Békés Megyei Népújság, 1969. október (24. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-08 / 233. szám
Világ proletárjai, A MEGYEI PÁRTblZOT.TSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1969. OKTOBER 8., SZERDA Ara 80 fillér XXIV. ÉVFOLYAM, 233. SZÁM flz Idei lesz a magyar mezőgazdaság legsikeresebb éve Munkacsúcs a mezőgazdaságban A mezőgazdasági üzemekben október elején van a munkacsúcs. Most takarítják be az őszi érésű növények legnagyobb részét. Nagy erők dolgoznak a jövő évi termést megalapozó talajelőkészítésen és a vetésen. Az egy hónapja tartó, túlnyomórészt száraz, meleg időjárás kedvezett a munkáknak. Az a kéthetes késés, amelyet az aratás befejeztének kitolódása okozott, a szakemberek szerint most már nem mutatkozik meg, a határidőket a legtöbb mezőgazdasági üzemben sikerült tartani. A fővetésű silókukorica betaka. ritása az egész országban befejeződött. Az őszi érésű burgonyák felszedése is végéhez közeledik, 90 százalékosra tehető. A cukorrépa betakarításával a termőterület egyharmadán végeztek és a napraforgó termésének is több mint felét sikerült „lehozni” a földekről. A kukorica töréséhez az üzemek szeptember második felében láttak hozzá. Október elejéig az elmúlt évhez képest 30 000 holddal nagyobb területről gyűjtötték be a fontos takarmánynövény termését A napos, meleg idő kedvezett a kertészeti kultúráknak is. A fű- szerpaprika színeződése megfelelő, a növényt folyamatosan szedik, ugyanúgy, mint a paradicsomot és a paprikát. A jelek szerint nem lesz baj a petrezselyem- és a sárgarépa-ellátás terén sem. Jó hírek érkeznek a vetésekről is. Az őszi árpa 80 százalékát már elvetették és a keveréktakarmányok szaporítóanyagának magja is csaknem mindenhol a földbe került. Az előirányzott területek egyharmadán vetették el a kenyérgabona-magot. Az eddigi tapasztalatok szerint a mezőgazda- sági üzemek idén a búzából többet, a rozsból viszont kevesebbet vetnek az előző évhez képest. Mindent egybevetve: az október eleji jelentések arra utalnak, hogy az idei lesz a magyar mező- gazdaság legsikeresebb éve. Bővül a mirelité étlap Újfajta készítmények — Jobb minőség — Változatlan árak M megyei tanács vb-ulésér61 jelentjük: Továbbra is szükség van a helyi tanácsok költségvetési üzemeire Október 29-én megyei tanácsülés A megyei tanács végrehajtó bizottsága október 7-én öt napdA háziasszonyok megkedvelték es szívesen vásárolják a mirelité árukat: leveseket, főzelékeket, a különféle húskészítményeket. Viszonylag rövid idő alatt népszerűek lettek a köretek, saláták, zöldségek és nem utolsósorban a gyümölcsök is. A mirelite-áruk őszi-téli ellátásáról és a közeljövőben megjelenő új készítményekről kértünk tájékoztatást Gulyás Bélától, a Hűtőipar Országos Vállalat vezérigazgatójától. — Hazánkban egyre nagyobb mértékben nő a fogyasztók igénye a gyorsfagyasztott áruk iránt. 1969—70. év téli hónapjaiban 100 vagonnal több mélyhűtött gyümölcs, főzelék és készétel áll majd a fogyasztók rendelkezésére, mint az előző évek hasonló időszakában. Sajnos, így sem tudjuk kielégíteni teljes mértékben az igényeket A belföldi térink körét bővítjük a mélyhűtött, főzelékhez feltétül használható bélszinroló (vagdalthús) készítménnyel; forgalomba hozunk sertés- és marhasültet is, pecsenyemártásban. A kedvelt szilvás gombóc mellett barackos gombócból is nagy mennyiséget szállítunk az üzletekbe. Hagyományos ételeink az eddiginél még jobb minőségben — de változatlan áron — kerülnek forgalomba. A téli szezonban nagyarányú