Békés Megyei Népújság, 1969. október (24. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-01 / 227. szám

'999. október 1. 4 Szerda Miért csökken egyes párttagok tettrekészsége Vésztőn? Fazekas elvtárs személyé­ben új községi pártbizottsági tit­kár fogadott bennünket Vésztőn, az átalakítás alatt levő székház­ban. — Végre — jelentettük ki a huzamosabb ideig tartó ideiglenes­séget, vagyis a helyettesítő Rábai elvtárs kettős elfoglaltságát is­merve. A hosszú évekig egy hely­ben topogó Aranykalász Tsz gaz­dálkodása ugyan ígéretes fejlődés, nek lendült. A sok feladat azon­ban ott is egész energiát kíván minden egyes szövetkezeti gazdá­tól, párttagtól és vezetőtőfl, a szö­vetkezet alapszervezeti titkárától, Rábai elvtárstól is. Annál is in­kább, mert a párttagok csökkent aktivitását éppen az Aranykalász Tsz-ben tapasztaltak sugallták még a tél végén. Azt tapasztaltuk ugyanis, hogy a pártalapszervezet tagjai a szövetkezet zárszámadási közgyűlésén sem bocsátkoztak vi­tába a ferde nézeteket valló, ál­problémákba, személyeskedésbe átcsapó felszólalókkal. Azt, hogy az alapszervezet keveset tudott se­gíteni a gazdaságvezetőknek, az elnök is Rábai elvtárs kettős el­foglaltságával magyarázta. — A vezetőségi tagoknak és a párttagoknak nem volt kettős fel­adatuk, ők segíthettek volna — jegyeztük meg a zárszámadási közgyűlés után. Baj van nálunk a párttagok aktivitásával — jelentette ki Rá­bai elvtárs. Most megtudtuk, hogy azóta három olyan párttag törlé­sét terjesztették fel az Arany­kalász Tsz-ből, akik huzamosabb idő óta nem jelennek meg még párttaggyűlésen sem, nemhogy va­lamilyen pártmunkát vállalná­nak. A község mozgalmi éle­tét jól ismerő Fazekas elvtárs és Nagy elvtárs elmondották mosta, ni beszélgetésünk alkalmával, hogy a párttagok egy részének aktivitásával nemcsak az Arany­kalász Tsz-ben, hanem több alap­szervezetben is baj van. Például a községi alapszervezetben hiába akartak előterjeszteni immár há­rom ízben is három jelentkező tagfelvételi kérelmét, nem veit határozatképes a taggyűlés. Mind­össze 38-an—45-en jelentek meg mind a három esetben a nyilván­tartott 80 párttagból. Leginkább ennyi az átlagos megjelenés. Di­cséretükre legyen mondva, hogy ezek a rendszeresen megjelenő elvtársak élénken vitatnak meg minden napirendi pontot és az azon felül jelentkező időszerű fel­adatokat. A területi alapszervezetben leg­alább van törekvés a párt taglét­számának növelésére. A Kossuth Tsz pártalapszervezetében erről az elmúlt három év alatt legfel­jebb csak szó volt, tagfelvétel azonban egyáltalán nem. A Petőfi Termelőszövetkezetben immár egy fél év óta nem volt még pártvezetőségi ülés sem, nem­hogy taggyűlés lett volna. Az alap. szervezetnek 31 tagja van, s há­rom év óta egyáltalán nem fordí­tottak gondot a tagfelvételre. Pe­dig ez a többnyire állami támoga­tás nélkül jól gazdálkodó szövet­kezet gazdái között ugyancsak szép számmal lennének erre mél­tóak. Az utóbbi időben bárki is volt a szövetkezet elnöke, egyszerűen nem igényelte a pártalapszervezet Azonnali belépéssel alkalmazunk — kőműves, ács, tetőszigetelő, csőszerelő, viz-, gáz-, fűtésszerelő, lakatos, hegesztő