Békés Megyei Népújság, 1969. október (24. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-27 / 249. szám

1969. október 28. 6 Redd Sikeres bemutatók, értékes jutalmak a megyei döntőn A polgári védelmi kiállítás egy részlete. őket követték a mentőosztagok, s később szirénázva érkeztek a mentőkoesik, hogy a sebesülteket elszállítsák. Igen helyes volt, hogy az össze- sereglett nézőket — lehettek vagy ötszázan — hangosbemondón tá­jékoztatták a történtekről és a védekezés módjairól. Sajnálatos viszont, hogy a MÁV-állomás ter­ményraktáránál, ahol a műszaki egységek mutatták be gyakorlatu­kat és a Lenin Tsz üzemegységé- ben, ahol állatmentés volt, szinte nem is akadt néző. holott a be­mutató célja egyben a lakosság felvilágosítása is. Kitűnő szervezést, jó felkészü­lést igazolt a békéscsabai KISZ- táborban vasárnap délelőtt meg­rendezett községi, városi, járási versenyek győztes egészségügyi szakaszainak versenye. Az első a Szarvas, a második az Orosháza városi, harmadik a Békés község csapata lett. *** Már hetekkel ezelőtt nagy iz­galom előzte meg a községekben, járási versenyeken megrendezett polgári védelmi napokon. A já­rási és városi vetélkedők legjobb­jai október 25—26-án Békéscsabán a megyei döntőn adtak tanúbi­zonyságot tudásukról, felkészült­ségükről. Szombaton délután három he­lyen is megkezdődtek a bemutató gyakorlatok. A Tanácsköztársaság útja és a Mednyánszki utca ke­reszteződésében a félig lebontott raktár — melynek helyén nem­sokára új ház épül — volt a gya­korlat fő színtere. Pontosan két órakor hatalmas fekete füstfelhő kúszott a magasba. Itt volt az imi­tált tűz fésűié, melyhez pillana­tok alatt kivonultak a védőruhá­ban, gázálarccal — táblák is je­lezték: Ez fertőzött terület — fel­szerelt tűzoltók. elsősorban a védekezés hogyanjá­ra hívják fel a figyelmet. Uhljár Mihály, Békéscsaba Város Taná­csának V. B. elnöke nyitotta meg a kiállítást. Telt ház előtt tartották meg a polgári védelmi napok megyei szellemi vetélkedőjét is. Az ügyes­ségi, szakmai bemutatókkal fűsze­rezett szellemi tornát együttérzőn szurkolta végig a közönség, s jól szórakozott a Megyei Művelődési Ház balassistáinak pergő ritmusú népi táncán, népdalain, s a nép­szerű Sygma tánczenekar és szóló­énekesei műsorán. A vetélkedő legjobbjának Oros­háza város versenyzője, Szántó .Imre bizonyult, aki jó szereplésé­ért egy családi ház fűtésére alkal­mas gázkazánt nyert. A mezőko­vácsházi járás versenyzője, Sze- lezsán János a második, jutalma camping-kerékpár és ezer forint vásárlási utalvány, míg a harma­dik, Török Sándor szarvasi járás küldötte, egy 301 típusú mosógépet kapott Kasnyik Judit—Lipták Judit A földre terített pokrócokon szótlan csendben feküdtek a sebe­sültek. Lábtörés. Nyílt combnyak­törés. Koponyasérülés. Ütőeres vérzés a végtagokon. Gerincsebe­sülés. Rohamléptekben közeled­tek a gázálarcos, szürke védőru­hás mentőosztagok. Gyorssegély­ben részesítették a rászorulókat, aztán a részleges mentesítő-állo- másra és a sebesült-gyűjtőhelyre szállították őket. Elsősegély a sérülteknek. Van mit védenünk — erre hívta fel a látogatók figyelmét Békés­csabán, a városi tanács dísztermé­ben szintén vasárnap délelőtt 9- kor megnyílt polgári védel­mi kiállítás, mely bemutatja a modern támadó eszközöket, a tö­megpusztító fegyvereket, azok ha­tásait, de azt is, hogy lehet és kell