Békés Megyei Népújság, 1969. október (24. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-24 / 247. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG XXIV. ÉVFOLYAM, 247. SZÄM 1969. OKTÓBER 24. PÉNTEK Ara 80 fillér A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA MA; AZ ÉRTELEM KÜSZÖBÉN (5. oldal) MI TÖRTÉNT A 6-OS STÜDIÓBAN? (5. oldal) HUMOR A PURITÁNOKRÓL (6. oldal) Fejlődik az építőanyagipar Nemzetközi téglaipari konferenciát tartottak Brnóban Csehszlovákiában, Brnóban nemrég tartották meg a szocia­lista országok téglaipari konfe­renciáját, amely háromévenként ül össze, hogy nemzetközi szinten tárgyalja meg a téglaipar helyze­tét és körvonalazza a fejlesztés perspektíváit. A konferencián Lányi Frigyes, a Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat fő­mérnöke a Tégla- és Cserépipari Egyesülés, valamint a Központi Szilikátipari Tudományos Egyesü­let megbízásából vett részt. Ma­gyarországról képviseltette még magát az ÉVM, a Téglaipari Ku­tató Laboratórium és az Építés- Szilikátipari Központi Kutató és Tervező Intézet A konferenciáról visszatérve, Lányi Frigyes tájékoztatást adott a látottakról, hallottakról. El­mondta, hogy több tudományos előadást hallgattak meg, majd a Bronphoz közeli Hevlinben meg­tekintettek egy új, automatikus rendszerű téglagyárat amelyben évi 48 millió kis méretű tégla ké­szül. Korszerűségét mutatja, hogy egymillió tégla előállításához nem egészen két emberre van szükség, míg a nálunk országosan is jól ismert mezőberényi 1-as számú téglagyárban 3,1-re, a többiben 7-re. A konferencia résztvevői látták a hodovini téglagyárat is, ahol a legkorszerűbb szárítás-technoló­giával készülnek a téglafödém bé­léstestek. Egy másik üzemben nagy üregtérfogatú burkoló-, il­letve födémelem (hurdis) gyártá­sát látták. Ezt a terméket a cseh­szlovák építőiparban kiterjedten alkalmazzák falburkolásra. Lányi Frigyes véleménye sze­rint lehetőség nyílik számos mű­szaki megoldás hazai alkalmazá­sára is. Tárgyalást folytatott egy hullámfelületű, gumihevederes szállítószalag vásárlásáról, ame­lyet a jövőben építésre és fejlesz­tésre kerülő új gyárakban (Békés­csabán, Gyulán, Orosházán és Bé­késen) használnak majd fel. Meg­állapodott a csehszlovák téglaipar Nagy sikerű újdonság-börze A MEDOSZ Székházban Bé­késcsabán rendezett újítási kiál­lításon nagy sikerű börzét rende­zett szerdán a MTESZ és az SZMT. Az Országos Találmányi Hivatal Újítási és Találmányi Osztályát Bárkányi József, az ÓTH Újdonságokat Értékesítő Iro_ dáját pedig Szigeti Sándor képvi­selte. Bevezetőjében Szigeti Sándor ismertette az ÚJÉRT jelenlegi és közeljövőben bővülő tevékenységi körét, majd néhány nagy érdeklő, désre számot tartó eljárás és be­rendezés előnyleírását publikálta. A börzén részt vevő vállalati megbízottak hasznos útbaigazítá­sokat kaptak a vállalatuktól ho­zott problémák megoldására. N. M. vezetőivel abban, hogy a gyulai téglagyár anyagával még az idén gyártási kísérletet folytatnak a hodovini gyárban. Ha az agyag megfelel, a vállalat vásárol egy ott alkalmazott gyorsszárító csa­tornát. A kísérleteknél Békés me­gyéből egy mérnök és egy tech­nikus is jelen lesz. A falburkoló hurdis-elemek és födémanyagok gyártását a válla­lat is tervbe veszi a békéscsabai 2-es számú gyár most épülő váz- kerámiás üzemében. Az új falbur­koló anyag nemcsak esztétikailag jelent előrelépést az építőiparban, hanem