Békés Megyei Népújság, 1969. október (24. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-28 / 250. szám
1949. október 29. 4 Szerda Irodalmi pályázat fiataloknak A korábbi évek sikeres kezdeményezéséhez hasonlóan, a KISZ Békés megyei bizottsága, illetve a Megyei Művelődési Ház és a békéscsabai Ifjúsági Ház hazánk felszabadulásának 25. évfordulója tiszteletére ezúttal is irodalmi páyázatot hirdet. A pályaművek hazánk, megyénk negyedszázados gazdasági és kulturális fejlődését, eredményeit, a mai tanuló és dolgozó fiatalok életének egyes epizódjait kell, hogy ábrázolják. A pályázaton vers, novella és szociográfiai tanulmány műfajában részt vehet minden huszonhét éven aluli fiatal A KISZ megyei bizottság címére beküldött legszínvonalasabb pályamunkák értékes jutalmazásban részesülnek. Ezer ezüst dénár a répaíöldön Értékes középkori pénzlelet — ezer ezüst dénár — került elő a Baranya megyei Bezedek község határában. Egy nyugdíjas állami gazdasági dolgozó, Blond Péter és felesége a répaföldön dolgozott amikor a kapa kifordította az első érméket. Ezek nyomán felásták a területet és mintegy félkilogrammnyi ezüstpént gyűjtöttek össze. A leletet eljuttatták a pécsi Janus Pannonius Múzeumba, amelynek munkatársa — dr. Kiss Attila régész — megállapította, hogy az érmék a mohácsi vész körüli időből származnak. Azon a helyen, ahol a kincs előkerült, valaha falu állt, a török hódoltság idején azonban teljesen elpusztult. Vendéglátás és idegenforgalom Grazból érkezett. Helsinkibe ké- használásából eredt. Annak eile- | utak mellett korszerű éttermek és szül Somogyi Jenő, a Pannónia | nére, hogy az idei nyári időjárás j szálláslehetőségek; benzinkutak és Szálloda és Vendéglátó Vállalat | szeszélyes volt, bevételünk szeprutinos1 temberig száznegyvenégy százavezérigazgatója. Hégi, szakember, decemberben lesz húsz ; lékkai volt magasabb a tavalyinál, esztendeje, hogy a vendéglátóipar Ég ebben a számban még nem sze- szolgálatába állt. Az egykori népszerű Tejvendéglő üzletvezetője- ként kezdte pályafutását, öt évvel ezelőtt pedig a Büfé és Éttermi Vállalat vezetésével bírták meg. Ennyi a vezérigazgató tevékenységének, távirati stílusban megfogalmazott története. S az általa vezetett Pannóniáé? A Büfé és Éttermi Vállalatból alakult, s rövid öt esztendő alatt ötszázötven milliós forgalmat lebonyolító vállalattá fejlődött. — Mi tartozik a Pannóniához? — Szállodák, touring-hotelek, éttermek és szórakozóhelyek Budapesten és a Balaton déli partján. — Például? szervizek. És ami szintén nem lebecsülendő: a jelenleginél nagyobb figyelmesség, és udvariasság. Nemcsak a vendéglátóipari — JVTienk a fővárosban a Pala- panzióra. Egyébként ez nemcsak a belföldi üdülőkre vonatkozik, hanem a külföldiekre is. — Hogy érti ezt? — Addig, angíg újdonság számba ment Magyarországra utazni, elsősorban a nyugati országokból, azok jöttek el. akik a legmagasabb árakat is könnyűszerrel megfizettonföldváron a nyolcszáz férőhe- ; ték. Amióta azonban a Mögyarorrepel a szeptember—október utó- : üzemekben, hanem mindenütt, szezon bevétele. És az idei napfényes ősz remek kárpótlást nyújtott a szeszélyes nyárért. Egyetlen példát említek csupán. Az egyik októberi szombat-vasárnapon ezerszáz vendégnapot jelentettek szállodáink. Olyan időben, amikor tavaly már minden zárva volt! — Véleménye szerint nem túlságosan magasak a jelenlegi szállodai árak? — Ezért hoztuk létre touring- hotel