Békés Megyei Népújság, 1969. október (24. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-27 / 249. szám

1969. október 28. 3 Redd Gyenge földrengés Budapesten /fs Országos Földrengésvizsgáló Intézet tájékozta tása /asámap délután és hétfőn dél­előtt enyhe földrengést észleltek Dél-Dunántúlon — Baranya, So- mogy, Tolna és Zala megye tér­ségében. Károk sehol sem kelet­keztek. A pécsi jelentés szerint vasár­nap 16 óra 40 perckor, hétfőn pe­dig 0 óra után 12 perccel észlel­ték a földlökéseket. Néhány perc eltéréssel ugyanebben az idő­pontban zajlott le az érintett te­rület egészén az átlagosan egy percnél valamivel tovább tartó enyhe földrengés. Megmozdultak a bútorok,' kilengtek a csillárok, az edények összecsördültek, a szobanövények levelei rengtek. A rengést legerősebben a magas — 7—10 emeletes — házakban ész­lelték. Hétfőn reggel negyed tíztől hosszú időn át szünet nélkül szólt az Országos Földrengésvizsgáló Intézet sashegyi obszervatóriumá­nak telefonja. A telefonálók egy­más után jelentették be, hogy a főváros különböző részein érezték a talaj megmozdulását. Töbnyire csak gyenge mozgások voltak ész­lelhetők, egyesek azonban olyas­mit is közöltek, hogy a lakások­ban a virágok megmozdultak, a lámpák kilendültek, sőt a magas házak legfelső emeletein még az épületek gyenge kilengését is ta­pasztalták. Erősebb rezgéseket jelentettek Pécsről, pontosabban a Misina- tetőről. Ezeket az észleléseket a sas­hegyi készülékek is alátámasztot­ták. A budapesti műszerek szalag­jain hétfőn reggel 9 óra 11 perc és 32 másodperckor tűntek fel az első jelek. Ezek is, akárcsak a pécsi jelentések, arra mutatnak, hogy ez a földrengés valószínűleg ugyanazon a környéken tört ki, mint a tegnapi, mérete azonban elérte a 6.5-et, vagyis nagyobb volt a vasárnap délutáni jugosz­láviai rengésnél. És alighogy ez a negyed tíz előtt kezdődött rengés véget ért a sashegyi földrengésjelző készü­lékek szalagjaira már újabb ta­lajmozgás — valószínűleg az előbbinek az utórengése — raj­zolta rá a nyomait. Vizesfási rizsaratók a szakszervezetek időszerű kultúrpolitikai feladatairól tanácskoztak A Szakszervezeték Mlegyei Ta­nácsának kulturális, agitációs és propaganda munkabizottsága az elmúlt napokban ülést tartott Bé­késcsabán, az SZMT székházában. Az ülésen a társszervek képviselő­in kívül részt vettek a megyénk­ben működő szakszervezeti műve­lődési otthonok igazgatói is. Dömény Ferenc megnyitója után Hajdú Antal, az SZMT kulturális agitációs és propaganda munkabi­zottságának vezetője ismertette a tanácskozás résztvevőivel az idő­szerű szakszervezeti kulturális és propagandafeladatokat. Elmon­dotta többek között, hogy az 1969 —70. évi tömegpolitikai oktatások előkészületei sikeresen haladnak megyénkben. Az elmúlt évben mintegy tízezer szervezett dolgozó vett részt a szakszervezeti tömeg­lőszövetkezetekben — a tulajdon­sági pozícióból eredően — a tagság társadalmi ellenőrzése tovább erő­södött, a vezetőségek, a függetle­nített vezetők, az ellenőrző bizott­ságok ellenőrző tevékenysége is rendszeresebbé vált. A fejlődés azonban korántsem olyan mérté­kű, amely a termelőszövetkezetek jelentős részében biztosítaná az önálló vállalati jellegű gazdálko­dás követelményednek megfelelő rendszeres és kellő színvonalú ellenőrzés feltételeit. Ennek főbb okai: Gyakran előfordul, hogy a ter­melőszövetkezetek testületi szer­veinek, a tisztségviselőknek és gazdasági vezetőknek ellenőrző tevékenysége még nem kielégítő, nem elég hatékony. Több helyen csak eseti jellegű, nem rerriiíze- res, sőt előfordul, hogy tervsze­rűtlen is. Nem vált még gyakor­lattá az a helyes módszer, hogy az irányítás felső, közép és alsó szintjén végzett belső ellenőrzés helyzetét vezetőségi üléseken megvitassák, a tapasztalatokat a munkák továbbfejlesztésére fel­használják és az ellenőrzést a szakmai, ügyrendi feladatokkal is összekapcsolják. Több helyen tapasztalható, hogy a termelőszövetkezeti vezetők a jogszabályokban előírt és a gaz­dálkodás menetében felvetődő el­lenőrzési munkákat még nem te­politikad oktatásokban, az 1969— 70. évi oktatási évben a