKÉAlig két és fél' ezer lelket számláló község Végegyháza a mezők ováesházi járásban. A lakosság nagyobb része a helyi Haladás Termelőszövetkezetben dolgozik, mely a község egyetlen gazdasági egységeként nemcsak mint munkaadó fogja össze a falu lakosságát, hanem a szellemi élet irányítója is. A véradásban — ebben a magas rendű erkölcsi értékítéletet kifejező mozgalomban évek óta kiemelkedő eredményt érnek el. 1968-ban a község .összlakosságának 9,3 százaléka volt véradó. Ezzel az eredménnyel a község kiérdemelte az ÓVSZ megyei alközpontjának és a megyei Vöröskeresztnek a leggotban. 4. Orr — németül. 5. Személynévmás. 6. Különösen megtiszteli. 7. A RAKÉTA LEGGYORSABB MOZGÁSÁNAK SZAKASZA. 8. Motorburkolat. 9. nyen lap a menükártya. 10. Birtokos névmás. 11. Vége — angolul. 12. Német orvos és fizikus (1314—78). (Energia megmaradásának törvénye). 19. AZ USA LÉGIHADEREJÉNEK SZÁRNYAS, IRÁNYÍTOTT LÖVEDÉKE. 22. Ezen jelző. 27. Lásd: 13. szám. 28. Régi nevelési eszköz — névelővel. 30V Kiskocsma — franciául; végén betűhiánnyal. 31. Dobai Ödön. 33. Győri sportegyesület. 34. Német névelő. 36. Becézett férfinév — névelővel. 41, Cseh zenészcsalád a XVIII, században. 43. Ablakon át eljuttatá. 44. OA. 45. Európium vegyjele. 46. AZ USA FÖLD alatti Állasokba telepített INTERKONTINENTÁLIS RAKÉTALÖVEDÉKE. 49. Egymást követő betűk* az ABC-ben. 50. Mássalhangzó — ejtés szerint. 54. Stockholm része (!) 57. Érintés ajakkal. 60. A szónoki hév. 61. Svájci határváros. 62. Közlekedési útvonal. 64. Rajtol. 66. Angol helyeslés. 67. Esti órákban rendezett összejövetel (végén betűcsere). 68. Régi pénzegység. 69. Kopogtatás része (!). 71. Gerjesztő. 74. Város ÉK-Francia- országban. 76. Ütőkártyám. 78. Fogaival őrié. 80. Békacsemete. 82. Mocsaras terület. 84. Lásd: 17. szám. 86. Military Police, v Beküldendő a vastagon szedett sorok megfejtése 1969. október 21-ig. jobb véradó község részére járó vándorzászlaját. A békéscsabai kórház és a megyei KÖJÁL felajánlotta, hogy a véradómozgalomban kiemelkedően részt vevő község lakosságát különleges egészségügyi ellátásban részesíti. Ennek realizálásáról tárgyaltak a közelmúltban a megye egészségügyi szerveinek vezetői. A megállapodás értelmében a KÖJÁL és a községi orvos október, november hónapban egészségügyi felméréseket folytat Végegyházán. Megállapítják mit kell tenniük a község, illetve a lakosság egészségügyi ellátása érdekében, és ha szükséges, javaslattal élnek az illetékes szervek felé. S. L. Hazánkban hárommillió háztartás van. Hárommdlliószor ki tudja, hányféle fogyasztói igény, vásárlói szokás, jövedelem- táplálta óhaj, takarékoskodásra alapozott kívánság, szükséglet diktálta követelés. Egy valami azonban világos: az életszínvonal s a fogyasztás szoros függvénye a termelékenységnek, műszaki színvonalnak, a gazdálkodás hatékonyságának. Magyarországon élelmiszerekből magas, iparcikkekből közepes, árujellegű szolgáltatásokból alacsony szintű a fogyasztás. A termelés, valamint az árpolitika határozza meg — legalábbis alapvetően — azt, hogy a jövedelmeket miként képes árura váltani és elfogyasztani a lakosság. Abban, hogy az életszínvonal s a fogyasztás ne periodikusan — lökésszerűen — növekedjék, hanem egyenletesen emelkedjék, a termelés bővítése mellett döntő szerepe van a termelés és a termékek korszerűségének. Az üzletek pénztáránál leszurkolt minden száz forintból 43,8 forintot élelmiszerekre adnak ki a munkás és alkalmazotti háztartások. (A paraszti és kettős jövedelmű háztartások esetében 50,6 forintot.) „Telhetelen bendő- ként tömjük gyomrunkat, ahelyett, hogy táplálnánk a szervezetet” — mondotta a táplálkozás- tudományi konferencia egyik előadója. Kétségtelen: a fogyasztásban a szükségesnél nagyobb súlyú az élelmiszer, de még nagyobb baj, hogy az élelmiszereken belül egészségtelen a fogyasztási szerkezet. Túl sok zsírt, ce- reáliát (lisztet, lisztből készült termékeket, rizst) tálalunk asztalunkra, s a kelleténél kevesebb zöldfélét, gyümölcsöt, fehérjét. Az élelmiszergazdaság fokozatos kialakítása, az ún. vertikális integráció létrehozása a következő tizenöt-húsz esztendőben megteremti a korszerű termelés, korszerű fogyasztás szilárd alapjait, j A Belkereskedelmi Kutató Inté-1 zet megállapításai szerint az élelmiszerfogyasztás a következő tizenöt évben a jelenlegi kétszeresére nő: de nem a kalóriafogyasztás többletéről van szó. A mai, napi 3000 kalória fölötti fogyasztással nagyon is elégedettek lehetünk, sőt, ennek mérséklése a kívánatos. A többletnek