Békés Megyei Népújság, 1969. október (24. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-06 / 231. szám
196#. október 5. 8 Vasárain* J ó három esztendeje, hogy Békés megyében az ár- és belvíz pusztított Hasonlóra a feljegyzéseik az 1920-as évékben emlékeztetnek. Annak idején a védekezésben részt vevő szervéle értékelték az ár- és belvízpusztítás okait, a védekezés. szervezeti, műszáki előfeltételeit, a védekezés során előforduló hiányosságokat. Ezeknek alapján hosszabb időre meghatározták a tennivalókat a védekezés hatékonyságának fokozására. Az ár-, belvízrendezés és védekezés hatékonyságára tett intézkedések Békés megyében Az Ar- és Belvízvédelmi Területi Bizottság javaslata alapján a Békés megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága olyan határozatot hozott, amelynek átfogó védelmi intézkedések, műszaki, szervezeti megvalósításával az ár- és belvíz elleni elhárítás hatékonysága jelentősen fokozódott Az eltelt időszakban történt — a védekezés biztonságát szolgáló — műszaki kiépítés alkalmas arra, hogy tájékoztassuk megyénk közvéleményét a munkálatok állásáról, a védekezés szervezeti és műszaki feltételeinek hatékonyságáról. Az eltelt időszak alatt az illetékes szervek több alkalommal foglalkoztak már az akkor hozott határozatok megvalósításának helyzetével. A közelmúltban a Békés megyei Népi Ellenőrzési Bizottság is részletes vizsgálatot folytatott e célból. A vizsgálat célja annak megállapítása volt, hogy az árvédekezésre fordított pénzösszeg mennyire növelte a mentesített területek biztonságát. Megvizsgálást nyert a tanácsi kezelésben levő védvonalait állaga és fenntartásukról való gondoskodás. Erre annál is inkább szükség volt, mert az évek folyamán végrehajtott árvíz elleni intézkedések alkalmával szerzett tapasztalatok bizonyították, hogy a védtöltések jelenlegi állapotukban nem nyitnak hasonló veszélyeztetettség esetén maximális biztonságot. Az 1966. évi ár- és belvízhely sok tanulságot adott a vízügyi, az illetékes megyei és helyi szerveknek a védekezés felkészítésére vonatkozóan. E tanulságok alapján kellett az egész folyamszabályozás és árvíz- védekezés eddig alkalmazott műszaki, biztonságtechnikai, fenntartási és az ezzel foglalkozó szer. vek tevékenységét teljes rekonstrukció alá venni és korszerűsíteni. Ennek megfelelően kellett az állami hitelforrásokat is kialakítani. A tapasztalatok számbavétele feltárt olyan hiányosságokat, melyeknek sokoldalú megvizsgálása nyomán ki lehet alakítani olyan intézkedéseket, amelyek azonnal, mások pedig a későbbi időben fogják éreztetni hatásukat. Egyszóval az egész védekezési rendszert kellett korszerűsíteni. M a már egyértelműen, de különböző hatásokkal értékel, hetök mindazok az intézkedések, amelyeket akkor foganatosítottak az ágazati és területi szervek. Ezek közül ?. legfőbbek az alábbiak: 1. A védekezés műszaki, szervezeti és társadalmi újjászervezése. 2. A működési terület oly formában való módosítása, hogy az eddig több vízügyi igazgatósághoz tartozó folyók védelme, az adott vízügyi igazgatóság működési területe, valamint a megye közigazgatási területe jobban egybeessék, illetve ahhoz iga. zodjék. 3. A tanácsi kezelésben levő körtöltések számbavétele, továbbá a közerő mozgósításának új szervezeti formájának kialakítása. Hogy érzékelni lehessen az ellátandó munkaterület nagyságát, érdemes megemlíteni, hogy ebbe beletartozik a Fehér-, Fekete-, Kettős-, a Hármas- és Sebes-Körös, valamint a Berettyó és a hortobágyi Berettyó-csatorna. Ezek a folyók 243 kilométer hoszszúságban szelik át Békés megyét. Árterületük összesen csaknem 515 ezer kh., amely a megye ossz-szántó területének mintegy 70 százalékát teszi ki. Figyelemre méltó, hogy az árterület 94 százaléka művelés alatt áll. E folyók mentén helyezkedik el a megye 13 települése, mintegy 154 ezer lakossal, illetve több jelentős ipari és mezőgazdasági termelőüzem. Voltaképpen ezek a települések és környezetük egy ár. és belvízpusztítás előfordulása esetén közvetlen veszélyeztetett területek. Az 1966. évi