résztve­vők száma előreláthatólag eléri a tizenkétezret. Szó volt a tanács­kozáson a jubileumi ünnepségek méltó megrendezésének fontossá­gáról. A szakszervezeti bizottsá­gok és a szakszervezeti művelődé­si otthonok igen komoly előkészü­leteket, konkrét intézkedéseket tesznek a jubileumi ünnepségek megrendezésére. Az ülésen foglalkoztak a mun­kás-paraszt szülők tehetséges gyermekeinek továbbtanulásával. Az SZMT ennek segítségére intéz kedési tervet készített és anyagi­lag mintegy hatvanezer forinttal támogatja a munkás-paraszt szü­lők tehetséges gyermekeinek fel­készítését (korrepetálását), to­vábbtanulásának elősegítését. kintik alapvető feladatnak. He Tavaly ilyenkor szabolcsi cigá­nyoktól volt hangos Vizesfás. Rizsaratásra jöttek háromszázan. A munkásszállás és az ellátás töb­büknek annyira megtetszett, hogy nem szívesen utaztak vissza sza­bolcsi otthonukba. Az idén üresek a munkásszállások. Este csend öleli a környéket. Észre sem ve­szik Vizesfáson a második ara­tást, noha majdnem 800 holdról takarítják be a rizst. Lánctalpas kombájnok és mocsárjárásra át­alakított lánctalpas traktorok ügyeskednek a rizstáblákon. Szbjka Pál kerületvezető után lépkedünk gátról gátra, kalitká­ról- kalitkára, hogy mi is részesei lehessük a számára olyan nagy jelentőségűnek tartott élménynek, a rizsbetakarítás teljes gépesítésé­nek. Megállunk egy magas vezetésű csatorna tetején, ahonnan jól be­látjuk a határt. Tőlünk balra fél­lánctalpas, jugoszláv gyártmányú kombájnok aratnak. Paprika-piros színűek. Az aranysárgára érett rizsben fürgén mozognak. A kalit­kát ölelő gáton haragoszöld szí- . nű fű pompázik, s a gépek után f rendre rakott szalmahurka és a ▼ esépléssel járó finom porfelhő lyette, ezen feladatok megoldását! cslPŐsseggel jórészt az ellenőrző bizottságok­tól, illetőleg külső szervektől vár­ják. Erre utalnak azok a jelensé­gek is, hogy a termelőszövetkezeti törvény adta lehetőségeket nem használják ki kellően, nem alkal-; maznak a kívánt mértékben bel­Megkerülünk egy ‘anyát és szép panoráma tárul elénk. Mintha ■harctéren járnánk. Dohognak az ISZKG teljes lánctalpas kombáj­nok motorjai s mint valami ha- • talmas csőrű önjáró lövegek tut­inak az SZ—100-as traktorok. Az ső ellenőröket, revizorokat és át-Jegymás melletti kalitkában két­fogó ellenőrzésekhez nélkülözhe-fkét kombájn aratja és csépeli a tetlen szakértőket. Az ellenőrzés gyorsabb ütemű rizst. Azért szervezték így a mun­kát, hogy a gépek ne kerülgessék . .. i j♦egymást, hanem egymást követve továbbfejleszteset akadályozza azdolgozhassanaK Huszonöt-har­a körülmény is, hogy az elmúlt *._;-- ------ - , i dőszakban, de még jelenleg is az ezzel kapcsolatos káder- és sze­mélyzeti munka is eléggé hiányos. Nem voltak és jelenleg is hiányo­sak a rendszeres képző- és to­vábbképző tanfolyamok, nagymér­vű az ellenőrző bizottságok sorai­ban a fluktuáció. Mindezeket szűkebb témaköröket felölelő adások nem voltak képesek ellen súlyozni. I Nem rendeződött megnyugta-* tóan az ellenőrzésben eltöltött idő* | mine perc alatt egy-egy kalitka négy-öt hold rizsét falják fel. A magtartály sűrűn telik. Ilyenkor felkerül a zászló a gép tetejére. A lánctalpas traktor egyből ott te­rem s a motor fölé szerelt mag­tartályba ürítik a rizst. A traktor a tábla szélén álló pótkocsiba to­vábbítja a termést ágyúcsőhöz ha­sonló, önürítő szerkezetével. Negyedik hete nappali megállás nélkül dolgoznak. Amikor a har­mat felszáll, munkába lendülnek a kombájnosok. Ameddig újabb harmat ereszkedik, aratnak. E nagy őszi hajrában arra is jut ide­jük, hogy a nyáron nagy szeretet­tel gondozott különböző rizsfaj­ták termését külön arassák, mér­legeljék. A jövő évi fajtamegvá­lasztáshoz gyűjtenek adatokat, hogy a kerületben csak olyan fajta rizst termesszenek, amelyik a legtöbb termést adja. A szovjet gyártmányú kombáj­nok nemcsak a búza, hanem a rizs aratásában is beváltak. Nagy teljesítőképességűek. Naponta háromszáz ember munkáját pótol­ják. A kerületvezető szerint a kézi aratás és'cséplés 25—30 százalékos szemveszteséggel is járt. Évekkel ezelőtt holdanként 12—14 mázsa termést mondhattak