Békés Megyei Népújság, 1969. október (24. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-24 / 247. szám
1969. október 25. 7 Szombat Tudomány — Technika Mnzeui a föld Alig néhány évtizeddel ezelőtt Igarka még nem létezett. A szibériai Jenyiszej folyó két partján végtelen erdős-tundra húzódott, itt-ott a nomád törzsek által egyik helyről a másikra terelt szarvascsorda kóborolt 1930 elejére kis település keletkezett itt Elnevezték Igarká- nak. Jelenleg Igorga a Szovjetunió egyik leghatalmasabb kikötője a távoli északon, az ország fontos gazdasági központja. Igarkából nagyváros lett Az óriási fafeldolgozó kombináton kívül nagy szállítási vállalat működik itt, van néhány iskolája, kultúrháza, pedagógiai főiskolája (az északi nemzetek számára), technikuma. A város fő nevezetessége azonban a tudományos fagykutató állomás, amely a szovjet Tudományos Akadémia szibériai részlegéhez tartozó Fagykutató Intézet egyik fő telephelye. Az állomáson az örökös faggyal kapcsolatos problémákat tanulmányozzák, és részben — az ilyen területeken megvalósítható építkezési módszereket kutatják. Az örökösen fagyott föld valóban komoly problémát jelent. Örök fagy birtokolja bolygónk szárazföldjének egynegyed részét A Szovjetunióban az örökös fagy körzetéhez tartozik a terület 47 százaléka. Szibériában például az állandóan fagyott réteg vastagsága 1 métertől 400 méterig (északon) terjed. „Az Igarkai Tudományos Fagykutató Állomáson vagyunk., A főépületben széles falépcső vezet a föld alá. Körös-körül villanyfény. Az örökösen fagyott kőzetbe vájt akna dúcolt falai mentén jól láthatjuk a talaj réteges felépítését: agyag, laza homok, homokos agyag Lejjebb gleccser eredetű szalagformájú agyagrétegeket figyelhetünk meg Mindez — fagyott állapotban. A hőmérséklet itt álwndóan átlag mínusz 2—5 Celsius fok. Hét méter mélyen állomás következik, az első szint. Hosszú folyosón haladunk. Kétoldalt fülkék sorakoznak: az örökösen fagyott kőzetbe vágott laboratóriumok, kisebb szobák. Tömör, alatt szilárd ajtajuk van. Az első és második szinten elhelyezkedő kilenc fülkében a tudósok mindenre kiterjedő részletességgel, ^rmészetes körülmények között tanulmányozzák az örökösen fagyott talaj mechanikai tulajdonságait. A talajmintákat számtalan kísérletnek vetik alá. Törik, sajtolják őket, vizsgálják szakítási, szilárdsági jellemzőiket. Mindent műszerek rögzítenek. Az egyik első emeleti fülkében az állomás munkatársai különös múzeumot rendeztek be — az „örökfagy múzeumát”. A tárlókon levő egyszerű tollazatú szibériai madarak, szürkészöld növényeik, a JenyiszejbcJ kifogott halak, mintha élők lennének. Mindez természetesen a jégbe besajtolva, befagyva található meg Kijövünk a múzeumból és még mélyebbre ereszkedünk a föld alá. Fejünk felett már 10, 12, ...15 méter. Itt melegebb van, mint fenn: vége az örökös fagy honának. A tudósok munkái azt bizonyítják, hogy északi viszonyok között a coiöpös építkezési mód a leghatásosabb és leggazdaságosabb. A házat hosszú, 8—10 méter mélyen a földbe vert vasbeton talapzatra állítják. A magas, légszáraz födém alatti teret fűrészporral sűrűn kitömik. Ezáltal létrejön az alap téli maximális kiterjedésének és minimális felolvadásának feltétele. V. £, ut ki az állatok között, első dolog a járvány eredetének gyors felismerése. Sürget az idő, sürgősen meg kell találni a járványt okozó vírust is. Az eddigi módszer eléggé lassú volt. Egy agar-agar nevű zselébe beletették a fertőzött szövetmintát és különböző antitestek hozzáadáséval keresték a kórokozó víRordók műanyagból A közelmúltig az ipari hordok egyedüli anyaga a fémlemez volt. A fémhordók hátrányai közismertek: felületük nem korrózióálló, könyen behorpadnak, deformálódnak, nehezen tisztíthatok. A műanyag-feldolgozó gépek fejlődésével lehetségessé vált, hogy kemény polietilénből is készíthessenek hordókat, egészen 200 literes űrtartalomig. E legnagyobb méretű műanyag hordó súlya mindössze 14—15 kg, a legtöbb agresszív hatásnak ellenáll, és olyan