Békés Megyei Népújság, 1969. október (24. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-06 / 231. szám
1969. Oktober i. 13 Vasárnap A hetedik forduló után: Tovább növelte előnyét a szarvasi sakkcsapat a megyei bajnokságban Nem múlt el meglepetés nélkül a megyei sakkcsapatbajnokság hetedik fordulója sem. A Szarvasi Spartacus nagyarányú győzelme a gyulai szövetkezetiek ellen mindenképpen az. Ugyancsak nehéz lett volna megjósolni azt is, hogy a Bcs. Spartacus 3,5 pontot szerez az otthonában játszó Bcs. VTSK kitűnő együttesétől. Részletes eredmények: Gyulai Spartacus—Szarvasi Spartacus 2,5:11,5. A szarvasiak még ilyen arányú győzelme is igazságosnak mondható. A gyulaiak élversenyzői ezúttal csődöt mondtak és az 1—8. táblán mindössze 2,5 pontot szereztek. Dr. Sashalmi nyert, Illés, Nádházi és Nyíri döntetlenül játszott. Orosházi Kinizsi—Gyulai MEDOSZ 9,5:4,5. Az Oh. Kinizsi ezzel a győzelmével bizonyította előkelő harmadik helyét. A gyulaiak pontszerzői: Gyöngyösi, Gal- bács, Kertész győzelem; Kollár, Szabó, Rácz döntetlen. Oh. Üveggyár—Kardoskúti Olajbányász 7:7. Az igazságos döntetlen a fiatal bányászcsapatra hízelgő. Bcs. VTSK—Bcs. Spartacus 10,5:3,5. A lassan magára találó szövetkezeti csapat eredménye igen értékesnek mondható, mert 2,5 pontot az első hét táblán szerzett, míg egy pontot a kitűnő képességű, serdülő korú Zsilák győzelme jelentett a 14. táblán. Pontszerzők; Bcs. Spartacus: S. Nagy, Zsilák, Szeles, Gelencsér, Bcs. VTSK: Valkó, Tószögi, Gajka, An- csin II, Leszkó. Balogh Gy., Balogh S., Liskáné, Mülek és Taithy. Befejeződött a KPVDSZ megyei asztalitenisz-bajnoksága Az UNIVERSAL Kiskereskedelmi Vállalat békéscsabai kultúrtermében került sor a KPVDSZ megyei asztalitenisz-bajnokság döntőjére. A IX. Kulturális Napok keretében megrendezett versenyen 11 alapszerv 24 versenyzője küzdött a győzelemért, illetve a helyezésekért. A résztvevők először öt csoportban körmérkőzéses formában döntötték el a csoport- győzelmet, majd az első helyezettek kerültek a döntőbe. A mérkőzések végig érdekesek, izgalmasak voltak, helyenként nagyszerű küzdelmeket láthattunk. Ugyanez vonatkozik a délután lebonyolított döntőre is, amelyben mind az öt versenyző kitett magáért. A végeredmény a következő: 1. Lipták Károly (Élelmiszer Kisker. Vállalat, Békéscsaba), 2. Elmász József (Cukorkaüzem), Békés), 3. Daru István (ÁFÉSZ, Füzesgyarmat), 4. Valen. tinyi György (Vendéglátó Ip. V., Békéscsaba), 5. Mokos István (Vendéglátó Ip. V., Békéscsaba). A legjobbaknak járó tiszteletdíjakat Zoltán Tamás, a KPVDSZ Békés megyei Sportbizottságának vezetője adta át. A játék szelleme ® Egy héttel ezelőtt A játék szelleme címen közölték Boldizsár Gyula írását, amely a nemzetközi labdarúgó szövetség szabályalkotó bizottságának határozatait, azok magyarázatát tartalmazta. Most folytatjuk az International Board rendelkezésének közlését. 3. Ugyanebbe a kategóriába tartoznak azok a cselekmények, melyeknek célja az időhúzás. Pl. a labda szándékos elrúgása vagy eldobása, a szabadrúgás vagy partdobás késleltetése érdekében, a labda kézben tartása vagy a labda elé állása, partdobásnál méterek nyerése. A játékvezetőnek ezekben az esetekben erőteljesen kell fellépnie, és ha szükséges, a vétkes játékosokat figyelmeztetnie kell. 4. Nem engedhető meg, hogy az edzők a partvonal mellől adjanak utasításokat, valamint, hogy a játékosok a játékvezetőnél reklamáljanak, tiltakozzanak az ítéletei ellen. A játékvezetőknek határozott magatartást kell tanúsítaniuk ilyen esetekben, de még ennél is fontosabb, hogy a játékosok, edzők és egyesületi vezetők együttműködjenek az ilyen — a játék jó hírnevének ártó — cselekmények kigyomlálásában. Az IB azon a véleményen van, hogy minden nemzeti szövetségnek komoly erőfeszítéseket kell tennie a játékvezetők tekintélyének megerősítésére, együttműködve az egyesületekkel. Támogatni kell őket abban, hogy a játék megszabaduljon a sportszerűtlen megnyilvánulásoktól. 