hálózatunkat. A touring-ho- telekben a szolgáltatások ára a nagy szállodák árainak csupán öt- ven-hatvan százaléka. Ugyanakkor a vendég nincs kötelezve a ce, a Nemzeti, a Metropol, a Park, az Opera és az Airport-szálló, a siófoki szállodasor. Azután a touring-hotelek Siófoktól Balaton- máriáig. Ez összesen háromezer- hatszáz szállodai férőhelyet jelent. — További szálloda-tervek? — Az idén megkezdjük Balalyes Neptun Szálló építését. És touring-hotel épül Fonyódon, négy pedig Budapesten: az Üllői úton, az Osztyapenko-szobomál, a Normafánál és az EMKE mellett. Ha elkészülnek, közel hatezerre növekszik szállodai férőhelyeink száma. — Hogyan zárták az idei balatoni szezont? — A Balaton nagy vonzerő, mégis a legutóbbi évekig vonzása mindössze, a három nyári hónapra, de legfeljebb száz vendégnapra korlátozódott. Pedig sokkal nagyobb a lehetőség. Három esztendővel ezelőtt vezettük be először az elő-, illetve utószezont. A leghosszabb szezonja az idén volt balatoni szállodáinknak és tou- ring-hotdeinknek. Április negyedikén rontották ki kapuikat és október végéig állnak a bel- és külföldi vendégek rendelkezésére. — S az eredmény? — Igen biztató. Csak az előszezonban tízezer magyar vendégnappal volt több, mint egy esztendeje, Ez pedig, ha a csökkentett árakat vesszük is figyelembe, már nem elhanyagolható bevétel. Annál inkább nem az, hiszen nem új beruházásokból, hanem a meglevő üzemhálózat fokozottabb kiszágra tömegesen utaznak a külföldről, turistáik zömét kis- éskö- zépkeresetű emberek alkotják, demhís meghálálja a fokozottabb J törődést, a cselekvésre buzdító fiahol kapcsolatba kerülhetünk külföldi turistákkal. — Melyek az idegenforgalom eddig még kevésbé feltárt területei? — A kérdés mindenképpen figyelemre méltó. Ugyanis sokan, ha az idegenforgalomra kerül a szó, csak Budapestet és a Balatont említik. Pedig ennél sokkal nagyobbak a lehetőségeink. Erdeinket vadászparadicsomnak tartják, ám ez a kitűnő lehetőség még nincs kellőképpen kihasználva. A két év múlva sorra kerülő Vadászati Világkongresszus, amelyet nálunk rendeznek, minden bizonnyal jelentősen fellendíti majd ezt az ügyet. De nem élünk még megfelelően a gyógyvizeink adta nagyszerű lehetőségeinkkel sem. Világhírű fürdőhelyeinken alig-alig tudunk jelenleg szállást biztosítani az idegeneknek. És kihasználatlan kincseink közé tartozik még mindig az alsó és a felső Duna-kanyar is. Az egyik eddiginél is vonzóbb horgász- és evezősi-paradicsom, a másik pedig még látogatottabb történelmi kirándulóhely lehetne. Ez a fiatal, dinamikus fejlődésre képes népgazdasági ág megérTermészetesen ez nem jelenti azt, hogy ezután már nincs szükségünk nagy, reprezentatív szállodákra, de szükség van ugyanakkor egyre több olyan szálláslehetőségekre, amit a szerényebb anyagiakkal rendelkező turisták is meg tudnak fizetni. A legnagyobb gondot továbbra is a kevés férőhely jelenti, annak ellenére, hogy egész sor szálloda, touring-hotel, motel és kemping épült hazánkban az elmúlt néhány esztendő alatt. Évente több millió külföldi utazik át országunkon. Az esetek többségében ezek a külföldiek ma még valóban csak átutaznak Magyar- országon, vagyis nagyon kevés a haszon belőlük. A cél mindenképpen az. hogy a nria még átutazók leealább nésy-öt napot töltenek el nálunk. Ehhez természetesen nemcsak a jelenleginél sokkal több férőhely szükséges. — Hanem? — Például gyors, jó és jutányos áruközlekedés: a jelenleginél sokkal korszerűbb úthálózat; jobb útjelzőszolgálatot; a főbb átvonuló gyeimet. Prukner Pál Mi okozza a gondokat a megyei állatiorgalmi és húsipari vállalatnál? Tavaly az év végén és 1969 első három hónapjában megyénkben az állatállományt megtizedelte a száj- és körömfájás. Az állatbetegség négyhónapos dúlása nagy károkat okozott a termelő gazdaságoknak és a magántermelőknek. Gondot jelent még ma is utólagos hatása az állatforgalmi és húsipari vállalatnál. Csíki József igazgató és Kardos Pál igazgatóhelyettes elmondták, hogy a felvásárlás és az ipari feldolgozás tervszámai nem változtak. Fennakadások ugyan voltak munkájukban, de a betegseg hatásai most mutatkoznak a legjobban. A termelőszövetkezetek az elszenvedett károsodást, a forintkiesést — érhetően — megpróbálják csökkenteni. Ehhez jó alapot teremt az állatforgalmi és húsipari tröszt rendelkezése, amely módosította a 125 kilogrammon felüli fiatal hízott sertések felvásárlási árát. Az eddigi 18 forint helyett kilogrammonként 19 forintot fizetnek október 1-től december 31-ig a szerződött sertésekért. A tröszti rendelkezés érthető, hiszen a nagyobb súlyú sertések termelésére ösztönöz. Mi tehát az, ami a szakembereknek gondot okoz? Az, hogy a szerződés szerinti esedékes hízott sertéseket a tsz-ek nem a kívánt heti ütemben adják át a vállalatnak. Ennek kihatása az ipar vágókapacitását nemcsak megyén belül, hanem országosan is kedvezőtlenül befolyásolja. S ez természetszerűen kihat a lakosság húsellátására is. Nem arról van szó, hogy az ellátásban fennakadást okoz, hiszen az ipar a kívánt mennyiséget mindenkor biztosítja a kereskedelemnek, hanem arról, hogy kénytelen fagyasztott árut kiadni. Tudvalevő, hogy a fagyaszott hús nem örvend közkedveltségnek a lakosság körében. A jobb húsellátásnak tehát feltétele az ütemes feldolgozás, amit csak a tervszerű átvétellel képes biztosítani az ipar. Mi tehát a megoldás? A megyei húsipar vezetőinek az a véleménye, hogy azok a közös gazdaságok, amelyek az állatbetegség következtében jelentősen károsodtak, éljenek a tröszti rendelkezésből »dódó lehetőségekkel, termeljenek nagyobb súlyú sertéseket. Azok a termelőszövetkezetek azonban, amelyek nem szen- 1 védték károsodást és különben is jól állnak, tekintsenek el a né- hányezer forintos többletjövedelemtől. Novemberben igyekezzenek ütemterv szerint leadni a 100 kilogrammon feletti hízott sertéseiket. Az időeltolódás, amit a ráhizlalás okoz, decemberben komoly megterhelést jelenthet az iparnak. Előállhat olyan helyzet, hogy az ipar nem lesz képes feldolgozni a sertéseket. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy novemberben az ipar kapacitása kihasználatlan. ugyanakkor egy hónappal később a nagy szállítás következtében kapacitás-hiány miatt jelentős értékek mehetnek veszendőbe. B. J. Ezerforintos ősz A Népújság új rejtvénypályázala örömmel jelentjük kedves olvasóinknak, hogy 1969. november 2-án megkezdjük 7 fordulós, nagy keresztrejtvény-pályázatunkat, „Ezer- forintos ősz” címmel. Az első feladat: pályázóink őrizzék meg mai számunkat, amelyre a nagy keresztrejtvény megfejtésekor szükségük lesz. A második feladat: figyeljék 1969. november 2-1, vasárnapi számunkat, ebben közöljük majd a nagy keresztrejtvényt és az első forduló kérdéseit A pályázat fő díja: 1 db ezerforintos betétkönyv és még sok értékes nyereménytárgy! Tegyen részt ön is az „Ezerforintos ősz” című pályázatunkon! őrizze meg lapunk mai számát, és figyelje az 1969. november 2-iki, vasárnapi számunkat A MÉK BÉKÉSCSABAI KIRENDELTSÉGE 1969. november 1-én LELTÄRT TART. Kérjük üzletfeleinket, hogy november 1-i áruszükségletüket legkésübb október 31-én vásárolják meg raktárunkból. 