magukénak, most pedig majdnem 18-at! Van­nak táblák, ahonnan holdanként 25 mázsát arattak. A rizsaratás teljes gépesítésének szervezésében a műszaki gárda jeleskedett. Az SZ—100-as trak­torokra szerelt magtartály s ürítő­szerkezet Balogh Mátyás főmér­nök ötlete alapján készült. A trak­torokat mocsár járásra alkalmas lánctalppal is felszerelték. Ezeket beszerzési lehetőség híján, maguk készítették. A vizesfásiak ötlete alapján született a nagy Dutra- traktor hidraulikájára szerelhető szalmahordó villa is. Ezek doku­mentációit éppen a napokban mu­tatták be a megyei újítási kiállí­táson, hogy mások is felhasznál­hassák. Az volt a céljuk, hogy a tsz-ek és állami gazdaságok dol­gozóit ne kelljen tíz-tizenkét hé­ten át rizsaratásra beosztani, az­után pedig az őszi hideg esőben, ^Vállalatok megrendelésére is dolgoznak a kisiparosok díjazása sem a fizikai dolgozók íjj^kés esetében. A tapasztalatok szerinti az átlagkereset vagy órabértérítés esetén egy-egy ellenőrző bizottsági elnök vagy tag saját munkabe­osztásában szívesebben dolgozik, mint ellenőriz. Ehhez még az is hozzájárul, hogy az ellenőrzéshez gyakran hiányos a felkészültség, ami jelentős mérvű tartózkodást vált ki. (Folytatjuk) A Kisipari Termeltető Vállalat Csongrád, Bács-Kiskun ♦megyei kirendeltsége az idén több mint hatmillió forint értékű munkára kapott megrendelést vállalatoktól, szövetkezetektől, intézményektől. A vállalat kere- fében dolgozó kisiparosok nagy­részt speciális gépalkatrészeket, orvosi műszereket készítenek, eszterga-, maró- és faipari gépe­ket újítanak fel, galvanizálást, krómozást, nikkelezést, dukkózást vállalnak. Munkájukkal közvetve az exporttermelést is elősegítik. A Békés megyei kisiparosok arányosan vesznek részt a meg­rendelések teljesítésében. Legje­lentősebb tételt az ipari kefék, a csavaráruk, a mérleg-, az olaj­kályha- és a felvonó-alkatrészek képeznek- Egyes kisparosok 150 200 ezer forint értékű termék előállítására kötöttek szerződést. fagyban és dérben esépléssel meg­bízni. Embemyűvő munka az ilyen. Ezt a mi megyénkben már senki sem vállalja. A szabolcsi cigányok sem a rizsaratásért lel­kesedtek, hanem a gazdaságban kapott összkomfortos ellátásért. Ök is, mint a többi ember, jobb sorsra és munkára érdemesek. Kép, szöveg: Dupsi Károly Keresztrejfvény-nyerfesek Vasárnap délelőtt a Ki tud többet a I polgári védelemről? című vetélkedő után sorsolták ki Békéscsabán, a Jó­kai Színházban a Polgári védelmi rejt­vénypályázat helyes megfejtői között a 10 darab 300 forintos vásárlási utal­ványt. A szerencsés nyertesek Szpisják Györgyné, Bcs., Szarvasi út 11., Ko­csis Rozália, Orosháza, Eszperantó u. 5., ónodi István, Bcs. Wesselényi u. 11., Nagy Miklós, Bcs., Kazinczy u. 1/6., Jantyik Katalin, Bcs., Ihász u. 4., Rusznák Pál, Bcs., Pozsonyi u. 82., Turzó Istvánné, Bcs., Kulich Gyula Lakótelep V/8., Kotolák Júlia, Déva- ványa, Deák F. u. 67., Aorán Anikó, Bcs., Vilim u. 6. és Valach Endre, Sarkad, Szabadság tér 12. szám alatti lakosok, akik a békéscsabai Centrum Áruházban válthatják be a Polgári Védelem Békés megyei parancsnoksá­gánál (József Attila u. 4.) átvett utal­ványaikat. Első Lipták Ágnes Szarvason, de az egész megyé­ben is osztatlan örömet keltett az a bejelentés, ami vasárnap dél­után a Röpülj, páva II. elődöntő­iében hangzott el a tv-ben. Itt is­mertették ugyanis a Békés— Csongrád megyék közötti I. elő­döntő végeredményét. Kiderült, hogy a Békés megyei közönség szavazataival alaposan megnövelte Lipták Ágnes szarvasi versenyző pontjainak számát és első helyen áll. Ez a tény annál inkább fi- gyelgemre méltó, mert jelzi azt a nagyfokú érdeklődést is. amelyet ez a verseny megyénk lakossá­gából kiváltott. Hiszen a beérke­zett több mint 10 ezer szavazatból legtöbbet megyénk versenyzői kapták. Ügy látszik, a szomszédos Csongrád megyében nem volt ilyen nagy az érdeklődés, mint ná­lunk, hiszen az ottani versenyzők­re alig néhány száz szavazat ér­kezett be a tanács művelődésügyi osztályához. Lipták Ágnesen kí­vül a többi békési is, legalábbis most, még az élmezőnyben foglal halvat

Next

/
Thumbnails
Contents