Békés Megyei Népújság, 1969. október (24. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-24 / 247. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG XXIV. ÉVFOLYAM, 247. SZÄM 1969. OKTÓBER 24. PÉNTEK Ara 80 fillér A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA MA; AZ ÉRTELEM KÜSZÖBÉN (5. oldal) MI TÖRTÉNT A 6-OS STÜDIÓBAN? (5. oldal) HUMOR A PURITÁNOKRÓL (6. oldal) Fejlődik az építőanyagipar Nemzetközi téglaipari konferenciát tartottak Brnóban Csehszlovákiában, Brnóban nemrég tartották meg a szocialista országok téglaipari konferenciáját, amely háromévenként ül össze, hogy nemzetközi szinten tárgyalja meg a téglaipar helyzetét és körvonalazza a fejlesztés perspektíváit. A konferencián Lányi Frigyes, a Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat főmérnöke a Tégla- és Cserépipari Egyesülés, valamint a Központi Szilikátipari Tudományos Egyesület megbízásából vett részt. Magyarországról képviseltette még magát az ÉVM, a Téglaipari Kutató Laboratórium és az Építés- Szilikátipari Központi Kutató és Tervező Intézet A konferenciáról visszatérve, Lányi Frigyes tájékoztatást adott a látottakról, hallottakról. Elmondta, hogy több tudományos előadást hallgattak meg, majd a Bronphoz közeli Hevlinben megtekintettek egy új, automatikus rendszerű téglagyárat amelyben évi 48 millió kis méretű tégla készül. Korszerűségét mutatja, hogy egymillió tégla előállításához nem egészen két emberre van szükség, míg a nálunk országosan is jól ismert mezőberényi 1-as számú téglagyárban 3,1-re, a többiben 7-re. A konferencia résztvevői látták a hodovini téglagyárat is, ahol a legkorszerűbb szárítás-technológiával készülnek a téglafödém béléstestek. Egy másik üzemben nagy üregtérfogatú burkoló-, illetve födémelem (hurdis) gyártását látták. Ezt a terméket a csehszlovák építőiparban kiterjedten alkalmazzák falburkolásra. Lányi Frigyes véleménye szerint lehetőség nyílik számos műszaki megoldás hazai alkalmazására is. Tárgyalást folytatott egy hullámfelületű, gumihevederes szállítószalag vásárlásáról, amelyet a jövőben építésre és fejlesztésre kerülő új gyárakban (Békéscsabán, Gyulán, Orosházán és Békésen) használnak majd fel. Megállapodott a csehszlovák téglaipar Nagy sikerű újdonság-börze A MEDOSZ Székházban Békéscsabán rendezett újítási kiállításon nagy sikerű börzét rendezett szerdán a MTESZ és az SZMT. Az Országos Találmányi Hivatal Újítási és Találmányi Osztályát Bárkányi József, az ÓTH Újdonságokat Értékesítő Iro_ dáját pedig Szigeti Sándor képviselte. Bevezetőjében Szigeti Sándor ismertette az ÚJÉRT jelenlegi és közeljövőben bővülő tevékenységi körét, majd néhány nagy érdeklő, désre számot tartó eljárás és berendezés előnyleírását publikálta. A börzén részt vevő vállalati megbízottak hasznos útbaigazításokat kaptak a vállalatuktól hozott problémák megoldására. N. M. vezetőivel abban, hogy a gyulai téglagyár anyagával még az idén gyártási kísérletet folytatnak a hodovini gyárban. Ha az agyag megfelel, a vállalat vásárol egy ott alkalmazott gyorsszárító csatornát. A kísérleteknél Békés megyéből egy mérnök és egy technikus is jelen lesz. A falburkoló hurdis-elemek és födémanyagok gyártását a vállalat is tervbe veszi a békéscsabai 2-es számú gyár most épülő váz- kerámiás üzemében. Az új falburkoló anyag nemcsak esztétikailag jelent előrelépést az építőiparban, hanem a falak tartóssága szempontjából is. A Békéscsabai Tégla- és Cserépipari Vállalatot eddig is jó kapcsolatok fűzték a csehszlovák téglaiparhoz, s ezt a mostani konferencia még tovább mélyítette. Hamarosan újabb tapasztalatcserére kerül sor. Lányi Frigyes, a Csehszlovákiában szerzett tapasztalatairól novemberben a Szilikátipari Tudományos Egyesületben előadást tart. ' , Új szabályozás a tsz építőipari brigádjainak munkájában — Már 14 éves korban megkapják a személyi igazolványokat A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Meghallgatta és jóváhagyólag tudomásul vette a külügyminiszter beszámolóját dr. Julius Nyerere, a Tanzániai Egyesült Köztársaság elnöke magyar- országi látogatásáról. A tárgyalások a kölcsönös megértés és bizalom légkörében folytak. A két ország kapcsolatai a legutóbbi években örvendetesen fejlődtek, s ennek alapján megállapodás született arra. hogy mind magyar, mind tanzániai részről továbbra is bátorítják az együttműködés fejlesztésére irányuló törekvéseket Apró Antal, a kormány elnökhelyettese, a KGST Végrehajtó Bizottságának Moszkvában, október 15-től 17-ig tartott, 43. ülésszakáról tájékoztatta a Minisztertanácsot. Az ülésszakon megvitatták azoknak a munkacsoportoknak a tevékenységét, amelyeket a KGST-tagországok közötti együttműködés komplex programjának kidolgozása céljából hoztak létre. Általános iskolások a múzeumban Az Országos Múzeumi Hónap keretében a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum állandó kiállítását a békéscsabai általános iskolák tanulói is nagy számban látogatják. Fotó: Dcmény Dr. Ajtai Miklós, a Minisztertanács elnökhelyettese tájékoztatót