tavaszi ár- és belvízhelyzet éppen arra irányította rá a figyelmet, hogy a védekezést komplex módon kell megszervezni, beleértve a meglevő rendszerek és szervezet megerősítését, illetve új rendszerek kiépítését. A tapasztalatok arra késztették az országos és megyei szerveket, hogy hatékonyan fokozzák az egész védrendszer szervezettségét és alkalmasságát. Megállapítást nyert, hogy a magyar—romám határ mentén húzódó lokalizációs töltés (trianoni védzár) vonalvezetése és mérete a védekezés szempontjából nem felelt meg a követelményeknek. A töltés műszaki állaga olyan volt, amely nem tudta tartani a védképessé- gét háromszorosan meghaladó és rázúduló víztömeggel szemben. Még inkább nehezítette, egyes helyeken lehetetlenné vált a töltés Románia felöli oldalának védelme. A z árvíz óta a védekezés egyik jelentősebb beruházása egy, a román határtól beljebb megépült nagyob víztömeg megtartására is alkalmas védgát, mintegy 32 millió forintos költséggel. Ennek jelentősége abban van, hogy a Fehér- és Fekete-Körösök közti és Románia felől esetleg előforduló nagyobb víztömeg pusztításától is képes menteni a két Körös 8700 hektárt kitevő deltavidékét. A fokozott biztonságra való törekvés miatt időközben jóval előbb és az előirányzott programnál 10 millió forinttal többet fordítottak a gát megépítésére. A másik veszélyeztetett terület a Berettyó folyó és környéke. An. nak idején ,az Árvédelmi Területi Bizottság megállapította, hogy a Berettyó bal parti gátszakadását a jeges víz következtében a védrendszer nem kielégitő műszaki állapota, valamint az a tény okozta, hogy a folyó védelme igazga- tásdlag két önálló vízügyi igazgatóság (Hajdú, Békés) hatáskörébe tartozott. Ez eleve gyengítette a védekezés hatékonyságát, terv- szerűségét és szervezettségét. A z eltelt időszak óta az illeté- kés vízügyi szervek e területen is fokozták a védelem műszaki, szervezeti hatékonyságát azáltal, hogy megerősítették a fő- védgátakat, vésztározókat építettek, s tervbe vették a nem megfelelő nyílásméretű hidak átépítését. A védelem szervezeti hatékonyságát szolgálja az OVH-nak az az intézkedése, hogy a Berety- tyó ezen szakaszának felügyeletét a Hajdú-Bihar megyei Vízügyi Igazgatóság hatáskörébe utalta. Ha most számba vesszük a történteket, akkor azt látjuk, hogy annak idején, az 1966. évi tavaszi ár- és belvíz összesen mintegy 20 ezer kh. öntött el és pusztította a rajta levő növényzetet, illetve mintegy 335 lakóépületet (40 millió forint újjáépítési költséggel), továbbá a különböző műtárgyakat, utakat, járdákat, villamos vezetéket, állatokat, állatférőhe- , lyeket, mellékhelyiségeket, gépeket és egyéb munkaeszközöket; a termelőszövetkezeti és személyes tulajdonban keletkezett veszteségeket nem említve a védekezésre fordított nagy mennyiségű anyagot, eszközöket és emberi munkát; továbbá az árvíz okozta terméskieséseket. Nem beszélve arról a lélektam hatásról, amikor már kilátástalanná vált a védekezésre fordított erőfeszítés és fel kellett, illetve át kellett adni mindent, ami a pusztító ár útjába esett. Akkor nagyon is hatása alatt voltunk ezeknek a csapásoknak, s amikor a kitartó, fáradságos mun. ka után már nyilvánvalóvá vált a védekezés hiábavalósága, egy maradt hátra; mentsük, ami menthető, hogy ezáltal is'csökkentsük az anyagi károkat, az ársújtotta területeken élő és gazdálkodó emberek veszteségeit és fájdalmát. Ebben az időben egész megyénk társadalma mozdult meg és vette ki részét a mentési munkálatokból. Ereztük a központi szervek nagy segítségét, az egész ország segítő szándékát, a győri, a Hajdú-Bihar megyei Vízügyi Igazgatóság és a honvédség műszaki alakulatainak emberfeletti munkáját. Egészen nyilvánvaló, hogy ez a társadalmi megmozdulás jelentős hozzájárulás volt ahhoz, hogy csökkent az ár pusztító hatása. Nyilvánvaló, ha akkor megyénk nem érezte volna e társadalmi megmozdulás nagyszerű hatásait, megnyilvánulásait, a kár jóval nagyobb lett volna, következésképpen a kárt szenvedett területek újjáépítése és a termelésbe való ismételtem bekapcsolódása jóval nagyobb emberi munkát, erőfeszítést, anyagi veszteségeket pótló áldozatvállalást jelentett volna. A tönkrement több évtizedes emberi munka, az elszenvedett nagy anyagi veszteség számbavételével tudjuk teljes jelentőségében felmérni azoknak az intézkedéseknek a hatásait, amelyeknek nyomán elkerülhetővé, megóvhatóvá tettük hasonló pusz. tításoktól megyénk nagyon szép és gazdag vidékét. Említést kell tenni arról az országos segítségről, amely az újjáépítésben támogatta a kárt szenvedett területeket. Részt vállaltak ebben az OVH, az ÉVM, a kivitelező vállalatok és részlegek, a termelőszövetkezetek, a magánemberek, a helyi párt-, állami és társadalmi szervezetek. [la a tett intézkedések hatékonyságát vizsgáljuk és elfogadjuk, hogy azok megfelelnek a követelményeknek, következésképpen kellő biztonságot jelentenek adott kritikus esetekben, akkor tudjuk csak igazán nagyra ér. tékelni a megtett intézkedések jelentőségét. Az ármentesítésre és árvédekezésre fordított munka hatékonyságát fokozza a csaknem 200 kilométer hosszban elvégzett hiánypótlási és mintegy 20 kilométer hosszúságban történt keresztszelvény-erősítés. Az 1966. évi árvízhelyzet tapasz, talatai egyértelművé tették annak felvetését, hogy a Fehér-Körös esetleges bal parti szakadása veszélyezteti a megye mezőgazda- sági területeinek legértékesebb részét, valamint Gyula, Békéscsa. ba, Békés településeket és lakosságát. A felmérés realizálása alapján az OVH segítségével terven felül kiépülhetett Gyula—Elek között 9,1 millió forintos költséggel egy új védelmi rendszer. Ezáltal e térségben is jelentősen csökkent az árvízveszély. Az illetékes tanácsi szervek közreműködésével a vízügyi szervek elkészítették a 15 évre szóló távlati fejlesztési tervet. Ez tartalmazza mindazokat az ezen időszakban megvalósítandó beruházási, felújítási és fenntartási műszaki munkálatokat, amelyek a védelmi rendszer teljes átfogó kiépítését képezik. Már most tapasztalható, hogy a munkálatok elvégzésének üteme jóval előrehaladottabb az időarányosan meghatározott célkitűzéstől. Legjobban mutatja ezt az, hogy az 1980- ig előirányzott, csaknem 137 millió forintnak már mintegy 40 százalékát, azaz 54 millió forintot használtak fel. Ha ehhez még figyelembe vesszük a terven felül mintegy 33 millió forint értékbe programba vett Sebes- és Fekete- Körösök közötti határ menti lokalizáló töltés megépítésére tett erőfeszítést, amely mentesíteni hivatott a Románia felől érkező nagy mennyiségű ár- és belvizektől Sarkad, Mezőgyán, Kötegyán, Méhkerék, Kétegyháza települések területeit, akkor látható, hogy az 1980-ig programba vett munkálatoknak már az elmúlt három év alatt mintegy a felét megvalósították. Ezen intézkedések eredményeképpen a megye északi, dé. li területe 656 000 kh mentesült az évenként veszélyeztetett ár. és belvizek alól. A fentiekből látható, hogy az ármentesítésre és az árvédelem fejlesztésére hozott kormányszintű és megyei határozatokat olyan gyors és átgondolt intézkedések követték, amelyek nyomán az árvédelem hatékonyan fokozódott. © Az 1966. évi tavaszi ár- és belvízvédekezés arra is rámutatott, hogy az illetékes vízügyi szervek, valamint az érdekelt területi szervek együttműködése nem volt megfelelő. Jóllehet, hogy az együttműködésre való törekvés a védekezés alatt tapasztalható volt. A védekezés hatékonyságának fokozása azonban feltételezi, hogy a védekezésben közreműködő szervek együttműködése szoros és állandó legyen. E kívánalmaknak megfelelően az együttműködésnek különböző, új szervezeti formáit alakították ki. Megváltozott és új tartalmat kapott a megye komplex vízgazdálkodása. A megyei vízgazdálkodási bizottság munkájának szélesebb alapokra való helyezésével kiszélesedett a megye vízgazdálkodásának társadalmi szerepe. j tartalmat kapott a helyi vízügyi feladatok ellátása azáltal, hogy azok teljes egészében a helyi tanácsok hatáskörébe lettek utalva. így többek között a községi körgátak kiépítése és fenntartási munkálatai, illetve költségei is az érdekelt helyi tanácsok