Békés Megyei Népújság, 1969. október (24. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-08 / 233. szám
1969. október 8. Szerda Nemzeti kincsünk: a forró víz Európában kevés országban akad annyi gyógyászatra is alkalmas hévíz, termálforrás, mint Magyarországon. Geológusok, olaj- és földgáz után kutató szakemberek az utóbbi években főként Csongrád, Békés és Szolnok megyében, továbbá a Kisalföldön, a Dunántúl déli részén, Budapest, Miskolc és Hatvan környékén — az ország területének több mint a fele alatt — óriási forró vizű tavakat, „tengereket” térképeztek fel. Az első számítások szerint ez a hatalmas hévízkincs, ha csupán ötvenéves ellátási időszakot veszünk alapul — évente 800 millió köbméter termálvíz kitermelését, felhasználását tenné lehetővé. Szeged: a kísérletek városa Eddig mintegy háromszáz jelentősebb termálkutat tártak fel és ezerötszáz forrást tartanak nyilván. A feltörő víz több mint a fele 50 foknál forróbb, 85 helyen 400-nál több forrás pedig a gyógyászat lehetőségeit tekintve is páratlan nemzeti kincs. Kivételes természeti adottság az is, hogy azonos hőfokú víz nyeréséhez nálunk fele olyan mélyre kell fúrni, mint másutt Európában; a hévízlelő fúrási mélységek többsége 1000—2000 méter között van. Az Alföldön ugyanis a föld mélyébe hatolva 18 méterenként emelkedik egy fokkal a hőmérséklet, míg az európai átlag 33 méterenként, a világátlag pedig 40 méterenként egy fok hőnövekedés. A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet elkészítette az ország hévíztérképét. Ez összegezi a termálkutakat, forrásokat, gyógyforrásokat, feltünteti területi megoszlásukat, legfontosabb földtani, hidrológiai, kémiai adataikat, és megjelöli azt is, hogy a vizek milyen célú hasznosításra a legalkalmasabbak. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság a hévízhasznosítás kísérleti városává Szegedet jelölte ki. Itt elkészült a városközpont egyik 90 Celsius fokos termálkútja mellett az ország első geotermikus hőközpontja; melegével egyelőre ezer lakást fűtenek, s ezzel több mint négymillió forint értékű szenet takarítanak meg egy fűtési idényben. Az eddig feltárt tíz szegedi termálkút vizét, energiáját más területeken is sokoldalúan hasznosítják; üzemek, lakótömbök, klinikáit fűtését, melegvíz-ellátását biztosítják, szövetkezeti pri- mőrkertészeteket táplálnak velük. A felhasználós hármas lépcsője Országosan azonban a hévizek 60 százaléka kihasználatlan még. Az eddigi szegedi tapasztalatok és más kísérletek szerint a szakemberek az értékesítés többlépcsős rendszerét javasolják ott, ahol a vizek hőmérséklete ezt lehetővé teszi. Az első lépcső: a 80—90 fokos víz üzemeket, háztömböket, csarnokokat, fűt és lehűl 65—70 fokra. A második lépcsőben a víz primőrkertészetek fűtésére alkalmazható és általában 40—45 fokra hűl le. S eddig csak a víz hőenergiája hasznosult. A harmadik lépcső: most már a víz felhasználása városi, üzemi fürdők, mosodák, háztartások céljaira. Hazai és nemzetközi adatok bizonyítják, hogy a háztartásokban fogyasztott víz zömét melegen használják. A hármas komplex felhasználás már megvalósult Szentesen és kitűnően bevált. A termálvíz fűti és meleg vízzel látja el a klinikát, kórtermeit és a mosodát. Ezt követően fűti több tsz üvegházát, kertészetét, majd ezután vizet ad a városi termálfürdőnek. Némileg külön téma, de az egészbe beletartozik: a gyógyforrásoknak a mainál sokkal jobb kiaknázása. 1960—68 között 80 kisebb fürdő épült az országban, összesen mintegy háromszázmilliós költséggel. Egyelőre azonban inkább csak termál strandok formájában hasznosulnák a gyógyvizek. Az ország lakosságának 8—10 százaléka mozgásszervi betegségekben szenved: a balesetek 90 százaléka is mozgásszervi sérüléseket okoz. E betegségek kezelésének és utókezelésének a legjobb és legolcsóbb orvossága többnyire a gyógyvíz. Emellett fontos nemzeti érdekek fűződnek a gyógy-idegenforgalom fellendítéséhez. Mindeddig azonban a gyógyvizeknek csak mintegy 15 százalékát tudják felhasználni, mert a gyógyszállók, szanatóriumok, gyógyvizű orvosi intézmények építése messze elmaradt a szükséglettől. Döntés a gyógyfürdők fejlesztéséről A régóta vajúdó probléma a múlt év