Békés Megyei Népújság, 1969. október (24. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-30 / 252. szám

IMA. október 30. 3 Ce átértik Ne mások rovására! Elfogadták egy munkás igen el- bit főként azzal mérik le, hogy més újítását, aminek segítségével vajon az illető a vállalat, üzem, évenként kimutathatóan több a közösség gazdasági eredményét mint 100 ezer forint megtakarítást elősegítő tevékenységet folytat-e lehet elérni. Az újítónak ezért je- vagy csak az önző egyéni érdekeit lentős összeget fizettek ki. tartja szem előtt. Mások anyagi vonatkozású sike- Kétségtelen hogy a létfenntar- re ritkán vált ki osztatlan örömet. tási ösztön az embert a saját ma- Különösen akkor nem, ha annak ga szam4ra szükséges anyagi ja- megszerzése valamiféle szeren- vak megszerzésére sarkallja. A csén vagy fondorlaton alapul. Az gazdas4gi mechanizmus reformjá. újító azonban szakértelmével, sok nak „játékszabályai” ennek a tö- fáradsággal és szabad ideje nagy rekvésnek az eléréséhez tágabb részének feláldozásával érdemelte ,ehetőséget nyújtanak, ami azon- ki az őt megillető anyagi elisme- ban nem jelenti azt) hogy a rést. Munkája eredmenyekent pe- „kantár a ló nyakába került”. A dig nemcsak a saját pénztárcája tarsadalmi haladás a cél, nem pe- vastagodott, hanem a közös kasz- djg az> hogy egyesek mások rová- szában levő forintok is gyarapod- s4ra könnyűszerrel jólétet teremt- tak l^rsaj közül tehat érthetően senek magúknak. Annak a belátá- senkí sem tartotta meltanytalan- ga szűkséges, hogy az egyéni jólét nak, hogy a vallalat bőkezűen fi- „gvekedése a termelés mai szint- zetett. olgozók figyelemmel kíséri.. ütt a körülöttük végbemenő esemé- t£ytó biztons4g0san. Aki tehát nyékét. Értekük szerint itehk meg ennek eiösegítésé^en közreműkö- a szereplőket, éspedig nem zők dj megérdemli; hogy előbbre ke- tevedessel. Nyugodtan mondhat- > = . . , . , . juk„ hogy annak van nagyobb ruljon. Ha eppenseggel sokat tesz becsülete, aki többet tud, nagyobb érte, ki is emelkedhet a sorbol. S szakértelemmel rendelkezik, szór- ebben a kérdésben ^ a ranS galmasabb és betartja a társada- vagy a beosztás a döntő, lom erkölcsi szabályait. Az utób- Pásztor Béla . .. jén csak a társadalom egészének ^ együttes emelkedésével érhető el Miért éppen halat? A halaszat az ember leg­ősibb foglalkozása. A hal az em­ber legrégibb tápláléka. Ezek a megállapítások nem újak, de jó alapul szolgálhatnak egy, a halfogyasztás színét és visz- száját elemző elmélkedéshez. Mindenekelőtt két dolgot szögez­zünk le: 1. Mi, magyarok úgy vagyunk vele, hogy számunkra kizárólag a sertéshús jelenti a HŰS-t. A marha, baromfi és főként a hal nem annyira és nem úgy hús, mint a disznó. 2. Évről évre nő a húsfogyasz­tás és növekednek a húsipar gond­jai. Nemcsak a kereskedelmi és ipari szakemberek, hanem a táp­lálkozástannal foglalkozó tudósok is azt szorgalmazzák, hogy a zsí­ros, nehezen emészthető sertés­hús mellett egyre nagyobb arány­ban kapjon helyet a baromfi és a hal. Most éppen a hal-kampány nap­jait éljük. Butaság lenne olyasmit állítani, hogy jelen esetben a hangzatos reklám félrevezető és nem szolgálja egyenlően a fo­gyasztó és a termelő érdekeit. Ritka és szerencsés találkozásnak így is lehet — kontráznak