elsősorban zöldségben, gyümölcsben (a mai 153 kilóról 205—215 kilogrammra), fehérjében, főként állati fehérjékben kell testet öltenie. Miért időzünk ennyit az élelmiszerfogyasztásnál? Azért, mert a korszerűbb fogyasztási szerkezet kialakításának ez az alfája és ómegája. Az ún. fejlett országokban az élelmiszerre fordított kiadások fokozatosan csökkennek. (Franciaországban például tíz év alatt az összes kiadáson belül 47,8 százalékról 41- re). A meglevő jövedelem ésszerűbb elosztása, illetve a jövedelemnövekedés jobb fölhasználása (ma még több mint fele élelmiszerre megy az utóbbinak!) a forrása annak, hogy a fogyasztás más területein is egészségesebb arányok jöjjenek létre. Vannak, nem is kevesen, akik úgy vélik: az iparcikkek bizonyos fajtáinál — például a ruházati cikkeknél — nem emelkedik a kereslet, mert csillapult a vásárlói „éhség-”. A vásárlás, fogyasztás adatai — kivéve a tartós fogyasztási cikkeket —, mintha erről tanúskodnának. A háztartásra, lakásfelszerelésre fordított kiadások a ruházatra adott forintokkal együtt évek óta azonos szinten állnak, sőt, előbbiek 1968- ban 1967-hez mérten csökkentek. Fordítani kell azonban a kérdésen, s visszatérni oda, ahol fejtegetésünket kezdtük: a termelés döntő meghatározója annak, hogy a lakosság jövedelmét máként válthatja árura. A textilés ruházati ipar termelési ingadozásainak, a választék szegény- 1 ségének, a korszerű kötött, kör- I hurkolt, s szintetikus anyagok csekély kínálatának törvényszerű következménye a forgalom stagnálása. (Az áremelkedésről már nem is beszélve: holott hazánkban a ruházati termékek magas ára ugyan is kedvezőtlen befolyást gyakorol a fogyasztási szerkezetre.) A háztartásra, lakásfelszerelésre fordított összeg — az összes kiadások kilenc százaléka — ugyancsak összefügg a meny- nyiségben és minőségben nem kielégítő termeléssel. 1959. évi árakon számítva a tartós fogyasztási cikkek forgalma 1960—1968 között évente átlagosan kilenc százalékkal emelkedett. (Az összes fogyasztás ugyanakkor — hasonló számítási metodikával — évente 3,6 százalékkal nőtt. 1960-ban még csak 13 ezer hűtőgépet adtak el, tavaly 140 ezret, 1960-ban száz családra 14,7 mosógép jutott, ma 50 stb.) 1951—1965 között a fejlett tőkés országokban az egy lakosra számított fogyasztás 52 százalékkal, a KGST-országokban 164 százalékkal növekedett. Ha meny- nyiségben nem is, de a fejlődés dinamikáját tekintve joggal beszélhetünk gyorsuló lépésváltásról. Az ilyen értelmű lépésváltást azonban meg keil előznie a termelés változásának, korszerűsödésének. Egyrészt úgy, hogy azokat a szükségleteket értékesebb árukkal lehessen kielégíteni, másrészt e kielégítés fedezetének — az árualapnak — bővítésével. (Így pl. kívánatos a ruházati forgalom megkétszerezése két évtized alatt.) Ugyancsak először a kínálatot kell növelni ahhoz, hogy az árujellegű szolgáltatások fogyasztásának üteme tartósan megelőzze a termékfogyasztás emelkedési ütemét, s így lépcsőzetesen egészségesebb arányok jöhessenek létre. 1968-ban 111,7 milliárd forint volt a kiskereskedelmi forgalom, héfmilliárddal több, mint 1967- ben. A növekedés üteme a főváros és a ’.üdék között első ízben billent a vidék javára a múlt években. (Budapesten 5,4 százalék, a megyékben 7 százalék.) Tartás folyamatnak bizonyul a megyék közötti ilyen értelmű kiegyenlítődés; ahogy csökken a száz keresőre jutó eltartottak száma, úgy növekszik a fogyasztás. Mindez igazolni látszik azt a kereskedői vélekedést, hogy ma hazánkban „mindent el lehet adni”. Ellentmond ennek — több más mellett — a harmincmdlliár- dot meghaladó takarékbetét-állomány, mely az évi kiskereskedelmi forgalom 26 százalékának felel meg. / Tehát már ma sem lehet „mindent” eladni, s holnap még kevésbé, holnapután pedig végképp nem. Csak azt, ami korszerű, amiért fizetni érdemes... M. O. Plakátragasztót és kifutófiút vesz fel a MAGYAR HIRDETŐ Békéscsabai Kirendeltsége. ___________________________x Mező gazdasági Gépjavító Vállalat Békéscsaba, Szarvasi út Vállaljuk mezőskapcsolótáblák, tokozott berendezések, lemezszekrények gyártását még 1969 évre is * Előrendelést (1970 évre) felveszünk gépiármü-önindítók — dinamók feszültségszabályozók, hegesztőgépek cseredarabos felújítását, villanymotorok tekercselését (100 kW-ig) Átfutási idő: 3 hét TA ÁLTÁL ELÉRT kör-, ILLETVE Cím: Békés megyei Polgári VédeL SZÖKÉSI SEBESSÉGET. 88. EBBEN J mi Törzsparancsnokság, Békéscsaba IS LÉNYEGES KÜLÖNBSÉG VAN A József Attila U. 4. Tuflósítónktól: A véradó község jutalma