6*2762 A minap az utcán elkapott kiváló jellemszínészünk, megragadta a karomat, jól ismert hatásos tekintetével a szemembe nézett, majd a fülembe dörögte: — Ezt írd meg, öre- bem, mert ilyet még nem hallottál! Ezután nagy átéléssel kezdte mesélni bonyolult kalandját, valamilyen szervizzel. Untatott az elcsépelt história, de élveztem a nagyszerű előadást és természetesen udvariasan hümmögtem, meg „hát igen’’-eztem. Izgalmas fordulatot sejtetett a színész túlfűtött hangja, amikor egyszer csak váratlanul, a mondat közepén, sőt talán a szó közepén, elhallgatott. Fülig pirultam, azt hittem, észrevette, hogy nem figyelek a szövegére. A következő másodpercben azonban | megkönnyebbülten lát- i tam, hogy révedező mo- ! sollyal néz valaki után. Követem tekintetét. Egy ' néni tipeg távolodva, BAL CIMPA óvatos szemérmesen ban statisztáltunk, vissza-visszales. Adélka Caesar apród ja — Adélka! — szólal volt, én „egy” a tömeg- meg a színész. — Iste- ben. Amikor Caesar kö- nem, hogy megörege- zeledett, kiáltanunk keidéit! - sóhajt és hátra- iett> hogy ^Ijen Cae_ simítja ritkás ősz haját. sar!» Én kiáltottam is Egyszeriben megfeled- mindaddig, amíg Cae- kezik a pimasz szerviz- sár oldalán fel nem férői és következik a deztem Adélkát és ő „sztori”. nem nézett rám, azzal a — Elhiszed, hogy én sötétkék szemével, valamikor, alig néhány — Egyszer az ügyelő évtizede, halálosan sze- észrevette akaratlan relmes voltam belé? szabotálásomat és fi— Adélka csodaszép gyelmeztetett. Nekem volt. Az alakja, az ar- nagyon nagy szükségem ca, tetőtől talpig min- volt a „gázsira”, hát den egyes porcikája, de megkértem Adélkát — a szeme... a szeme... őszintén föltárva a té- öregem, a szemének nye^et —. hogy ezentúl nézze inkább a bal fülem cimpáját. Adélka, mai a mögöttem álló Laci. barátomat vette elő szabotálásért. — Aznap este Adélka azt mondta, hogy nem érzi jól magát, siet haza lefeküdni, a villamosig se kísérjem. Bánatosan, magamban bolyongtam az éjszakában. Irigyen sóhajtoztam, valahányszor szerelmespár jött velem szemközt. — önkéntelenül Adél- káék felé bandukoltam. Látom, az 6 kapujukban is áll egy pár, vadul csókolóznak. Irigykedve néztem, s ekkor a fiúban megismertem Laci barátomat, és a lányban... És én hülye, azt hittem, hogy a bal fülcimpámat nézi! — Na, szervusz! — nyújtja kezét sietve színész barátom, bár valóvalóságos varázsereje volt. Ha valakire ránézett sűrű pillái alól az ,, a sötétkék szempár, an- kl mszonozta szerel- színű, hogy semmi dől nak a férfinak nemcsak meTnet< megígérte, hogy ga, de a vérében van, a szívverése állt meg, tel?esíti kérésemet, de a hangja is elakadt, — Valóban. A követ- amint ezt az imént is kezö előadáson a bal színről), tapasztaltad, habár... fülcimpámat nézte. Én Vagy tíz méterről forszával, múlik az idő. Az dupla hangerővel ordí- dúl vissza és kiáltja az a dolga, nem igaz, he- tottam: „Éljen Caesar!” utca nyüzsgésén át: Ne he-he... a telhetetlen ügyelő felejtsd megírni! — Főiskolások vol- azonban ismét elégedettünk, a Julius Caesar- len volt; ez alkalomhogy poén után „el" (vagyis: távozni kell a Nem felejtettem... Sólyom László