adott a Dél-vietnami Nemzeti Fel- szabadítási Front és Dél-vietnami Köztársaság Ideiglenes Forradalmi Kormánya küldöttségével Budapesten folytatott tárgyalásokról. A testvéri egyetértés légkörében folytatott megbeszéléseken megelégedéssel állapították meg, hogy népeink és kormányaink között egyre erősödik az együttműködés és a barátság A Miniszter- tanács ismételten kifejezésre juttatta szolidaritását a vietnami nép igazságos harcával és megerősítette a kapcsolatok további fejlesztésére a tárgyalások során kidolgozott programot. A honvédelmi miniszter jelentést tett a Német Demokratikus Köztársaság nemzeti néphadserege katonai küldöttségének magyarországi látogatásáról. A kormány a jelentést elfogadta és megállapította, hogy ez a látogatás is hasznosan szolgálta a két néphadsereg közötti fegyverbarátság és együttműködés további elmélyítését. A Minisztertanács a közelmúltban határozatot hozott a mező- gazdasági üzemek kiegészítő tevékenységének továbbfejlesztésével kapcsolatos feladatokról. Ennek szellemében — az építésügyi és városfejlesztési, valamint a mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter közös élőterjesztése alapján — a Mtinisztertanács módosította az építőipari kivitelezési jogosultságról szóló, 1967-ben hozott rendeletét. Az új szabályozás szerint a mezőgazdasági üzem építőipari részlegének (brigádjának) elsősorban a saját üzemén belül kell építkeznie, kielégítve a tagok és alkalmazottak lakás- és egyéb építkezési igényeit is. Emellett a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter felügyelete alá tartozó más mezőgazdasági és élelmiszeripari üzemek részére vállalhatnak munkát Amennyiben van szabad kapacitásuk, abban a járásban, ahol üzemük működik, a tanácsi, a társadalmi szerveik, az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek, valamint a lakosság megrendeléseinek is eleget tehetnek. Ez a tevékenység azonban az építőipari részlet teljes termelési értékének egyharmadát nem haladhatja meg. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek közös építőipari vállalkozásai a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter felügyelete alá tartozó építtetők részére a környező megyék területén is végezhetnek építőipari munkát. A termelőszövetkezetek építőipari szövetkezeti közös vállalatai bárhol, bármely megrendelő részére építkezhetnek. A belügyminiszter előterjesztése alapján a kormány határozatot hozott arra, hogy 1970. január 1- től módosítja a személyi igazolványok kiadásának és a lakcímbejelentésnek a rendlzerét. A jövő évtől kezdve a magyar állampolgárok 14. életévüktől kapnak személyi igazolványt. Erre elsősorban azért van szükség, mert a fiatalok egy része a nyolc általános iskola elvégzése után elhelyezkedik. Az igazolványok cseréjére a jövőben az eddiginél ritkábban kerül sor. A részletes szabályozásról a Belügyminisztérium kellő időben tájékoztatja a közvéleményt. A Minisztertanács a kormányzati tevékenységről szóló tájékoztatás színvonalának emelése és szervezeti feltételeinek javítása érdekében elfogadta a kormány Tájékoztatási Hivatalának feladatairól és jogköréről benyújtott előterjesztést. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Egymilliárd forint felelt a mezőgazdasági kártérítés összege Maguk a szakemberek sem számítottak arra, hogy az idei napsütéses nyár, a hosszú, kellemes ősz egyáltalán nem jelentett „sima” szezont a mezőgazdasági károk tekintetében. A jégeső és a vihar pusztítását ugyanis a viharfelhők elvonulása után közvetlenül nagyon nehéz felmérni, a károk nagyságára többnyire csak a betakarítást, a szüretet megelőző hetekben lehet következtetni, így történt idén is: szeptemberben és október első két hetében elérkezett az Állami Biztosító munkatársainak fő szezonja. Az eddigi összesítések szerint október közep>én már egymilliárd forint fölé emelkedett a mezőgazdasági növény-, illetve állatkárok után kifizetett kártérítés összege. Az Állami Biztosító a mezőgazdasági üzemeknek eddig több mint 1 milliárd forintot fizetett ki. A termelőszövetkezetek — amelyek idén a biztosítási formák 18féle változata közül válogathattak — a legnagyobb összegeket a növénykárok után vették fel. A közös gazdaságokat 670 millió forinttal kárpótolták, a legnagyobb ösz- szeget — összesen 340 millió forintot — a jégkárok után folyósítottak számukra. Az állatkárokért eddig kereken 300 millió Ft-ot fizettek ki. A biztosítási szakemberek szerint a károk nem minden megyében jelentkeztek egyformán. A jégverést a Szabol cs-Szatmár megyei gyümölcsösök s a történelmi borvidékek szőlői ugyancsak megsínylették. Volt olyan gazdaság, amely egy összegben 10 millió forintot vett fel kártérítés címen. Az Állami Biztosító idei „szezonja” azonban még korántsem ért véget. A különféle mezőgazda- sági pusztulások után még újabb összegeket utalnak ki a gazdaságoknak. A gazdaságok által a biztosításra befizetett összeg idén nem fedezi a kárpótlásra kiutalt pénzt. így 1969-ben előreláthatóan 10%-kal többet „költ” a bevételnél.