szakmunkásokat, út-, csatornaépítőket, kubikosokat, kubikosbrigádokat, térti segédmunkásodat. Bérezés teljesítménybérben, szállás, napi háromszori étkezés — minden szombat szabad szombat. Jelentkezés személyesen — levélben, DUNAÚJVÁROS, BÉKE TÉR 3., 36. Állami építőipari vállalat sói A MEZŐHEGYESl ÁLLAMI GAZDASÁG 1969. október 15-én délelőtt 9 órától a mezőhegyes! méntelepen nyilvános LÓÁRVERÉST TART Eladásra kerülnek: teljes Korú tény észkancák, 1-től 3 éves évjáratú kanca- és méncsikók. 832 Hűszévi a Kínai Népközaság állásfoglalását, segítségét a dön­tések, határozatok meghozatalá­nál. Nem csoda, hogy a szervezeti élet hiányában immár hosszú évek óta nem tudták felismerni, hogy ki lenne alkalmas á párttagok kö­zül az alapszervezet vezetésére. Eddig leginkább kívülről válasz­tottak titkárt, akik — mint a mos­tani is — hivatásuknál fogva leg­feljebb csak a szövetkezet irodá­jáig jutottak el. j — Sajnos, kevés olyan kommu­nista vezető van községünkben, mint Borsi István elvtárs a vasút­nál, — mondották Fazekas és Nagy elvtársak. — Amellett, hogy mindenütt ott van, ha a község­ben rendezni vagy dolgozni kell valamit. A maga területén is fá­radhatatlan. Ennek bizonyítására elég annyit mondanunk, hogy a vasútnál már öt szocialista brigád működik. A Béke, a Kossuth és az Aranykalász Tsz-ben is beindult ez a mozgalom. A rátermett vezető is sokat számit egy-egy gazdaság élén. Az ilyen vezető el sem tudja képzel­ni az eredményes gazdálkodást anélkül, hogy ne működne körü­lötte a párt- és KISZ-szervezet, nőtanács és különböző szakbizott­ság. Ezekben a szervezetekben, bi­zottságokban nemcsak a mostani, hanem a leendő párttagok is meg­találnák nem és kor szerint a maguk érdeklődési körét és a ne­kik tetsző elfoglaltságokat. így mérlegeli a járási pártbizottság is a vésztői párttagok eddigi aktivi­tását vagy passzivitását. Éppen ezért nem járult hozzá azok tör­léséhez, akiket az Aranykalász Tsz-ből előterjesztettek. Azt java­solta a járási pártbizottság, hogy a vésztői alapszervezetek vezetői beszélgessenek el azokkal a párt­tagokkal, akik csak a tagdij fi­zetésével jelzik a párthoz tartozá­sukat, de ezenkívül semmiféle ren­dezvényen, taggyűlésen nem vagy csak ritkán vesznek részt. Az alapszervezetek a javaslat nyomán három-háromtagú bizott­ságot alakítanak a passzív párt­tagokkal való elbeszélgetésre. Eb_s bői minden bizonnyal kiderül majd, hogy kik maradtak el az^rt, mert nem sikerült az a számítá­suk, ami a pártba vitte őket. Va­lószínű. hogy foglalkoznak olya­nokkal is, akik nem várnak töb­bet az élettől, mint amennyit már elértek. Csakhogy az igazi párt­tagok nem vonulnak „nyugdíjba” önként, bármilyen jólétben élje­nek is. A többnyire hivatalosan nyugdíjazott és kiegyensúlyozott életet élő kommunisták sokaságát tudnánk felsorolni Vésztőről, akik immár negyedszázada kettőzött energiával dolgoznak községük, s az ország egész lakosságának bol­dogulásért. Ilyenek többek között Szántó Lajos, Borsi István, Bíró Gyula, Nagy Sándor. Andó And­rás, Balogh László, Marhás István, Szelei Mihályné, a fiatalabbak kö. zül pedig Párdi László, Gál Mi­hály és Varga Zsigmond. Ók is és még többen is