végén elmozdult a holtpontról. Döntés született arról, hogy a negyedik ötéves tervtől kezdve a gyógyfürdők fejlesztése külön tételként szerepel majd az egészségügyi tárca költségvetésében. Eddig ugyanis összekeveredett e területen az idegenforgalmi, tu. risztikai, szempont az egészség- ügyivel, s az utóbbihoz hiányoztak a kellő anyagi alapok. A távolabbi, két-három évtizeddel későbbi jövőre a hévízkincs hasznosítására a szakembereknek elég pontos elképzelései vannak. Űj energiabázis kiaknázásának lehetőségét látják a gőzbányászattal; ennek lényege az, hogy nem annyira a vizet, hanem annak csöveken a felszínre hozott hőenergiáját hasznosítanák. A kutatók szerint ez a geotermikus energia az ország energia-ellátását 20—25 százalékban hévízzel, illetve mélységi gőzfeltárassal biztosíthatná. Semmiképpen sem volna értelme csupán a távolabbi tervek megvalósítására várni. Ésszerű a szakembereknek az a javaslata is, hogy az érintett termelőszövetkezetek és főként a tanácsok már most hasznosítsák ezt a kincset a helyi adottságok kínálta gazdag lehetőségek között. Sz. S. A mi akaratunk Valószínű mások is megfigyelték gazdaságpolitikai életünk alakításának módjait. Erről a komplexumról néhány sorban nem adhatunk összefoglaló elemzést. Közgazdászaink már eddig is több kötetre szóló adatot rendszereztek a szükséges ' következtetések levonásához. A teljesség igénye nélkül viszont beszélhetünk gazdaságpolitikai életünk alakításának egyik igen lényeges alkotóeleméről, a közvélemény akaratáról, igényéről, amely szocialista irányba fejlődő társadalmunk, mindennapi életünk fundamentuma. A személyi kultusz éveiben a mikor mit kell tenni direktívák lentről jöttek. Szépszerévei behatárolták a gyakorlati életben szorgoskodó, jóindulatú emberek országépítő tettvágyát. így nem véletlen, hogy a második világháború előtti utolsó békeévhez képest csak valamelyest fejlődött gazdasági életünk. Az üzemek, vállalatok, intézmények dolgozóinak önálló, alkotó gondolata valahogyan nem érvényesült olyan formában, mint manapság. Ha valaki évekkel ezelőtt azt fejtegette volna, hogy a megye gazdaságpolitikai életének alakításában az egyes embernek is lehetősége van, legfeljebb megmosolyogtuk volna. És ma ezen már nem mosolygunk, sőt természetesnek tartjuk, hogy az egyes emberek különböző fórumokhoz jutottak. A tanácsok állandó bizottságai, a hazafias népfront, a különböző tudományos egyesületek, tsz-szövetsé- gek, szakszervezetek, az üzemi klubok és szakkörök mind megannyi lehetőséget kínálnak közös dolgaink, társadalmi célkitűzésünk alakítására, formálására. Lehetőségeinket ma lényegesen szervezettebben használjuk ki, mint eddig bármikor. Csupán ebben az esztendőben több nagy horderejű tanácskozás színhelye \Tolt megyénk. Az akadémiai ülések, a Körös vidéki mezőgazdasági napok, a GTE megbeszélés-sorozatai alkalmával és a különböző társadalmi bizottságok összejövetelein hasznos javaslatok születtek, melyek eljutottak a megye vezetésének politikai testületéi elé megerősítés végett. Közéletünk tehát fejlődött. Az emberek — dolgozzanak bármilyen beosztásban — mind jobban beleszólnak, véleményt alkotnak arról, amiben élnek. A szocialista demokrácia ki- terjesztésének ilyen sokrétű változatainál tartunk. Jóleső érzéssel állapíthatjuk meg, hogy amióta egyre többen közösen és valamennyien keressük társadalmi fejlődésünk további útját, erősödött szocialista hitünk, szilárdult meggyőződésünk. Ezzel együtt eredményeink is nagyobbak, lényegesen jobbak, mint az előző 15 esztendőben. A következtetés éppen ezért kézenfekvő: politikai, társadalmi, gazdasági életünk újabb eredményei a szocialista demokrácia elveire épülnek. A szocialista demokrácia a dolgozó emberek véleményével, akaratával bővül tovább és válik társadalmunkat átfogó eszközzé. Dupsi Károly Jövőre 3 millió 460 ezer csibeegység kikeltetését tervezik A mezőkovácsházi ÁFÉSZ keltetőüzemében szeptember 1-ig csaknem 805 ezer naposcsibét, több mint 85 ezer naposkacsát, valamint 32 ezret meghaladó naposlibát keltettek ki. December végéig további 463 ezer naposcsibét keltetnek. Az idén tehát csaknem 1 millió 268 ezer napos- állatot ad a háztáji és nagyüzemi gazdaságoknak a mezőkovácsházi ÁFÉSZ keltetőüzeme. Munkaerő-felvétel! A MEZÖBERÉNYI MŰSZAKI ÉS VILLAMOSSÁGI KTSZ, Mezőberény, vasesztergályosokat, lakatosipari szakmunkásokat és férfi segédmunkásokat azonnali felvételre keres Bérezés megegyezés szerint. Jelentkezni lehet a szövetkezet központi irodájában, a személyzeti előadónál. 