ételbemutatókat és kóstolókat rendezünk a fővárosban és a nagyobb vidéki városokban, a főként nőket foglalkoztató nagyüzemekben. rendi pontot tárgyalt Klaukó Mátyás elnökletével Békéscsabán. A vártnál is élesebb vitát váltott ki a községi tanácsok költségvetési folyószámlás üzemek munkájának vizsgálatáról szóló jelentés. Dr. Takács János osztályvezető — e tárgysorozat előadója — tizennégy kérdésre kényszerült válaszolni. Ez azonban nem az előad- mány gyengeségét, hanem a testület tagjainak az ügy iránti érdeklődését tükrözte. Azért is váltott ki nagy vitát e téma, mert a tanácsok költségvetési üzemeinek ténykedését a nem tanácshoz tartozó területen — nagyon fonókul — kettős rendelkezés is szabályozza. Az Elnöki Tanács határozata szerint kivételes és indokolt esetben mások részére is végezhetnek munkát ezek az üzemek. A PM-rendelet viszont tiltja ezt. E szerint valamelyik intézkedés módosításra szorul. A vb-ülésen teljesen egységes állásfoglalás volt abban, hogy a helyi tanácsok költségvetési üzemeire továbbra is szükség van. Indoklásul néhány példát is felhozták; tekintettel, hogy az Állami Építőipar csak a nagyobb volumenű munkák után futkos, a tanácsiak viszont kevesebbel is beérik (tatarozás, helyreállítás stb.). így Békésen 150 .nődalgozó munkahelyének építése történt meg, s a füzesgyarmati fürdőnél elkészült vendéglő a helyi tanács és a fogyasztási szövetkezet közös munkáját dicséri. Ez is mutatja, hogy a költségvetési üzemek többsége azt az alapvető célkitűzést tartja elsődlegesnek, hogy segítse az üzemet alapító, végrehajtó bizottságot a kommunális jellegű, továbbá építési és állóeszköz- megóvásá feladatainak teljesítésében. Ezt követően a megyei tanács két osztálya — ipari, kereskedelmi — által készített jelentést tárgyalta meg a helyi ipar és a helyi kereskedelem együttműködéséről. (Erre lapunk későbbi számában visszatérünk.) Továbbiakban a végrehajtó bizottság meghatározta a soron következő megyei tanács ülése idejét és napirendi pontjait E szerint a végrehajtó bizottság 1969. október 29-re összehívja a megyei tanács tagjait Békéscsabára. Az előterjesztésre kerülő tárgysorozatok között szerepéi a művelődés- ügy helyzete; az igazgatási állandó bizottság munkája; Békéscsaba és Orosháza városok általános rendezési tervei. Az ülés bejelentésekkel ért véget. Jubileumi kiállt fás Békéscsabán melés ugrásszerű emelkedésére, folyamatos ellátására, csak 1971-től lehet számítani, amikor az ipar több új hűtőházat helyez üzembe. Vállalatunk jelenleg 59-féle mirelité terméket hoz forgalomba. Elsősorban az áruválasztékot szeretnénk bővíteni, hogy így js csökkenthessük a dolgozó nők háztartási gondjait, megkönnyítsük a második műszakot. Az eddig ismert és kedvelt mélyhűtött gyümölcs és főzelék gyártása mellett újfajta „konyhakész” készételeket hozunk forgalomba a téli hónapokban. Ezek az új cikkek ízletesek, percek alatt tálalhatók. Űj készítményeinkből mintegy 50 vagon kerül az élelmiszer- üzletek hűtőpultjaira. Egyebek között ilyen lesz a megfelelően előfőzött zöldborsó, zöldbab (a rántásként hozzácsomagolt levessűrítménnyel), továbbá az úgynevezett kertészleves májvagy húsgombóccal. Húsos ételeOktóber 4-én nyitotta meg Babák György, a városi tanács elnökhelyettese Békéscsabán, a Munkácsy Mihály Múzeumban a Békés megyei festőművészek tárlatát. A felszabadulásunk 25. évfordulójának tiszteletére megrendezett kiállításon tizenkilenc képzőművész 37 alkotását láthatják az érdeklődök. (Fotó: Demény) A szellemi munka