fáradhatatlanul dolgoznak, mert tudják, hogy még sok megoldani való feladat van Vésztőn. Es elsősorban a termelő- szövetkezetekben, ahol a lakosság nagy része keresi, várja a minél jobb megélhetését. Tegyük hozzá, hogy jövedelmüket elsősorban még most is a belvíz és az aszály váltakozása befolyásolja. A víz­állás az idén is három és fél mil­lió forint értékű kárt okozott csu­pán a kalászos vetésekben. E kö­rüli értéket vámolt le a termésből az aszály is. Az öntözésre is alkal­mas belvízvédelmi terv megvaló­sítása 20 millió forintba kerülne Vésztőn. Ehhez csupán hatmillió forinttal kellene hozzájárulni a 4 szövetkezetnek. Azonban nem rendelkeznek még annyi saját erő­vel, hogy ilyen egy év alatt bőven visszatérülő beruházásra is jus­son. A lehetőség viszont meg­van ennek az előteremtéséhez. Csupán az szükséges, hogy mind­egyik termelőszövetkezet pártalap­szervezetében aktívan, példamu­tatóan, s minden szövetkezeti gaz. dát tehetsége szerinti erő kifejté­sére ösztönzően dolgozzanak a párttagok. Kukk Imre 1949. október elsején a pekingi Tien An-men téren az ünneplő százezrek előtt felkúszott az ár­bocra az aranycsillagos vörös lo­bogó, hirdetve a Kínai Népköz- társaság megalakulását. A kínai vezetők jelenlegi magatartása a legcsekélyebb mértékben sem halványíthatja él e nagy ese­mény jelentőségét. Az 1921-ben megalakult kom­munista párt ihlette és lelkesí­tette Kína felkelt népét az angol —amerikai—japán imperialis­ták, valamint a hazai feudálisok és a komprádor burzsoázia el­leni harcra. Amikor a japán hó. dítók 1931-ben egyszerre két szakaszon, Észak-Kínában és Sanghajban támadást indítottak, a hazafias erők tömegesen csat­lakoztak a kommunisták szer­vezte fegyveres ellenálláshoz, mert a kommunisták bizonyul­tak a nemzeti függetlenség leg­következetesebb képviselőinek is. A csaknem két évtizedes népi háborúban a felszabadított terü­leteken földhöz jutottak a pa­rasztok, népi közigazgatás és népi igazságszolgáltatás szüle­tett. A partizánhadsereg rendki. vüli kitartásának talán a legki­emelkedőbb példája a történel­mi „hosszú menetelés” volt, amelynek során a forradalom maga mellé állította az ország nagy területeit és közben tovább növelte a felszabadító fegyveres erőket. A harcok valamennyi szaka­szán a kínai nép ügye fontos támogatást kapott a haladás nemzetközi erőitől, különösen pedig a nagy szocialista szom­szédtól, a Szovjetuniótól. Mint ahogy 1949. október elseje után is a Szovjetunió és a szocializ­mus lépett, az akkor meg fia tál lám ok minden le- hetsdon segítették a fel- szatínai népet. Ez a se- gítsénértékben hozzájá­rult, szorgalmas, munka- szert nép rövid idő alatt komreket érjen el az or- szágtásában, a mezőgaz- dasáditésében, az egész- ségüiltúra fejlesztésében. Aalista hatalmak min- dentttek, s megtesznek, amiiatnak a népi Kíná- nak.