az ujkígyosiak Amióta a megyei tanács mező- gazdasági és élelmezésügyi osz­tálya a termelőszövetkezetek ki­egészítő tevékenységének vizsgá­latát megkezdte, két alkalommal írtunk olyan tsz-ekről, amelyek­nél az ellenőrzés több emberi és gazdasági hibát derített fel. Néhány napja felkerestük az új'kígyósi Aranykalász Termelő­szövetkezetet, hogy ott is ta­pasztalatokat szerezzünk a kiegé­szítő tevékenységről. Beszélgető­partnereink, a termelőszövetke­zet elnöke, Csík Péter és Domo­kos Gáspár, a tsz konzervüzemé­nek vezetője. Mindenekelőtt ar­ról tájékoztattak bennünket, hogy évente 350—400 holdon ter­melnek zöldséget. Termékeik jó részét a csabai konzervgyárnál, hűtőháznál és a kereskedelem­ben értékesítik. Mivel a föld olyan termést is ad, amely kül­alakra nem felel meg a kereske­delmi és a tartósítóipari szab­ványnak, értékesítése gondot okozott a tsz-nek. Éppen ezért éltek a törvény adta lehetőség­gel, amikor kiegészítő tevékeny­ségként savanyító- vagy más né­ven konzervüzemet szerveztek. Ebben a kis üzemben dolgoz­zák fel a szabvány előírásaitól ugyan eltérő, de értékes zöldsé­get. Domokos Gáspár irányítja az üzemet, havonta 2 ezer 500 forintért. Igaz, nem a tsz tagja­ként, hanem alkalmazottként és évente az értékesítés után még fél százalék pluszt is kap. Így éri el fizetése a 3200—3500 fo­rintot havonta éves átlagban. Az üzemben dolgozó asszonyok jöve­delmével ez a fizetés arányban áll. Nem sérti a MÉM-rendelet szellemét sem. Az asszonyok 2000 forintot keresnek havonta, s ezen felül mint tsz-tagoknak az egy hold háztáji is jár. Az elnök el­mondása szerint még egyéb jo­gos juttatások is megilletik az it­teni dolgozókat. désd célok megvalósítását kölcsö- Ha a termelőszövetkezetek ál- nösen segítené. talaban csak a felsorolt vizsgálati Az eredményes munkának fon- területeken végzik el és teszik tos eleme, hogy a munkaterv tar- rendszeressé a belső ellenőrzést, s talma is felzárkózzék a célkitűzé- azt szükség szerint utóvizsgálatok- sekhez és a kívánt színvonalhoz, kai is kiegészítik, akkor a belső Ezen túl legyen minden ellenőrzés ellenőrök munkája rövid idő céltudatos és programszerű. Bn- alatt eléri azt a fejlődést, amelyet nek keretében az általánosítható az önálló, vállalatszerű gazdalko- ellenőrzési témák főbb területeit dás sajátos módon megkövetel, az alábbiakban lehetne megjelöl- Végül üzemen belül nem mel- ni: .ózhető az a módszertani lehető­A járási tanács végrehajtó bd- <^.g — amelyet a termelőszövet- zottsága által jóváhagyott alap- kezetekről szóló törvény is kötele- szabályban rögzített elvek, mód- előír —, amely szerint: „A szerek betartásának ellenőrzése. vezetőség köteles az ellenőrző bi- A termelőszövetkezet pénzügyi zottságnajk a termelőszövetkezet gazdálkodási rendszerének vizsga- általános helyzetéről legalább fél. lata, elemzése és továbfejlesztésé- ivenként — külön felhívás női­nek elősegítése, különös tekintet- kül _ tájékoztatást adni.” („R” tel a vállalati számlakeret kiala- 2g § 2 bek.) látására, a számvitel szervezésére, a bizonylati fegyelem és a pénz- gazdálkodás ellenőrzésére. Ennek elsősorban azért kellene nagyobb jelentőséget tulajdoníta­" 777 , , . - , ni, mert egy-egy ilyen beszámoló A vagyonvedelem helyzetének ’ . .. értékelő módon, oksági összefüg­gések magyarázásával mutatja be a gazdálkodás helyzetét és sok hasznos gondolatot ébreszthet az vizsgálata. A gazdálkodás terv szerinti reá idzálásának vizsgálata. Nem utolsósorban fontosságá­nak megfelelően, évenként egy­Nem a kételkedés miatt, csu­pán a bizonyosság okáért, meg­kérdeztünk két konzervüzemi dolgozót, hogy mennyit keres­nek. Vári Évánál 2001 forintot, Bánfi Máriánál, aki csak öt na­pot dolgozik hetenként 1640 fo­rintot mutattak ki szeptember­re. S hogy valójában kiegészítő tevékenységről van szó az Arany­kalász Termelőszövetkezet ese­tében, az is bizonyítja, hogy a tsz egész évi termelési értékéhez a konzervüzem mindössze 3 szá­zalékkal járul hozzá. A tapasztalatok szerint, melyet a termelőszövetkezetek kiegészí­tő tevékenységét vizsgálók sze­reztek, azok a tsz-vezetők jó gaz­dái a közösnek, akik a mellék- tevékenységet úgy irányítják, ahogyan ezt többek között Újkí­gyóson is teszik. Nem hagyják veszendőbe menni az értékeket, hanem saját termékeiket feldol­gozzák. Azokat a szakembereket, akiket a kiegészítő üzemág ve­zetésével megbíznak, nem fizetik túl a tagság rovására. Így is lehet dolgozni. B. J, lehetünk tanúi. Olcsóbb lett a hal, könnyebbedtek a beszerzés és az értékesítés feltételei. Bár azt még nem állíthatjuk, hogy a hal teljes és más húsfajtákkal egyenértékű polgárjogot vívott volna ki étrendünkben. Köves halat eszünk. Pedig országunk és különösen Békés megye halban bővelkedő terület volt mindig. Az egy lakosra jutó évi fogyasztás 2,3 kilogramm kö­rül van. Ez a szám a Szovjetunió­ban, Finnországban, Angliában, NDK-ban a miénknek ötszöröse. A lemaradás nagy és gyors felfutás nem is várható. Egy jövő-prognó­zis szerint — hazánkban csak 1985-re duplázódik meg az egy főre eső halfogyasztás. A számok könnyebb megközelítését adja, ha a teljes húsfogyasztást vizsgáljuk. Magyarországon egy esztendő alatt, egy ember átlagosan 54 ki­logramm húst eszik meg. Ennek fele sertés, egynegyede baromfi. A 27 kilogramm sertéshús mellett szinte eltörpül a két kilónál alig több hal. A rossz arány oka részben a már említett konzerva­tivizmusban, részben a halérté­kesítés technikai elégtelenségében keresendő. (A halászat és a hal­beszerzés kérdésével október 17-i számunkban foglalkoztunk). Békés megyében rendeződni lát­szik a hal-ügy, mégpedig a hal­értékesítő vállalat jóvoltából. A megyeszékhelyen ez év májusá­ban megnyílt üzlet nemcsak az egyéni fogyasztókat és az étter­meket látja el, hanem a rendsze­res túrajáratok révén a megye községeit és városait is. Vidéken a kiskereskedelmi üzletek árusít­ják a halat és a HADÉRT — en­nek megkönnyítésére — idáig nyolc akváriumot adott át part­nereinek — díjmentesen. Korsze­rű élőhal-kereskedés elképzelhe­tetlen megfelelő akváriumok nél­kül. Gondot jelent azonban, hogy a gyulai és orosházi víz túlságo­san magas hőfokú és melegük van a pontyoknak, harcsáknak. A vál­lalat havi forgalma a megyében 200 mázsa körül van. (Fele rész­ben élő, fele részben tengeri hal). A megyei tanács kereskedelmi osztályának szakemberei is jog­gal szorgalmazzák a hal népsze­rűsítését a lakosság körében. Is­mételten hangsúlyozzuk, hogy nem elsősorban a sertéshús he­lyett, hanem