5. Vannak a játékvezetők magatartásának más olyan vonatkozásai is, amelyek a játék általános sportszellemére vonatkoznak és amelyeket áz egyesületi vezetőknek és mindazoknak, akik a játékosok magatartása tekintetében illetékesek, kézben kell tartaniuk. Egy-egy gól elérésénél az ölelgetésekben és csókolgatások- ban megnyilvánuló, határt nem ismerő örömujjongás nem kívánatos, és elvárható a csapatoktól, hogy lelkesedésüket ésszerű határok közé szorítsák. A bajnokság állása a hetedik forduló után: 1. Szarvasi Spartacus 80,5, 2. Bcs. VTSK 74,5, 3. Oh. Kinizsi 67,5, 4. Gyulai MEDOSZ 50 (1), 5. Gyulai Spartacus 39,5 (I), 6. Bcs. Építők 39 (1), 7. Bat- tonyai MEDOSZ 38 (1), 8. Oh. Üveggyár 36,5 (1), 9. Bcs. MÁV 28,5 (2), 10. Bcs. Spartacus 28, II. Kardoskúti Olajbányász 27. 12. Bcs. Agyagipar 22,5 (1) ponttal. Jubileumi versenyt rendez a Bcs, Spartacus Békéscsaba város felszabadulá- | sának 25. évfordulója tiszteletére minősítő csillagszerző versenyt rendez a Bcs. Spartacus sakk- szakosztálya. A versenyen egy mesterjelölt, két csillagos I. osztályú és kilenc igen jó képességű I. osztályú versenyző vesz részt. Az egyes fordulókra minden szerdán és csütörtökön 17.00 órától 21.00 óráig az MTS megyei tanácsának székházában (Kórház u. 4) kerül sor. A Bcs. Spartacus sakkszakosz- | tálya ismét bizonyságát adta, hogy a sportág szeretete, az áldozatos munka, a leleményesség nem ismer legyőzhetetlen akadályt, s ha talán nehéz és kissé szegényes körülmények között is, de beindul a verseny, melynek megrendezése helyiség hiánya miatt már szinte lehetetlennek látszott. A körülményes és szegényes rendezés következtében (díjak, pontpénz, költségmegtérites hiánya) jó néhány kitűnő versenyző távolmarad. Ennek ellenére mégis rangos lesz a verseny, mert azokat a veterán sakkozókat, akik a versenyen részt vesznek, felszabadulásunk első évében még sokkal mostohább körülmények között, fűtetlen helyiségekben, betört ablakoknál, rozzant asztalok és székek mellett is sakkoztak — a sportág szeretete, a játék szépsége, a verseny izgalma asztalhoz ülteti. Nagyon tehetséges fiataljainkat az említetteken túlmenően a magasabb minősítés megszerzése és a minőségi fejlődésükről való számot adás sarkallja indulásra. Reméljük, sikerülni fog. Az emlékezésen kívül talán — ha átvitt értelemben — ez is rangot ad a versenynek. Részvevők: Bánszky János mj.. Búzás József I. o„ Leszkó Pál csillagos I. 0-, S. Nagy László I. 0. , Leszkó György I. o., Samu János cs. I. o., ifj. Ancsin György 1. o.. Varga László I. o., Román László I. o., Haragos Kálmán I. 0. , Deák Zoltán I- o., Nagy Gábor 1. osztályú versenyzők. A mai< nap kiemelkedő Békés megyei sporteseményei. At-1 létika. Megyei összetett bajnokság, MAV-pálya, 9.00, Kerékpár. Felszabadulási emlékverseny, Békéscsaba— Kondoros—Békéscsaba távon. Rajt és cél a Szarvasi úti 120-as kilométerkő- ! nél, 9.30. Birkózás. Megyei serdülő egyéni szabadfogású bajnokság, OrosA Kner Nyomda az alábbi munkakörökre felvétel! hirdet *. 