Békés Megyei Népújság, 1969. október (24. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-10 / 235. szám
1969. október 10. 5 Péntek Múzeumi körséta Nyolc nemzedék élete Orosházán tetttrs Részlet a „Nyolc nemzedék élete Orosházán” című kiállításból. Ilyen is ritkán fordul elő, büszkék rá az orosháziak, meg mi is, akik ebben a megyében lakunk, hogy Orosházán mondta ki Darvas József: „megnyitom az Országos Múzeumi Hónapot”. A valamikori legnagyobb magyar falu most ünnepli alapításának 225. évfordulóját, szép körültekintéssel szervezi kulturális életét, mely egyidőben, nem is sok évvel ezelőtt téves koncepciók eluralkodása miatt szegényedni látszott. A múltról azonban nem beszélnek sokat az orosháziak, mint ahogy az az ember sem meaculpázik okulásain, aki tényleg tenni akar valamit. Nagy buzdulások, de megalapozott törekvések korszaka újul Orosházán. A város kulturális rangját most már nemcsak tanintézetei, zeneiskolája, művelődési háza építi, erősíti, hanem a vezetés is, és nemcsak szóban, nemcsak ígéretekkel, hanem a természetes igény természetes ösztönző erejével cselekedve. Múzeuma szinte a semmitől nőtt olyanná, amilyen most, és ma már nemcsak egy-két áldozatos, Darvas József találó szavait idézve: < szent bolond szívügye, hanem az egész városé. Kétségtelen bizonyítékaink vannak: az október 4-i megnyitón, emléktábla-leleplezésen és az új, állandó kiállítás bemutatásán több százan voltak ott meghívottak és nem meghívottak, múzeumibarátok, tisztségviselők és nem tisztségviselők: a város társadalma. Ezt nem lehetett megszervezni, a közönség széles körű összetétele, amit még a felületes szemlélő is észrevehetett, nem az érdektelen érdeklődés szülötte volt. A múzeum országos hírű története a századforduló táján kezdődik, amikor Juhász Balazs polgári iskolai tanár a tanulóifjúság segítségével jelentős iskolamúzeumot hozott létre. Az Orosháza története így ír erről: „A régészeti, helytörténeti, néprajzi és világháborús tárgyakból álló gyűjteményt 1927. április 10-én a közönség számára is megnyitották. Azonban rövidesen tanterem- hiány miatt becsukta kapuit, s a tárgyak egy része a folyosókra, a padlásra került A II. világháború a gyűjteményt megtizedelte. Az orosházi Szántó Kovács Múzeum alapját a Juhász Balázs-fé- le iskolai gyűjtemény képezi. Juhász Balázs gyűjtőmunkája jelentős hatást gyakorolt Orosháza erősen reális gondolkodású népére, amely a szemlélődő életre ke- j vésbé hajlamos, s amelynek a múlt hagyományai iránti érdeklő-! dése kevésbé élénk, mint egy-egy régi város vagy történelmi hely lakóié, ö alapozta meg azt a szemléletet, amely egyre jobban megbecsüli és megvédi a hagyományokat” ...A Madrigál-kórus orosházi népdalokat énekelt Juhász Balázs emléktáblájának leleplezésekor, október 4-én, az orosházi múzeumkertben, A Nagy Álom megvalósult. A múzeum „Nyolc nemzedék élete Orosházán” címmel olyan állandó kiállítást tárhat az emberek elé, amilyennel kevés város múzeuma rendelkezik. Tablók, tárgyi dokumentumok gondosan válogatott sorozata vezet végig 1744-től, Orosháza alapításától napjainkig. A kiállítás dicsérete, hogy világos, jól áttekinthető, és értelmi hatásait tudatosan komponált érzelmi hatásokkal gazdagítja. Megkapó, torokszorító fényképek a község lakóinak iszonyú küzdelmeiről, a véres május elsejéről, és a hétköznapok szürke tömbjeiről, melyet alig-alig sugárzott be öröm. És az orosházi nép mégis meggyöke- resedett ezen a tájon, a hajdan ingoványos pusztán, hogy nyolfc nemzedéken át egy olyan világba érjen, ahol az emberséget, a harmonikus embert megalkotni mindenki közös akaratává lett. Igaz, hogy sokak ügye Orosházán a múzeum. Az is igaz, hogy új kiállításának sikerén sokan bábáskodtak, mégis Idekívánkozik két ember neve, két emberé, akik a legtöbbet tették. Egyikük Nagy Gyula, a múzeum igazgatója, a másik Beck Zoltán gimnáziumi tanár, aki az új kiállítás forgatókönyvét írta. Megszállottak? Szent bolondok? Talán ez is igaz. Hogy az életük nagy feladata megőrizni a múlt emlékeit, és felmutatni azokat a ma emberének, okulásul is, pallérozásul is, A múzeumkertben őszre váltódott a fák színe, és