842 Döntött a Legfelsőbb Bíróság... .Kisajátítással kapcsolatos tör- i a kisajátított ingatlanért, értéké- vényességi óvással foglalkozott a \ nek megfelelő kártalanítás jár a Legfelsőbb Bíróság. Az ügy előz- kisajátított ingatlanért, a növény. ményei szerint a járási tanács végrehajtó bizottságának igazgatási osztálya kisajátított egy 78 négyszögöl területű beépített ingatlant. Tulajdonosának — a telekért, a felépítményekért, a zöldkárért — mintegy 200 ezer forint kártalanítást állapították meg. ö keresetében arra hivatkozott, hogy az épületben kisipari műhelyt tartott fenn, a kisajátítás folytán a város egyik részén tudott új lakóházat vásárolni, vevőkörét elvesztette, s ezért kérte, hogy az ingatlan forgalmi értékét nagyobb összegben állapítsák meg. A járásbíróság további ötezer forint kártalanítást állapított meg azzal az indoklással, hogy műhelyét meg kellett szüntetnie, iparát más. a régitől távol eső helyen kénytelen folytatni. A járásbíróság ítélete fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett. A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy alapos a törvényességi óvás, amelyet az ítéletnek e része ellen emeltek. A törvény- erejű rendelet értelmében ugyanis fletoninjekciókkal gyógyítják az öreg platánokat Az ország egyik legnagyobb és legszebb terén, a szegedi Széchenyi téren a csaknem évszázados platánok közül néhány már betegeskedik, ezért most „gyógyítóbrigád” indul kezelésükre. A helyi kertészeti vállalat dolgozói végigkopogtatják a fákat, kivágják a korhadt vagy sérült részeket, kitisztítják és cementhabarccsal töltik ki az üregeket. A „faorvosok” több mint 100 terebélyes öreg platánt vizsgálnak meg. Ezután az újszegedi liget platán- és tölgyfáit veszik kezelésbe. zetért, az értékveszteségért, az ingatlanra vonatkozó jogok megszüntetéséért és egyes költségekért. E rendelkezésekből következik, hogy a kisajátított ingatlanon, illetve épületben gyakorolt jövedelemszerző tevékenység lehetőségének megszűnése miatt kártalanítás nem jár. A kisajátított ingatlan értékelésénél csak olyan tényezőket lehet figyelembe venni, amelyek az ingatlan értékét objektive emelik vagy csökkentik. Nem objektív adottsága az ingatlannak — tehát nem is vehető értékemélő tényezőként figyelembe az a körülmény, hogy a felperes az épületben műhelyt tartott fenn. (MTI) Árubemutató Prágában Prága A prágdi Magyar Kultúra bemutató-termében hétfőn a CHEMOL- IMPEX Külkereskedelmi Vállalat rendezésében magyar irodaszer-kiállítás nyílt. A nagy érdeklődéstől kisért árubemutatón különösképpen tetszést arattak a HEMOS és SCRIPTO osztrák, illetve amerikai cégekkel kooperációban készített go- lyóstollak és rostironok, valamint a SOCHS osztrák vállalat szabadalma alapján gyártott kis irodagépek. A bemutatón jelen volt három magyar vállalat igazgatója, továbbá a csehszlovák belkereskedelmi és külkereskedelmi minisztérium képviselői. A bemutatót Pozsonyban is megrendezik. Felhívás! Felsőfokú Pénzügyi és Számviteli Szakiskolai előkészítő tanfolyam indul november hónapban Békéscsabán A tanfolyam célja, hogy a fenti iskolát elvégezni szándékozók részére segítséget nyújtson a felvételi vizsgákhoz. A szakiskola felsőfokú oktatási intézménynek tekintendő. Rendeltetése, hogy felsőfokú végzettségű pénzügyi és számviteli szakembereket képezzen. Az iskolát levelező tagozaton lehet elvégezni az alábbi szakokon : a) számviteli szakon, — ipari, — mezőgazdasági, — belkereskedelmi; b) pénzügyi szakon, — költségvetési, — pénzintézeti specializáció indul. Az előkészítő tanfolyamra 1969. november 20-ig lehet jelentkezni. Jelentkezési lap a megyei pénzügyi osztályon szerezhető be, Békéscsaba, József Attila u. 2. Az előkészítő tanfolyammal kapcsolatos bővebb felvilágosítást Makra Ferenc személyzeti és szakoktatási felelős ad a megyei pénzügyi osztályon. Telefon: 11—059. 851 I