rugalmas, hogy öt méter magasról leejtve sem történik baja. Hazánkban is folynak az előkészületek a polietilén hordók gyártásának megindítására. A „holt" tó A Razval-tavat „holt” tónak is nevezik, mert vizében és talajában semmiféle élőlény nem marad meg. Bár az orenburgi sztyeppéken — az Uraitól délnyugatra — nem ritkaság a dermesztő hideg, a tó vize mégsem fagy be soha. S ami még érdekesebb — a Razval a földkerekség egyetlen olyan tava, melynek medrét örök fagy uralja. gyorsan mozog, sok pedig hosz- szú szálat képez és lassan reagál, ezért az eddigi módszer igen körülményes volt. Most sikerült ultrahanggal szétvágni a vírusszálat és ezzel lehetővé vált a próbaművelet siettetése. Ma már a mikroszkopikus olló helyett ultrahangot használnak az állatorvosok. A vírusok gyors felismerése Ha egy majorságban járvány rust. Miután sok vírus kiesd és Az égési sebeket szenvedett betegek kínjainak enyhítésére és a sebek száradásának, gyógyulásának meggyorsítására a légpárnás járműveiről közismert egyik angol cég olyan légpárnás ágyat készített, amelyen meleg levegő tartja lebegésben a sérültet. A beteg feje párnán nyugszik, a szintetikus gumival bevont steril levegővel felfújt nylonzsák „zsebeiből”, melyek pontosan követik a fekvő személy alakját, folyamatosan áramlik a levegő, mintegy körülölelve a testet. Irtis-Karaganda csatorna Kazahsztán pusztáin 450 km hosszúságú csatorna épül az Irtás folyótól Karaganda bányász- városig. A csatorna szélessége 500 m, mélysége 5—6 m lesz és percenként 75 köbméter vizet fog átereszteni. A tervek szerint 22 szivattyúállomást, 11 kisebb vízi erőművet és 2 víztárolót (32 millió köbméter víz) kívánnak építeni. A csatorna mentén autósztráda épül, és er- dősávot fognák ültetni. A csatorna mentén elterülő földek vasban, szénben és aranyban, valamint rézben rendkívül gazdagok. Ezeknek a gazdagságoknak a feltárása az életet jelentő víztől függ. Kazahsztán itt levő ipari centrumai több mint egymilliárd köbméter vizet fognak kapni és a víz kioltja mintegy 120 ezer hektár sztyeppe szomját. Ezen a területen 20 új szovhoz létrehozását tervezik. Az Irtis-Karaganda csatornát 1972-ben kell átadni. A munka gyors tempóban folyik és a legnehezebb munkákat gépek végzik. Képünkön az 1. számú szivattyúállomás; itt kezdődik az Irtis vizének új útja. Pisztoly — az orvostudomány szolgálatában Az Ukrán Tudományos Akadémia villamoshegesztési intézetében olyan plazmapisztolyt szerkesztettek, amelynek segítségével korábban nehezen vagy egyáltalán nem hegeszthető fémek hegesztését is megoldhatják. Ennek segítségével az emberi hajszálnál sokkal vékonyabb finom fémlemezeket szinte láthatatlan varrattal egyesítik. Azért tudnak ilyen tiszta munkát végezni, mert a hegesztés során a 10—15 ezer fokra felhevített plazmasugarak finoman érintik a hegesztendő felületeket, és mivel impulzusárammal működnek, nem égetik él, csak egyesítik a fémlemezkéket. Ezért alkalmazható ez a „pisztoly” a tranzisztor-elemek hegesztésénél. amikor az elemek még annyira se melegíthetők fel, hogy azt érintéssel érzékelni lehessen. Most új megrendelő jelentkezett, az orvosok személyében. A plazmapisztolyt ugyanis fel akarják használni a mesterséges szív- billenytűk elemeinek egyesítésére. Felfedezték a rubeola elleni oltóanyagot Terhes anyák legtragikusabb betegsége a rubeola. Ez a betegség szinte észrevétlenül jelentkezik és a születendő gyermeket súlyosan megkárosítja. Ha a terhesség első három hónapjában rubeolát kap az anya, nagy a veszély, hogy a születendő gyermek gyengeelméjű lesz, nyomo- rékan születik, vak vagy süket lesz, esetleg szívrendellenességgel jön a világra. Az USA-ban 1964-ben 247 ezer asszony kapta meg a rubeolát terhességének első három hónapja alatt. Ezek közül 8 ezer abortált, 2 ezernek nyomorék gyermeke született. Csak 1941- ben ismerték fel, hogy a születési rendellenességek oka az anya betegsége volt. Ma már van rubeola elleni oltóanyag, amivel meg lehet előzni a születés előtti károsodást