közöttük fakózöld már a p>ázsit. A múzeum kapuja kitárva, vendéghívó, baráti mozdulattal nyitotta ki valaki, és hagyta úgy, jöjjenek csak az emberek, és lássák nagyapáik, ükapáik életét-sorsát, tetteit. A legnagyobb magyar faluból város lett. Főterén Kossuth szobra kinyújtott karral mutat a város üvegpalotájára, a Csillag Áruházra. Az is most készült el, azt is most avatták. Egyszer majd múzeumban őrzik ennek a fényképet is, de akkorra már a kiállítás címe megváltozik, lehet, hogy ez lesz: „Tizenhat nemzedék élete Orosházán...” Mert az idő múlik, s az idei .szép ősz is ezt jelzi már. Sasé Ervin Á szabadság hajnalán Szeghalom környékén loiyé harcok A szovjet tájékoztatási iroda ■*"* hadijelentése 1944. október 7-én így tudósított: ,,Magyarország területén csapataink folytatják sikeres támadásukat. A szovjet gyalogosok és tankosok megtörték a német—magyar csapatok ellenállását és gyorsan nyomultak előre. Az ellenségnek minden igyekezete, hogy megtartsa állásait ezen a csatornákkal és töltésekkel szabdalt helyen, kudarcba fulladt. Egyik egységünk erőszakolt átkelést végzett a Körösön és egy lendületes támadás eredményeképpen elfoglalták Körösladány nagyközséget. Gyoma, Békéscsaba, Sarkad, Békés, Mezöberény, Szeghalom és Tótkomlós elfoglalása közben 700 foglyot ejtettek.” A had i jelentéshez tartozik az a hír is, mely szerint Körösújfalu magasságában, a Sebes-KörÖ6ön átkelő 8. gárda lovas hadosztály 136. ezredének hardkocsó- szaikaszparancsnoka, Pávei Iva- novics Ivanov hadnagy a folyón való gyors átkelésben játszott szerepéért a Szovjetunió Hőse kitüntetést kapta. A II. világháború esemény- történetében ez a két kis hír elenyésző, de az itt lakók életében döntő változásokat hozó új korszak derengését jelentette! Ezen írásnak nem célja, hogy a felszabadulás előtti állapotokat ecsetelje. Nem kívánjuk leírná azt a nyomort és elnyomatást, melyben az itteni szegénység élt Mert erre a tájra valóban ráillett az ,,Urak, papok uralma”, hiszen több ezer holdas földesúri és káptalani majorságok terpeszkedtdk és foly- togatták ezt a vidéket. Itt valóban felszabadulás volt a felszabadulás! Azon az október 5-én, mely napon megindult a Ro- gyion Malinovszkij vezette 2. Ukrán Hadsereg és a 2. Román Hadsereg, hogy a Tiszántúlt megtisztítsák a megszálló népellenes célokért harcoló német és magyar csapotoktól, hamarosan elérte a Sebes-Körös és Berettyó vonalát — azon a napon új történelmet kezdtünk írni. A szovjet csapjaitok nagy ere- jú támadásának megkezdésekor járásunkban plakátok útján közölték a lakossággal, hogy elrendelik az általános mozgósítást és hadműveleti területté nyilvánítjuk a területet. Ez gyakorlatilag négy településit érintett: Szeghalom, Füzesgyarmat, Körösladány és Vésztő községeket. A lakosság tehetősebb, vagyonosabb és dlsztingvált része elindult a bizonytalanságba, míg a többség maradt a helyén. Mindenesetre tény, hogy a náci propaganda mindent megtett a pánikkeltés érdekében. A front pedig óráról órára közeledett. Agyúdörgés, géppuskaropogás, motorzaj és repülők dübörgése mind közelebb és közelebb hallatszott Menekülök kocsdkara- vánjai, katonai osztagok nyüzsgése az itthon maradtakat az utcára vonzotta. A szovjet csapatok piedüg ellenállhatatlan lendülettel törtek előre a szélrózsa minden irányába. Szeghalom körzetébe már október 6-án, a délutáni órákban elértek a fel- derítők, akik adó-vevő rádiókészülékeiken továbbították jelentéseiket, így Szeghalam-Koplalóból és Körösiadány-Fásról. Mindenütt a helybeli lakosság aktív támogatását élvezték ezek a hírszerzők, amikor még jelentős katonai és csendőregységek táboroztak a járás területén. A járás közvetlen felszabadítására a fegyveres harc október 6-án. a délutáni órákban kezdődött meg. Először Vésztő szabadult fel, melynek külön érdekességet adott az a tény, hogy a magyar nép nagy barátja — Vorosilov marsall — ezen a napon itt tartózkodott. Innen Vésztőről kétfelé indítottak támadást a Sebes-Körös és a Berettyó irányába. A Körösladány felé előretörő páncélosék az esti órákban meglepetésszerűen birtokba vette a községet. A ladá- nvi közúti hidat egy magyar