mellette. A forgal­mazás reklámján túl, árubemuta­tókat, kostolókat rendeznek. Szük­ség is van erre, hiszen — bár a hal nagyon változatosan készíthe­tő el — a szakácsok és a háziasz- szonyok többsége nemigen tud többet a hagymányos halászlé és a Tántott ponty receptjénél... &. ha már a pontynál tartunk, árul­juk el, hogy a szekemberek sze­rint Békéscsabán — mindeddig megfejthetetlen okból — nem na­gyon kedvelik a pontyot. A har­csa és főleg a törpeharcsa a ke­resett. Vidéken viszont a ponty a sláger, és még olyan viszonylag kis községekben is, mint Kunágo- ta, Dombiratos, Medgyesegyháza. Okány, heti száz kilogramm halat is megvásárolnak a háziasszonyok. Az ínyencek viszont panaszkod­nak, mondván: mikor lehet hoz­zájutni a halak királyához, a ke- csegéhez. Végezetül még néhány meg­jegyzés, csak tőmondatokban. A húsellátás továbbra is nyitott kér­dés. A halfogyasztás növelésére indított kampány javában tart A Halértékesítő Vállalat békéscsa­bai üzlete napról napra nagyobb forgalmat bonyolít le. Az üzemi étkezdékben hetenként szerepel az étlapon valamilyen halétel. Az áruutánpótlás biztosítottnak lát­szik. így hát jó lendületet vett a halfogyasztás növelését szcügal- mazó akció. Olyannyira, hogy tár­gyalások folynak a szomszédos Románia határszéli községeinek, városainak Békés megyéből való ellátására. Ez pedig jó propagan­da. Nemcsak külföldön, a bihar- ugrai, gyomai halaknak, hanem itthon is, az érdeklődés felkelté­sére. B. I. Élő múzeum a Csabagyöngye csemegeszőlő nemesítőjének hagyatékából Stark Adolfnak, a világhírű Csabagyöngye csemegeszőlő ne­mesítőjének hagyatékát felkutat­ják Békéscsabán. A többszörös nemzetközi aranyokleveles szőlész már a múlt század végén több mint 250 fajta különböző ízű, zamatú és tenyészidejű szőlő sza­porítóanyagát kínálta eladásra. Üzemi előkészületek a tél végi beivizkárok ellenőrzés témáinak és aikalma-*szojg42(j A tél végi, kora tavaszi belvíz­károk megeiőzisére októberben szinte egymást követték a kü­lönböző szinten szervezett víz- rendezési szemlék. Elsőnek a Kö­rösvidéki Vízügyi Igazgatóság vizsgálta meg a folyó-szakaszok mentén épített védőműveket, szivattyúberendezéseket, nagyobb befogadóképességű csatornákat és árvízvédelmi felszerelések mű­szaki állapotát. Ezt a társulati kezelésben levő művek ellenőr­zése követte, most pedig a sza­kaszmérnökségek sorra járják mezőgazdasági üzemeinket, s el­lenőrzik, hogy milyen állapotban vannak a belvizek továbbítását kisebb csatornák, át­szer vizsgálni és értékelni indo- zott módszereinek továbbfej lesz-j ereszek, technikai berendezések, költ a szövetkezeti demokrácia, a tésére. « A tapasztalatokat november kollektív vezetés érvényesülését. (Folytatjuk) 75-én értékelik. Az egészségügyi dolgozók is beléphetnek a Biztosítási és Önsegélyző Csoportba 25 000 Ft-ig terjedő balesetbiztosítás. 15 000 Ft összegű életbiztosítás. A biztosítás nemcsak a munkahelyeken, hanem bármikor, bárhol be­következő balesetre ér­vényes. Az Intéző Bizottság a tagok számára társasutazást szer­vezhet, továbbá rendkívüli se­gélyt adhat házasság, szülés, hosszan tartó betegség esetén. MINDEZT HAVI 2« FT TAG­DÍJÉRT NYÚJTJA a CSÉR (Csoportos Élet. és Baleset- biztosítás.) 354

Next

/
Thumbnails
Contents