a falak tartóssága szem­pontjából is. A Békéscsabai Tégla- és Cse­répipari Vállalatot eddig is jó kapcsolatok fűzték a csehszlovák téglaiparhoz, s ezt a mostani kon­ferencia még tovább mélyítette. Hamarosan újabb tapasztalatcse­rére kerül sor. Lányi Frigyes, a Csehszlovákiá­ban szerzett tapasztalatairól no­vemberben a Szilikátipari Tudo­mányos Egyesületben előadást tart. ' , Új szabályozás a tsz építőipari brigádjainak munkájában — Már 14 éves korban megkapják a személyi igazolványokat A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hi­vatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Meghallgatta és jó­váhagyólag tudomásul vette a külügyminiszter beszámolóját dr. Julius Nyerere, a Tanzániai Egye­sült Köztársaság elnöke magyar- országi látogatásáról. A tárgya­lások a kölcsönös megértés és bi­zalom légkörében folytak. A két ország kapcsolatai a legutóbbi években örvendetesen fejlődtek, s ennek alapján megállapodás szü­letett arra. hogy mind magyar, mind tanzániai részről továbbra is bátorítják az együttműködés fejlesztésére irányuló törekvése­ket Apró Antal, a kormány elnök­helyettese, a KGST Végrehajtó Bizottságának Moszkvában, októ­ber 15-től 17-ig tartott, 43. ülés­szakáról tájékoztatta a Miniszter­tanácsot. Az ülésszakon megvi­tatták azoknak a munkacsopor­toknak a tevékenységét, amelye­ket a KGST-tagországok közötti együttműködés komplex program­jának kidolgozása céljából hoztak létre. Általános iskolások a múzeumban Az Országos Múzeumi Hónap keretében a békéscsabai Munká­csy Mihály Múzeum állandó kiállítását a békéscsabai általános iskolák tanulói is nagy számban látogatják. Fotó: Dcmény Dr. Ajtai Miklós, a Miniszterta­nács elnökhelyettese tájékoztatót adott a Dél-vietnami Nemzeti Fel- szabadítási Front és Dél-vietnami Köztársaság Ideiglenes Forradal­mi Kormánya küldöttségével Bu­dapesten folytatott tárgyalások­ról. A testvéri egyetértés légköré­ben folytatott megbeszéléseken megelégedéssel állapították meg, hogy népeink és kormányaink kö­zött egyre erősödik az együttmű­ködés és a barátság A Miniszter- tanács ismételten kifejezésre jut­tatta szolidaritását a vietnami nép igazságos harcával és megerősítet­te a kapcsolatok további fejlesz­tésére a tárgyalások során kidol­gozott programot. A honvédelmi miniszter jelen­tést tett a Német Demokratikus Köztársaság nemzeti néphadsere­ge katonai küldöttségének ma­gyarországi látogatásáról. A kor­mány a jelentést elfogadta és megállapította, hogy ez a látogatás is hasznosan szolgálta a két nép­hadsereg közötti fegyverbarátság és együttműködés további elmé­lyítését. A Minisztertanács a közelmúlt­ban határozatot hozott a mező- gazdasági üzemek kiegészítő tevé­kenységének továbbfejlesztésével kapcsolatos feladatokról. Ennek szellemében — az építésügyi és városfejlesztési, valamint a mező- gazdasági és élelmezésügyi mi­niszter közös élőterjesztése alap­ján — a Mtinisztertanács módosí­totta az építőipari kivitelezési jo­gosultságról szóló, 1967-ben hozott rendeletét. Az új szabályozás szerint a me­zőgazdasági üzem építőipari rész­legének (brigádjának) elsősorban a saját üzemén belül kell épít­keznie, kielégítve a tagok és al­kalmazottak lakás- és egyéb épít­kezési igényeit is. Emellett a me­zőgazdasági és élelmezésügyi mi­niszter felügyelete alá tartozó más mezőgazdasági és élelmiszeripari üzemek részére vállalhatnak mun­kát Amennyiben van szabad