végrehajtásának feladatát képezik. Itt kell említést tenni ar. ról, hogy a Békés megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága utasította szakigazgatási szervét: az építési, közlekedési és vízügyi osztályt, hogy az úgynevezett másodrendű védgátak, körtöltések műszaki állapotát mérje fel, s tegyen intézkedést azok állagának megóvására. A felmérések befejeződtek. Megállapítást nyert, hogy az egyes településeket átkaroló védgátak állapota nem megfelelő. Azokból csaknem 76 kilométert kell megerősíteni, illetve mintegy 34 kilométer új körtöltés átépíI tése válik szükségessé. Országosan is figyelemre méltó ez a felmérés, mivel az ezeket a településeket védő körtöltések ezideig nem szerepeltek állóeszközleltárban, így azoknak a fenntartására tervezett összeg nem állt eddig rendelkezésre. Nyilvánvaló, hogy helyi tanácsainknak nincs annyi fejlesztési alapjuk, amelyből ezeket az elhanyagolt állapotú körtöltéseket fel tudnák újítani. (Hozzávetőlegesen 32 millió forint.) Ez a körülmény nyugtalanító még akkor is, ha az elsőrendű fővédtöltések védelmi hatékonyságában olyan jelentős fejlődés tapasztalható, amelyről fentebb szó esett. Mindaddig tehát, amíg a településeket védeni hivatott körtöltések fokozatos megerősítésére sor nem kerül, az elsőrendű fővédgátakra hárul az a funkció is, hogy védje a körtöltések által övezett településeket is. Végül, de nem utolsósorban az árvédekezés hatékonyságát szolgálja az a tanácsi intézkedés is, amely a közerő mozgósításának gyorsabb végrehajtását biztosítja. Megállapítható továbbá, hogy a vízügyi szervek által elvégzett folyamszabályozási munkák szoros összhangban vannak az ármentesítési munkálatokkal és azok végrehajtása a védekezés szerves rendszerét képezik. Az ár- és belvízvédekezés hatékonyságának fokozására tett intézkedések azoknak a terveknek alapján történt, amelyet az országos és megyei szervek még 1966- ban kialakítottak és hosszabb idő. re meghatároztak. Az eddig elvégzett munkák és megtett egyéb intézkedések lényegesen elősegítették megyénkben az ár- és belvízvédelem műszaki és szervezeti felkészültségét, fokozták a területi ármentesítés hatékonyságát. Az Országos Vízügyi Hivatal és más országos, valamint a megyei szervek együttes határozatának végrehajtása nyomán úgy ítélhető meg, hogy kellő szinten vannak Békés megyében az ár. és belvizek megelőzésére, illetve a védekezésre tett intézkedések. A megye vízkárelhárításában hasznosan funkcionálnak azok az intézmények, szervezetek, KÖVI- ZIG és a megyében központtal nem rendelkező, de Békés megyéd ben érdekelt vízügyi igazgatóságok, amelyeknek igazgatási területük Békés megyébe is átnyúlik, mint például a tiszántúli és Alsó- tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság. Hatékonyan szolgálják a megye vízkárelhárítását azok az intéz kedések is, amelyeket az OVH ed. dig is tett, s amelyet a jóváhagyott távlati program tartalmaz és kilátásba helyez. o Az intézkedések. amelyekről eddig — teljességre való törekvés nélkül — szó esett, értékes hozzájárulások ahhoz, hogy a Körösök mentén ma mintegy 70 ezer kataszteri hold földterületen folytatnak öntözéses gazdálkodást. A folyamszabályozási munkálatok programjának keretében megvalósult 27 millió forint költséggel a békési duzzasztómű. Ez szintén jelentős hozzájárulás lehet a Kettős-Körös árterületén és környezetén levő öntözéses tér. melés megvalósításához. p1 rdemes említést tenni a Körösök mintegy 115 kilométer hosszú hajózható útjáról is. Ez a téma nem új a megye és a központi szervek előtt. A szakemberek már 1959-ben tanulmányozták a Körösök személy-, főképpen pedig a teherhajózás lehetőségét. Ha számba vesszük a megyébe érkező ömlesztett anyagokat, valamint a megyéből kiáramló építési, különösen a nagy mennyiségű mezőgazdasági termelvényeket, indokoltnak tűnik — a korábbi tervekre visszatérve — megvizsgálni a Körösökön való hajózhatóság fejlesztésének gazdasági hatását. Dr. Takács János a Békés megyei Tanács VB Építési, Közlekedési és Vízügyi Osztályának vezetője.
