Békés Megyei Népújság, 1969. október (24. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-25 / 248. szám

Súgnak az igazgatónak? Az igazgató, bár egyszemélly- ben felelős a vállalat gazdálko­dásáért, mégsem érthet minden­hez. Nem is tudhat mindenről. Ezért szüksége van a vállalati apparátus, a társadalmi szervek tájékoztatására, véleményére, tanácsaira, esetenként az egyet­értésére. Természetes tehát, ha az igazgató fontos döntései előtt személyi, gazdálkodási, szerve­zeti ügyekben tanácskozik mun­katársaival. Nemcsak a körül­tekintés, a szakszerűség, hanem a vezetés demokratizmusa is azt igényli. Egészein másról van szó, vi­szont, amikor arról suttognak a folyosón: vagy nyíltan beszélnek az irodákban, hogy „súgnak az igazgatónak”. Ilyenkor tulajdon­képpen szubjektivizmusra, rész­rehajlásra gyanakodnak, arra célozva, hogy a vezetői döntést illetéktelenek, „titkos tanács­adók” befolyásolják. A súgás természetéből adódik, hogy ez az eszmecsere nem az írott ügy­rendi szabályoknak és az íratlan szocialista vezetési normáknak megfelelően zajlik. Általában, nem is bírja ei a munkaértekez­letek, a vélemények sokoldalú összecsapásának nyilvánosságát. A súgó lehet szürke eminen­ciás és dolgozhat a vállalat va­lamelyik vezető posztján, lehet az igazgató földije, vagy régi szaktársa, barátja, befolyása mindenképpen egyoldalú, sérti a kollektíva igazságérzetét És joggal sérti azokat a vélemény- nyilvánításra illetékes vezetőket, társadalmi munkásokat, akiket az igazgató nem, vagy csak for­málisan hallgat meg. Még a leg­lelkiismeretesebben előkészített vezetői döntés után is adódhat félreértés, sértődés. Hiszen a vezető végül is a sokoldalú esz­mecsere nyomán, a nézetek összecsapásából kialakítja saját véleményét és eszerint dönt. Egyesek ilyenkor úgy érezhetik: hiába beszéltek, nem hallgattak rájuk, mert tanácsaikkal ellen­tétes elhatározás született. A jó vezető persze komolyan vesz minden véleményt, nyílt vitában foglal állást és nyomós érveivel képes meggyőzmi, vagy legalább­is megingatni az övével ellenté­tes álláspont képviselőit. A vezetői elhatározások persze óhatatlanul szubjektív mozzana­tokat is tartalmaznak, még ha ez a szubjektivizmus nem is a vé­leményezők iránti rokonszenv- ből vagy ellenszenvből táp­lálkozik. Ez a szubjekti­vizmus egyrészt úgy csökkent­hető, hogy a vezető döntéseit minden esetben kellő informá­ciód birtokában a műszaki, ter­melési, értékesítési, pénzügyi, személyzeti szakapparátussal egyetértésben igyekszik meghoz­ni. Ha szükséges, nem sajnálja az erőt, az időt a vitától, a meggyőződéstől sem. Másrészt a vezetői szubjektivizmus, s az ebből adódó félreértés úgy csökkenthető, hogy a hatáskörö­ket elosztó ügyrend nem csupán a döntésre jogosult vezetőt ne­vezi meg, hanem a véleménye­zésére, egyetértésre jogosult sze­mélyeket, szerveket is. Előfordulhat, hogy a vélemé­nyezésre jogosult személynek nincs vagy használhatatlan a véleménye, s a vezető ezért kénytelen az ügyrendtől eltérni, „illetéktelen tanácsadókra” hall­gatni. Az ilyen ismétlődő esetek viszont arra vallanak, hogy a vezető nem jól választja meg munkatársait. A következtetés magától adódik: kerüljön min­den posztra a legrátermettebb ember. Aki tájékozott, hozzá­értő, aki bonyolult ügyekben is képes helyesen állást foglalni, bátran „súgni”, feletteseinek is ellentmondani és nem utolsó­sorban, akiben megbízik, akire hallgat az igazgató, a vezető. Kovács József A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1969. OKTOBER 36., VASÄRNAP Ara 1.20 forint XXIV. ÉVFOLYAM, 249. SZÁM Hatszáz tsz-vezető jelentkezett a továbbképzési felhívásra A párt megyei bizottságának és a megyei tanács vezetőinek kérésére a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Orosházán szervezte meg a ter­melőszövetkezeti vezetők to­vábbképzését. Az első év — mondotta dr. Babinszki Mihály igazgató — igen jó eredményt hozott, mivel a tanfolyamra „beiskolázott” felnőtt hallgatók nagy többsége megjelent, tevé­kenyen részt vett az oktatási programban és vizsgabizottság előtt számolt be a hasznosan el­töltött időről. Voltak azonban termelőszövetkezetek, ahol nem egyértelműen ítélték meg a to­vábbképzés szükségességét. Me­gyénkben is és általában a Ti­szántúlon, sőt Bács és Pest me­gyében is többen.visszaléptek a továbbképző tanfolyamon való részvételtől. Ez azonban megyénként csak egy-két eset­ben fordult elő. A termelőszövetkezeti veze tők továbbképző tanfolyamának közéleti rangot a tsz-elnökök ré­szére szervezett oktatás adott. Amióta a tsz-elnökök visszatér­tek munkahelyeikre, már nem okoz gondot különböző tanfo­lyamok szervezése, hallgatók to­borzása. A tsz-elnökök ugyanis maguk váltak a továbbképző in­tézet propagandistáivá. Ezzel magyarázható, hogy erre a tan­évre hatszázan jelentkeztek továbbképzésre. A nagyszámú érdeklődő tanulási igényének kielégítésére Orosházán