is ellenük védekezni. A hatalmas tablók szöveggel ellátott fotói, áb­rái, a kiállított védőfelszerelések A vetélkedő egyik izgalmas pillanata. Rádióirányítás. (Fotó: Demény) Kém jár külön úton a pórt és a tanács Néhány gondolat as Oroshási Járási Tanács V. B. munkájáról „A megyei tanács végrehaj­tó bizottsága október 21-én, kedden a helyszínen, Oroshá­zán tárgyalja meg a járási ta­nács végrehajtó bizottság munkájáról szóló jelentést.” nnyit az akkor megjelent ■*-' napihírből. Részletesen is­mertettük a napirendi pontokat, azokra most nem akarunk rá­térni. A jelentés boncolgatásá­hoz sem kezdünk — ezt már megtették az ott felszólalók, amikor kifejezték: gazdagabb és választékosabb a végrehajtó bi­zottság tevékenysége, mint ahogy azt a jelentés tükrözte. Ismeretes, hogy az orosházi járás jellege mezőgazdasági. Az ipart mindössze a ktsz-ek és egy-két kisebb üzem képviseli. — Orosháza városról most nem szólunk. — így a tanács vb a segítségét elsősorban a mezőgaz­dasági termelés növelésére és a tsz-parasztság szocialista gondol­kodásának formálására igyekszik adni. Ez esetben nem sikertele­nül. Néhány beszédes, jó ered­ményre hivatkozhatunk. A járás tsz-einek legalacsonyabb búza­termés-átlaga 1963-ban 9,1 má­zsa volt kataszteri holdanként. Az idei átlag 19,9 mázsa. A hu­szonkét tsz-ből egy sem mérleg­hiányos, sőt a magasabb termés- eredmény 18 milliós többletbe­vételt eredményezett. De szólha­tunk arról is, hogy a járás terü­letén több ezer embert lehet mozgósítani társadalmi munkára. Vagy, hogy ebben a járásban egyetlen képesítés nélküli peda­gógus sem működik. Hosszú len­ne felsorolni mi mindent hozott csak az utóbbi néhány eszten­dő megfontolt intézkedése. Sok munka volt ebben, ám nem egye­düli tanácsmunka, hanem az, amit ott az ülésen így fejeztek ki: „Nem jár más úton a párt és a tanács.” És ez az a lánc­szem, melyet megragadunk az Orosházi Járási Tanács V. B. munkájának bemutatásakor. A járásban kialakult az a helyes gyakorlat és mun­kamódszer, hogy a főbb kérdé­sekben a pártbizottság, a párt­végrehajtóbizottság elvi dönté­seket hoz, irányszámokat fogad el, amelyek munkaprogramul, el­igazításul szolgálnak a tanácsok­ban dolgozó kommunisták­nak. Az állásfoglalás gyors köz­vetítését, realizálását segíti az a körülmény, hogy a járási párt- bizottság első titkára a tanács vb választott tagja is, és ezáltal erősítheti a tanács pártirányítá­sát. i Elvi állásfoglalásról és döntés­ről szóltunk. Ez természetes. Ez felel meg a kongresszus határo­zatának, nem pedig valamiféle átnyúlás a szakigazgatási szer­vek fölött. Itt ezt az elavult módszert elvetették már régen. A kommunistákra tel­jes érvényű határozat ez, amelynek végrehajtása a járás fejlődésének biztosítéka. Ami a legfontosabb, hogy egy­formán igyekeznek értelmezni a párthatározatokból és a minisz­teri rendeletekből adódó felada­tokat. Ezért nem mindig az ér­tekezleten van a hangsúly, ha­nem a baráti, elvtársi eszmecse­réken, amelyek nélkül a járási pártbizottság és a járási tanács aligha tudnának egy nyelven beszélni. A mindennapi élet ta­pasztalatairól közvetlen benyo­másokkal és friss élményekkel telítődnek ezek a kapcsolatok. A z elmúlt években kifejtett munkáról ' szóló adatok megnyugtatóak. Nézzük meg a tömegkapcsolatok erősítésének legjelentősebb fórumát, a tanács­ülést. A járási és községi