Békés Megyei Népújság, 1969. október (24. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-24 / 247. szám

19». október 25. 5 Szombat Négyszeres forgalom Ai élmúlt év márciusában nyílt meg Békéscsabán, « Lenin úton, a Békés megyei Szolgáltató Ktsz „Hattyú” vegytisztító rész­lege, Az Üzlet hamar népszerű lett a csabaiak, de még a kör­nyező községek lakói körében is. A* elmúlt másfél év alatt mint­egy 25 ezeí* vendéget szolgáltak ki, s a jogos reklamáció elenyé­szően csekély (összesen húszán voltak elégedetlenek az elvégzett munka minőségével). A ktsz-ben a vegytisztításon kívül apróbb ja­vításokat is elvégeznek. S ha va­lakinek sürgősen szüksége van a pecsétes ruha kitisztítására, akár a helyszínen is megvárhat­ja a foltok eltávolítását. Bár a jelenlegi csúcsforgalom miatt a várakozóhelyiségben Is félkész ruhákat tárolnak, ami nem a leg­szebb látvány az üzletbe belépő ügyfelek számára, — Sajnos, raktárhiány miatt itt is kénytelenek vagyunk ruhát tartani — mondta Laczó Pál részlegvezető. — A kezdet óta az egyhavi forgalmunk lassan meg­négyszereződött. s ezért a mos­tani raktárainkat mindenképpen „kinőttük”. A kicsi helyiségek miatt gépeink kapacitását sem tudjuk kihasználni. Talán a jövő évben hozzákezdenek a Tanács- köztársaság útján az új szolgál­tatóház építéséhez, ahol részle­günk is helyet kap. A ktsz-nek Orosházám és Bé­késen is vannak felvevőihelyei. A téli és nyári „holtszezonban” 10 —20 százalék kedvezménnyel vál­lalták a munkát, szerencse-sors­jegyet adtak megrendelőiknek. Jelenleg 10 napos határidőre vál­lalnak vegytisztítást, s a mos­tani csúcsforgalomban a munka minőségének javításával Igyekez­nek kielégíteni a lakosság igé­nyeit. Andódy Tibor hogy bevegyék a veszprémi várat — emlékeik közé. A színház is különös élmény­nyel várt szombaton este. Egy hete játsszák az új darabot, Szá­raz György Királycsel című tör­ténelmi groteszkjét. A bemutatót vitahullám követte, az előadás végén azonban pontosan tudtuk, hogy az elmarasztalókhoz és fél- remagyarázókhoz nem csatlako­zunk. Még ha bólogatnak is rá a művészet körüli bonyolultságot vállalni nem szeretők — akkor sem. Vannak-e kicserélhető hősök? — kérdezi a szerző. Zsigmond korát Idézi, de ez teljesen lé­nyegtelen. Zsígmond ts lényegte­len, „mert nem az Ä fontos, hogy ki viseli a koronát, hanem az. hogy egyáltalán viselje valaki...” Aztán, ahogy múlik az idő, a kitűnően rendezett darab (Sán­dor János, színházunk főrende­zője vitte színpadra) mind fesze­sebbé, feszültebbé válik, megér- zed a tanulságot, mert a törté­nelem sohasem analógiákkal szolgál, hanem tanulságokkal: aki a politikából művészetet csi­nál és a hatalmat csak célnak tekinti, az legfeljebb a törpék között lehet király. Megdöbbentő tanulság. Hétköz­napi tanulság. Egyszerűen nem tűri az ellent­mondást. Történelmi példák bi­zonyítják... elnézést, kedves olva­sóm, nincsenek történelmi analó­giák, csak tanulságok. Emberi tulajdonság, hogy még­sem tanulunk eleget?! Jó színészeket ismertünk meg. Balázs Péter, Horváth Sándor, Dobák Lajos. És egy ötletes dísz­lettervezőt: Fehér Miklóst, Veszprémi vendég Keddi számunk első oldalán jelent meg a rövid híradás arról, hogy Békés megyei vezetők, szín­házi szakemberek és újságírók Veszprémben jártak. Ott voltak Petőfi Színház szombat esti előadásán és „eszmecserét foly­tattak a színház, a párt- és az állami szervek kapcsolatáról, a kapcsolat gyümölcsöző formái­lyek rakétakilövőhelynek ts tűn­hetnének innen fentről; ez az igazi Veszprém, és nem titkolja, hogy forrong, változik, ezer esz­tendőt ötvöz a huszadik század­dal, ódon házainak hangulatát a legmaibb kor gondolataival; keresi önmagát, hogy történelmé­nek újabb, szép lapjait megír­hassa. rol, melyek hasznosítása Békés megyében is eredményes lenne”. • Veszprém érdekes város. Ha az ember Várpalota felől érkezik, alig mutat meg magából vala­mit. majdnem olyan, mintha az Alföldön lenne. Idő kell hozzá, hogy kitárja igazi arcát, hogy megérezz valamit a hangulatból, melyet egy évezred történelme sző át meg át, s ez a hangulat, ha egyszer rád talál, fogva tart és nehezen enged el. A vár alatti régi térre autó­buszok sora fut be, túristék. Ok­tóberi vendégek, nagy hangúak, jókedvűek, rohamra indulnak, Esfe 11 órakor még eszébe sem jut a városnak, hogy pihenni térjen. Szombat van, igaz, ez sok mindent megmagyaráz, A Ba­kony étteremben félelmetes tu­multus és rendetlenség. A ki­szolgálás lassú és közömbös. So­kan isznak és sokat. Mi lehet itt éjfél felé? A Veszprémi Hotel éjszakai mulatója elsó osztályú. A minősítése. Különben nem tudni mitől hogy új. vagy mert sex-műsora is van, kopo­nyánként 20 forintért. Másnap reggel a fény megint végigpásztázza a dombokat, fel­villan a tornyok csúcsán és az új épületek üvegfalain, aztán elfut egészen a Séd völgyéig, erdő­be, fák közé hív. A látogatás is — nemcsak a színházi előadás — tanulságok­kal gazdag. Elhoztuk ezeket, le­het, hogy katalizátor lesz egyik­másik nálunk is. Érdemes volt Tiszán, Dunán i átmenni érte. * Sass Ervin Ha felütöd az útikalauzt, ha történelmét kutatod, meglepő dolgokat találsz, öt dombon épült, magja a Vár. Itt tündököl őszi verőben az Árpád-kori román-gót stílusú, kéttornyú szé­kesegyház, minden veszprémi ké­pek jellegzetessége. A Séd völ­gye romantikus, megígéző. A vi­adukt merész íve egyetlen ug­rás, megállított pillanat a völgy felett, s innen visszatekintve me­gint csak új arcú a város. De más a vigyázó-toronyból is, ha felkapaszkodunk csigalépcső­jén és egy kemény forint elle­nében kilépünk a kiáltóerkélyre, ahonnan — mint a kör fókuszá­ból — panoráma nyílik eléd, veszprémi vendég. S innen, a múlt század második évtizedé­ben átépített vigyázó-toronyból néz vissza rád az igazi Veszp­rém, látod a régi házakat, ka­nyargós utcákat, templomokat és az új épületek ezüstösen izzó alumínium-üveg homlokát, a to­ronydaruk bólogató karjait, me-. A Királycsel egyik jelenetében Bernjén Gyöngyvér és Balázs Péter. Fiatal munkavállalók, figyelem! 17. életévüket betöltött, leg­alább nyolc általános iskolá­val és munkakönywel rendel­kező munkavállalók részére — villanyszerelő, — víz-, gás- és központi­fűtés-szerelő,-épület- és bútorasztalos, — mozaik és csempeburkoló, — hő-, hang- és savszigetelő, I — tapétázó, — műkőkészftö, — épületszobrász, — előregyártott térelemszerelő, — csőelein gyártó munkák kivitelezésére hat­hónapos szakmai BETANÍTÓ TANFOLYAMOT INDÍTUNK, november hó 15. napjával. A tanfolyam időtartamára havi 1600 Ft bért fizetünk. Vidékiek részére szállást, napi kétszeri meleg étkezést, kü­lönélés! pótlékot, útiköltség­térítést biztosítunk. Jelentkezni lehet: Középületépitő Vállalat, Budapest, VI., Szív u. 60. Munkaügyi osztály. 892 Országfos tanácskozás Békéscsabán rendezte meg az Országos Mezőgazdasági Szakta­nácsadási Bizottság és a MÉM Információs Irodája a korszerű sertéstápok etetéséről az első Or­szágos tanácskozásét. Hazánk min­den tájáról mintegy száz tudomá­nyos kutató, egyetemi tanár, ag­rármérnök, vegyész, laboráns, ál­latorvos, állattenyésztési szakem­ber érkezett a konferenciára. Vitaindító előadást dr. Bíró Gyula professzor tartott, az Orszá­gos Mezőgazdasági Szaktanács- adási Bizottság elnöke, ezután Szentirmai Lászlóné és Csomós István beszélt a koncentrált ser­téstápok összetételéről, gazdasági hasznáról, tapasztalatairól. Kide­rült, hogy országos szinten évente 15—20 millió mázsa koncentrált sertéstápot etetnek. Megyénk ad­ja az ország sertéshús-eülátáaá- nak 10 százalékát, nem minőegy tehát, hogy milyen magas költség­gel, mennyi takarmánnyal hizlal­ják meg a sertéseket. A vendégek megtekintették a békéscsabai Szabadság Tsz sertés­telepét, ahol gyakorlatban láthat­ták, hogy milyen sokat számít a takarmánytechnológía betartása. a Takarékbetét-ügyben Ha valaki az OTP-ben elhelye­zett megtakarított pénzéből ki akar valamennyit venni, bemegy oda a könyvével, közli u ősz- szeget. s egy-kettőre fizetnék. Kellemes meglepetésre még ak­kor is, ha véletlenül a postai be­tétkönyvét vitte magával és **t mutatta be. De mindjárt más a helyzet (és a vélemény is), ha a postán pró­bálkozunk Ilyesmivel. Itt ugyan­is addig hozzá se nyúlnak a pénzhez, míg egy kíváncsi nyom­tatványt ki nem tölt és alá nem ír az ember. Hogy olyan kérdé­sekre kell, olyan feleleteket ad­ni, amiről pillanatok múlva a betétkönyvből úgyis meggyőződ­nek? Kit zavar ez? Legfeljebb azt, aki kitölti. Márpedig ez kö­telező, mert cédula nélkül pénzt el nem vesznek (1), ki nem ad­nak. Az utóbbira még csak lenne magyarázat — gondolja meg mindenki, mielőtt költeni akar —, de az előbbi teljesen érthe­tetlen. Másutt nem ragaszkod­nak külön írásbeli nyilatkozat­hoz, átvétel előtt. Ez egyetlen szituációban lenne csak indo­kolt, ha nem volna ott a betét­könyv. De ilyen még nem fordult elő. Valószínű, hogy olyan eset sem, mint a napokban a Békés­csabai I. Postán, amikor egy be­téttulajdonos a fenti különbsé­geket szóvá tette a kis nyomtat­vány kitöltése közben. Az ablak túloldaláról azt a tanácsot kap­ta, menjen inkább az OTP-be. Tényleg érdemes ezen gondol­kozni. Még a postának is. Hi­szen es a tanács nem rossz. De mi lesz, ha mindenki meg­fogadja? V. M.

Next

/
Thumbnails
Contents