katona hősiessége megmemtette a félrobbantástól, s ezáltal megnyílt az út Debrecen irányába A Vésztőről Szeghalom irányába indított támadás már nem járt ilyen sikerrel. Annyit elértek, hogy a Vésztő—Szeghalom t közötti, úgynevezett foki vasúti híd — melyet magyar katonák őrizték — nem került felrobbantásra, de a községet Koplaló felől megközelítő egysé- ségnek nem sikerült betömi a faluba, mert ekkorára a két közúti és az egy vasúti híd mái' a Berettyóba roskadt, A szovjet csapiatoknak viszont nem volt pontos értesülésük az ellenséges erők nagyságáról, így nem mertek betömi Szeghalomba. Erre a Berettyó mentén visszakanyarodtak és az úgynevezett Királyerdőnél az alacsony vízállású folyón keresztülgázoltak és letáboroztak a falu határában. Mivel a református templom közép negyven méteres tornya jó megfigyelőállásnak bizonyult, így azt a szovjet csapiatok tüzérsége belőtte, s ezáltal a torony és a templom tetőzete leégett. Éjjel azután állandóan nyugtalanították a védekező magyar és német egységeket. Hol egy-egy gránát, akna. majd géppuskasorozat bojkottálta a védekező, de a menekülésre gondoló csendőr-, honvéd-, levente- és német egységeket. Október 7-én a hajnali órákban egyszerre elcsitult a zaj! Csak egy-egy árva puska piattogott olykor, de ez a csönd AZ OROSHÁZI GÉPJAVÍTÓ ÁLLOMÁS azonnali belépéssel felvesz a telephelyén géplakatos, esztergályos, lakatos, mg. szerelő és segédmunkás dolgozókat 44 órás rimnkahét, kéthetenként szabad szombat. Munkabér megegyezés szerint. 10834 félelmetes volt a pincében meghúzódó emberek számára. A hajnali órákban a védekező csapiatok a bekerítéstől való félelmükben elhagyták a községet. A szovjet hadsereg az eddigi harcmodortól eltérően — a felázott talaj ellenére —, új, korszerű T—34-es harckocsijaikkal itt Szeghalmon is megtévesztették ellenfelüket. A védekezés minden esetben g kövesutak védelmére terjedt ld, s ennék ellenére, korán reggel már Töviskes környékén vonult Pliev tábornok gyorsan mozgó csapatteste. A német és magyar katonai " vezetés nem nyugodott bele a szovjet csapiatok gyors térnyerésébe és mindent megtett, hogy megállítsa az előretörésüket. A községen átvonuló 2. Ukrán Hadsereg katonái jóformán meg sem álltak, hanem gyors helyzetfelmérés után folytatták útjukat Füzesgyarmat irányába. A német hadvezetés e térségbe azonnal zuhanóbombázókat vezényelt, melyek a Gyarmat félé húzódó pusztaságon érzékeny veszteséget okoztak emberben és hadianyagban a szovjet katonaság soraiban. Tulaj- donképpien a községünk területén elesett katonák nagy részét ez alkalommal veszítették a felszabadítók. Ezek a hősök a gyarmati úti temetőben kerültek elhantolásra. p liev tábornok gyorsan mozgó csapatai okszerűen hatoltak Debrecen irányába, de az erős német és magyar ellentámadás következtében a bekerítés veszélyébe kerültek. Az október 9-én községünkbe érkező román hadsereg lovas hadteste kapta azrt a feladatot, hogy a szovjet csapiatok mögé felfejlődik és biztosítja az utánpótlási vonalat. Bihamagybajom, Zsáka, Darvas, Csökmő és Szeghalom- Halas és Koplaló térségében egész október 12-ig súlyos harcok folytak, melyet a keletről előretörő szovjet és román csapatok döntöttek el a maguk javára. p zekben a harcokban nagy Lj szerepiet vállalt az a repülőegység, mely Szeghalmon táborozott. Repülőterük az újtelepi iskolához közeli legelőn ■ volt. Még a Debrecen térségében folyó piáncélos csata súlyos harcaiba is innen repültek bevetésre. A megszálló szovjet esapiatpk községi piarancsnoka — Anton Szergej Fjedorovics — a közvetlen harcok elültévei azonnal békés mederbe igyekezte terelni a község mindennapi életét. A véres harcokban elesett szovjet, magyar és német katonákat a község két temetőjében helyezték örök nyugalomra. Attól kezdve minden síron virág nyílik és hazánk nemzeti és internacionalista ünnepein a megemlékezés koszorúi borítják be az emlékükre emelt oszlopiot. S a község apraja és nagyja Fodor József költőnek szép soraira gondol, amikor látja sírjukat: „Hol a Don roljog, Onnan jöttek ők, Hol a Volga ragyog, — A halálba menők. Adj nekik, magyar rög Lágy pihenőt.” Miklya Jenő