1 fő asztalos, 1 fő festő, 1 fő kőműves, 1 fő villanyszerelő, 9 fő lakatos, 5 fő klímakezelő, 20 fő segédmunkás. 13 fő munkásnő, 1 fő takarítónő. 41 órás munkahét, kéthetenként szabad szombat. Jelentkezni: KNER NYOMDA, Békéscsaba, Lenin út 9. x háza, Táncsics Gimnázium, 8.00. Asz- I talitenisz. Megyei II—III. osztályú minősítő verseny, Gyula, Román Gim- i názium, 8.30. Röplabda NB II. Bcs. j Kötött—Gyomai TK női, Békéscsaba, 10. számú iskola, 10.30. Szarvasi Óvónőképző—Külker. SC, női, Szarvas, 12.00. Gyulai MEDOSZ—Bp. Közgaz., dász, férfi, városi sporttelep, 10.00. Kézilabda. Megyei I. osztály. Oh. MEDOSZ—Bcs. Előre, 10.30. Labdarúgás NB II. Mezőkovácsháza—DVSC, 14.00. Gy. MEDOSZ—kőbányai Tűzálló, 14.30. NB III. Mezőberény—Sarkad! Ki- nizsi, 14.30. Mh. MEDOSZ—Szarvas, 15.00. Bcs. Agyagipar—Tiszaföldvár, 14.30. Megyei I. osztály. (Kezdés egységesen 15.00 őrikor). Dózsa SE—Bcs. Előre II., 14.30, Battonya—Bcs. Építők. Magyarbánhegyes—Kondoros, Kö- rösladány—Medgyesegyháza, Endrőd— Szeghalom, Csorvás—Gyoma, Békés- szentandrás—Doboz, Békési Spartacus —Mh. Kinizsi. Mi az a paksaméta a kezében, Benfentes sporttárs? — Ma nagyon felkészültem, Szerkesztő úr! Magammal hoztam a Dunántúli Napló múlt szerdai számát, meg a Zalai Hírlap pénteki példányát. Ez meg itt a Börzsöny-hegység térképe. — Hát ezek minek kellenek magának? — Hogy ki tudjam ismerni magam! — Na ne mondja. Hol? — Hát a Pécsi Bányász elnöke meg a Pillér Sándor nyilatkozatai között. — Miért, ők mit mondtak? — A kissé zűrösen véget ért Bcs. Előre'—Pécsi Bányász NB I/B-s focimeccs után Bódi Dezső, a Bányász elnöke nyilatkozgatott. Eképpen: — Békéscsabán rendkívül optimista hangulatban készülődött a hazai csapat és közönsége. A feljutást illetően még komoly illúziókat tápláltak és a pályán belül három helyen árusított sör csak fokozta az önbizalmat. Még a döntetlenre sem gondolt senki. > — Megálljon a menet! A sör meg a győzelem reménye — az áll! De ki beszél itt Csabán a feljutásról? Mindenki elégedett a csapat eddigi tejesítményével. Itt senki sem ábrándozik! — Szerkesztő úr, ezt mondom én is, de honnan vett az a jó ember ilyen szöveget? Ezt bizony még én sem tudom. Azt viszont igen, hogy túl sokat pihentek a lila-fehér fiúk Zalaegerszegen. Már pénteken elmentek, ultizgat- tak, edzeni is szerettek volna szombat délelőtt a ZTE-pályán, de a gondnok fel sem engedte őket a zöld gyepre. Csak a bitumenes kosárlabda-pályán tudtak egy kis átmozgató edzést tartani. — Hallom, Pillér edző nyilatkozott a Zalai Hírlapban. — Eltalálta. Azt mondta, hogy a csapat az eddig megszerzett 27 ponttal teljesítette év eleji célkitűzéseit, igy a ZTE ellen különösebb tét nélkül — nyugodtan játszhatnak. — És mit csináltak a fiúk? — ők szó szerint vették a dolgot és túl nyugodtak voltak. Sőt, egyesek egész unottan mozogtak, még az sem hozta ki őket sodrukból, hogy ki is lehet kapni! — Neveket kérek! — Hát, mi tagadás, Láza lélek- telenül mozgott, Ambrus szinte lassította a játékot, rendre rosz- szul passzolt. Igaz, ő három hetet kihagyott. De Szűcs?! Most sem csillogott. Nehezen fordult, nem fogta ellenfelét, az ő lelkén szárad a második gól. — Na ne legyen ennyire személyeskedő! Azt is el lehet képzelni, hogy valakinek egy alkalommal ne menjen. Apropó, a „menésről” jut eszembe: minek akar maga a Börzsönybe menni ? —\ Hát nem tudja, hogy természetjáró vagyok és beneveztem a Békés