ka­pacitásuk, abban a járásban, ahol üzemük működik, a tanácsi, a társadalmi szerveik, az általános fogyasztási és értékesítő szö­vetkezetek, valamint a lakosság megrendeléseinek is eleget tehet­nek. Ez a tevékenység azonban az építőipari részlet teljes termelési értékének egyharmadát nem ha­ladhatja meg. A mezőgazdasági termelőszövet­kezetek közös építőipari vállalko­zásai a mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter felügyelete alá tartozó építtetők részére a kör­nyező megyék területén is végez­hetnek építőipari munkát. A ter­melőszövetkezetek építőipari szö­vetkezeti közös vállalatai bárhol, bármely megrendelő részére épít­kezhetnek. A belügyminiszter előterjeszté­se alapján a kormány határozatot hozott arra, hogy 1970. január 1- től módosítja a személyi iga­zolványok kiadásának és a lak­címbejelentésnek a rendlzerét. A jövő évtől kezdve a magyar ál­lampolgárok 14. életévüktől kap­nak személyi igazolványt. Erre el­sősorban azért van szükség, mert a fiatalok egy része a nyolc álta­lános iskola elvégzése után elhe­lyezkedik. Az igazolványok cse­réjére a jövőben az eddiginél rit­kábban kerül sor. A részletes sza­bályozásról a Belügyminisztérium kellő időben tájékoztatja a közvé­leményt. A Minisztertanács a kormány­zati tevékenységről szóló tájékoz­tatás színvonalának emelése és szervezeti feltételeinek javítása érdekében elfogadta a kormány Tájékoztatási Hivatalának fela­datairól és jogköréről benyújtott előterjesztést. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Egymilliárd forint felelt a mezőgazdasági kártérítés összege Maguk a szakemberek sem szá­mítottak arra, hogy az idei nap­sütéses nyár, a hosszú, kellemes ősz egyáltalán nem jelentett „si­ma” szezont a mezőgazdasági ká­rok tekintetében. A jégeső és a vihar pusztítását ugyanis a vi­harfelhők elvonulása után köz­vetlenül nagyon nehéz felmérni, a károk nagyságára többnyire csak a betakarítást, a szüretet megelő­ző hetekben lehet következtetni, így történt idén is: szeptember­ben és október első két hetében elérkezett az Állami Biztosító munkatársainak fő szezonja. Az eddigi összesítések szerint október közep>én már egymilliárd forint fölé emelkedett a mezőgazdasági növény-, illetve állatkárok után kifizetett kártérítés összege. Az Ál­lami Biztosító a mezőgazdasági üzemeknek eddig több mint 1 mil­liárd forintot fizetett ki. A termelőszövetkezetek — ame­lyek idén a biztosítási formák 18­féle változata közül válogathattak — a legnagyobb összegeket a nö­vénykárok után vették fel. A kö­zös gazdaságokat 670 millió forint­tal kárpótolták, a legnagyobb ösz- szeget — összesen 340 millió fo­rintot — a jégkárok után folyósí­tottak számukra. Az állatkárokért eddig kereken 300 millió Ft-ot fi­zettek ki. A biztosítási szakemberek sze­rint a károk nem minden megyé­ben jelentkeztek egyformán. A jégverést a Szabol cs-Szatmár megyei gyümölcsösök s a történel­mi borvidékek szőlői ugyancsak megsínylették. Volt olyan gazda­ság, amely egy összegben 10 millió forintot vett fel kártérítés címen. Az Állami Biztosító idei „sze­zonja” azonban még korántsem ért véget. A különféle mezőgazda- sági pusztulások után még újabb összegeket utalnak ki a gazdasá­goknak. A gazdaságok által a biz­tosításra befizetett összeg idén nem fedezi a kárpótlásra kiutalt pénzt. így 1969-ben előreláthatóan 10%-kal többet „költ” a bevételnél.

Next

/
Thumbnails
Contents