örekszenek, hogy el- szigenegfosszák alapvető nemjogaitól, korlátozzák gazdapcsolatait. Ml sem termbb, hogy a Kínai Népbág barátokra és szö- vets* elsősorban a többi szoci országban találhat. Ellen kínai nép érdekei­vel, tetőik szembehelyez- kedraocializmus, a hala­dás a békéért folytatott világ harcával; ezzel ve- szélyorják a kínai nép vívrrs károkat okoznak a békezocializmus ügyének világ Csi internacionalizmus és a mus—leninizmus út­ját jvalósu Ihatnak meg azok' és nemes törekvé­sek, <ért a kínai nép öly sok >t hozott. Nemzeti ünnet kívánjuk a kínai népny őrizze meg és fej. 1 esszéista vívmányait, tá­masza szocializmust épí­tő nérátságára és szövet- ségéniszünk abban, hogy a ben e harcokban össze- függőnyek minden meg- próbáfelett győzedelmes­kedni Párbeszéd a kéről Beszélgetés Réczei Ual, az Országos Béketanács ikével Az október 4—5-én összeülő VII, Magyar >ngresszus előkószülc* teinek során az Országos Béketanács Elnöksétett témabizottságokat hoztak létre, amelyek a békemozgalom légibb kérdéseit vitatták meg és Írásos előterjesztést készítettek a konga. e bizottságokban a békemozgalommal összefüggő nemzetközi két legnevesebb magyar szakértői: tudósok, egyetemi tanárok, közgazdpolitikusok, újságírók működtek közre. Az egyik bizottság a magyar békemozgaloitetét, tevékenységének módszereit és további feladatait elemezte. E|k bizottság az európai biztonság kérdéseit vitatta; egy harmadik muiort pedig a Vietnam­mal vállalt szolidaritásunk időszerű kérdéseit feu meg. Külön téma- hlzottság tesz előterjesztést a kongresszusnak i népekkel vállalt szo­lidaritásunk kérdéseiről. A következő néhány [ban az egyes téma­bizottságok által kidolgozott dokumentumok Lsabb megállapításait adjuk közre. Réczei László professzorral, az Országos Béketanács alelnökével, két fárasztó külföldi út között sikerült beszélgetnünk a VII. Ma­gyar Békekongresszus előkészüle­teiről. Istanbulból, a Nemzetközi Vöröskereszt konferenciájáról ér­kezett. . Ott, a magyar kormány delegációjának vezetőjeként ab­ban a főbizottságban tevékenyke­dett, amely a „Vöröskereszt, mint a világbéke tényezője” című té­mát dolgozta ki. Mire ezek a sorok megjelennek, már New Yorkban lesz, s az ENSZ-ben tesz jelentést a nemzetközi kereske­delmi jog egyeztetésére alakult bizottság munkájáról. Mindkét küldetés összefügg a világbéke ügyével, bár a második megbíza­tás inkább jogászi tevékenységé­nek nemzetközi elismerése. A magyar békekongresszuson azonban már itt lesz. Beszélgeté­sünknek is ez a témája, erről kérdezzük. — Hallottuk, hogy a kongresz- szus nemcsak plenáris üléseken, hanem szekciókban is tárgyal. Mi­ért döntöttek így? — Kongresszusunkra a magyar nép képében hatszáz ember jön össz^ak plenáris ülése­ken tárak, kevesen nyilat- kozhatníneg, s a tanácsko­zás forn válna. Amellett olyan átémákban, mint a magyar mozgalom helyzete, feladataiurópai biztonsággal összefüggések és a békés egymás t élés politikája, szolidarii Vietnammal vagy épp a köieti helyzet — szó­val ezek témákban el se mélyedh« megfelelően a rendelkeire álló két nap alatt. A ókkal — reménye­ink szeri megháromszoroz­zuk a legeinket. — Ön jyik témabizottság társelnök — Igeiúr Jánosné, a nép­front főhelyettese mellett látom el tisztet A mi mun- kabizottsí feladata, hogy ele­mezze a ^r békemozgalom helyzetét [adatait, tevékeny­ségének űréit — És h ítélik meg a ma­gyar békalom helyzetét? — Krih elemezzük elő­terjesztésül a mozgalom munkáját/nég több kritikát

Next

/
Thumbnails
Contents