megyei tájékozódási futóbajnokságra? — Gratulálok, hogy aktívan sportol, de miért akar mindenáron a Börzsönybe menni? Itt a megyében, például a sarkad- remetei erdőben nem lehet megrendezni a megyei bajnokságot? — Régen meg lehetett, de ma már nem. Nem engedi a vezérkar. Tavasszal ugyan a megyei erdőgazdaság igazgatója engedélyezte egy verseny megtartását, de a főmérnök lefújta az egészet. így aztán jobb híján a Börzsönybe mentek a szegény természetjárók Most is igy lesz! — És miért nem engedélyezik a verseny megrendezését? — Azért, mert októberben nagy vadászat lesz és nem akarják azt, hogy a dámvadakat megzavarják a tájékozódási versenyzők. — Mondja, maga hires természetjáró, látott özeket, nyulakat, szarvasokat a remetei erdőben? — Már hogyne láttam volna! Titokban végigfutottam a tervezett nyolckilométeres pályát. Rám nézett egy őzike meg egy szarvas. Felemelték kobakjukat, rámpislogtak, s legeltek tovább. Még odébb sem mentek! — Na de maga megtehetné azt a szívességet, hogy odébbmenne egy házzal! — De Szerkesztő úr, ez nem egy pitiáner-ügy. Legalább negyven versenyző és hat bíró utazik a Börzsönybe. Az út koponyánként egy százas, az étkezési költség egy ötvenes, a szállás legjobb esetben egy harmincas. Cak- pakk kitesz az összeg nyolc darab ezrest! — Szép kis summa. És ha Remetén rendeznék a bajnokságot? — Mindent beledobva, maximum az egész egy ezresbe kerülne! — Akkor hétezer forint a ráfizetés. Remélem, ennek hallatára csak meglágyult az erdészek szíve? — — Tévedni tetszik! Nem lágyult az meg! De csaknem meglágyult a szive az endrőri balszélső nagybátyjának, Oravecz Jenőnek, amikor kapott egy gyászkeretes levelet Gyoméról. Először azt hitte, valakije meghalt. Ám: amikor felbontotta a levelet, mindjárt tudta, a GYTSK-s haverok csínytevéséről van szó. — Miért? Mi állott a gyászjelentésben? — Írja le, Szerkesztő úr, szó szerint idézem. Ez volt a szöveg: „Fájdalommal megtört szívvel értesítjük, hogy az Endrődi Spartacus labdarúgó-csapata több liftes betegség után (Bcs. Kinizsi— Endrőd 3:2, Endrőd—Bcs. MÁV 1:2, Mezőhegyes—Endrőd 3:2). 1969. szeptember 14-én elhunyt. A végső tiszteleti kegyeletadás 1969. szeptember 28-án, a gyomai sporttelepen lesz. A bajnokság emléke szivünkben örökké él” — Na hát, ilyet! És mit szóltak a gyomaiak ahhoz, hogy feltámadt a halott és 3:2-re nyert ellenük? — Mit szóltak volna? Lenyelték a békát, éppen úgy, mint a2 egyéves és a másfél éves eltiltást a Gyulai MEDOSZ két tekézöje, Wengeter András és László. — Miért, mi történt velük? — Tudja, mindig variáltak! — Vasárnap nem tudok Debrecenbe menni a csapattal, mert kukoricát kell törni — állt a szakosztály- vezető elé a nagyobbik, az Andris. Meg aztán nem hagyják a fiatalokat érvényesülni —■ mondotta és ez alatt öccsét értette, aki korántsem olyan nagymenő, mint ő. Szóval, ha az öcsköst nem viszik el Debrecenbe, akkor maradok a kukoricatörésnél — így szólott a játékos. De mivel a Lacit elvitték, maradt a kukorica — másra. — Nem gondolja, hogy mindez a testvéri szeretet szép megnyilvánulása? — Az biztos! De az már nem az. ha valaki a meccs előtt kijelenti, hogy azért, mert öccsét kihagyták az egyből, csak 330 fát fog dobni... Pedig képes 483-ra is... Ilyen és efféle dolgok miatt sózták a nyakukba a büntetést, pedig nagy szükség lenne rájuk. — Benfentes sporttárs, nekünk nincs magára szükségünk! — Rendben van, most elmegyek, de azért sem sértődöm meg. Két hét múlva újra jövök!