párhu­zamosan több tanfolyamot is szerveztek. Az idén eddig 72-en kaptak ipar jogosítványt Békéscsabán Békéscsabán az idén eddig 72 iparjogosítványt adtak ki. Tu­lajdonosaik közül 42-en mellék­foglalkozásként — működési engedéllyel — dolgoznak, még­pedig nagyrészt az építő szak­mában. Ezenkívül öt nyugdíjas is kapott működési engedélyt. A szabadipar (fuvaros, bérfűré- szelő stb.) gyakorlásához 13-an, míg a különböző szolgáltató férfi-, női szabó, lakatos, víz-, villanyszerelő, fodrász) szak­mákban való tevékenységhez 12-en kaptak iparigazolványt. Ez utóbbiak többségben a város külső területén dolgoznak. Kevés még az építőipari, a kőműves, ács, víz, villany-, gázszerelő szakmában dolgozó kisiparosok száma. Túljutott az fisz! mezőgazdasági munkák dandárján a békéscsabai Lenin Tsz Az október 24-én bekövetke­zett időjárás-változás napján már túljutott az őszi mezőgazda- sági munkák dandárján a békés­csabai Lenin Tsz. Bordás Mihály főagronómus arról tá­jékoztatta szerkesztőségünket, hogy a cukorrépatermés 80 szá­zalékát már átadták a Sarkadi Cukorgyárnak. A kukorica­betakarítással is előrehaladtak, a termő terület csaknem 60 szá­zalékáról már védett helyen a termés. Három ZMAJ és egy BRAUD kukoricabetakarító géppel naponta 30 holdról törik le a kukoricát és vágják le a szárat. Az őszi búza vetésének 80 százalékával szintén elkészültek. Gyakorlatilag 1450 holdon — búza alá — felszántották a te­rületet. A vetéselőkészítés azon­ban igen nehéz volt, mert a rögös talajt tíz-tizenkétszer kel­Befejeződött a KIOSZ választmányi ülése A Kisiparosok Országos Szerve­zetének választmánya szombaton véget ért kétnapos tanácskozásán többek között a kisipari árak alakulásával foglalkoztak. A la­kosság — amint azt az értekezlet résztvevői is hangsúlyozták —, jó és gyors szolgáltatást, szolid ára­kat vár a kisiparosoktól. lett megdolgozniuk, hogy el­fogadható magágyat kapjanak. A pénteken elkezdődött esőzés­től, bár késlelteti az őszi me­zőgazdasági munkákat és a ve­tés folytatását, mégis a talaj­munka könnyebbségét remélik. Ötoldalú vízgazdálkodási együttműködés a Tisza vízgyűjtő területén Október 21. és 25. között Buda­pesten tanácskoztak a Tisza víz­gyűjtője országainak vízügyi kül­döttségei. A tárgyaláson részt ve­vő csehszlovák, jugoszláv, ma­gyar, román és szovjet vízügyi főhatóságok képviselői megvitat­ták a többoldalú együttműködés lehetőségét. Megállapodtak abban, hogy a növekvő vízszükséglet, to­vábbá a vizek káros hatása elle­ni hatékony védekezés szükséges­sé teszi az érdekelt öt ország együttműködését a Tisza vízgyűj­tőjén. E célból egyeztetett munka- programot fogadtak el és állandó közös szakértő csoportot hoztak létre. Elhatározták, hogy közös tanulmányt dolgoznak ki a Tisza- völgy jelenlegi vízgazdálkodási helyzetéről, távlati vízgazdálko­dás-fejlesztési tervéről és vízmér. legéről. A tanácskozáson részt vevő kül­döttségek tiszteletére Dégen Imre államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke ebédet adott, ame­lyen megjelent Frantisek Dvorsky, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság budapesti nagykövete, Dumitru Turcus, a Román Szo­cialista Köztársaság budapesti nagykövete, valamint a Szovjet­unió és Jugoszlávia budapesti nagykövetségének képviselői. 22 ország már pozitívan nyilatkozott- Az európai biztonsági értekezlet előkészítéséről tájékoztatott a Budapesten átutazó tinn miniszterelnök Mauno Koivisto finn miniszter- elnök Szófiából hazafelé menet szombat reggel rövid időre meg­szakította útját Budapesten. A vendéget Apró Antal, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, Szilá­gyi Béla külügyminiszterhelyet- tes, Rónai Rudolf, hazánk helsin­ki és M. J. Ingman Finnország budapesti nagykövete fogadta, s baráti eszmecserét folytattak a Ferihegyi repülőtéren. A finn miniszterelnök nyilatko­zatot adott Somogyi Lajosnak, az MTI főmunkatársának az európai biztonsági értekezlet kilátásairól, a tanácskozás megszervezésének folyamatáról, amelyhez Finnor­szág felajánlotta közvetlen segít­ségét. — Finnország azért jelentette be, hogy kész kezdeményezőleg fellépni a tanácskozás megszerve­zésében, előkészítésében — mon­dotta —, mert életbevágóan fon­tosnak tartjuk, hogy soha se mondjunk le az együttműködésre való törekvésről, a békés megol­dások kereséséről. Eusópa helyze. te stabilizálódik, a feszültség eny. hült, az európai béke megszilár­dítása számára a korábbiaknál jobb feltételek alakultak ki. Az eddigi jelek arra utalnak, hogy a kezdeményezés sikeres. Helsin­kiből történt elutazásomig 22 or­szágból érkezett pozitív válasz, vagyis olyan állásfoglalás, amely­ben támogatják az európai bizton­sági értekezlet összehívását, s nem kétséges, hogy még sok to­vábbi kedvező válasz várható. Esti fényben ...... S /s V­...a békéscsabai MÄV-pályaudvar. Fotó: Demény

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents