Békés Megyei Népújság, 1969. október (24. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-24 / 247. szám
.1969. október 25. 3 Bkomba Tiprást tűrőTriomáiYis kísérletek pázsit az élelmiszerek tartósítására Dr. Grüber Ferenc professzor a szikes földeken is jól díszlő, a tiprást kiválóan tűrő fűféléket nemesített. Ahol szarvasi fűmaggal vetnek pázsitot a gyermekjátszótereken, üdülőkben, parkokban felesleges a „Fűre lépni tilos!” tábla. A kiváló fűfélékből kétszáz mázsa magot termelt az intézet, ami három-négyezer holdra elegendő. Szarvasi újdonság a felgöngyölíthető gyepszőnyeg is. A világ különböző tájairól származó pázsitfüvekből készült szőnyeg, a főddel együtt tetszés szerinti csíkban felgöngyölíthető, s a friss szántásra bárhol elhelyezhető, ahol öntözés után szépen díszük. (MTI) A Budapesti Műszaki Egyetem Élelmiszerkémiai Tanszékén, amelynek vezetőjét, dr. Telegdy-Kováts László profesz- szort a csehszlovákiai mező- gazdasági akadémia a táplálkozástudomány területén végzett kimagasló munkássága elismeréseként a közelmúltban tüntette ki, izgalmas tudományos kutatások folynak a gazdaságosabb és változatosabb emberi táplálkozás kérdéseinek megoldására. Egyik legújabb kutatási témájuk a hús mesterséges puhítása. E témán belül a zsír avasodásának megakadályozása — szaknyelven az anti- oxidáció — igen fontos feladat. Az avasodiáis egyrészt kellemetlen ízt okoz, másrészt olyan anyagokat produkált, amelyek károsak az emberi szervezetre. Feltevések szerirtt a rákosodást is elősegíti. Vanrtak természetes és mesterséges védőanyagok, amelyek megakadályozhatják az avasodást. A gabonamagvakban — erre már régebben rájött a tudomány — akadnak ilyen természetes védőanya- gak, amelyek megakadályozhatnak, megállapítására azonban, hogy milyen mennyiségben és változatban fordulnak elő, ed- dik nem volt kikísérletezett, gyors módszer. Ezt a módszert dolgozták ki a tanszéken, sőt sikerült a tokoferolok elbomlá- sának bonyolult mechanizmusát is néhány fontosabb megállapítással ismertebbé tenni. Eközben a gabonamagvakban egy új védőanyag: a pangamin- sav meghatározására új eljárást dolgoztak ki, amely nemzetközi tudóskörökben is nagy elismerést nyert. '• _________ Ű TON-ŰTFÉLEN Hetek óta őrizgetek jegyzet- füzetemben néhány, másnak talán semmitmondó szót. A szavak egy konkrét eseményre utalnak, azaz inkább egy-egy apróbb sztorira. Az ilyen kis „mazsolákból” csak nagy gonddal kerekíthető ki valami épkézláb és tanulságos történet. De minek? Kommentár nélkül nyújtok át egy csokorravalót, illetve — hogy a mazsolahasonlatnál maradjunk — egy ma- rékravalót. Csípném, ha Az őszi vásáron a Békés megyei Kisipari Szövetkezetek közös pavilonjában szokás szerint átlapoztam a vendégkönyvet. Néhány bejegyzést kimásoltam, ügy érzem, még mindig aktuális. Elvégre jövőre is lesz vásár. „Csípném, ha a cipő párját is kitennék, fgy nem tudok lopni.” „Kedves feleségemet szerettem volna megajándékozni az itt látható valamelyik papuccsal. De az üzletekben ilyet sehol nem lehet kapni. Mindent a szemnek, semmit a kéznek? Ügy látszik magyar betegség ez.” „Pénzt hoztunk! A pénzt vissza is vittük. Semmit sem tudtunk venni.” Sokat beszél Az egyik KlSZ-alapszervezet- nél vezetőségválasztó taggyűlést tartanak. Elcsendesedik a terem és a titkár — akinek már megvannak számlálva a percei — a rögtönzött előadói emelvény elé lép, hogy annak rendje és módja szerint megtartsa beszámolóját. Belső zsebébe nyúl, hogy elővegye az előzőleg gondosan legépelt beszédét. Már éppen a megszólításra formázza ajkát, amikor hirtelen elsápad. Eltűnt a beszámoló! Az első sorban ülők rögtön észreveszik, hogy valami nem stimmel. A titkár igazít egyet a nyakkendőjén, zavarában felborítja a kancsót, majd minden átmenet nélkül beszélni kezd. „Kedves Elvtársak! Sajnálattal kell bejelentenem, hogy a beszámolót elvesztettem. Így aztán most papír nélkül fogok beszélni... És folytatná tovább, amikor valaki a hátsó sorból jó hangosan és nem minden rosszmájú,- ság nélkül félbeszakítja: — Várjunk csak! Inkább keressük meg a beszámolót. Azt végighallgatjuk türelemmel. De papír nélkül nagyon sokat beszél a titkár. Hetven felé Jó két hónappal ezelőtt találkoztam egy sárréti .paraszt- emberrel, akinek neve elé a becézésre hajlamos falusi közvélemény a „bálas” jelzőt bigy- gyesztette. Lajos bácsi (nevezzük így) már túl van a hatvanon, de még most is illik rá a sző; úgy szeret mulatni, nó- tázni, táncolni. Tudni kell még róla, hogy kilenc gyermeke van és mint hírlik, most újra nősülni készül. A jövendőbeli asszony fiatalabb, mint az unokája Amikor faggattam, hogy meséljen már valamit magáról, az öregemberek jellegzetes mozdulatával tárta szét karját, majd huncutul kacsintva azt mondta: — Hetven felé... vissza felé!. Hát így alakította saját képmására Lajos bácsi a régi közmondást. Tökmag A tökmag. és a napraforgóárus panaszkodik. Nem érti az erAbereket. Ha a boltban megy föl valaminek az ára, azt mindenki szó nélkül tudomásul veszi, de ha ő hajt végre árkorrekciót, akkor az megütközést kelt. A nyugdíjkorhatárt már jóval túlhaladt nénit a fél város ismeri. Télen gesztenyét, nyáron főtt kukoricát árul. Állandóan kapható áruja a tökmag és a napraforgó. A napi forgalma több száz forintra tehető. Nos, a néni a konjunktúrára való tekintettel (elvégre új mechanizmus van) emelte az árakat. Egy stanicli napraforgó ára 1 forintról 1,20-ra, a tökmagé 1,50-re ment fel, a népes fogyasztóközönség legnagyobb megdöbbenésére. A néni ezért panaszkodott, amikor látta a kuncsaftok megütközését. — Hát nekem, maszeknak, nem szabad emelni az árakat, amikor az államinak lehet..? Hát igen. Hogy tegyünk most igazságot? Az üzlet az üzlet. Még a tökmagpiacon is Brackö István Munkaerő-felvétel! A MEZÖBERÉNYI MŰSZAKI ÉS VILLAMOSSÁGI KTSZ. Mezőberény, azonnali felvételre keres vasesztergályosokat lakatosipari szakmunkásokat és férfi segédmunkásokat Bérezés megegyezés szerint. Jelentkezni lehet a szövetkezet központi irodájában, a személyzeti előadónál. 842 Autóbusszal a Kárpátokban Medve a láthatáron Másnap hasonló jó kedvvel folytattuk utunkat, Hilda vezényletével mindenkinek eldaloltuk a kedvenc nótáját Így aztán a hosszú úton 33 dal hangzott el egymás után. A Gyilkos-tó felé menet már egyre magasabb vidéken jártunk. Égbe nyúló fenyvesek között, sietve csörgedező patakok mentén, melyek néhol vad táncot jártak a hatalmas sziklák közé ékelődve. János bácsi útközben az erdő vadjairól adott tájékoztatót. Kissé furcsa akcentussal sorolta: megtalálható itt a mókus, a szarvas, az őz, a vaddisznó, s a medve is. De nem ritka a hiúz és a farkas sem. Medvére nagyon kíváncsiak lettünk volna, mert eddig csak az egyik városi parkban láttunk, azt is preparálva, illetve kitömve, így hát semmi izgalmat nem nyújtott. bennünk azt a hitet, hogy mégiscsak jó a gépesített háztartás. Reggel Csíkszeredán egy újabb meglepetés. Hilda már korán kint járt a szabadban, s egyszer csak lélekszakadva rontott be az éppen reggelizni készülő társasághoz. — Gyerekek, medve...! medve...! — kiáltotta és többet nem is tudott mondani az izgalomtól. Megdöbbenve meredtünk rá. Hogyan lehetséges, hogy a város kellős közepén, éppen a szálloda közelében medve kószál — gondoltuk. — Talán kitalálta, hogy szeretnénk látni egy igazit? Perceken belül aztán kiderült, hogy valóban igazi medve, csakhogy ez a barna mackó már senkinek sem árthat, mert ott fekszik kiterítve egy közeli ház udvarán. A hajnali órákban került puskavégre, lehetett vagy 4 mázsás... Fav ágók... Sajnos nem sikerült igazi medvével találkoznunk, de megismertünk jellegzetes öitözékű székelyeket, hegyi lakókat, akik éppen a téli tüzelőt készítették elő az erdő szélén. Hatalmas, ölfákat vágtak szét szekercéikkel, s a csapásokra szinte gyufaszálként repültek a hasábok. Öröm és nagyszerű élmény volt nézni munkájukat, melynek igazi mesterei voltak. Az igazi nagy élmény a hosz- szú út végén, Gyilkos-tó környékén várt bennünket. Gyönyörködtető látvány vcdt az a panoráma, mely elénk tárult. A tó hegyomlás után keletkezett nem is olyan régen, 1883-ban. Az omlás magával sodorta a fenyőfákat, mélyek most a tó mélyéből feketén merednek ki, kissé borzongatóan, a természet hatalmas pusztító erejét szimbolizálva. A Békás-szoros óriási sziklái, égbe nyúló csúcsai, meredek sza- kadékai sokszor elragadtatással töltöttek el bennünket. Nincs szó arra, ami kellően ki tudná fejezni azt az érzést, amely elfogott a fenséges táj láttán. A híres oltárkő szinte uralja az egész vidéket, s hol itt, hol ott tűnik fel mindig más oldalát mutatva. Csíkszereda — utunk következő állomása — felé menet sok díszes faragású székely kaput láttunk, s a Gyergyói fennsíkon patakban mosó, sulykoló asszonyokat is. Nekünk, a gépesített háztartáshoz szokott asszonyoknak különös volt, s az egyik patak partján meg is kértük Darvas Ilonát — férje után így hívják, náluk ez a szokás a névviselést illetően —, hogy adja át egy percre a sulykolót, kipróbáljuk. Bizony a jéghideg víz és az egy cseppet sem könnyű fadarabbal való munka megerősítette Utunk végállomása Brassó és fénypontja a Cerbul Carpati volt. Az előbbi látnivalóival, történelmi emlékeivel, az utóbbi szilveszterre emlékeztető hangulatával nyújtott maradandó élményt. A nevezetességek közül megcsodáltuk a Fekete-templomot, melynek érdekessége, hogy 1385- ben kezdték építeni, és csak közel egy évszázad múltán készült el, viszont 1689-ben a polgárság és császári hadsereg összecsapásakor csaknem teljesen leégett, s falai ekkor feketedtek meg. Ettől kezdve nevezik Fekete-templomnak. A Cerbul Carpati szórakozóhely, ahová hivatalosak voltunk. Pince-borozójában megkóstoltuk a különböző szőlő-nedűket, majd a reprezentatív — hangulatos gyertyákkal, lampionokkal feldíszített — étteremben vacsoráztunk, s láthattunk egy érdekes műsort is. Népi táncok és dalok váltották egymást, ez volt az ONT meglepetése és a hatás nem is maradt el. Sajnos a színeket, a hangulatot így visszaadni fehér papíron fekete betűkkel nem lehet és nem is próbálkozom vele. Szép és felejthetetlen volt... Innen már Tusnádfürdő és Segesvár érintésével hazafelé vezetett az utunk. * Végül meglepetésként adassék meg az újságírónak, hogy közölje: a televízió stábja is elkísért bennünket, így hát az a film, amely erről szól, sokkal ékesebben mutatja be majd e vidék szépséges tájait, élményeinket. Novemberben láthatja a tv közönsége. Kasnyik Juciit \