taná­csok rendszeresén megtartották jjlfiSGÍAsflij __ T MiVÓIth. i’jfL | val, ugyanis kevés a tanácsko­zási joggal meghívottak száma. I Az viszont jó — bár tizenhét ta- | nácstag még egyáltalán nem szó­lalt fel a tanácsülésen —, hogy I az interpelláló tanácstagok a vá­lasztóik által felvetett problé­máknak adtak hangot. így került bevezetésre többek között Nagy­kopáncs—Makópusztán a villany. Tehát nemcsak a viták rende­zéséről van szó, hanem arról, i hogy az elhangzott javaslatokat [ a tanácsok rendszerezik és ennek j értelmében cselekednek. Monda­nunk sem kell, hogy ez mennyire elősegíti a szocalista demokrá­cia kifejlesztését, a bizalom to­vábbi megszilárdulását, az őszinte vélemény-nyilvánítást. A \ szocialista demokratizmust erösí- | tené — állapította meg a megyei j tanács végrehajtó bizottsága —, [ ha a tanácsülések programja gazdagabban fogná át a változó, érlelődő, gyorsan fejlődő, városia­sodó arcú falu gazdasági, tár­sadalmi és kulturális életét. A mezőgazdasági kérdéseknek ter­mészetesen továbbra is az érdek­lődés homlokterébe kell állni, de velük összefüggésben gyak­rabban kellene foglalkozni a fa­lusi emberek gondolkodását be­folyásoló, alakító tényezőkkel is. Például a korszerű mezőgazda- sági technika térhódításával vagy ennek akadályaival, a me­zőgazdasági szakmunkásképzés- j sei, a falusi fiatalok művelődési, j szórakozási lehetőségeinek biz­tosításával stb. I A továbbiakban mintegy aján- I lásul említette meg a tanácsko- ! zás a községi párt és tanácsok esetenkénti együttes üléseinek lehetőségeit. Igen értékes lenne a községpolitikai munkát együt­tesen megvitatni. E témának kö­zös megtárgyalása hasznosnak bizonyulna, hiszen a jó község­fejlesztési tevékenység gazdagítja a szocialista demokratizmust, elősegíti a lakosságnak a közös-, ségi munkában való fokozottabb bekapcsolódását. így jobban sze­repelhetnének tanácsüléseken, párttaggyűléseken a község fej­lesztésével összefüggő • gondok, elképzelések. Az állandó bizottságokban is j rejlenek még jócskán ki nem I használt tartalékok. Érdemes fel- ! hívni a figyelmet a komplex - munkára — olykor 2—3 állandó bizottság együttes ülésezésére, amikor a község életének olyan fontos kérdését tárgyalják meg, j mint a mezőgazdasági szakkultú­ra vagy a kommunális program előkészítése. [if ind ezeket figyelembe véve az a meggyőződésünk, hogy a község politikájára és an­nak megmagyarázására fordított [ erő politikailag is busásan visz- szatérül. Azon is gondolkodni le^ ! hetne, hogyan ismertessék meg I minél gyorsabban a tanácsülések idejét, programját, határozatait, intézkedéseit az egész település lakosságával. Ehhez azonban a hangoshíradó nem elegendő. A tanácsülés nem sűrűn van. An­nak megszervezése bizony várja a tanácstagok, a Hazafias Nép­front bizottságok és a tömegszer­vezetek szorgalmas munkáját. Azzal szeretnénk befejezni, hogy az itt leírtak korántsem merítik ki az orosházi járási ta­nács vb munkájának értékelését. Nem szóltunk a hatáskörök le­adásának meggyorsításáról, sem arról, hogy mennyire érdemes lenne, ha a végrehajtó bizottság legalább évente egyszer a járási tanácsülésen is beszámolna mun­kájáról. Csupán az ott elhang­zottak alapján fogalmaztunk meg bizonyos igényeket, amelyek nél­külözhetetlenek a párt, a tanács, a tömegek kapcsolatában. Rocskár János

Next

/
Thumbnails
Contents