szerepe Ha a középkori kézműves termékét egy mai hasonló rendeltetésű tömegcikk mellé helyezzük, a formai különbségek nyomban szemet szúrnak. S aligha gondolunk a bennük megtestesült munkák lényegi tartalmi eltéréseire. (Nem a társadalmi viszonyok különbözőségeire gondolunk, hiszen ahogy Marx írta a Tőkében: a gabonán — mármint a használati értéken — nem látni, hogy azt indiai rabszolga, orosz jobbágy, avagy amerikai farmer termel- te-e.) A kézművesnél a gyakorlati tapasztalatokon, a mesterségbeli fogásokon, a rutinszerű fizikai munkán volt a hangsúly. A mostani tömegcikkre viszont sokkal inkább a termék vagy a gyártó- berendezés konstruktőre nyomja rá sajátos bélyegét, semmint a terméket előállító fizikai munkás. Már a tőkés társadalom kialakulását kísérő ipari forradalomnak is természetes velejárója volt a szellemi munka részarányának növekedése az ipari termelésben és annak eredményében. Napjaink műszaki tudományos forradalma pedig rendkívüli módon felgyorsította ezt a folyamatot. Az alkalmazott mérnökök, matematikusok, közgazdászok arányától, a fejlesztő—kutató—szerkesztő bázis nagyságától meghatározó módon függ a vállalatok fejlődése, versenyképessége. Vajon hazánkban másfajta tendenciák érvényesülnek? Köztudott ugyanis, hogy országunk viszonylag kis lélekszámúinál fogva a legtöbb területen nem vállalkozhat önálló kutató—fejlesztő munkára, hanem csak a külföldön elért eredmények átültetésére, adaptálására. Ennek • ellenére a szellemi munka részaránya mind a termékben, mind a termelésben nálunk is szüntelenül növekszik. Egyrészt az élenjáró műszaki tudományos eredmények átvétele is értékes szellemi munka. Másrészt néhány jól kiválasztott területre nagy szellemi erőt kell összpontosítanunk ahhoz, hogy a világpiacon versenyképes, eredeti megoldásokkal is szolgálhassunk. Vegyük éhhez még azt is, hogy egyre nagyobb mértékben alkalmazunk termelékeny gépsorokat, automata-rendszereket. (Az ilyen bonyolult és termelékeny apparátusoknak viszont nemcsak tervezése és megépítése, hanem a karbantartása, az üzemeltetése is elsősorban szellemi munkát igénylő mérnöki, technikusi feladat.) A reform által célzott termelésszerkezet-változtatás tovább növeli a szellemi munka szerepét, súlyát Egyrészt azért, mert az aktív piaci mechanizmus, s a nyereségérdekeltség hatására a vállalatok igyekeznek rugalmasan követni a változó szükségleteket. Ez pedig több fejlesztő munkát, nagyobb termékválasztékot igényel. Másrészt a belső és a külső piacok szerves egységbe kapcsolásával meggyorsult a termelés szerkezetének, gyártmányösszetételének átalakítása. Vagyis a korszerűbb, a gazdaságosabb termékből egyre több készül és csökken a korszerűtlen, a kevéssé keresett cikkek gyártása, értékesítése. A hazai piacon az import-verseny, külföldön pedig a világpiaci konkurrencia. az állami támogatások mértékének csökkentése szorítja erre a vállalatokat. Nem szabad tehát csodálkozni, vagy netán háborogni azon, ha a dinamikusan fejlődő vállalatoknál növekszik a műszaki adminisztratív létszám, az alkalmazott mérnökök, technikusok, közgazdászok, szervezők, stb. száma. Természetes, sőt leggyakrabban elkerülhetetlen folyamat ez, a vállalat jövőjének, a népgazdaság fejlődésének megalapozását. a mind több és színvonalasabb, elmélyültebb szellemi munka szolgálja. De csak akkor, ha a szellemi munkát végző seregnyi ember tevékenysége értelmes, alkotó jellegű és kezdeményező, s nem fut az üresjáratot, felelőtlenséget tenyésző bürokratizmus zátonyára. K, J.
